Nos arrak gondoltam, hogy új cirkó-t is beszereznék, egy Stiebel-Eltron készülékkel szemezek kb 1 hete és ez tartalmzza a tartályt is.
Köszönöm szépen a választ!
üdv:
greenlak
különösen nagy hatásfoknövekedésre ne számíts. Ha a csövek állapota nem indokolja a cserét, akkor az általában önmagában meg nem térülő beruházás. Ha azonban azok is olyan vaczak állapotban vannak, mint a radiátorok voltak (erre van esély), akkor inkább egy füst alatt legyen meg a felújítás. Arra azért figyelj, hogy a csőhálózat cseréjével a rendszer teljes hidraulikája megváltozik, érdemes ellenőrizni, hogy a régi szivattyú megfelelő lesz-e.
A rendszer zárttá tétele jó gondolat, mert a nyitott tartályon keresztül nagyobb az oxigén bejutásának a kockázata, ami a korróziós problémák egyik forrása lehet. A zárt tágulási tartály kiválasztásakor nem lenne szerencsés a nyitott tartály méretéből kiindulni, mert a a rendszer térfogata és ezzel táguló térfogat is sokat változik, ha a nagy vízterű radiátorok helyett lapradiátorok, a vastag csövek helyett vékonyabbak lesznek. Előfordulhat, hogy spórolhatsz az ügyön, ha nem kell feleslegesen nagy tartályt venned. Mindazonáltal a szükségesnél kisebbet ne vegyél!
bobbobek,
a hidraulikai méretezést valószínűleg nem tudod saját magad segítség nélkül megcsinálni. Azzal talán meg lehet próbálkozni, hogy egy csöves céggel kiszámoltatod, ha utána tőlük veszel csövet.
Nekem is az volt a bajom, hogy a gepeszeti dolgokhoz sokat kellett bogaraszni a fo epitkezos forumot...
Hello second, pontositok akkor. szoval van egy vastag 22mm-es rezcsovem, es a dolog ugy nez ki, hogy mivel par falat is mozgatok a lakasban, ezert biztos mostmar, hogy ujra lesz tervezve a nyomvonala a futesnek. a radiatorok maradnak, viszont ha nem muszaly, akkor valoban vekonyabb csovekkel dolgoznek inkabb.
Mit javasolsz tehat, erdemes egy szakemberrel kiszamoltatnom a terfogataramot, es abbol a csomereteket bemeretezni, vagy meg tudom en azt (ismerve a radiatorok mereteit) laikuskent is csinalni?
Sziasztok !
Nagyon szuper, hogy külön topic indult e témakörben,így nem kell az előző kettőben a gépészeti megoldásokkal kapcsolatos hozzászólásokat kicsemegézni, meg aztán bár laikus vagyok a témában, de meg ér egy külön topicot.
A fűtéscsővel kapcsolatban én is hasonlóan jártam, mint bobbobek kilyukadt a kb 25 éves tapos lemezradiátorunk két egymást követő évben a fűtési szezon indulásakor. Belefáradtunk a víztelenités, hegesztés, festegetés jav. stb; stb, ezért úgy gondoltuk, hogy radiátort cserélünk az egész lakásban, és ekkor jött a fűtésszerelő aki közölte, hogy bizony a vastag (3/4" és 5/4" ) vas fűtés csöveinket szerencsés volna kicserélni korszerű réz csövekre, melyek átmérője hozzá lenne igazítva a radiátorokban szállítandó víz mennyiségéhez ( lehet, hogy nem pontosan idéztem ) ja és most nyílt tágulási tartályos rendszerünk van, mert egy régi szenes kazános akkor még gravitációs fűtés rendszert adoptáltak a szüleim egy cirkó gázkazánhoz.
Először sokkolóan hatott, hogy a radiátor cseréből komplett fűtési rendszert kell csinálni,de úgytűnik nem megvágni akar bennünket a szerelő hanem próbál a jó és hatékony fűtési rendszerre rávilágítani ha már úgy is felfordítjuk a lakást.
Az új felállás: rézcső+ lapradiátor+ zártrendszer.
A kérdésem Second-hoz az volna jól gondolkodunk és tényleg hatékonyabb és gazdaságosabb lessz a fűtés vagy tényleg "beugratás", még lefujható ez egész!?( Természetesen csak radiátort is cserél a fent leírtakat nem kell megcsinálnuk mi választunk).
Elnézést a "bő szájért"!
üdv.
greenlak
Hogy milyen átmérőjű bekötővezetékre van szükség a radiátoraidhoz, meg egyáltalán az egész rendszerbe az a térfogatáram nagyságán múlik elsősorban. Nagy általánosságban bekötővezetéknek 1/2" elég szokott lenni, de réz csőből kisebbet is el tudok képzelni. (Apropos a réz csövek méretét nem collban adják meg... )
Nagy átmérőjű csövek a gravitációs melegvíz fűtések korában kelletek, mert ott kicsi a felhasználható nyomáskülönbség. Ma már szinte senki nem épít gravitációs fűtést, egyrészt mivel senki nem akar hatalmas csöveket nézegetni, másrészt a termosztatikus szelepekkel meg se moccanna a fűtés, harmadrészt pedig az elterjedt falikazánokban eleve benne van a szivattyú. Így igazából nem is értem ezt a "ha van keringetőszivattyú, akkor..." kezdetű mondást.
Gondoltam most, hogy az egyik rez futescsovemet ugyesen elvagtam, aztan megusztattam a nappalit, miert is ne lenne egy ilyen rovat!?
Temanyito kerdesem: ha DK-NK radiatorjaim vannak (Dunaferr) azoknal szamit-e, hogy milyen atmeroju futescsovekkel kotom oket ossze? ahany szaki latta mar a futest a lakasban, mindegyik mast mondott.
Jelenleg van egy "gerinc" vezetek, ami haromnegyedes, amirol agaznak le a radiatorokhoz a felcollos csovek, de az egyik legnagyobb szaju szaki szerint, ha van keringetoszivattyum, akkor erdemesebb mindenhol a felcollos, mert... azt mar elfelejtettem :)
de a lenyeg, hogy mondott egy indokot, amit kicsit gyanusnak talaltam.
