Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2007.04.01 0 0 457

"nagyobb volt, mint Európa és Afrika együttvéve (Ez akkor a mediterrán térséget és Észak-Afrikát jelentette),"

 

„nagyobb, mint Líbüa és Ázsia együttvéve” kifejezés Szolón korában azt jelenthette, hogy egy egyiptomi egy görögnek ha ilyet mondott, akkor a görögök lakta területeket értették alatta.

Ezek a területek a Szolón idején (kb. 2600 évvel ezelőtt) a görögök által lakott és gyarmatosított területeket jelenthette. A görögök akkortájt tengerparti telepeket hoztak létre a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partjai mentén, a Krím-félszigeten, a mai Ukrajna és Oroszország tengerpartjain. Görög telepesek eljutottak Itáliáig (pl. Szicília), Franciaországig (Massilia alapítása - mai Marseille).

Észak-Afrikában is alapítottak pár várost (mai Líbiának a Görögország felé eső északi csücskén, pl. Küréné). A néhány város által birtokolt tengerparti terület jelenthette Szolón idejében Líbüát. Asia pedig Kisázsiának a görögök által gyarmatosított nyugati partvidékét jelenthette.

 

A 2600-2800 évvel ezelőtt létrejött "görög gyarmatbirodalom" tehát messze nem terjedhetett ki Észak-Afrika és az egész mediterrán vidék területeire. A gyarmatosítás által érintett területek nagysága kb. 100 ezer km2-t tehetett ki. Ez csak egy Magyarországnyi terület. Ekkora nagyságú központi sziget simán lehetett szerintem Gibraltár mellett, a legutolsó jégkor idején, a nagy olvadások előtt.

Előzmény: Törölt nick (456)
Törölt nick Creative Commons License 2007.04.01 0 0 455
Ide kapcsolódhat egy több évtizeddel ezelőtti kutatás eredménye, amelyet Gibraltártól nem messze véltek felfedezni.

A szovjet Petrovszkij akadémikus nevű hajó 1974-es expediciója során (eredeti célja a sekély vizek homokzátonyainak vizsgálata) tenger alatti kamerákkal készített fotókat (nagyon kiterjedt felvételsorozat) nemcsak a tengerfenék topográfiájáról, de archeológiai leletekről is ott, ahol Atlantiszt feltételezték.

A kutatóhajó Gibraltártól nem messze (kb. 250-300 km-re) lévő Ampére-hegységnél fényképezett le pár száz méter mélységben falakat és kőtömböket. A kőműves blokkok és a kősziklába vágott kőlépcsők állítólag jól kivehetők voltak a felvételeken. A meredeken hajló lépcsősorok lehet, hogy olyan piramisok, mint amilyenek Mexikóban vannak.

A helyszín további vizsgálatára (tudtommal) azóta sem került sor. Lehet, hogy az Ampére-hegységnél talált nyomok is, a Gibraltár mellett „összeomlott” központi sziget szigetvilágához tartozó  láncszemek voltak?

Előzmény: vitaminek (454)
vitaminek Creative Commons License 2007.04.01 0 0 454
"- Gorodnyickij Gibraltár közelében végzett kutatásokat, épületromoknak tűnő sziklákra bukkant, amelyek 12 ezer éve a felszín felett voltak. Hasonlóak léteznek a világ több pontján - mondta a ROIPA-t létrehozó jogász végzettségű, egykori katonatiszt."

Atlantiszt mindenütt keresik, Indiában, Mexikóban, a Kalahári sivatagban, Kőbánya -Kispesten...
A legtermészetesebb helye nyilván Gibraltárnál kellene legyen.
Van is, mert ott van két hatalmas litoszféra lemez találkozási pontja, amelyek "felgyűrték" a közöttük lévő üledékes kőzeteket.
Ez az üledékes közet szétválasztotta az Óceánt és a Földközi tengert.
Így bizonyos időszakokban jelentékeny szintkülönbség képződhetett a két oldalán.
Néhányszáz km2 "torlasz képződhetett így, Gibraltár előtt.
Ezt az üledékes kőzetet belül hévizek támadták.
Felül meg az atlantisziak tenniakarása, aki csatornákat mélyítettek.

Egy napon a szintkülönbség úgy vélte: eljött az ideje, hogy kiegyenlítődjön.
Meglehet az is, hogy az uralkodó elfelejtette kihúzni a dugót a márvány jacuzziból.
Az se bizonytalan, hogy valami elkorhadt korallsziget körlagunái is belejátszódtak, persze csak a palota alatt.
A sziget összeomlott.
Ma Gibraltár tengerszintje alatt egy hegycsúcs jelzi a helyét ~-300 m-en.
Maradványai lankás lejtőt képeznek -6000 m-ig, mindkét irányban.

Gorodnyickij, talán egy atomtengeralattjáró(?) kapitányaként még a romsziklák felratait is elolvashatta: Poszeidon utca-12- Atlantiszi adóhivatal
Előzmény: 23 negedi (451)
vitaminek Creative Commons License 2007.04.01 0 0 453
Népszabadság • Nyilas Gergely • 2007. március 28.

"Borítaná a történelmet az Atlantisz felfedezése

- Az Atlantisz száz év múlva benne lesz a történelemkönyvekben. A bizonyítékok megvannak, most már csak tudomásul kell vennie a világnak - állítja az Orosz Atlantisz-kutató Közösség (ROIPA) elnöke. Alekszandr Voronyin szerint a tudományos közeg kezdi megváltoztatni a hozzáállását a Platón által ismertetett különleges szigethez. "
Előzmény: 23 negedi (451)
vitaminek Creative Commons License 2007.04.01 0 0 452
Valamilyen napilapban. Megpróbálom megkeresni.
Előzmény: 23 negedi (451)
23 negedi Creative Commons License 2007.04.01 0 0 451
Ezt hol találtad?
Előzmény: vitaminek (450)
vitaminek Creative Commons License 2007.03.28 0 0 450
Mai hír:
"Boritaná a történelmet Atlantisz felfedezése... Gorodnyickij Gibraltár közelében végzett kutatásokat, épületromoknak tünő sziklákra bukkant, amelyek 12 ezer éve a felszín felett voltak"
Már irtam arról, hogy a jégkorszak végén a földközi tenger szintje változott, és a Gibraltár közelében lévő üledékes torlaszt, amelyet maguk az Atlantiszbeliek gyengítettek meg, ez elmosta. A tenger ugyanis Gibraltárnál csak néhányszáz méter mély, és hirtelen mélyül két irányba. Ugyanakkor a földközi tenger szintje kezdetben 100 m-el kisebb, később lehetett nagyobb a jelenleginél.
Előzmény: vitaminek (449)
vitaminek Creative Commons License 2007.03.22 0 0 449
Olvastam.
Előzmény: 23 negedi (448)
23 negedi Creative Commons License 2007.03.22 0 0 448
Előzmény: 23 negedi (443)
23 negedi Creative Commons License 2007.03.09 0 0 447
cyprus_people Creative Commons License 2007.03.09 0 0 446
Előzmény: cyprus_people (444)
23 negedi Creative Commons License 2007.03.09 0 0 445
Igen.
Előzmény: cyprus_people (444)
cyprus_people Creative Commons License 2007.03.09 0 0 444
Erre gondolsz?
Előzmény: 23 negedi (443)
23 negedi Creative Commons License 2007.03.09 0 0 443

Sziasztok, OFF téma de azért talán érdekes lehet.

 

Óriási lyuk tátong a Föld kérgén...

 

http://hvg.hu/vilag/20070307_lyuk_fold_kergen_atlanti_ocean.aspx?s=hk

vitaminek Creative Commons License 2007.02.15 0 0 442
A körkörös strukturák utalhatnak még egy üledékkel belül és körbe is feltöltődött vulkanikus kráterre is, amelynek kalderája beomlott....Erre a hővízű források utalnak.
De akkor az robbanással is járt, gibraltár epicentrummal!
És nem is lehetne, hiszen akkor az egy földrengéses vidék lenne!
(Most látom, a múlt héten véletlenül volt is egy...)

Előzmény: vitaminek (441)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.15 0 0 441
Az a baj, bármire szeretnék támaszkodni, másutt önmagát cáfolja.

Ha egy térképen nézem a tengert, akkor jól látszik, hogy létezik a gibraltári küszöb:
Van ahol 380 m mély csupán, és 13 km széles.
Ez nem egy komoly dugó két óceán között.
Utána a tenger fenék gyosan mélyül mindkét irányba. Az atlantin 7000 m-ig, a Földközin is 5000-ig.
Ha egy nagy földterület elsüllyedt, akkor az hosszú ideig lassan ülepedő zavaos vizet (mocsarat...?) hagy maga után. Erről tesz említést Kritiász.
Az az enyhe lejtőjű küszöb, amelyet a térkép ábrázol, két oldalán többszázezer km3
tömeget tartalmaz. Valószínűleg a két oldali hegységkétől eltérő, üledékes közet formájában.
Ha pedig az igaz, hogy a küszöbb anyaga eltér a partokétól, és a partmenti selftől is, akkor egyértelmű- az a széthullott ATLANTISZ anyaga.
Mert ugyan mitől rakódott volna le a szorosban mindkét irányba ennyi üledék?

Az ülesdék a felszínre kiemelkedve kelélően laza.
Ezt ők -bányászták, csatzornázták, még alagútakat is furtak bele talán.
Ha ők nem, az említett hideg-meleg források is munkálkodhattak, amelyek kezdetüket akár a szomszédos földrészekből is nyerhették.
Mert csak kis részük talált felfelé kiutat- nagyobb részük többszáz méterre a tenger alatt távozott, alaposan meggyöngítve a laza alapzatot.


Amúgy, Atlantisz méreteit ecsetelve sem kell megijedjünk, ha felfogjuk, nem az egész süllyedt el, hanem az oszlopon túli részekből megmaradt északon portugália, délen a nyugatafrika, és a közeli szigetek.





Előzmény: vitaminek (440)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.15 0 0 440
Várkonyi Nándor: "Sziriát oszlopai" megvan, de nagyon régen olvastam.
Most előástam, nem kis teljesítmény.
340 oldalától (Magvető, 1972). ismerteti Kritiász történetet Atlantiszról.

"Mert akkoriban a tenger ott még járható volt (?). Ugyanis a szoros erlőttt, amelyet Ti Héraklész oszlopainak neveztek, egy sziget terült el, nagyobb, mint (elő) Ázsia és libya együttvéve, s erről a szigetről akkoriban még át lehetett kelni más szigetekre, ezekről pedig a túlnan fekvő egész világrészre (?) mely ezt az úgy nevezett tengert körülveszi..."

Ez eltérő más látott leíráshoz képest, kellene egy igazi eredeti.


Előzmény: Koala-lumpur (439)
Koala-lumpur Creative Commons License 2007.02.15 0 0 439
Várkonyinak a könyvét olvastátok?
vitaminek Creative Commons License 2007.02.13 0 0 438
Csodálatos a klasszikus szerzőkben, ahogyan kezdetleges eszközeiket kiegészítve tudományos gondolkodással tudtak időtálló következtetésre jutni.
Eudoxost Kleopátra Afrika megkerülésével indította útnak Indiába. De már ezt megelőzően is voltak ilyen utak. És utána is lehettek ilyenek.
Ezekről nem tudunk, pedig lehetne, vannak feljegyzések.
Arról tudunk csak, ami a XV. századtól történt.

Ha valaki- Strabon biztosan tudta- hogy a tudomány- politika.
Hiszen műveit annak is ajánlja...
Más körök persze- nem is tudták volna olvasni...
De ma már tudnak olvasni! Csak közbe elfelejdkeztek róla.

Így marad ki az emberiség tudatából sok minden más is, ami pedig hasznos lehetne.

A tudományok empirikus-teoretikus kezdetének egy dillemája lehet a következő:

Vajon lehet e pótolni szuper eszközökkel a kezdetleges tudományos képzelőerőt, és gondolkodást?

Mi hasznunk, ha látunk 13 Mrd éves csillagokat távolodni, de rossz helyen keressük az okát?
Előzmény: vitaminek (437)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.13 0 0 437
"Minthogy a beömlő folyók a párolgási veszteségek egyharmadát pótolják, az Atlanti-óceánból érkező, majd Afrika északi partjai mentén kelet felé haladó és Szicília magasságában is észlelt, állandó felszíni áramlás alakult ki, amely különösen erős a nyári maximális párolgás idején. Ugyanekkor a magas sótartalmú, s így nehezebb víz, a gibraltári küszöb fölötti mélyebb rétegekben az óceánba távozik."

Abban tehát tévedtem, hogy a folyók a párogásnál többet hoznak. Ez csak jégolvadásnál lehetett igaz.
Abban viszont nem, hogy a Gibraltári küszöb létezik, kétirányú kétszintű áramlással.
Előzmény: vitaminek (436)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.13 0 0 436
Még nem szoktam meg, hogy Googleban minden megtaqlálható, és nem kell találgatni... :-)
http://www.freeweb.hu/dark/tenger.html
Ezt kell elolvasni.
Előzmény: vitaminek (435)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.13 0 0 435
Igen, a térkép valamit bizonyít. Lehet, hogy azt, amit mondasz. Mert a párolgás miatt a sólé besűrűsödik. És ha nincs cserélődés, ez a teljes telitődéshez vezet. Attól kezdve a só egyrésze kicsapódik pld.
Mert eddig ez nem történt meg, hanem kb 20% sótartalom koncentráció növekedés van, léteznie kell egy cserélődésnek is, ami a mélyben zajlik.
Vagyis Gibraltáron felül kisebb koncentrációval be, alul kiáramlás történik?
Előzmény: ducklin (433)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.13 0 0 434
"Épp azt írják, hogy sósabb, a párolgás meghaladja az esők és a folyók által hozott vízmennyisaéget :"

A ténynél tényebb van, ami semmi.
Izé : A ténynél tényebb nincs semmi, ami van! (Így biztos jó már)
De kell egy feltételezés is.. Így korrigálódik a dolog. :-)



Elfelejtettem, hogy az árapály szintén eredményez némi tengervízcserét.
Ezért Gibraltár rész sósabb kellene legyen, mint Szuez?
Az is lehet, hogy az egyenleg nem olyan, hogy kiáramlás történik, hanem fordítva, hogy beáramlás. Hiszen hasraütéssel közelítetettem.

De a jégkorszak végén- vagyis ~13000 éve nem ilyen volt a helyzet.
Mert amíg a jégkorszak tartott, és nem volt olvadás, a Földközi Tenger (=FT) akár le is pocsolyázódhatott, ha gibraltár zárt volt. Vagyis szintje 100 m-el lejjebb lehetett.
Amit az akkori kultúrák belakhattak, ere utalnak vízalatti barlangrajzok, romok.
De az olvadás után a medence megtelt. Mégpedig néhány év- évtized leforgása alatt. És még ez sem volt elég- túl is töltődött...
És akkor történhetett a gátszakadás.
Összefoglalva a lényeget:
1 Atlantisz Gibraltár közelében volt. Valószínűleg nagyobb részt az óceán felöl, kifelé domborodva, ahogyan jobban elviselhető a befelé irányuló nyomás.
Területe 100-150000 km2. Üledékes laza kőzet, a litoszféra lemezek által összetolva.
Lehetett mellette egy korallsziget is: a főváros. De ebbe már nem vagyok olyan biztos.
2 Mert az FT zárt belső tenger volt, kezdetben valszeg alacsony szinttel. Így a víznyomás kívűlről befelé hatott. Lehet, hogy volt némi vízpótlása a tenger felől is. Akár az említett csatornákon keresztül.

3. A jégkorszak végén az olvadáskor kezdett megtelni. Minthogy kifelé nem volt olyan állékony, egyszer átszakadt, és elmosta a laza szigetet.
Egyébként, információ hiányában mindez képzelgés részemről, belátom.



Előzmény: ducklin (433)
ducklin Creative Commons License 2007.02.12 0 0 433
Épp azt írják, hogy sósabb, a párolgás meghaladja az esők és a folyók által hozott vízmennyisaéget :
"Evaporation greatly exceeds precipitation and river runoff in the Mediterranean, a fact that is central to the water circulation within the basin. Evaporation is especially high in its eastern half, causing the water level to decrease and salinity to increase eastward. This pressure gradient pushes relatively cool, low-salinity water from the Atlantic across the basin; it warms and becomes saltier as it travels east, then sinks in the region of the Levant and circulates westward, to spill over the Strait of Gibraltar. Thus, seawater flow is eastward in the Strait's surface waters, and westward below; once in the open ocean, this chemically-distinct Mediterranean Intermediate Water can persist thousands of kilometers away from its source."
http://en.wikipedia.org/wiki/Mediterranean_sea

Vízfelszíni tengervízsóssági térkép : http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Wiki_plot_04.png
Előzmény: vitaminek (423)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.12 0 0 432
Lehetséges, hogy Herón volt, Zenont meg más ügyböl kifolyólag kőrözték....
Előzmény: ZR (430)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.12 0 0 431
Na a lényeg: a Birodalom 500x300 km, Magyarország méretű volt.

A főváros közepe az egyik szélétől ~8-10 km-re (50 sztadion)- ez a csatorna hossza.
Az egész voltaképpen lehetett egy, a Gibraltárt akkor lezáró, az Atlanti óceánba mélyen benyúló földnyelv is.
Amita két összenyomódó lioszféra lemez emelt, üledékes laza kőzetből. És amely elsodorva szétszóródott a szoros két oldalan. Létrehozva a gibraltári sekélyvizű küszöböt.
Tipikus gátszakadás.
Amit a leírt csatornázás igencsak elősegíthetett.
Mert gyengítette, és vizzel telítette az üledéket.
És a csatornákat nyilván az a magasságkülönbség mozgatta, amely a beltenger, és az óceán között fenállt?
Na mára elég.
Sőt...holnapra is.

Előzmény: vitaminek (429)
ZR Creative Commons License 2007.02.12 0 0 430
Az nem Herón aeropilja?
Előzmény: vitaminek (411)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.12 0 0 429
A jelzett link egy honlap, és fórum, amelyek igen figyelemreméltók.
Nagyon ajánlom, keressétek meg. és mélyedjetek el benne.

Mert ime, mit halásztam benne?

"Megnyílt a szoros Gibraltárnál. Korábban a Földközi-tenger beltenger volt, s az egyébként is jóval alacsonyabb világóceáni szintnél további 100 méterrel hömpölyögtek mélyebben hullámai. Erre bizonyíték a jelenlegi partvonaltól sok-sok kilométeres távolságra benyúló folyóvölgyek nyomai, a tengerszint alatti városromok, valamint azok a barlangok, melyeknek bejárata messze a jelenlegi vízszint alatt van, viszont csodálatosan szép barlangrajzokat rejtenek."

Én ugyan pont az ellenkezőjét állítom, hogy lecsökkent a beltenger szintje.
De lehetett ez is, az is, de különböző időkben, és okokból.
A lényeg a szócska: Beltenger....!
Nehéz minden más bizonyíték ellen elfogadnom, hogy mint beltenger, a szintje alacsonyabb volt...
Hiszen több víz olvad, mint párolog, és néhány ezer év alatt a folyók feltöltötték volna az esők által is. Így nem be, hanem kiszakadás történt.
Bár egy beszakadás is elsodorhatott egy külső szigetecskét.
Mindenesetre nem várt bizonyító érv...
Előzmény: vitaminek (428)
vitaminek Creative Commons License 2007.02.12 0 0 428
Nem tudom, hogy találtam rá, de igen érdekes....
Olvassátok el.
http://forum.sg.hu/listazas.php3?azonosito=fatyol&id=1124751329

Megjegyzés: Egy sztadion= 164 m
vitaminek Creative Commons License 2007.02.12 0 0 427
WIKIPÉDIÁBÓL
"Atlantisz korántsem legenda, kétségtelenül létezett. A kérdés az, hogy hol?
A változatok száma akkora, hogy egy tudós még a 19. században meglehetős rosszmájúsággal jegyezte meg: az Atlantiszról szóló mendemondák az emberi butaság egyfajta katalógusává állnak össze."

Izé, mit is mondhatnék...? Megvan!

- Ha a tett halála az okoskodás....
- A tétlenségé akkor a...BUTÁSKODÁS!.

Ez a legmegfelelőbb válasz!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!