Érdekessége volt, hogy meg kellett találni szintén pontokat (volt könnyebb, "emberes" pont is plusz feladatokkal (kérdésekkel) és személyzet nélküli bójás is), valamint el kellett gondolkodni az útvonalon, mert voltak bizonyos "tikettek", amiket el kellett szállítani egyik pontról a másikra plusz pontokért, tehát így volt egy "honnan-hova" sorrend is, elég bonyolultan, valamint A-ból B-be kellet, mást C-ből A-ba, stb... Továbbá el kellett gondolkodni azon is, hogy az ember mindben pontot megkeres-e, bevállalja-e a távolabbiakat is, mert aki a szintidőt akár egy perccel is túllépte, az bukta az összes pontját. Szóval érdekes volt :)
Van még egy jelentős eltérés a kettőben. Míg a tájfutásnál az érintőpont egy jól meghatározott pont, addig a túraversenyeken a jó bóján túl álbóják is ki vannak telepítve a terepre. Ezek csekkolása is hibapontokat von maga után. Az igazi tájékozódási készség ehhez kell.
Persze GPS ezt is kilövi. Mert az olyan, mint pecázás helyett felbontani egy olajos konzervet.
Köszönöm, de sajnos idén biztosan nem tudok ott lenni. Nagyon szívesen mennék, de a mostani élethelyzetemben az is hatalmas dolog, ha eljutok egy mecseki túra résztávjára pörgős tempóban.
De, bonyolítaná. A frissítőponton a személyzet feladata a kenyérkenés, pótlás, innivaló töltése, figyelése, a túrázók biztatása mellett kibővülne az ellenőrzésre (minden kenyérnél? bögre teánál?). A cetlis meg az első után azt mondaná, hogy B+ a kekszedet! Szerintem, nem jókedvében.
Ermak! Szerintem nem bonyolódna jelentősen a szervezés, például a nevezésnél, aki kérne teát, zsírt, virslit, csokit később, az kapna egy kis papírt amit majd felmutat, vagy egy pecsétet az itinerére. Aki meg "nomád" nevezett, az meg nem kapna a pontokon semmit.
Sistergő! Írtam, hogy szívesen kifizetem az engedélyek, itiner, szervezés díját, amivel már jogosult lennék a hangulatra szeritnem, de olyanért, amit nem veszek igénybe, nem szeretnék fizetni. Ezért gondolom, hogy lehetne egy "nomád nevezés" is.
pygmea! Egyetértek, de szerintem az általam korábban említett Piros éjszakai 5.000 forint már elcsúszott.
Nem akarok most itt nekimenni régi motoros szervezőknek, meg a feszültséget sem akarom kelteni, csak a korábbi kitűzős témából jött számomra ez a gondolatmenet.
Igen, így alakítja át a túrázást a technológia, ami jó is és rossz is (alapvetően inkább jó).
(Valami műsorban hallottam, hogy régen egy taxisnak jól kellett vezetnie és nagyon kellett ismernie az adott várost. Ma már ugye nem kell ismernie a várost, sőt hamarosan már az autók is magukat vezetik :) )
Szóval régen akár egy teljesítménytúrán is nagyon jól kellett tájékozódni. Ma már az is aránylag bátran elindulhat, aki valamiért nem tökéletes tájékozódó / sosem járt az adott helyen, ill. ahol mondjuk hiányosak a turistajelzések. Ezzel persze valamelyest csodáját veszti az önálló, magabiztos tájékozódás szuperképessége vagy a helyismeret, de legalább olyanok is elindulhatnak TT-zni, akik régebben féltek volna az eltévedéstől.
Mondjuk azért manapság sem árt a tájékozódási képesség, mert lemerülhet a telefon, hibás lehet a track, stb :)
Aki pedig nagyon tájékozódna a klasszikus módon, arra is van lehetőség, ha elteszi a telefont :)
Alapvetően igen az. Azzal a plusszal, hogy az ellenőrző pontokon különféle turistasághoz kapcsolódó kérdéseket tettek fel, amit pontoztak. A versenyen a sietést és a késést is negatív ponttal "jutalmazták".
Úgy 30-40 éve élte fénykorát a túraversenyzés. A rendezvények nagy rendező idolja Asztalos Gyuri volt (emlékszik még rá valaki?).
Aztán változott a kor, fejlődött a technika, bejöttek a GPS-ek, ezzel minden megváltozott. Óriási előnyben volt az, akinek GPS-e volt a hagyományos tájolókkal szemben.
Egy régi versenyen volt úgy, hogy 20 méterre volt egymástól két bója, az egyik álbója volt. Bizony itt filózni kellett, melyik az igazi és melyik az álbója, ebben segítséget nyújtottak a térkép domborzati és egyéb jelölései (pl, jellegfa). A tájolóval iránymenetben tudtál menni, s közben számolni tudtad egy jellegzetes úttól a távolságot. A GPS hajszál pontosan megállapítja a bója helyét. Egy időben sokat mentem ilyen versenyekre, nagyon élveztem, de a GPS bevezetésével szerintem sokat veszített értékéből ez az érdekes túra.
A maradékot meg beszedik egy másik persely körbeadogatásával. :P A vége mindenképp az, hogy nem mindig azt fizetjük, amit elveszünk, és adott esetben fizetünk más után is - csak más-más modellekben. És amíg nagyon el nem csúsznak a dolgok, jól van ez így.
Ha jobban megvizsgáljuk, akkor nem így van. Használod pl. a túrázó társaság hangulatát, amiért a rendezők sokat fizettek pl. a mindenféle engedélyek megszerzése folyamán.
Ha kizárólag a hangulatot akarod igénybe venni, és úgy gondolod, hogy aránytalanul megterhelné a számodra elviselhető költséget, akkor van egy nem teljesen tisztességes, de szerintem még elfogadható javaslatom. (Én már alkalmaztam.)
Odamész a rajtba, és befizeted a nevezési díj felét. Ezzel "megváltod" a túra hangulatának az igénybevételét. Tehát nem nevezel be, nem kérsz itinert, sehol nem kérsz ellátást. Ha egy ponton mégis kínálnának, akkor azonnal közlöd, hogy Te nem neveztél, nem vagy hivatalos résztvevő. A célban sem kéred, hogy bármilyen módon elismerjék a túrázásodat.
Van amikor én is a nomádabb, kevesebb ellátásnak vagyok a híve. Szerintem mégis az a jó, ha minél többfélébb túra létezik.
Illetve még egy opció azoknak, akik nem igényelnek ellátást, ugyanakkor oklevélre, kitűzőre (vagy adott esetben akár jelvényre, éremre) igényt tartanak, az ún. "instant (kör)túrák", melyek még korábban valamikor szintén ki lettek vesézve itt is, és talán nem is az instant a legjobb szó, de egyelőre nincs rá jobb :) Ezek egy része a (nem) kért díjazás függvényében akár teljesen "ingyen" is teljesíthető, pl. a Térképkörök esetén még a kitűző / jelvény sem kötelező, csak az kap aki kér.
Pont azt vezették le korábban páran, akik már szerveztek "néhány" túrát, hogy ezek az opciók bonyolítják a szervezést - ezért nő a rajtban a sor, vagy több rendező kell.
A résztvevők lehetőségei ezért leginkább kimerülnek annyiban, hogy választhatnak olcsóbb és drágább túra között.
Persze ha nem kell a szolgáltatás, az év bármelyik napján megcsinálhatod privátban bármelyiket (de a P85-öt azon a napon ne csináld, mert ebola leharapja a fejedet! :-) ).
Ez az első hozzászólásom itt és olvasva a közelmúlt témáját, van számomra is pár furcsa dolog, bár a kitűzővel pont nincsen bajom. Számomra a túrázás nem arról szól hogy italt kapok itt, csokit ott, viszik a cuccomat, depózok, hanem arról hogy feldobom a hátamra a zsákot és belerakok mindent ami az útra kell. Nem is szoktam igénybe venni virslit, teát, meg hasonlókat. Talán jobb lenne ha a teljesítménytúrázás elmenne inkább nomádabb irányba, bár ez lehet hogy csak saját vélemény. Például a mostani Piroson, az éjszakain, ha indulok, mi kerül 5.000 forintba? Nekem nem kell virsli, sem tea, sem zsír, de még szalagozás sem. Nem használok semmilyen szolgáltatást. Akkor miért 5.000? Lehetne külön egy "nomád nevezés", ami azért nem dobná meg annyira az adminisztrációt. Szívesen kifizetem a szervezés, engedélyek, itiner díját, de minek fizessek olyanért amire nekem nincsen szükségem? A szolgáltatások között lehetnének "csomagok" és akkor lehet hogy kijönne 1.000 forintból az 5.000 helyett.
Egy barátom nevezett a piros85 turára, de a befizetés után eészségügyi probléma miatt átadná a jogát a, a szervezö nem adott még erre pozitiv választ. Ha érdekel valakit hivd a 06 30 2018567 telot, üdv
Minden rendező (légyen megélhetési vagy szívességi) célja a résztvevők túlnyomó részének elégedettsége. Választható kitűző esetén ennek örülne 1%, morogna, hogy eddig járt, de most fizetnie kell 40%, értetlenkedne, hogy miért kell ilyen butaságokkal foglalkoznia 50%, elrontaná és a célban hisztizne a maradék 9%.
Mivel a kitűző gyártókat kritizáltad, hogy mennyit is keresnek a teljesítménytúrákon, erre írtam, hogy például a túraversenyeken is vannak olyan költségek, amit a rendezőnek ki kell fizetnie (mert egyesületi támogatások terhére megteheti), amin valaki más (nem a verseny rendezője!) keresni fog, mert abból él.
Igen, a túraversenyzés még nem üzletiesedett el, de nincs annyi verseny sem, mint teljesítménytúra, és nincs annyi résztvevő sem. Emiatt kisebb rendezői létszám kell a lebonyolításához is. A teljesítménytúrák rendezésének legnagyobb kihívása a megfelelő létszámú rendezői csapat összeszedése, és évről-évre egyben tartása. Minél bonyolult például a nevezés rendszer (előnevezés, helyszínin nevezés, előre fizetés, helyszíni fizetés, kedvezmények), annál több ember kell a rajtban a lebonyolításhoz - erről írt Pygmea.
Valójában ingyenesség maximum a klasszikus vezetett egyesületi túrákon létezik, teljesítménytúra/túraverseny/tájfutó/stb. rendezvényeken mindig merülnek fel költségek (térkép, itiner, menetutasítás nyomdai költségek, engedélyek díja, rajt-célhely bérlés, szolgáltatások, díjazás, stb.), csak esetleg nem hárítod át a résztvevőkre. Ennek semmi köze a rendezésbe fektetett önkéntes munka mennyiségéhez.
Ahogyan teljesítménytúrákon megszokott a kitűző/jelvény díjazás (mindenkinek), úgy túraversenyeken a megszokott az érem díjazás (a helyezetteknek). Ha megnézem itt a polcomon a túraversenyes érmeimet, azokra sem mondanám, hogy nagyon egyediek, a hátsó oldalukon található matricát leszámítva (verseny neve, helyezés), de nem gondoltam még rá, hogy visszaadjam őket, csak mert szebbet, értékesebbet szeretnék. :)
A teljesítménytúrázás is, és a túraversenyzés is más élményt ad - ezért is csinálom mindkettőt.
Ez az utolsó hozzászólásom ezen a topikon, mert nem vagyok hajlandó a válaszok átlagszínvonalára süllyedni. Természetesen minden tiszteletem a korrekt reagálóknak, Ők kérem, hogy ne vegyék magukra az előbbi minősítésemet!
efemm-nek: kicsit övön aluli volt a túraversenyes példa, mert ott például Te is indultál több általam rendezett versenyen ingyenesen! De nem csak ezeken, jóval többön is. Viszont én TT-n még nem tudtam ingyen indulni. Ennyit arról, hogy ki dolgozik valóban ingyen a szabadidejében... (És ezzel nem az ingyenességet akartam kiemelni - mert szívesen fizetek én is természetesen nevezési díjat - hanem a szabadidős önkéntes tevékenységet. Ja és még mielőtt megkérdeznétek: a versenyanyagok költségét támogatás terhére számoltuk el és semmilyen módon nem keletkezett bevétel az említett rendezvényekből. Végezetül pedig Te tudod a legjobban, hogy mennyivel munkásabb egy több kategóriás túraverseny megszervezése, így hát engem nem kell kioktatni az önkéntességről és a szabadidő feláldozásáról sem, mint például ahogy azt pygmea tette.)
SK: én senkivel sem vitatkozom, csak volt egy felvetésem, ami miatt keményen le lettem dorgálva és max. reagáltam néhányra.
Konklúzió: Nagyon tanulságos volt ez a kis kirándulásom ezen a topikon, mert így teljesebb képet kaphattam a teljesítménytúrázók közösségéről. Köszönöm szépen!
Ahogyan például a túraversenyek színes térképeinél a nyomdászok/nyomtatógyártók/tonertöltők is rommá keresik magukat. A kocsmárosokról nem is beszélve, bármelyik szabadidősportnál. Plusz áfa. :)
"Ennél kulturáltabban nehéz lett volna rávilágítani arra hogy ez mekkora szarrágás."
Én nem így értelmeztem Színt-teveszto hozzászólását. Kulturáltan felvetett egy ötletet. Sajnos előtte nagyon sokan nem ilyen hangnemben feszegették ezt a témát. A nekik szánt - egyébkéntmegérdemelt - haragot most ő kapta.
Lehet, hogy ti előrelátóbbak vagytok.
Én akkor tartanám jogosnak a rá zúduló kritikát, ha az itt leírt érvek után is változatlanul fenntartaná az álláspontját.
