"Mi azzal a baj, hogy a kutyám adott esetben fontosabb nekem, mint egy idegen ember?" Kérlek most olvasd el ismét amit írtál, és komolyan gondolkodj el rajta... Én is szeretem a kutyákat, van is kutyám, de azért mégis csak állat. Ne keverjük már össze az emberrel!
És egy klasszikus példa: Fekete Istvánt igazán állatbarátnak lehet nevezni, de szeme rebbenése nélkül lelőtt olyan, emberre, vadállományra veszélyes kutyákat, melyek (akár nem megfelelő tartás miatt) elbitangolva pusztítottak. Csak olvass bele a Rózsakunyhó (Móra Könyvkiadó, 1973) kötetben megjelent Farkaskutya-veszedelem novellába.
Igen, én is így gondolom, az állat megérzi, hogy tartok tőle. Sajnos azonban ezzel nem tudok mit kezdeni, ez már szerintem örökre bennem marad az átélt élmények miatt.
Nagyszerű írás,jó volt olvasni. Utánakerestem magának a túramozgalomnak, de csak a E4 utat adta, ki mint Zentralalpenweg. Ha nem erről van szó, megtennéd hogy belinkeled a mozgalom honlapját?
Valószínűleg a kutya megérezte,hogy félsz tőle,még ha próbáltad nem is kimutatni.Én ezért szoktam mindig visszahívni a kutyámat és nem is volt ilyenből gondom soha.
Azt tudod,hogy a legtöbb kutyatámadás pont az miatt van,mert a későbbi elszenvedő fél hibázott?Például megijed és futni kezd vagy ő lép fel félelemből támadólag a kutyával szemben,amit aztán a négylábú is lereagál.Természetesen sajnálom a kisunokádat,de ezt a rossz tapasztalatodat nem kéne kollektíven ráhúzni minden egyes kutyára.És az sem valami szimpi,hogy aki nem ért egyet veled,annak rosszakat kívánsz.Vigyázz,mert ha létezik karma,akkor te kutyák által fogsz elpusztulni...:)
A szűk családi körömben mindenkit harapott vagy támadott már meg kutya, sajnos ez egy olyan élmény magamból kiindulva, ami örökké megmarad az emberben és sajnos nem kellemes mikor előjön, ha nagyobb testű kutyával találkozom, ami nincs pórázon. Sajnos az a tapasztalatom, hogy a mostanában népszerű kutyatartás mellett az új tulajdonosok nem fordítanak elég időt arra, hogy megfelelően foglalkozzanak az állataikkal és nincsenek tudatában sem a kutyájuk képességeinek. Mikor engem támadott meg kutya a gazdája azzal védekezett, hogy ilyet még sosem csinált, pedig semmilyen agresszív viselkedést nem mutattam az állata felé. Én nem vagyok ellenséges a kutyákkal szemben, minden állatot szeretek, de sajnos a kutyáktól az eddigi élményeim miatt mindig tartani fogok.
Ez a kutyakérdés legalább annyira túl van lihegve ,mint múltkor a "cigányozás". Majdnem olyan hrsz-ek jönnek mintha már több ember sérülését(halálát) okozták volna ezek a tényezők. Kutyákkal(még a legvadabbakkal is) lehet szót érteni és bánni,csakúgy mint a kisebbségiekkel. Egy jó szó,köszönés,pillantás csodákra képes. Nem is értem miért ilyen ellenséges a közvélemény az ember leghűségesebb társával szemben...
Mi azzal a baj, hogy a kutyám adott esetben fontosabb nekem, mint egy idegen ember? Szoktam póráz nélkül sétáltatni erdőben, a mérete miatt egy átlagos felépítésű ember különben simán elrúgná pár méterre, szóval nem egy nagy darab. De ettől függetlenül aki rámozdul a kutyámra nem érdemel kegyelmet.
Élveztem a beszámolót, jó volt nézni a képeket még így is.hogy az idő nem Veled volt. Örülök,hogy megtapasztaltad a "hegyi" emberek aggódását,féltését.
Szerencsére kevés az az "ember" fajta akinek fontosabb a saját kutyája mint egy ember, vagy egy kisgyerek élete. Bár a mai világban már ez a helyesnek tekintendő szemlélet.
Kívánom, hogy legyen benne részed!
Amúgy az önvédelem agresszív emberi támadás esetén is megengedett tehát nem kívánok senkivel erről vitába szállni ha megtehetitek, hogy törvénytelenül veszélyt okozzatok akkor bárki védekezhet törvényesen.
Én csupán annyit tennék hozzá a kutyás ügyhöz, hogy csak azt kívánom minden kutya gazdájának, családjának amit mi éltünk át amikor a 4 éves unokám arcába harapott egy “barátságos, nem harap” dög. Amíg a kicsiről a vért törölgettük a rohadék gazdástól eltűnt!
Egy jól nevelt kutyával nincs is baj. Ahogy Csuhás írja oda kell figyelni. De sokan úgy gondolják a kutya szabad futtatása alanyi jog. Pedig nem az. Nekem is van kutyám, én is szeretem sétáltatni, de tudom, hogy az én felelősségem.
