"A rendszer hatékonyságárol nincs infóm, csak azt tudom, hogy közös lónak turos a háta. "
Ha az egyedi szabályozást meg lehet valósítani, a központos hőellátás hatékonyabb, olcsóbb lehet.
Az sajnos igaz, hogy sok helyen egyszerüen nincs meg a kultúrája annak, hogy az elszámolási rendszert működtessék. De ez nem a rendszer igénytelensége, hanem a lakóké.
Egyébiránt az is megoldható, hogy a lakáson kívülről olvassák le a mérőket. Mondjuk a kazánházban egy kézi műszerrel kiolvasság a fogyasztásokat.
"Azt mar latom, hogy a cirkot akkor kapcsolom be, amikor akarom, a masikat meg ugyebar nem."
Ez így azért nem igaz. Ha az épületben közös kazánház van, ma már akkor is lakásonkénti elosztással épül meg a rendszer. Ennél fogva ekkor is van lehetőséged teljesen kizárni a lakás fűtését. (Kérdés ennek mennyire örül a szomszéd, de őt akkor sem kérdezi senki, ha a cirkót zárod le a fürdőben...) Továbbá, ha kell, az is megoldható, hogy lakásonként lehessen szabályozni a felhasznált energiát. (Más kérdés, hogy van-e beleszólásod a tervekbe, és végül mi valósul meg.)
Az előnyöket, amiket a (másik helyen írtam nem lehet elérni a minden lakásban cirkó megoldással.
Köszi a segítséget, de egy-két dolgot még nem értek: a turbós kazán ua. mint a parapetes? A parapetet nem lehet a tetőre vezetni? Parapetes kazánból is van kondenzációs? Szóval milyent érdemes választani. Lehetőseég van akár új kéményre is, de nem tudom mi a jobb!
"A parapetes gázkazánok ugyanolyan jók, mint a kéményesek? Akkor miért kell kémény? "
Az OTÉK szerint lehetőség szerint minden esetben az égésterméket a tető fölé kell kivezetni. Tehát a jelenlegi hivatalos álláspont, hogy legyen kémény (figyelem, ezen értek zért égéstermék elvezető rendszert is!), ha az nem megy, akkor oldalfali kivezetés a megfelelő körülmények teljesülése esetén.
"A kondenzációs kazánok megérik az árukat? "
Önmagában erre a kérdésre nem lehet korrektül válaszolni. Lehet úgy fűtési rendszert építeni, hogy megtérüljön a kondenzációs kazán jelentette többletberuházás.
"Ti milyen fűtést raknátok magatoknak? " Olyat, amit én terveztem! :)))))
Most ujitottuk fel a futesunket, remelem a tapasztalatok hasznosak lesznek masok szamara is.
-- Milyen futes legyen? -> Nalunk egyszeru volt az eset, volt harom rossz konvektorunk + egy vizmelegito. Gazcsovekkel tele (azt csak falon kivul lehet vinni!!!) a fal - ronda, megutaltuk a konvektort - legyen hat radiator + egy cirko, ami melegvizet is csinal + a futescsovek "tunjenek el". Ez volt a cel.
-- A kazant hova lehet elhelyezni? -> Ez meghataroz minden tovabbit, meg a kazan tipusat is esetleg. A vizmelegitonk a furdoszobaban volt, kemenybe kotve. Juhej, oda lesz a kazan, minden ok. Csakhogy foldszinten lakunk, a kemeny meg "el van menve" - nem lehet belescsovezni, vagy csak nagyon dragan (~100e), szoval oda nem kerulhet kazan. A lakas tobbi kemenyevel ugyanez volt a helyzet. Mindenkeppen meg kell nezetni vagy ket szakemberrel, ok egybol megmondjak, hova lehet tenni es miert.
Kalkulalva a csovezest, a kinezetet es az adottsagokat, vegul a konyha maradt. A kazan oda kerul, a falra, tipusa meg nem kemenyes, hanem "turbos".
-- Milyen legyen a kazan? Internet, kerdezgetes stb. ez jo, az nem, parameterek stb. A vege teljes kaosz. En megbiztam a kivitelezoben, hoztak vegul egy Beretta-t. Kicsi, "szep", meg nem bantam meg. Volt egy masik kikotesem is, miszeritn programozhato, "digitalis" termosztatot szeretnek. Magyar gyartmany lett, tok jo es egyszeru. A Vaillant-hoz kepest ezek joval olcsobban jottek ki. A turbos kazan elonye, hogy a levegot is kivulrol vesz, a neve is "zart egesteru" igazabol - beepitheto es kivul csak egy kis "kipufogoja" van a falon 10 cm atmeroju, 15 cm hosszu, egesz kis aranyos. Viszont a kulso kivezetes miatt nem biztos, hogy minden hazra engedelyezik - megfelelo magassag es nem utcafront mar eleg - de a szomszedok bekavarhatnak.
-- Radiatorok -> Dunaferr, az elegancsosabb fajta. Teljesen jo. Cso csak alul megy bele, alig latszik.
-- Kezdodik a buli. -> Mindenkit intek attol, hogy otthon lakjon a szereles alatt! Nalunk a falba vestek a csoveknek az arkot. Mindent pakoljatok el, a butorokat huzzatok ossze, takarjatok le, eppen legmentes ne legyen. Iszonyatos porral jar, pedig volt szivocucc is. Tovabba nyomatekos kerjetek, hogy ahol dolgoznak a burkolatra rakjanak vedelmul dobozpapirt vagy valamit.
-- Csovek, szerelvenyek -> a futescsovek a falban tobbretegu muanyagcsovek, nagyon jo, konnyen kezelheto. A vizcsovek rezbol vannak, es kivul mennek, kicsit sokaig tart a szereles, de az is jo. Ami a falban megy, huzassatok ra szigeteleskent es vedelemkent "bugyit". Ha megoldhato, az osszes csovet (mind legyen tobbretegu mua) a padloban vigyetek, es akkor nem kell a falat vesni meg minden.
-- Sok melo, sok por es szemet. De vegul kesz lett. A kazan ketyeg, hamarosan jon az elso mervado szamla, kenyelmesnek kenyelmes, a tobbi majd kiderul. A csovektol megszabadultunk, a kazan be lesz epitve a konyhabutorba. Johet tavasszal a tobbi munka a lakassal.
Bocs a sok rizsaert, ha valakinek kerdese van, szoljon
A rendszer hatékonyságárol nincs infóm, csak azt tudom, hogy közös lónak turos a háta.
Magyarul. a szolgáltató azt a hőmennyiséget (gázt), amit a központi mérőn mér a társasházon bevasalja. Az egyedi megosztás a társasház dolga. Nálunk csak a vizet mérik de csaka gond van vele. Van aki be sem engedi a lakásba a vízóraleolvasót, csak diktál, ami ugye vagy igaz, vagy nem. Tekintettel a központi mérő és az egyedileg bediktáltak közötti különbségre inkább vagy nem. De ha véletlenül igaz, hogy valaki kevesebbet fogyaszt, mint a szomszédja, akkor a szomszéd meg bepanaszolja mindenhol, hogy biztos csal... Folytassam?
Tele van az egész tökéletességem velük és marhára várom, hogy felépüljön a saját házam a saját különbejáratú FŐmérőivel.
Sziasztok!
Ugy latom sok okos ember gyult itt ossze, hat kerdeznek..:-))) (second javasolta, hogy itt is tegyem fel a kerdesemet :-)
Szoval.
Uj lakas vasarlasan (tarsashaz) gondolkodunk. Ujabban ugy latom, hogy kb 50-50%-ban olyan lakasok keszulnek, amik vagy sajat cirkosok, vagy kozponti kazanrol jon a ho. (Utobbi esetben koltsegmegosztas, egyedi meres, stb)
Kerdesem az, hogy mik ezzel kapcsolatban a tapasztalatok - melyik dragabb (uzemeltetesileg). Azt mar latom, hogy a cirkot akkor kapcsolom be, amikor akarom, a masikat meg ugyebar nem.
Tehat varnek velemenyeket, tapasztalatokat ezzel kapcsolatban!
(Egyebkent a Gizella-udvarban szemeltunk ki egy 70nm-es lakast, esetleg ahhoz is hozza lehet szolni..:-)))
Koszi:MaFa
3 kérdésem lenne, mivel egy 110 nm családi ház fűtését tervezem felújítani.(két fürdőszoba van)
A parapetes gázkazánok ugyanolyan jók, mint a kéményesek? Akkor miért kell kémény?
A kondenzációs kazánok megérik az árukat?
Ti milyen fűtést raknátok magatoknak?
Előre is köszönöm a segítségeteket!
Jelenlegi gázárak mellett 8-9 év.
Plusz mosógép, mosogatógép áram megtakaritása.
Mellesleg a tárolós melegviz komfortja nem összehasonlitható az átfolyóshoz képest, (szerintem).
Viszont uj háznál gyakorlatilag csak a solar kör a plusz kiadás, mert kazánt, tárolót ugy is veszel. Ha valaha medencét akarsz épiteni és azt fűteni, akkor meg már viszonylag kisebb költséggel tudod bőviteni a rendszered.
Sajna beragadt a Széchenyi-Terv támogatásom tavasz óta :((((.
Az EU-ban mindenütt van támogatás tudomásom szerint.
Nem, a tárolóban lévő mérőhuvelybe illesztett termosztát nyitja-zárja a felfűtő körbe tett mágnesszelepet. a Mivel ez egy 2 hőcserélős solar bolyler igy hala istennek eddig ritkán kapcsolt be ráfűtés.
A fűtést pedig fali termosztáttal vezérlem+ mégnesszelep.
Sziasztok!
Néhány hozzászólással korábban volt szó a radiátor
és padlófűtés házasításáról.Nálam a kazán köre hajtja meg a radiátorokat és az indirekt HMV tárolót, az ebbe a körbe kötött hőcserélő adja át a padlófűtés köreinek a a meleget.Igy le van választva a padlófűtés vize (pl.oxigén diffúzió miatt) a kazántól és a kazán is optimális teljesitménnyel működik. Most lesz az első tél remélem beválik.
Sanja utólag tul sok kompromisszumot kell kötni,
ha ujra épitkeznék, mindenképp csináltatnék korrekt gépészeti tervet.
1. A fűtési rendszer alapnyomását a tágulási tartály határozza meg. Ahol nyitott átgulási tartály van, ott a beállítandó nyomás értéke nem kérdés, mert a tartályban kialakuló vízszint magassága adja azt a hidrosztatikus nyomást, amihez képest változtatja a nyomásábrát a szivattyú.
A zárt, változó nyomású tágulási tartály esetében a tartály töltési nyomását kell jól beállítani. Azt a nyomást, ami akkor uralkodik a tartályban, amikor az teljesen üres. Ennek a nyomásnak némi biztonsági faktorral növlve szintén a rendszer geodetikus nyomásával kell megegyeznie, hogy a hűlő, csökkenő térfogatú víz a tartályból a rendszer legmagasabb pontjára is képes legyen "visszajutni", illetve alaphelyzetben ne csökkentse a tágulásra szolgáló térfogatot a rá nehezedő vízoszlop nyomása.
A tartálynál elhelyezett nyomásmérőn beállítandó nyomás értékében tehát az épület, a fűtési rendszer magasságának van meghatározó szerepe.
Töltéskor a rendszernek ki kell légtelenednie. Ha a rendszert teljesen kitölti a hideg víz, akkor légtelenítő nyílások elzárása után 0,1 bar-nal többel nem kell már emelni a nyomást.
Lehetnek ennél nehezebb ügyek, ha rendszer nagy részei lettek szívottak, de ebbe ne menjünk bele...
2. A "tekerentyűvel" valószínűleg a névleges hőteljesítményt állíthatod. Ezt nem a pillanatnyi időjűrűshoz kell beállítani, mert jön a hidegebb idő, és nem lesz elég a teljesítmény. Akkorára kell ezt beállítani, hogy a méretezési fűtési hőigényt képes legyen fedezni.
1) Nem hiszem, hogy az érdekes, hogy mi a készülék anyaga.
2) Szerintem a nevében benne van, hogy mivel több. Szebb. Ennyivel tud többet.
3) Nem jó, de legalább érthető. A parapetkonvektorok gravitációs zárt égéstermékelvezető rendszerrel bírnak. Az égési levegő bejutását és az égéstermék kijutását az égéstérbe az a hőmérsékletkülönbségből adódó sűrűségkülönbség hajtja, ami a kinti hideg levegő és a meleg égéstemék közt van. Melegebb időben, részterhelésen üzemelő konvektornál ez csökken. Ha a konvektorba nem jut elegendő levegő az égéshez, akkor a tökéletlen égés miatt elégetlen földgáz is keresztül juthat a készüléken.
Szerintem ez nem normális és a fentieken kívül összefüggésben lehet a készülék állapotával is.
4) Hatékonyabban működik egy vadonatúj készülék. Az állapotbeli különbségen túl az égő- és egyéb fejlesztéseknek köszönhetően, de csodára ne számíts.
5) Ha gázmegtakarításra gondolsz, akkor nem feltétlenül. De ha a mérlegre teszed a kényelmi, esztétikai kérdéseket is, akkor még akár lehet is.
6) a védőtávolságok (ahol vannak) fejből nem mennek... sorry
nem lehet jól működő rendszert létrehozni egy ilyen összekapcsolással.
A radiátoros körök gyakorlatilag használhatatlanok lennének olyan hőmérsékletek mellett, amia padlófűtésben megengedhető.
Pont azt az előnyt veszítenénk el, amit a radiátorok jelentenek, a jó szabályozhatóságot.
Költségmegtakarítás pedig szerintem nem érhető el akkora, hogy a rossz minőségű szabályozás okozta túlfűtések a gáz árában ne vigyék el.
1. Mekkora nyomást kell beállítani a rendszerben?
Van, aki 1 bárt, vagy, aki 1.2-1.5-öt mond, de senki nem tudja értelmesen elmondani, hogy mi a jelentősége.
2. Kis tekerentyűvel tudom állítani a kazánban fűtés alatt a láng intenzitását (tehát a gáz mennyiségét).
Ha kicsi a láng, sokáig fűt fel a beállított értékig, viszont tovább keringtet a szivattyú és a leghátsó radiátorok is teljesen átmelegednek. És csendesebb a kazán :-).
A gyors felfűtés viszont -gondolom- takarékosabb.
Így van? Vagy van valami konkrét támpont ennek beállítására.
Most tartunk a hazunk futestervezesenel es ugy tunik tetszik a Perfekta padloszegely futes rendszere, de nem tudok rola reszleteket, ugy ertem muszaki ertelemben. Hatasfok stb.
Van valakinek konkret tapasztalata?
Előrebocsátom, hogy nem értek a konvektorokhoz (sem;), de nekünk is az van.
1. Nem tudom, hogy jobban fűt-e, de valószínűleg tartósabb, és ami a legfontosabb, hogy nem pattog ki-bekapcsolás után. Különösen hálószobában elég idegesítő tud lenni. Nekünk egy lemez + két öntöttvas van, sajnálom, hogy nem mind a három öntöttvas.
3. Én soha nem tapasztaltam ilyesmit.
4. Nekünk 30+ éves konvektoraink voltak, amiket kb 3 éve cseréltettünk ki. Az újak sokkal egyenletesebb hömérsékletet tudnak tartani, ez gondolom takarékosabb is, de mindenképpen kellemesebb. Bár lehet, hogy a régiek is javíthatóak lettek volna.
5. Milyen szempontból? Nem hiszem, hogy a fűtés kevesebből kijönne a csere után. (Mi inkább elköltözünk hamarosan:))
A padlófűtésnek nagy a felfűtési ideje, a radiátornak kicsi. Ha ősszel jön egy hidegebb este, bekapcsolod a raiátoros részt, és percek (de max 1-2óra) múlva kellemes idő van, feltételezve, hogy jól méretezett a rendszer. Állandó hidegben már bekapcsolhatod a padlófűtést, aminek a felfűtési ideje akár 24 óra is lehet, (igaz lassabban is hűl ki) a radiátor csak kiegészítőfűtésként üzemel ilyenkor.
Praktikus két külön termosztáttal üzemeltetni a rendszert
Látom, hogy itt főleg cirkókról van szó, de a konvektor is gázzal megy, ezért gondolom tudtok segíteni. :-) Kérdéseim:
1.) Igaz-e, hogy az öntöttvas konvektor jobban fűt, mint a lemezes? (Gondolom jobban tartja a meleget?)
2.) A FÉG-nek vannak ún. látványkonvektorai. Nekem nagyon tetszenek, a műszaki adatok alapján uo. teljesítményűek, mint a normál konvektorok. Van erről valami infótok, érdemes-e ilyet venni, vagy csak "parasztvakítás".
3.) Parapetes konvektornál normális-e, ha kinnt enyhe gázszagot érezni, ha működik? (Inkább melegebb időben, pl. ma reggel.)
4.) Nekem egy kb. 15-20 éves konvektorom van. Lehetséges, hogy a maiak hatékonyabbak, vagy nincs jelentős különbség?
5.) Egy kicsi lakásban (104 légm3) érdemes-e cikrófűtésen gondolkodni? (Számításaim szerint nem.)
6.) Villany-mérőóra (kb. 1.7 cm magasan van) alá lehet-e tenni 2-3 kW teljesítményű konvektort? (A kettő közé azért tennék valami terelő lapot, polcot. Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy konvektor mellett milyen távolságra mehet vízcső, áram-kábel?
Elég sok könyvet és net irodalmat összeolvastam a fűtésekről az utóbbi időben, ezért ezeket a válaszokat/érveket vártam. Csak mivel az ember mindig okoskodik, hátha van valakinek tapasztalata a leírtakhoz, a megszokottól eltérő felépítésre is (akár pozitív, akár negatív). Ezt az egészet igazából költségmegtakarítás miatt gondoltam ki.
Megjegyzem, teljesen nem vagyok meggyőzve a koncepció hibás voltáról, mert vannak érveim mellette is. Mert, hogy is működik az egész? Az ember el kezd fűteni, a külső radiátorok hamar felmelegszenek (igaz csak 40-45 C-ra, ezért tényleg növelni kellene a felületet, de nem nagyon, hiszen NEM CSAK ezekkel akarom fűteni a lakást), a padló csak jóval később kezd melegedni. Ha a fűtést rövid idő múlva leállítom (mert csak őszi este van és kell egy kis meleg) akkor a radiátor és a padló (igaz nem üzemi) melege elég, hogy 2-3 fokkal emelje a hőmérsékletet. Ha pedig igazi cudar tél van akkor a többé kevésbé állandó fűtés miatt a padló is üzemi hőfokra tud melegedni. Gyakorlatilag ekkor már úgy működik a rendszer mintha csak padlófűtésű lenne a lakás. A szakirodalom szerint, ha csak padlófűtés van akkor a hidegebb falak előtt célszerű sűrűbb csovezést alkalmazni. Ezt helyettesítené a felhozott és radiátorba vezetett víz.
Ellenérv lehet, hogy nagy a fűtendő víz mennyisége. Ez igaz. De ha 2 kör van akkor is a 2 körben összesen kb. ugyanannyi és teljes üzemben (tél) mindkettőt fel kell fűteni. Ráadásul a radiátoros kört 70-80 C-ra, ami megint több energiát igényel. A részleges üzem alatt (őszi este) is a "forró", ezért nagy energia igényű radiátoros kört kellene üzemeltetni. Tehát a folyamatos üzem alatt mindenképp a kétkörös üzemeltetése a drágább, hiszen a víz egy részét "forróra" kell melegíteni. A részleges üzemben már lehetne számolni melyik igényel kevesebb energiát: fél adag 40C + fél adag 70C , vagy az egész vizet csak 40C-ra melegíteni.
Bocs a hosszú értekezésért, a tanult emberek vegyék úgy, hogy a mindenki egyetemén kell megcáfolni a hülye ötleteket.
De hülye vagyok, órákig kerestem valami neten hozzáférhető forrást erre neked, és elfelejtettem beírni. Amiben az a ciki, hogy nem bookmarkoltam be őket... :(
Azt hiszem, a Trox-nál és a Lindabnál találtam valami képszerű bemutatást. Majd megint előkeresem. De légtechnikai rendszerelemeket forglamazó cégeknél biztos találsz pillangószelepeket.
(Ez egyébként egy "darab csőbe" épített elfordítható körlap, ami az átáramló térfogatáramot képes változtatni, attól függően, hogy a keresztmetszetből mennyit takar ki különböző állásaiban.)
"Meg lehet azt csinálni, hogy a padlófűtés csövét az ablak alatt felhozom a beton fölé és bevezetem a vizet a radiátorba, majd vissza a padlóba?"
Ezt ne tedd!
A részleteken pedig végleg felseleges a fejedet törni. A két körnek (radiátoros és padló) egymástól függetlenül kell tudni működni és szabályozódni.
Igen.
Legfelül lenne valami burkolat, célszerűen valmi kőburkolat. Alatta betonréteg, melyben a fűtéscső tekereg. Azalatt hőszigetelés, ami alatt szerintem célszerűsen beton van. Hogy egyéb feltöltésre van-e szükség, azt építésznek célszerű megmondania.
"Azon is gondolkozom, hogy az ablakok alá teszek külön radiátorokat is."
Ez okos ötlet. Mindenképpen javasolm, hogy tedd meg. Legyen külön radiátoros kör.
"Ezeket ugyanolyan hőmérsékletű vízzel kell fűteni mint amivel a padlófűtést, vagy forróbbal kell?"
Nem különböző hőfokú vízzel fognak üzemelni. Valóban a radiátorok fűtőközege melegebb. Olyan hőmérsékletű vízzel, amivel a padlófűtés menne, nagyon nagy radiátorfelületek adódnának, és a radiátoros kör szabályozhatósága is romlana.
Tiszteletlenség azt javasolni, hogy a konkrétumok kidolgozásával keress meg egy épületgépész tervezőt? :)
Meg lehet, csak a világon semmi értelme, ugyanis a padlófűtés kb25-35C, míg a radiátor 70-85C
A 35fokos radiátor nem fűt, a 70 fokos padlón viszont nem lehet járni.
( a Celsiusok nem biztos, hogy stimmelnek, de a lényeg látható)
R
