Próbáld átgondolni! Az EU egyetlen szinkronzóna. Ez ugye azt jelenti, hogy nem lehet Németországban 50.01 Hz miközben Magyarországon 49.09 Hz van, nem járhatnak a szinkronórák Magyarországon lassabban mint Németországban. Ha ez előállna, a határmetszékeken szétolvadnának a drótok, hiszen nem találkoznának a fázisok.
Pedig a valóságban még is előfordulhat a fenti eset, sőt nap mint nap elő is fordul hasonló és semmi különös nem történik....
A piacot nemigen lehet korlátozni egyes szereplők érdekében (globálisan).
A fogyasztókkal kapcsolatban álló kereskedő (áramszolgáltató) fogyasztói oldalon szembesül a kacsagörbével. Azt látja, hogy a nappali eladási statisztikája beszakad. Egyre kevesebb áramigény, egyre kevesebbet tud eladni.
Vételi oldalon csak olyantól tud vásárolni, amelyik képes a fogyasztási görbét lekövetni. Az áramszolgáltatónak nincs közvetlen ráhatása a fogyasztókra, tehát csak a termelők termelését tudja hozzáigazíttatni a fogyasztói kacsagörbéhez.
Egyszerűbben fogalmazva nincsenek kacsaáram termelők.
Ezek a problémafelvetések reálisak, különösen a globalizációval párhuzamosan zajló centralizáció tekintetében osztom a véleményed.
Amúgy viszont újra csak azt tudom mondani, hogy a közvetlen környezetrombolásunk üteme és következménye sokszorosa a légköri változások hatásainak úgy, hogy ha ezt nem állítjuk sürgősen le, akkor nem sok jelentősége van semmi másnak.
Hat ez nagyon nem igy lesz. Ill. maris maskent van. Vagy masfel eve minden delej fel van pantlikazva. Nem csak a megujulok, hanem a fosszilisek is. Marpedig pl. Magyarorszag szempontjabol sokat szamit, hogy Ausztria, vagy Nemetorszag hogyan reagalnak.
Nagyon ugy nez ki, hogy az egyik nem lepett bele a zatomozasba, ... a masik pedig kilep belöle ... es ezert NEM VESZNEK atomenergiabol szarmazo delejt. Ami azt jelenti, hogy a zsinorozas NEM az ö problemajuk lesz. Inkabb a zatomenergiatermelök gondjava fog valni, hogy mit tegyenek a (tul)becsült zsinoraramaikkal, ha nem talalnak ra vevöt (esetleg majd elajandekozzak, mert penzt mar nem kapnak erte).
Igen, a problémát én is itt érzem: nagy hangon vitázunk valamiről, amit valójában nem is ismerünk. Belepiszkáltunk - nem is kicsit - egy rendszerbe, amit nem igazán ismerünk, és valójában nem tudjuk a következményeket. Sejtjük, de a modelljeink hozzávetőlegesek, igen tág határok között "tól-ig" végeredményt adnak csak, és míg a "tól" esetleg bele is fér, az "ig" már akár civilizációs katasztrófát is generálhat.
Az meg ugyebár réges-régi bölcselet, hogy mérnök mindig mindent a legrosszabb esetre méretez... Tehát igenis az "ig"-gel kellene számolnunk, ehelyett pont fordítva tesszük. És valahol ez még magyarázható is lenne, ha egyszerűen nem lennének eszközeink másképpen cselekedni - de vannak, vagy legalábbis látható, hogy létrehozhatók.
A másik vonulata a dolognak, ami a következő 2-3 évtizedben ki fog szépen teljesedni, az az, hogy bizonyos külső függések nagyon veszélyesek. Az olajválság idején egyszer már az OPEC sikerrel megmutatta, hogy nagyon be tud - legalább átmenetileg - tartani a fejlett világnak. Most viszont más, összetettebb, érdekesebb - és talán még veszélyesebb folyamatok fognak kibontakozni. A megújulók további térnyerése, az EV esetleges dinamikus elterjedése még lejjebb fogja nyomni az olaj/gáz árakat, ami egyfelől nyilván ellene hat a váltó technológiák terjedésének, másfelől viszont - és ez az igazán aggályos - eleve problémás rezsimek és térségek lába alól fogja kihúzni a talajt. Venezuela mostani állapota válhat idővel általánossá, szélsőséges rezsimek válthatják a kooperatívokat, amelyek esetleg úgy döntenek, hogy az olaj/gázcsapok elzárásával megpróbálják megfojtani a "gonosz Nyugatot", vagy simán polgárháborúba süppedő térségekben fizikálisan lehetetlenül el a kitermelés. Szaúd-Arábia is erősen veszélyeztetett ebből a szempontból. Irakot - már láthatjuk élőben... Oroszország is minden, csak nem megnyugtató.
Mindeközben az olaj/gázbevételek meg rendre elnyomó, korrupt, autoriter rezsimeket tartanak életben. Nem lesz ez így jó végül senkinek sem. A külső függés önmagában nem baj - ha kölcsönös, és ha a partnerek tényleg mind megbízhatók. A kölcsönösség még csak-csak meglenne esetünkben, de a megbízhatóság aligha. Egy civilizációs működést nem szerencsés erre alapozni.
Tövis, ha elolvasod a posztokat, akkor látod, hogy én is önstabilizáló folyamatokról beszélek.... DE
A sarkok tekintetében kérdéses, hogy miután elolvadt a jég, mi is fog ott történni... jelen pillanatban ugye olvad a jég... és 10 év múlva? Milyen erejű légköri jelenségeket fog gerjeszteni a folyamatosan beáramló energia (amit már nem fog elnyelni a jég megolvasztása)? Ha az északi-sarki jégtakaró eltűnik, akkor - szerintem - Grönland következik... hatványozottan, az pedig erőteljes(ebb) vízszint emelkedéssel fog járni. A stabilizáló folyamatok ugyanis nem fognak leállni, hanem törvényszerűen felerősödnek egy magasabb energiaszinten... az is egy igen jó kérdés, hogy a sarkok melegedése miként változtatja meg a mostani helyzetet, hiszen egy melegebb sarki éghajlat kevesebb energiát fog elvonni az egyenlítő környékéről (kisebb lesz az energiakülönbség)....
... a megnövekedett energiaszint az megnövekedett (átlagos) hőmérsékletet jelent. Vízben, levegőben egyaránt.. plusz emelkedő páratartalom..
ami az én álmoskönyvemben 35 C° fölött és 100% páratartalom felé közelítve nehezen egyeztethető össze az emberi léttel... az állatival még
nehezebben, mert nekik ugye nincs hová behúzódniuk, hogy lehűtsék magukat....
.. aztán kitérhetünk még a víz körforgásának megváltozására is... a csapadék mennyisége, helyi eloszlása is változik.. szinte biztosnak
tűnik a mediterránum elsivatagosodása... a mai fő gabonatermő területek a hőmérsékleti és csapadékoptimum határán mozognak.. ha
ez is megválotzik, akkor csökkenni fognak a hozamok... aki szerint meg ez csak annyit jelent, hogy akkor majd termelünk máshol... attól
megkérdezném mekkora szerepe van a termésoptimumban a jó talajnak?
És még csak nem is emlegettük az időjárás változékonyságának növekedését...
.. mindezt persze NEM azért írom le, hgoy ijesztgessek.. ezt valaki vagy belátja + felfogja, vagy nem... tekintve az energiatöbblettel járó hatások és a természetes kiegyenlítő mechanizmusok múködését, ez egy exponenciális folyamat.. ha nem nyúlunk bele az elején (befejezett ténynek
is tekinthetjük, hogy NEM NYÚLTUNK BELE) akkor már csak akárenyhítéssel tudunk foglalkozni... és ez nem geddonizmus, hanem pragmatizmus.
Minden centralizált rendszer sérülékennyé válik egy ilyen módon megváltozott környezetben... és a rendszereink erőteljesen centralizáltak...
Amikor majd a kacsagöbe hasa, ami a hálózati fogyasztás, a zsinóráramtermelés szintje alá süllyed, akkor a zsinóráramtermelők nagy bajban lesznek.
Még mindig nem érted... a kacsaáram termelők lesznek bajban. Ugyanis a zsinóráram (nuki, vízmű) ipar nem fog eladni éjszakai villanyt, csak 0-24-et, és még csak trükközni sem tudsz, mert erősen kötbéres lesz ha nem veszed át belőle a nappali részt. Úgyhogy a napelemes fog vagy visszaterhelni, vagy akkumulátorba tárolni.
A frekvenciaváltozás mérhető bármilyen időtartományban, nem csak egész félperiódusokban.
A frekvenciaváltozás ebben a tartományban fáziseltolódás képében jelentkezik, ami a forgó- és az állórész mágneses mezőjének szögváltozása miatt azonnali erőhatásbeli következményekkel jár, ami visszahat mindkét mágneses mezőre bármely időintervallumban.
Azt hiszem kissé téves következtetéseket vonsz le a légkör energiaállapotának kétségtelenül helyesen megállapított növekedéséből.
Előlegben annyit, hogy ennek nincs különösebb jelentősége, mert az emberiség technológiailag pár évtizeden belül kiirtja a világ fontosabb élőhelyeit, tehát mire az éghajlatváltozás bekövetkezne, sokkal előbb összeomlik mindenfelé a jelenlegi ökoszisztéma.
E miatt tehát fölösleges aggódni, hogy bárminek is árthatna, nem marad addigra semmi aminek árthatna.
Rátérve magára a légköri energiaszintekre. A poharas kísérleted látványos, de nem modellezi a valóságot. Az északi-sarki vizek jégtakarójának olvadása ugyanis nem a besugárzás erősödésétől történik, hanem éppen a légköri energiatartalom növekedése, a víz és légkörzés, a légköri dinamika erősödése miatt.
A Sarkok ugyanis energia importőrök, a sugárzásnak arrafelé marginális szerepe van.
De milyen hatással van a légköri dinamika erősödése az éghajlatra? A jelenlegi feltételezésekkel ellentétben nem önerősítő, hanem stabilizáló visszacsatolásban.
Az üvegházgázok okozta hőtömeg visszatartás növeli az óceánok és a légkör energiaszintjét, ami növeli a légkörzés dinamikáját. Miskolci mérésekkel igazolta, hogy ez a folyamat úgy hat vissza a légköri átlátszóságra (ΣÜH hatás), hogy az stabil marad, nem változik.
A légkörzés erősödésének több hatása is van.
Kiegyenlítettebb lesz a klíma a sarkok felé, több energiát importálnak (olvad a jég).
Megváltozik a latens hőtranszport több meleg kerül áramlással a felszínről a magasba.
Több víz párolog el a felszínről. Ez a negatív visszacsatolás egyik kulcsa.
Három hatás összegződik ebben a folyamatban.
A párolgó víz hatékonyan hűti a felszínt (párolgáshő).
(Kérdés: Egy liter víz elpárolgása hány köbméter levegőt hűt egy K-el a felszínen?)
Növekszik a légkör abszolút páratartalma, tehát nő az ÜH gázok mennyisége (melegítő hatás).
Változik a felhőtakaró minőségi és mennyiségi összetétele(hűtő hatás).
Miskolczi prof. mérései azt mutatják hogy ezek eredője mindig a változások kompenzálása irányába hat.
Ez különben könnyen be is látható. A párolgási hő hatalmas. A felszín közvetlen légáramlással és párolgással jóval több hőt veszít, mint azzal a LW sugárzással, amire az ÜH gázoknak ráhatásuk van.
A légkörzés erősödése növeli a vizek párolgását és a szárazulatokon az evapotranspirációt.
A vízpára ÜH hatása ellenben logaritmikus, tehát egyre csökken a hatékonysága, miközben a párolgásé nem, tehát a kettő kombinációja egy bizonyos határ fölött hűtő hatást eredményez.
Erre jön harmadikként a felhőfedettség változása amiről sok vita folyik, de összességében több RH sugárzást ver vissza, mint amennyi LW-t tart vissza, tehát ez is stabilizáló tényező.
Visszatérve a poharakra, ha szabad vízfelületet talál a szél, akkor sokkal több hűtőhatás keletkezik a párolgás növekedése és a felhőképződés által, mint amennyit a sarkörökön a besugárzási többlet okoz, stabilizáló irányba tolja a légköri dinamika erősödése az éghajlatot.
Nem azt jelenti persze, hogy hú de jó, csak annyit, hogy megszaladástól, az energiaszintek önerősítő gerjedésétől nem kell tartanunk.
Egyik verzió, hogy leesik a frekvencia ms tartományban, amire az akku-inverter csoport energia visszatáplálással válaszol szintén ms tartományban, ami feltolja a frekvenciát, és stabilizálja a hálózatot.
Ha jól értelmezem, akkor a hálózaton lógnak az inverterek és amikor a hálózat kiesik az adott tartományból, akkor rövid időre a szükséges mértékben átveszik a forgógépek terhelését, így azok tudják tartani a frekvenciájukat. Hálózati szintű teljesítményen, ami igencsak kérdésessé teszi a megoldás ésszerűségét.
Ugyan ez megcsinálja pepitában, pl belépnek a megújuló termelők, aki egy felhőátvonulásnál is képesek MW/ms felfutással reagálni(nincs forgó tömeg ugyebár), ami frekvencia túllövést eredményezne, ha nem lépne be az akku-inverter csoport ms bekapcsolható fogyasztóként, és nem szívná fel a fölös energiát.
Lehet, hogy megint rossz lesz a kérdés, de nem világos, hogy az inverterek milyen módon alakulnak át fogyasztóvá, amik le tudják időlegesen terhelni a forgógépeket?
Az pedig már tényleg csak az akadékoskodás, hogy vajon miért nem a a megújulót magát szabályozzuk vissza, ha nem fér a termelése a hálózatba?
Nem tartom ésszerűnek azt, hogy beengedjük a túltermelést, azután különféle nyakatekert műszaki megoldásokat alkalmazunk a keletkezett probléma kezelésére.
Röviden ezért jó egy akkus-inverteres stabilizáló elem a hálón, mert baromi gyorsan képes a hálózatot stabilizálni.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ennek a megoldásnak egyáltalán szükséges-e ilyen funkciót tulajdonítani.
Egyes erőművi egységek meghibásodása miatt történő, rövid idejű teljesítmény-kiesés áthidalására indokolt lehet, hálózati szintű UPS funkcióként.
According to the China Association of Automobile Manufacturers, in June sales amounted 59,000 (up 33.0% year-over-year), while production hit 65,000 (up 43.4% year-over-year).
Dr. Thomas Sedran, Head of Group Strategy at Volkswagen Group, said at the Automobil Forum in Munich that the I.D. will be between $7,000 to $8,000 cheaper than Model 3, the Tesla is forecast to start at $35,000 – which would make the I.D. Concept $27,000 to $28,000.
...
Sedran expects VW’s battery costs to drop from €150-200/kWh to less than €100/kWh.
Ahogy csökken a forgórészes áramtermelők jelentősége, problémát jelent a frekvencia stabilan tartása ami ugye a termelés és a fogyasztás rövid idejű összhangjának felbomlása miatt következik be.
A szelkelepek eleg jol stabilizalnak. Ha pl. ~20 000 kelep forog, akkor 800 000 - 1 000 000 tonna forgo tehetetlenseg van a rencörben (több, mint az USA repülögepanyahajoinak össztömege).
Nem lesz villam megoldas. Ha pl. Europa felküszködi magat ~60% megujulora, mondjuk 2040-re, ... akkor a "vilag atlaga" talan ~30-40% lesz. Nem varhato el, hogy gazdasagilag gyenge, de gyorsan növekvö lelekszamu orszagok mintaorszagok legyenek ezen a teren.
A fejreállás sajnos már befejezett tény... az a kérdés, hogy a globalizáció mekkora hányada tartható majd fenn stabilan 30 évnél hosszabb időtávon. Az ember alapvető létfeltételeit illetően: rövid távon biztosan nem lesz erről szó... de a mostani tápláléklánc tuti borulni fog. Sok
függ attól, hogy végül mire és milyen sebességgel lesz hajlandü ama társadalma...
Az EU-nak konkrétan azért nincs ideje ennyit tötyörögni, mert a mostani - stabil klímára alapozott - globális ellátórendszerünk nem fog
kibírni 30-50 évet. Vicces módon ez lesz a nuki halála is az EU-ban... bármi amit nem tudsz a saját határaidon belül megtermelni, az nem
lehet a létfontosságú rendszereid (pl energiaellátás) pótolhatatlan része...
A fogyasztóknál nem csak az lehet tudni, hogy aktuálisan mit fogyaszt, de azt is, hogy milyen karakterisztika mellett tud felvenni a jövőben teljesítményt.
Pl. egy boiler nem csak azt tudja, hogy mennyi a cekász teljesítménye, hanem azt is, hogy adott delta T mellett mennyi teljesítményt tud felvenni, mondjuk a beállított max 60°C-ig.
Ebből lehet tudni, hogy a körzet boilerei (elektromos autói, klímák, hőszivattyúk) meddig tudják terhelni a megfutó hálózatot.
Adott karakterisztika mellett simán lehet akár ms szintű szabályozás, ha nem is relével, de SSR-el.
Ugyanez betáp oldalon is adott ha józsi bá nyomatja a 10KW-ját. El lehet disszipáltatni a megtermelt delejének egy részét, vagy simán lekapcsolni adott sztringet.
A rendszer szépsége, hogy meteorológia alapján simán előre lehet hozni a hektikus zöld energiákhoz az igényt, vagy el lehet azt tolni időben.
Nem a forgógépeket kell stabilizálni, hanem a hálózatot, amin a forgógépek fizikai tehetetlenséguk miatt nem tudnak stabilizálni. Akkus-inverteres rendszer két lehetséges megoldást ad, amire egy forgógép képtelen.
Egyik verzió, hogy leesik a frekvencia ms tartományban, amire az akku-inverter csoport energia visszatáplálással válaszol szintén ms tartományban, ami feltolja a frekvenciát, és stabilizálja a hálózatot. Ugyan ez megcsinálja pepitában, pl belépnek a megújuló termelők, aki egy felhőátvonulásnál is képesek MW/ms felfutással reagálni(nincs forgó tömeg ugyebár), ami frekvencia túllövést eredményezne, ha nem lépne be az akku-inverter csoport ms bekapcsolható fogyasztóként, és nem szívná fel a fölös energiát. Forgó géppel is meg lehet oldani egy határig a problémákat, de ha megnézel egy ilyen hálózatot, akkor nem stabil 50Hz-ez látnál, hanem egy tüskés 50Hz-ez, ami állandóan mászik frekvenciában minden felé. Fő gond a gyors frekvencia ugrálással az, hogy extrém esetben leold a távvezetékek/erőművek frekvencia védelme, ami kaszkádszerűen összeomolva black outot eredményezhet.
Röviden ezért jó egy akkus-inverteres stabilizáló elem a hálón, mert baromi gyorsan képes a hálózatot stabilizálni.
Sajnos nincs megoldva a kémiai tárolás. Amit a szintetikus metán előállításról eddig tudni lehetett, az bizony biomassza alapú, az meg meglehetősen korlátozottan áll rendelkezésre. A hidrogén volna a bölcsek köve, azt meg nem nem lehet tárolni. (De lehet, katonai tengeralattjárókban meg az űrállomáson - ott a költségek nem számítanak). Mennyibe volna az a metán, amit a légköri CO2 felhasználásával állítanának elő? Írjál már be számokat léci! 2 GW zsinóráram Magyarországon a mostani árakon: mennyibe kerülne nap és/vagy szélenergiával?
A forgógépek magukat stabilizálják, sőt nem csak magukat, hanem az egész villamosenergia rendszert is.
Ha kevés a forgógép, nem tudnak megbírkózni a feladattal és akkor túl nagyokká válnak a frekvencia (valójában fázis) lengések a rendszerben. Ebben segítenek az akkuk.
Tehát az akkuk nem a forgógépeket, hanem a forgógépekkel együtt a rendszert stabilizálják.
A frekvenciastabilitást részben a gőzturbina forgórészek tehetetlensége, részben a szinkrongépek fázislemaradásából eredő nyomatéktöbblet biztosította rövid távon (subsec, sec), még mielőtt a gőzáram szabályozás bekapcsolódhatott volna.
A szélturbinák, napelemek inverterei gyorsak lennének, de jelenleg nem kötelező szabályozási tartalékot hagyni. Tehát bár megoldható lenne, csak az újabbaknál használják ki ezt a technikai lehetőséget.
Ahogy csökken a forgórészes áramtermelők jelentősége, problémát jelent a frekvencia stabilan tartása ami ugye a termelés és a fogyasztás rövid idejű összhangjának felbomlása miatt következik be.
Ezeket a hálózati eseményeket kiválóan lehet szűrni akkukkal, sőt arra is alkalmasak, hogy kompenzálják a szél és naptermelés előrejelzésének hibáit, tehát perces távlatban egyensúlyban tartsák a rendszert.
A Tesla eddig legnagyobb telepe Dél-Ausztráliában épül, 128 MWh-s és 100 MW terhelehtőségű lesz. Akár egy órán keresztül is képes áthidalni a váratlan szélsebesség ingadozásokat, ami bőven elég a tartalék hőerőművek felfuttatásához.
