Egyet értek veled, csak a legtöbb fogalmi zavar az idővel kapcsolatban ott van, hogy időnek nevezik a Newtoni időt és ugyanígy a négydimenziós tér-idő metrikában szereplő időt is, holott az egy komplex szám, ami az idő szorozva -1 a gyök alatt. Bármilyen elmozdulás történik a térben ez a komplex idő megváltozását is jelenti ( imaginárius idő ) , ami nem ugyanaz mint az óra által mutatott idő, de az idő telését jelenti- nem abszolut módon. Erre jó példa a már soxor átbeszélt ikerparadoxon, ahol a helyben maradt testvér számára a idő Newtoni módon telik, míg az utazáson résztvevő iker számára a komplex idő valós része sz ismert módon kisebb lesz a visszaérkezéskor. Tehát, ha a négydimenziós tér-időről beszélünk, akkor abban az idő komplex szám, mig a Newtoni idő egy valós szám, körte és alma.
Az a baj, hogy élőszóban mesélgetve nem lehet egy fizikai elméletet tárgyalni. A specrelben az egyik inerciális megfigyelő (t,x,y,z) koordinátáit a Lorenz-transzformációval lehet átszámolni a másik megfigyelő (t',x',y',z') koordinátáira, és bizony az az igazság, hogy a t és a t' gyakran különbözik, mégpedig nem csak egy konstans eltolásban, hanem a térkoordinátáktól függő mértékben.
Most látom, hogy kicsit zavaros dolgot írtam. Természetesen a pszeudometrika nem megfigyelőfüggő. Az a sajátidő. Amik megfigyelőfüggők azok a - megfigyelőfüggő - egyidejűséget is használó időtartamok.
Tévedsz, egyrészt gumibillentyűzet (kakaóbiztos), másrészt soha nem eszem a gép mellett. Csak a kávét öntöm bele a normál klaviatúrákba néha, de ennek az sem ártana. Eleve ilyen.
Az elmélet megszületését követően aztán sokat rontott a helyzeten valami nyelvújító, aki később bedobott egy egészen új szót - a téridőt.
Ennek következtében mára még zavarosabbá vált vált a helyzet...
Ez elég szubjektív álláspont. Speiel én a téridő fogalma nélkül soha sem értettem volna meg a relativitáselméletet. A téridő nagyon egyszerű dolog: a pontszerű és pillanatnyi események (pl, egy szúnyogcsípés, vagy egy szupernovarobbanás) halmaza. Azért jó a téridő, mert abszolút. Az események megfigelők nélkül is léteznek. A téridő sokkal alapvetőbb fogalom, mint a tér, vagy az idő.
Abban igazad van, hogy az időt meg kell különböztetni az időtartamtól. Az idő az időpontok halmaza. Egy esemény időpontja a vele egyidejű események halmaza. Szépen ezt úgy moondják, hogy az egyideűség nevű ekvivalenciareláció ekvivalenciaosztályai az időpontok. A reativisztikus téridőben az egyidejűségi reláció megfigelőfüggő tehát az idő is megfigyelőfüggő.
A tér már a nemrelativisztikus téridőben is megfigyelőfüggő. Természetesen a tér a téridő "egyhelyűség" nevű ekvivalenciarelációjának ekvivalenciaostályaiból álló halmaz. Ez nilvánvalóan megfigyeőfüggő: én például magamhoz képest mindig ugyanott vagyok, másokhoz képest meg nem. Tehát a tér is megfigyelőfüggő.
Persze az dőtartamok is, meg a távolságok is megfigyelőfüggők, ahogy azt helyesen megállapítottad. Az időtartamok ésa távolságok már nem annyira alepvető tulajdonságai a réridőnek, mint az idő és a tér, és elég bonyolultak. Legegyszerűbb a relativitáselmélet időtartama, az uganis egy egyszerű pszeudometria a téridőn. A tobbi nekem már túl bonyolult is.
Az egyszerűsített relativitási elvben a fény csak a forrásához relatívan halad ugyanazon c=3e8 m/s sebességgel, valamint a fény hullámhossza az állandó. James Clerk Maxwell felismerte, hogy az anyagok közös jellemzői szorzatának gyökével fordítottan arányos a fény sebessége:
c0=1/gyök(µ0* ε0)
...."
Szóval ír egy baromságot és citál hozzá egy tudóst is, akinek semmi köze az ő marhaságához, de így biztosan hitelesen hangzik Gézoo állítása is.
Midehhez türelmesen oktatgatja is azokat akik nem képesek felfogni zseniális eszmefuttatásainak értelmét.
Nem tudom, hogy te melyik Gézoot olvastad. Az a Gézoo amelyikre én emlékszem arra hivatkozott, hogy semmi sincs kölcsönhatásban a térrel és az idővel, az inerciális mozgású rendszerek között sincs kölcsönhatás, különben nem lehetnének inerciális mozgásúak. Rosszul emlékeznék?
Bár, el kell ismerni, hogy Gézoo volt a legkitartóbb cáfolónk (vagy inkább értetlenkedőnk), de még neki se sikerült túllépni a "abszolút tér és idő van, ami alapján három lépésben belátom, hogy abszolút tér és idő van" jellegű cáfolásokon.
Korai még az öröm. A mester személyesen még nincs itt, hogy ismét tébolydát csináljon a fórumból. Egyelőre csak bevezető foglalkozásként tornáztatják a fanok a nagyérdeműt jobb sorsra érdemes tornatanárok instrukciói alapján. Azért előbb vagy utóbb megtörténhet a csoda, aztán nosztalgiázhatunk a békés diskurzusok után. Bár ahogy elnézem a netet itt ott még most is keményen alázzák ahova csak be teszi a lábát. Lehet, hogy kielégíti őt az is amit ott kap "dícséretnek".
"A rudak másik végén lévő A5 és B5 órák is elhaladnak egymás mellett. A találkozás időpontja itt is jegyzőkönyvezésre kerül. Ez esetben több változatot tudunk elképzelni. a.) Az A5 és B5 óra is azonos időt jelez. Ebből arra következtethetünk, hogy a sebesség nem volt hatással az B5 órára, illetve a"B" rúd hosszára. Vagy ha volt, akkor a kettő éppen kiegyenlítette egymást. b.) A B5 óra késett. Ezt vagy úgy magyarázzuk, hogy a "B" rúd rövidebb lett, vagy úgy, hogy a sebesség hatására a B5 óra lelassult. Vagy mindkettő. c.) Mozogjon most a "B" rúd az előbbivel ellentétes irányban. Ha ekkor az órák mást mutatnak, akkor a rendszer aszimmetriát mutat. Talán amikor szinkronizáltuk őket "álló helyzetben", akkor nem álltak, hanem mozogtak. De ugyan mihez képest mozogtak, és ez a láthatatlan valami mivel gyakorol hatást a rudakra? d.) A B5 óra sietett. Ez egy nem várt eredmény lenne, de egy kísérletnél semmit sem szabad ab ovo kizárni. A fentiek alapján Én újra csak arra a következtetésre tudok jutni, hogy e két rudas kísérletnek igen is van egy harmadik láthatatlan szereplője. Az általad használt számpéldában a rudak állandóan szerepet cserélhetnek és fizikailag megváltozhatnak egy fiktív szereplő az un. megfigyelő helyváltoztatása, valójában kénye-kedve szerint. Én ezt logikátlannak tartom , ezért nem hiszek benne."
Ha a B rudat mozgatod, akármilyen irányban, akár váltogatva is, miközben az A rúd nyugalomban áll egy inerciarendszerben, akkor mindenképpen a B rúdon levő órák fognak kevesebbet mutatni. Olyan nem fordul elő, hogy valamelyik A óra kevesebbet mutatna (vagy a kiinduló pillanattól eltekintve ugyanannyit mutatna), mint a mellette elhaladó bármelyik B óra.
"Szerintem itt az a baj, hogy máris túllépted a kritikus pontot, ahol vizsgálni lehet a dolgok lényegét, ez pedig az a pillanat, amikor a rudak éppen egymás mellett vannak."
Minthogy semmiféle rudakról és távolságokról nem beszéltem ...
Nálam csak órák voltak.
A te A5 és B5 óráid nem azonosak az énáltalam A5 és B5 órával jelöltekkel.
Nálam A5 az az óra, amelyik a B0 óra mellett van akkor, amikor B0 5-öt mutat.
B5 pedig az az óra, amelyik A0 mellett van, amikor A0 5-öt mutat.
Az valahogy mindig felmerül bennük, hogy azok, akik elfogadják, csak azért fogadják el, mert nem értik, viszont az fel se merül bennük, hogy Ők csak azért nem fogadják el, mert nem értik :-)
Egyébként szerintem az ilyen szintű cáfolók onnan ismerhetők fel legkönnyebben, hogy a specrelt belülről szeretnék cáfolni, ami nyilván lehetetlen: nem lehet benne önellentmondást találni. Ettől persze nem feltétlenül igaz, hiszen a Newtoni fizika is ellentmondás mentes volt...
Szerintem az is elég jellegzetes, hogy az fel se merül bennük, hogy esetleg ők nem elég jártasak a témában*, az viszont azonnal, ahogy ellentmondanak nekik, hogy aki ellentmond, az azért teszi, mert nem elég jártas benne :-)
*Ezért persze gyakran hiányzik némi szerénység, pedig az mint új belépőktől is illendő volna.
Ne aggódj, a legjobb embereit küldte ide magahelyett...
Lehet, hogy túl sokáig folyt itt értelmes diskurzus? Mintha időnként kiemelt gyüjtőhelye lenne ez a fórum is a crackpot fizika professzorainak. A másik fórumot már szépen belakták, most itt kezdenek hittérítésbe.
