Mi a Vízműnél kezdtük a játékot, mondván, hogy víztervre van szükségünk. Ők voltak azok, akik a polg. mest. hiv-beli emberkéhez irányítottak. Amikor ő a víztervet megcsinálta, már az új szabályok voltak érvényben, neki tudnia kellett (volna) róla, ennek ellenére/ettől függetlenül a (jóváhagyott) terven 25-ös cső szerepel.
A vízszerelő amúgy ezen a terepen már több vízbekötést csinált, tehát nem "messziről jött ember". Más kérdés, hogy a Vízmű dolgozója tényleg bennfentes a témában, de kétlem, hogy áfás számlát is tud adni, holott banki kölcsönnél ez bizony számít :-((
Mellesleg a csőátvágás természetesen a mi sarunk, én most ezen a "kezdjük újra" játékon vagyok megzakkanva kissé.
Szóval még mindig nem tudom, hogy ennél többet mit tehettünk volna..
Hát az igazat megmondva szerintem első körben te hibáztál.
A Vízművekkel való szerződést kellett volna elolvasni.
Aztán hibázott a markolós, aki elvágta a nyomócsövet.
A vízes szaki is hibázott, mert neki tudnia kellene az engedélyezési folyamatokról és az előírásokról.
Praktikusabb lett volna bemenni a helyi vízművek szerelőihez, hogy vízbekötést szeretnél.
Ők mindent megcsinálnak helyetted. Hoznak papírt a Vízművektől, felajánlják, hogy némi pénzért kiássák neked a gödröt (itt felhívják a figyelmed, hogy az a sok "hülye önkéntes" gyakran belevág a nyomóvezetékbe és az nagy galiba) és bekötik a vizet.
Szerintem ezt kellene csinálni. (Kicsit szürke, de megbízható megoldás. Szerintem a Vízművek bekalkulálja a fizetésükbe az ilyen "egyéb" jövedelmet is.)
Szeretnék elmesélni egy történetet, és arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek ki hibázott.
Naiv Monyoék eljutottak odáig, hogy be kellene vezetnia vizet. Vízmű ajánlott valakit a polg. mest. hivatalban, aki majd megcsinálja a víztervet, rögtön pecsét is kerül rá, és mehet a móka. Gödör kiás (itt volt egy apró intermezzo, miszerint a markológép elvágta a főnyomócsövet, ami nem volt nagy kunszt, tekintettel arra, hogy cirka 60 cm mélyre sikerült azt lerakni), vízszerelő jön, 25-ös KPE csővel. Ekkor még ott volt a markolós jóember (nota bene: nem az, aki a csövet elvágta), és mondja, hogy ő rettenetesen bennfentes, és tudja, hogy pár hete új rendelet van érvényben, miszerint 25-ös KPE csővel már nem kötnek rá, 32-est kell letenni. Vízszerelőnk hümmög egy kicsit, hogy akkor vissza az egész, aztán új ötlete támad: nézzük meg a víztervet. Azon biza 25-ös csövecske figyel, ó, hát akkor semmi gond, ha ezt a tervet engedélyezték. Cső letesz, árok betemet. Naiv Monyoék ekkor elballagnak a Vízmű Elvtárshoz, hogy ugyan kössék már rá azt a vizet, és akkor ér a hidegzuhany: az még hagyján, hogy nem jó a 25-ös cső, de semmilyen csövet nem rak(at)hat le a tulajdonos, mindent a Vízmű hoz, neki csak az árok kell. Látván az elszontyolodásunkat, megpróbál felvidítani, hogy sebaj, hát hozzánk képest az utca túloldalán megy a főnyomócső, biztos védőcsőben van a cucc, akkor nem kell újra ásni, kikap-bekap oszt kész. Erre mi ingatjuk a fejünket, hogy védőcső nuku, vagy olyan jól eldugták, hogy mi nem látjuk. Tehát újra kell ásni.
Szóval a kérdés: ki a hibás? Vízmű szerint a vízszerelő, védőcső miatt biztos, de minden egyes vízbekötésnél neki lenne feladata, hogy bemenjen, és megkérdezze, hogy "Tessék má' mondani, nem változtak a szabályok a KPE csőnél is?"?? Én inkább hajlok arra, hogy a tervező. Viszont ha van egy érvényes engedéllyel rendelkező vízterv, akkor miért minket szívatnak? Miért hagyják, hogy a polg. mest. hiv. minden vacakra rányomja a bélyegzőjét, ha ők olyan rettenetesen okosak, akkor miért nem ők jogosultak az engedélykiadásra?
Más téma. Kazánból a magyar Termo öv. kazánt terveztük be a hozzá kapható vagy Quadriga tárolóval. Van valakinek tapasztalata róla? A többiek mind kiestek, vagy mert iszonyú drágák, vagy mert ekkora teljesítménnyel nem találtunk belőle állót. Még Radiant jöhet szóba.
Előre is köszi minden pozitív/negatív véleményt.
LR
Access
Kb. 1 hónapja jutottunk oda, hogy döntenünk kellett ebben a kérdésben, a szerelőnk az ötrétegűt ajánlotta, mi meg elfogadtuk, De először megkérdezte milyen radiátort akarunk, mert állítólag alumínium radiátorhoz nem szabad rézcsöveket tenni, mert valamilyen "galvánelem" keletkezik. Utána ugyanezt mondták az egyik szaküzletben is. Ha alu radit szeretnél, előbb érdeklődj. Talán a topikosok is tudnak erről valamit.
Szia V8!
Szerintem amit először tenned kéne beszélni egy épületgépész tervezővel, de gondolom ezt te is tudod.
Nézz körül a NET-en hőszükséglet számító progi ügyében így legalább nagyságrendileg ismered, hogy az adott helység v. építmény esetén mekkora hőszükséglethez keresel hőforrást.
Ha ez megvan már látszik milyen irányban kell indulnod, melyik készülék mire lesz elég.
Csak így eccerű paraszti ésszel én így csinálnám.
Tudom, de akkor nagyon csábító ötlet volt a padlózatban vezetés. Így került bele a félkemény réz fűtéscső.
Utólag már rájöttem én is, hogy a falon kívülinek az az egy hátránya van, hogy látszik, ami nem is akkora baj.
Most már mindegy.
cucu
"Egy biztos; a másik házban nem fogom a padlóban vezetni a csöveket, az tuti.
Különben eredetileg AL csöveket terveztem, csak a szerelő lebeszélt róla. (Szerintem csak nem ismerte a szerelését, ennyi az egész.)"
Alumínium anyagú csövekben a többrétegű csöveket ismerem, ahol a cső merevségét adja az aluréteg. Azok a csövek, de inkább a kötések, meg nem nagyon valók falsík elé. Kemény rézcsövekből viszon lehet esztétikusat szerelni.
Helo.
Kösz a tanácsokat.
A kompresszoros dologra gondoltam, mármint, hogy egy gumicsővel megfújom a csatlakozásnál a rendszert.
Igazából az a gondom, hogyha teszem azt télen elromlik a cirkó és várni kell a szerelőre 1-2 napot, akkor nehogy elfagyjon a rendszer. Igaz, fűthetek addig villany radiátorral, de nem vagyok biztos benne, hogy a betonban lévő csövekhez eljut-e a szoba melege.
Egy biztos; a másik házban nem fogom a padlóban vezetni a csöveket, az tuti.
Különben eredetileg AL csöveket terveztem, csak a szerelő lebeszélt róla. (Szerintem csak nem ismerte a szerelését, ennyi az egész.)
cucu
Szia V8!
Az elképzelés nem rossz, de a rendszer hatékonysága és esztétikuma erősen megkérdőjelezhető.
Amennyiben ilyen készségben gondolokzol akkor már inkább a cserépkályhában elhelyezett csőkígyó kérdéskört járd körül inkább.
A költségek igazhogy magasabbak a beépítés meg némi kosszal is jár,de sokkal hatékonyabb rendszer.
A Servant "pupja" nagyon pici ahhoz, hogy ott jelentős hőteljesítményt ki tudj venni és átvinni a raditátoros fűtési rendszerbe.
Csak összehasonlítás képpen nálam egy 22nm2 szoba hőszükséglete 3400 KW 21 C-fok belső hőmérs. esetén. Így talán sejthető mire lehet elég 1KW.
Szia
Hali!
Kedves cucu!
Jártam ilyen cipőben (szétfagy-e a fűtőcső meg a radiátor, ha nem fűtök télen?).
Egy nagy áruházban kaptam korrózióbarát fagyállót, speciálisan fűtési rendszerbe valót. Belőttem -8 Celzius fokra. A gázszerelőmnek volt olyan masinája, amivel egy radiátor kimenőpontról (ahova most utólag egy kiág szelepet tett) felnyomta a rendszerbe a fagyállót (persze előbb leengedte a régit ugyanott, a legmélyebb ponton!!). Adott 3-4 ciklust, közben szivattyút indítottunk (vagyishát fűtést, amitől indult a szivattyú), és ellenőrizte a kilevegőzést. Mikor -10 C fok alá fordult több napra az idő, kimentem, fűtöttem egy órát. Egy telet kibírt, háromszor mentem oda (aztán eladtuk ezt a házat)
A mélyenfekvő csövedből esetleg nem tudod leengedni az eredeti vizet. Én úgy csinálnám (EZ EGY HOZZÁ NEM ÉRTŐ, MÁS SZAKMÁBAN DOLGOZÓ AMATŐR ÖTLETE!!!!!), hogy a mélypontokon bentmaradó vízmennyiséget belekalkulálnám a fagyállóba. Magyarul: annyival ERŐSEBB keveréket nyomnék bele, hogy csak a keveredés után álljon be a kívánt hőfok. Még arra vigyázz, hogy ha alábecsülöd a fűtővíz össztérfogatát, akkor a bentmaradó víz túlhigítja a keveréket. Ez ellen annyit tehetsz, hogy a kiszámolt fagyálló+víz keveréket nem öntöd össze előre egy edénybe. Előbb benyomatod a fagyállót, aztán nyomod utána a vizet. Ha nem telik meg a rendszer, akkor ne csak vizet nyomjál a végén, hanem fagyállót is.
Üdv.
szicsu
Egyébiránt ugyanannak a gyártónak van tűzhelykazánja is. Sütés-főzés-fűtés. 3 in 1. 17 kW teljesítmény, nem "sufnituning" fűtési hőcserélő :) ... de biztos drágább.
nem eleve halálra ítélt a dolog, csak nem tudom megmondani, hogy mennyit tudsz ebből kihozni.
Az egész kályhára ígér a gyártó 5 kW teljesítményt. A kiszemelt üregbe tömött csőkígyóval"saccperkb" kiveszel 1,5-et. (Lehet, hogy többet, de félek, hogy inkább kevesebbet.) Innentől az a kérdés, hogy az mire elég. Érzésre azt mondanám, hogy 3 szobánál temperálásra, 1 szobánál fűtésre.
Aztán arról se feledkezz el, hogy a radiátoron, csövön, meg szivattyún kívül még egyre s másra gondolni kell. (tágulás, nyomástartás, töltés ürítés)
Szia Access!
Ha van időd bogarázd át a topic-ot megéri rengeteg hasznos információt fogsz találni!
Nálunk kb 2 hete lett instalálva egy teljesen új rendszer, lapradi+rézcső+kombifalicirkó+kémény.
Előtte is átfolyós V4 típúsú "csodamasinka " készítette a melegvízünket a készülék elhelyézési lehetősége miatt nem jöhetett szóba, bojler v. indirekttároló, így maradtunk a régi megoldásnál.
Voltak fenntartásaink a rendszerrel kapcsolatban a V4 tapasztalatai alapján, de az új korszerű készülékkel ezek megszüntek. Az új modulációs égőfejjel rendelkező kombink tökéletesen működik a beállított vízhőfok tuti a teljes fürdési periódus alatt, 6 év után a keverőcsapjainkat rendeltetésszerűen tudjuk használni.
Mivel már megszoktuk, az elmúlt 6 év alatt, hogy ha valaki fürdik nem nagyon nyitogatunk más csapot így a rendszer nagyon OK.
A kérdésedre azonban én is azt a választ tudom adni, ha van helyed, anyagi fedezeted akkor az indirektet vagy akülön bojlert válaszd.
Ha van még kérdésed ...
Szia
(Ilyen nickkel nem csoda, hogy rézcsövet választottál. :)))
A pontos körülmények ismerete nélkül, csak úgy általánosságban az jutott eszembe az ürítési gondokról, hogy a mostanában épülő távhővezeték rendszerek esetében is előfordul, hogy a mélypontokon nincsen ürítő szerelvény, mert így drága aknát lehet megspórolni, hanem egyes vezetékszakaszokon ún. kompresszoros ürítést alkalmaznak.
Ha megéri, el lehet gondolkozni valami hasonlón a te házadnál is...
Mobil vas kandallóval szerteném fűteni a lakást.
példának :http://www.svt-wamsler.hu/termek/szilardk.html
Mondjuk azzal a típussal,ami fölül íves,és Servant kandalló van a kép alá írva.
Na,a lényeg az,hogy így 2-3 helyiség fűtés nélkül marad.Meg lehet -e oldani azt,hogy a kandalló tetejébe(az íves részbe)egy csőkígyót szerelünk,és egy szivattyú segíségével 2-3 radiátort müködtessünk.
Tudom,most mit fognak szólni a szakemberek
,megint próbálkozik egy amatőr.
Egyébként létezik ilyen,de a beépíthető tüzterű kandallókhoz sok 100e forintér.Sőt létezik meleglevegő fuvatós rendszer is .
Tehát a kérdés: érdemes-e foglalkozni az ötlettel,vagy eleve halálra van ítélve.
Hagsúlyozom,amolyan kiegészítő fűtésról lenne szó.
A barátomnál ilyen kandalló van ,és ku@@@ meleg a van azon a részen,ahová én a csőkígyót tenném.
Helo.
Pénteken beüzemelték a Colibrit. Nem mondom, jól működik, semmi furcsát nem tapasztaltam. Sinte pillanatok alatt felmelegítette a radiátorokat és a melegvíz sem forrázta le a kezemet, mint a V4-es esetében.
Az eddigi, -talán egy órás tapasztalatom után- nekem tetszik. A többit tavasszal elmesélem, remélem csak jót mondhatok majd.
Viszont most döbbbentem rá, hogy jól ki@tam magammal, mert a padlózat alatt lévő fűtéscsövekből -mind ott fut- nem tudom kiengedni a vizet. Ez azért kínos, mert ha nem lakjuk a házat, akkor is kell a fagymentesítő járatás. Ez talán nem baj, de mi van, ha mondjuk 2-3 napig nincs gáz valamiért. Ennyi idő alatt szétfagyhat a rézcsőves rendszer? Szóval, ez valahogyan kiszolgáltatottá tesz ilyen szempontból. Jobb lett volna a falon kívüli megoldás.
cucu
Nem tudok ebben a kérdésben igazi tanácsot adni. Nekem nincsen vele sem szerelői, sem felhasználói tapasztalatom. Ismereteim szerint mindkét anyag műszakilag tökéletes megoldást adhat. Az ötrétegű csövek a cső és a kötéstechnológia megjelenése miatt inkább takart szerelésre való (padlóban, falban), a kemény rézvezetékkel lehet inkább esztétikus falsík előtti szerelést megvalósítani. (Természetesen lágy rézcsövekkel is lehet falban, padlóban haladni.)
A műanyag csövekkel a toldóhüvelyes technológiák óta egyszerű és tiszta munka dolgozni, a rézvezetékek forrasztása nagyobb körültekintést igényel. (Van a rézcsövekhez pésidomos kötéstechnika is, csak azzal egy két kötés esetlenül nagy lesz,inkább kazánházba való. Szerintem.)
Mivel a radiátorok és a fűtéscsövek is cserélve lesznek, el kell döntenem, hogy réz vagy ötrétegű műanyag fűtéscsövekkel legyen megoldva a rendszer. Van ismerősöm aki azt mondta (ért hozzá!?), hogy az ötrétegű műanyag lenne a jobb választás, mert könnyebben telepíthető és a több réteg miatt már szigetelt is, stb. Milyen érvekről/ellenérvekről tudtok a kétféle csőtípussal kapcsolatban. Mit javasoltok?
Már két csapoló esetén is érdemesebbnk tartom a tárolós melegvíz-termelést választani, ha pedig pl. két fürdőszoba és konyha is van, akkor egy darab átfolyós melegvíztermelőre semmiképpen nem bíznám a feladatot.
Átfolyós:
- olcsóbb
- kis melegvízkivételnél esetleg nem kapcsol be
- kemény víz esetén a csőkígyó elvízkövesedik, csökken a keresztmetszet, nehezebben melegszik a víz, szétég a csőkígyó
- több helyről vételezve a melegvizet csökkenhet a nyomás és a hőfok
Indirekt fűtésű:
- kb. 2x annyiba kerül, mint az átfolyós adott márkán belül
- gázszünet esetén is van melegvíz
- a csőkígyóban levő vízkör zárt, így az nem vízkövesedik el
- felfűtési idő szerintem kivárható
-nagyobb helyet foglal
(lásd a témában korábban Second-dal folytatott eszmecserét Vaillant ügyben)
Szóval, ha van plusz pénzed, akkor hosszú távon jobban jársz (komfort+vízkő!) az indirekt fűtésűvel, mint az átfolyóssal.
Kis családommal (4 fő) 2-3 hónapon belül egy sorházba fogunk költözni, melyre ráfér egy teljes fűtés rendszer korszerűsítés. A terv az, hogy a pincébel lévő régi típusú gázkazánt és az emeleten a fürdőszobában üzemelő gázbojlert egy modern új típusú kombi gázkazánra cserélnénk. Természetesen a régi rendszerhez tartozó összes cső és radiátor is cserélve lenne. Egy dologban nem tudtunk dönteni. Az új kazán melegvíz része hőtárolós, vagy átfolyós legyen!? Amennyire tudom az átfolyós megoldásnál nehéz beszabályozni egy állandó hőmlérsékkletű vizet, a hőtárolós megoldásnál meg ha a hőtároló kifogy, akkor várni kell a következő "adag" felfűtésére. Mivel eddig panel lakásunk volt, nincs semmi tapasztalatunk ilyen ügyben. :-( Légyszíves segítsetek! Mik az érvek/ellenérvek a két rendszer között? Átlagos felhasználással mik a tapasztalatok? Melyik megoldás válna be jobban?
Sziasztok!
A padlófűtéscsövet hidegen kell meghajlítani?
Azért kérdezem mert amitt vettünk(Haka, 20mm/2mm, sima áttetsző, elég olcsó volt), nagyon merevnek tűnik, úgy simán kézzel alig hajlik, megtörik. Szart vettem?
Előre is kösz a választ
