aha, ertem.
Az a baj nem ismerem a SD felepiteset. Annyit talan hallottam itt hogy van egyfeltoltocsap valahol a kazanban amivel tudod tolteni a rendszert a vizhalozatrol,,,A zegyik kozos pont a vizhalozattal ez lehet a masik meg, de az nem lehet mert gondolom atfolyos a kazanod es a vizmelegites az egy hocserelon keresztul megy ami le van valasztva a kazan rendszeretol. De a nyomasod egybol esett le vagy folyamatosan es lassan ?
Es akkor egy vizszunet volt mikor a csapodbol az a levegos viz jott ki ?
Van a padlófűtésben egy kör, amelyikben nem nagyon akar keringeni a víz. Ezt onnan látom, hogy a meglágyult víz sokkal barnább, viszont a visszatérő vezetékben fehér és hűvös. Próbáltam már, hogy az összes kört lezártam és csak a kérdéseset hagytam nyitva, de 2 óra alatt sem jött a visszatérőn meleg. Gondolom levegő lehet az útban, de hogyan tudnám azt kipiszkálni?
2. probléma
A földszinten padlófűtés és radiátoros fűtésem is van. A radiátor viszonylag hamar felmelegíti a levegőt, így a padlófűtésnek nincs elég ideje átmelegedni. Ha lejjebb zárom az osztóban a raditátort, akkor viszont nagyon lassan melegszik a levegő! Milyen megoldást javasoltok? Létezik olyan bekötés, hogy egy bizonyos hőfokon a padlófűtést állandóan keringtesse a kazán?
3. probléma
Van olyan termosztát, amelyik nem csak ki-be kapcsolgatja a kazánt hőfoktól függően, hanem a beállított értékhez közelítve csökkenti a keringtetett víz hőmérsékletét? Nekem már két éve van ez a fűtésem, de még mindig furcsa a hideg radiátor, annak ellenére ha éppen 22 fok van.
Az a baj, hogy ez a két hét már letelt (sőt), mert már egyszer légtelenítettem a rendszert, és akkor meg is voltam vele elégedve. A furcsa az, hogy épp akkor ment le a nyomás, amikor a csapból is a levegős víz folyt. Egyáltalán ilyenkor hova megy a nyomás???
A napkollektoros rendszerek addig nem fognak elterjedni Mo-n széles körben (ha egyáltalán valamikor elterjednek), amíg a meg nem újuló energiaforrások tartalékai annyira le nem csökkennek, hogy az energiaárak emelkedése a napkollektoros beruházások megtérülési idejét kézzelfogható léptékűre le nem csökkentik, oder az állambá pl. környezetvédelmi termékdíjhoz hasonló formában rá nem lapátol a villamos áram ill. gázárakra, vagy éppen meg nem támogatja a megújuló energiaforrások kihasználását ugyanúgy, mint teszi (v. tette? Május óta ezt nem tudni...) a nyílászárók cseréjével ill. a külső hőszigeteléssel kapcsolatban.
>>Az nem teljesen különálló, zárt rendszer, ami független a használati víz-rendszertől?
De igen az kulonallo zart rendszer. Varjal egy ket hetet aztan legtelenitsed rendszeresen a legmagasabb ponton a rendszeredet. 2 het utan mar nem lenne szabad esni a nyomasnak a rendszerben.
Még mindig vannak számomra rejtélyes dolgok a fűtésrendszerünkkel kapcsolatban, szeretném a szakértők véleményét kikérni:
Társasházi lakás (új építésű), Saunier Duval Renova 24KW Turbo kéményes kombicirkónk van, 5 db lapraditátorral a lakásban. Elvileg úgy vettük át a lakást, hogy a fűtőrendszer be volt állítva, fel volt töltve, stb. Amikor azonban elkezdtünk fűteni, a radiátorokban állandóan csordogáló hangot lehetett hallani. Azután a légtelenítő szelepek segítségével légtelenítettem a radiátorokat, majd 2bar nyomásig utánaengedtem a kazánt vízzel. Tegnap aztán a csapok megnyitásakor (pl. a konyhában is) a víz "fröcskölt", csapkodott, szerintem valami levegő került a rendszerbe, és ettől nem folyt simán. Megnéztem, és a kazánon csak 1.7 bar nyomás van kiírva. Kérdés, hogy ettől lehet a fűtési rendszerben is valami hiba? Az nem teljesen különálló, zárt rendszer, ami független a használati víz-rendszertől? Szerintetek mit kéne csinálni, hol van a hiba?
Pedig nyomas ala kell rakni mert zart rendszerrol van szo. Ebbol a reszbol:
"Ha a fűtési rendszer feltöltése során a nyomást nem növeljük nagyobbra, mint a zárt tágulási tartályban lévő légnyomás (gáznyomás), akkor a tartályba „nem megy be a víz” , a gumimembrán nem mozdul el, a fűtési rendszernek így nem lesz tartalék vize."
az derul ki szamomra hogy noveljuk a nyomast de nem nagyobbra mint a zart tagulasi tartaly elonyomasa.
Nyilt tagulasi tartalynal ott mas a helyzet (a cikk elso resze). Az vilagos, hiszen ott nincs is nyomas alatt a rendszer (leszamitva a vizoszlop statikus nyomasat)
Nem a kapható rendszerekből építettem, hanem magam szedtem össze az alkatrészeket. Pedig kaptam jó ajánlatot a Hev-sugar tól de elég későn is jött az ajánlat és inkább az sk-t választottam.
A vastagabb csöveset csináltam, ahol nincsenek toldások minden kör 1ből az osztóba megy. Ezt meg tudtam oldani házilag.
A rendszer árát még nem tudom pontosan mert még csak a csövezés van meg, mivel most vakolunk.
Nem számítok magas árra 250eft körül talán ki fog jönni. 120m2 ház. !SK- anyagárban!
A csövek ára ugyanannyi mint a radiátoroké lett volna.
+ A vakolás sokkal több munka mivel dryvitolás több anyag a csövek miatt.
A kandallót is pályázatból gondoltad finanszírozni?
Vakuum lesz a csohalozatban ugy hogy kozben nyomas alatt van a viz ???
A levego hogy jut be azt nem ertem. A cikk szerint lehuleskor ha a halozatban a viz nyomasa nem eri el a tagulasi tartaly elonyomasat akkor levegot sziv be lehuleskor ?? De hogyan hogy ha a nyomasmero 0 bar folott all ?
Szerintem arra az a magyarázat hogy nem 0.3-0.4ig esik vissza a nyomás hanem vákuum lesz, mivel kimegy a levegő ami ugye összenyomható ellenben a vízzel.
Igy mar ertem, de nem elkepzelem :)
Szoval ha ugy van ahogy mondod vagyis a tagulasi tartaly szerkesetileg olyan hogy a 0.8 bar elonyomas letrehozasakor a tartalyban a membran nem mozdul el akkor az teljesen igaz hogy minimum 0,8 bar ellennyomas kell hogy elmozduljon a masik iranyba.
De az eredeti kerdesemre tudsz valami logikus magyarazatot, tippet ?
Tudom, hogy nehéz elképzelni, de a példa szerinti 0,8 bar alapnyomásnál nem nyúlik meg a membrán, hanem neki feszül valami támasztéknak, és azt nyomja. Ha a víz nyomja a másik oldalról, akkor 0,8 bar nyomásig kevésbé nyomódik neki, de nem mozdul meg, 0,8 bar felett pedig elmozdul a másik irányba, és tartalék víznek adja át a helyét.
Igen :) en is valaszoltam kozben.
Tehat a rugalmas testek mozgasat vagy mi a fenet vettem modellnek a tartaly membranja eseteben.
Vagy egyszerubb ha egy rugot kepzelsz el: annal nagyobb a megnyulasa minel nagyobb ero hat ra...
Vitatkozhatunk errol is :) de engemet inkabb az erdekelne ami cikkben van hogy hogyan kerulhet levego a rendszerbe a viz lehulesekor ???
Az ertekeket csak a pelda megertesenek a kedveert vettem.
Hat igen persze hogy nem szokvanyos de szokbvanyosrol hogy beszeljek ha nem tudom milyen rendszerrol van szo. Nyilvan egy kis csaladi hazban mas beallitasok szokvanyosak mint eg yirodaepulet rendszereben.
Na de a peldanal maradva: membran egyik fele 0.8 bar (ures nyomas) a masik fele meg 0,6 bar (a viz nyomasa a rendszerben). Azt mondod nem mozul el a membran ?
En a kovetkezokepen gondolkodtam:
a nyomas egyenlo az ero osztva a felulettel. Uresen hat egy 0,8 barnak megfelelo ero a membranra. Ha a masik oldalrol adok egy 0,6 bar ellennyomast akkor meg mindig ugyanabban az iranyban fog jhatni az ero mint az elobb de mar csak 0,2 barnak megfelelo ero, tehat kisebb es mivel az elmozdulas ( a membran elmozdulas) itt aranyos a ra hato ero nagysagaval ezert a membrannak el kell mozdulnia ezaltal teret biztositva a viznek..
Közben jött egy válasz , de én is megerősítem: ha a membránt a tartályban lévő levegő alapnyomása pl. 0,8 barral nyomja , akkor a másik oldalról min. 0,8 bar nyomás kell, hogy a membrán egyáltalán elmozduljon, és a tartályba tartalék víz kerüljön. És mindezt némi rátartással, hogy a legkedvezőtlenebb esetben is legyen tartalék víz.
"0,8 baros elonyomas eseten ha a rendszerbe 0.6 bart nyomok az mar osszenyomja a membrant"
ezt nem értem - miért tenné?
0.6 (na ezt akartam kérdezni hogyan kerül ide ilyen alacsony érték, kb a 2x lenne a megszokott) bar-al nyomja a víz a membrán egyik oldalát, 0.8-al tart ellene neki a túloldalról a gáz = az biza egy szemernyit sem moccan el a kiindulási helyzetéből
OK, akkor meg egyszer: ezzekkel mind tisztabban vagyok es nem is azt szeretnem feszegetni hogy miert kell a tagulasi tartaly :) ami szamomra is evidens.
Ugyanakkor a ket masik cikket "szivattyu a futesrendszerben" es Szivattyu a futesrendszerben, hibak..." cikkeket is atolvastam ugyhogy kapizsgalom a rendszer dinamikus viselkedeset is most mar ..szerencsere.
Hanem a kerdesem konkretan arra a cikkre, arra a reszletere vonatkozik ahol a szerzo azt targyalja hogy lehuleskor ha nem ug ytoltjuk fel a rendszert hogy a tagulasi tartalyba viz keruljon, akkor levegot fog beszivni maganak (pl az automata legteleniton, mert ha hermetikusan zarva lenne akkor megint nem lenne eselye meg csak arra sem:).
Es meg egyszer: a rendszert ugy toltom fel hogy legyen nyomas alatt de a tagulasi tartaly nyomasat ne erje el...
Az egyik : alapesetben a fűtési rendszerben lévő víz hideg, és persze nincs semmi levegő a csövekben-radiátorokban. Namost elkezdek fűteni, és a víz alaposan kitágulna a kb. 70 fokos hőmérsékletig. De hová tágul, ha nem a tartályba ? Felrobban a kazán ?
A másik eset: elindítom a fűtést és hamarosan beindul a szivattyú. A szivattyú egyik oldalra nyomja, a másik oldalról szívja a vizet, de a kettő nem azonnal semlegesíti egymást, tehát a nyomott oldal felé menő víz nem azonnal jelenik meg a szívott oldalon, mert valamekkora rugalmassága a csöveknek azért van. Namost mit fog beszívni valahol a rendszer, ha a szívóhatás fellép, de nincs ott víz? Jó eséllyel levegőt egy tömítésen keresztül. Ha viszont van tágulási tartály, amiben van víztartalék, akkor onnan kerül a rendszerbe átmenetileg víz. Fontos , hogy ez csak egy tranziens jelenség, csak amíg a rendes keringési folyamat ki nem alakul. Ezért javasolt egyébiránt, hogy a zárt tágulási tartály a szívattyú előtt legyen, tehát a szívott oldalon.
Nem, ez nagyon erdekel.
Igen, az automata legteleniton ketsegtelenul beszivja a levegot mikor , urited le a vizet a rendszerbol, mikor vakuum keletkezik.. Na de ha nyomasmerom 0,5 folotti nyomast jelez a rendszerben ?
Az a baj most nem nagyon erek ra..
Azt mondod :
>>mert sok tartálynak nem 0,8, hanem mondjuk 2 bar a gyári értéke
OK, erre azt mondom az en Viessmann-om szerelesi utmutatojaban az all a minimalis feltoltesi nyomas 0,8 a max arr amost nem emlekszek de 3 barnal van a biztonsagi szelepe. Ez a min 0,8 bar azt jelenti hogy a tagulasi tartaly ures elonyomasa max. kb. 0.7 bar kellene legyen mert mint az irasbol tudjuk a rendszert a tagulasi tartaly ures elonyomasa plusz 20%-ra illik feltolteni.
Ugyanakkor a szerelesi konyvemben azt is leirja hogy elso uzembehelyezeskor feltoltetlen allapotban megmerjuk a tagulasi tartaly elonyomasat majd feltoltjuk a rendszert . Azt nem irja le a konymiert kell elotte megmerni a tag tartaly elonyomasat de a szerelo, uzembehelyezo kell tudja (most mar en is). Azt hiszed a seggfej Viessmann-osok megcsinaltak ezt ? Azt mondtak hogy a rendszer fell kell legyen toltve ok csak beuzemelik. Na mindegy ez mas tema...
De tenyleg kurvara erdekelne miert mondja azt a cikk szerzoje hogy ha nem toltod fel nagyobb nyomasra a rendszered mint a tag tartaly elonyomasa akkor lehuleskor belevegosodhet. Meg egyszer a rendszerben ekkor sem eri el a 0,3 bar nyomast meg osszehuzodas utan sem :)
Aztan egy masik dolog amit nem ertettem azt irja hogy :
"Ha a fűtési rendszer feltöltése során a nyomást nem növeljük nagyobbra, mint a zárt tágulási tartályban lévő légnyomás (gáznyomás), akkor a tartályba „nem megy be a víz”
Szerintem ez sem igaz mert pl, 0,8 baros elonyomas eseten ha a rendszerbe 0.6 bart nyomok az mar osszenyomja a membrant meg ha nem is kerul bele a szukseges tobblet viz.
