Nálunk is Vaillant rendszer van. Csak a HMV cirkuláció független. Azt nem a kazán vezérli.
Az egy független Wilo direkt HMV cirkulációhoz ajánlott kis szivattyú, melyet egy akárhol kapható 1000Ft-os konnektorba dugható kapcsolóóra vezérel.
3 időréssel tényleg nehéz lehet megoldani.
Amúgy mi a VRT390-es vezérlőt szeretjük, bár nem értem, hogy a hülye németeknek meddig tartott volna esetleg a hőfok potméter helyett egy digitális vackot tenni, amivel tényleg beállíthatom, hogy pontosan hány fok legyen. Arról nem is beszélve, hogy miért lett volna olyan nagy fáradság (meg kb. 3 byte-tal több memória és max. 40 byte-tal hosszabb programkód) az időablakokhoz szobahőmérsékletet rendelni.
Ha már itt tartunk, hogy miért....
A Helios utánjárásos szellőzőventillátorban a szintén hülye németek az utánjárás időzítését bimetálos kapcsolóval oldották meg. (Jó a zsalu mozgatását is, de ott jogos.) Így aztán nem lehet szabályozni az utánjárás idejét. (Sőt, ha fél percig kapcsoltad fel a lámpát, majd lekapcsoltad, akkor kb. 1 perc múlva bekapcsol a ventillátor, mert a hő nem vész el....)
Szóval a WC-ben kb. 2 perc az utánjárás, a fürdőben meg 6.
Amint lesz egy szusszanásnyi időm, alkotok valami elektronikus vezérlést hozzá, amit lehet is szabályozni.
A német laminált parkettáról is tudnék mesélni, de az már nagyon offtopic lenne.
Ez valamiféle szerelői ösztön lehetett, majd konzultálok még erről vele.
Napkollektor: ki kéne pontosan ezt számolnom, hogy mennyi a tényleges cirkulációs veszteség (ehhez több mérés kellene, hogy korrekt becslést adhassak). A falban futó csöveket úgy emlékszem leszigetelték (vmilyen ficszerű anyaggal), de ez most, hogy be van betonozva/vakolva, már nem tudom megerősíteni.
A napkollektoros rendszert lényegében teljesen függetlenül alakították ki a belső gépészeti munkákhoz képest. A kapcsolódási pontjuk a két hőcserélős forróvíztároló, aminek az alsó részét melegíti a szolár egység, a felsőre pedig rásegít a kazán. Én azt tapasztaltam, hogy a rendszer kialakításakor a 2 kivitelező nem nagyon foglalkozott azzal, hogy a másik mit csinál a saját rendszerén belül. Az igazi az lett volna, ha egy ember/cég tervezi meg egyben az egészet...
HerrX
Ez az óránkénti 15 perces bekapcs. jó ötlet. Az én hiper-szuper Vaillant vezérlőegységem 1 nap csak 3 intervallumot tud kezelni :-( (az viszont bármilyen lehet, és külön lehet a hét napjait is programozni).
Már korábban írtam arról, hogy lehetne nálunk is 15 percekre programozni, csak az a kérdés, hogy mi igazodunk a kazánhoz vagy a kazán kéne igazodjon a mi életritmusunkhoz... De ez már csak az én fanyalgásom :-)
Meg kell különböztetni az áramlási zajokat és gépek zaját, ami a vezetékhálózaton terjed tova.
Utóbbit a gépnek (szivattyú) a csővektől való rugalmas elválasztásával nagyjából teljesen meg lehet szűntetni. Hozzáteszem egy pici szivattyú azért nem csinál nagy zajt.
Az áramlási zajok pedig akkor keletkeznek, ha az áramló közeg sebessége túl nagy. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy az egész rendszer túl van pörgetve, lehet, hogy helyileg van olyan szűkület, ami nagyon felgyorsítja az áramlást. Ezt megint nem lehet távgyógyítással kezelni.
Feelgood, az épületgépész tervező javasolta maximumon járatni a szivattyút, vagy ez ilyen szerelői ösztön volt, hogy "jól kergessük meg, abból baj nem lehet"?
Napkollektor és cirkuláció:
Ha a cirkulációs rendszernek akkora veszteség van, hogy a napkollektoron begyűjthető összes hőmennyiséget képes elveszteni napi 3×45 perc alatt, akkor az a rendszer csapnivalóan van megtervezve, kivitelezve, nem sorolom...
Pont az lenne a lényeg, hogy a napkollektoron gyűjtött hővel, fedezd a HMV készítést és a cirkuláció veszteségét. Az persze nyilvánvaló, hogy amikor egyáltalán nem süt a nap, akkor akár a kazán segítségére is szükég lehet.
Mondom, nekem az a véleményem, ha a napkollektoros rendszer az év nagy részében képtelen a cirkulációs hálózat veszetségei fedezni, akkor a rendszer alapvetően hibás.
RodrigeZZ:
A cirkulációs rendszer jelentősége éppen akkor nő, amikor a vételezés helye messze esik a termelés helyétől. A csőben lévő víz mennyiségét nem igen tudod ésszerű határok közt csökkenteni. Több csőben több víz hűl ki, amit aztán elfolyatsz hasztalan. A vezetékek hőveszteségét azonban könnyebb némi szigeteléssel kézben tartani.
A nyomásvezérlés ötlete nem rossz. Van olyan kombi cirkó is, amiben hasonló elven indul meg a víz felfűtése a hőcserélőben. A csőben lévő kihült vizet az nem melegíti fel, de nem tűnik rossz ötletnek ezt a vezérlést a cirkulációra is kiterjeszteni. Sőt tovább is feljeszthetnénk, hogy amikor a víz elérte a beállítot hőfokot, akkor kigyullad egy kis lámpa a mosdó felett. :)
Vízlágyítás:
Az a bizgentyű, mozgantyú amivel vizet lehet lágyítani az a vízlágyító.
A mágneses elvű készülékekről nem tudok/akarok mit mondani. Egyéb hagyományos evlen működő berendezéseket (pl. ilyneket)nem nehéz beszerezni, legfeljebb drága.
Azt hiszem, hogy elég egyoldalúan néztétek a rendszer hasznát.
Én úgy vélem, hogy a HMV cirkulációt nem órákig kell használni. Mi úgy állítottuk be, hogy az ébredési órában, ebéd körüli órában és este 6-tól 10-ig óránként 15 percig keringesse.
Azért így, mert:
- a HMV cirkulációval néhány liter "hidegvizet" spórolunk meg (nevezzük informatikusan csak overhead-nek)
- nézzük meg, hogy mikor mennyi is ez az overhead a ténylegesen használt melegvízhez képest:
kézmosás: közel 100%
zuhanyzás: ~5%
mosogatás: ~15% (viszont a langyos víz tökéletesen megfelel az előáztatáshoz, így nem vész kárba)
Az óránkénti 15 perces HMV cirkulációval elérhető, hogy mindig legyen azonnal kéznek kellemes langyos vized, ami kézmosásra kiváló. Itt tehát az overhead maga a felhasznált víz.
Zuhanyzásnál is ez a langyos víz elegendő, hogy bele tudjál állni a kádba, és mire a tényleg magadra engednéd a vizet, addigra ott a meleg víz.
A mosogatást meg már említettem.
Szóval szerintem a HMV cirkuláció célja nem az, hogy ott és akkor mindig az üzemi hőmérsékletű melegvíz jöjjön.
RodrigeZZ
A nyomáskapcsolót valamiért nem alkalmazzák. (Talán drága, meg kis vízvételnél nem kapcsol be. Majd talán Second megmondja.)
Viszont ami tény: ezek a cirkulációs szivattyúk jobban szeretnek menni, mint ki-be kapcsolgatni. Tehát a sokszori néhány perces üzem következtében jelentősen megrövidülhet az élettartama. (Nekem ezt mondták. Ha ez igaz, akkor ez is lehet a magyarázata a nyomáskapcsoló mellőzésének.)
Ezen a cirkulációs vezetéken én is erősen gondolkodom a hőveszteség miatt. Nálam biztos, hogy lesz, mert nagyon messze (kb 10m)is lesz vízvételi hely.
Arra gondoltam, hogy egy nyomáskapcsolóval vezérlem a rendszert. Nevezetesen, mikor kéne a víz, 1-2 másodpercre kinyitom a csapot, a nyomáskapcsoló érzékeli a nyomásváltozást, és egy időzítőn keresztül - ami lehet pl egy lépcsőházvilágítás kapcsoló - elindítja a keringető szivattyút. max 10mp múlva lenne melegvizem, és a csap elzárása után 1-2 perccel már nem menne a szivattyú.
Szia kgy2316!
Igen van megoldás csak nem ezen az áron!
A 20000 HUF környéki dolgok olyan mágnesesség elévén működő a vízcsőre kivülről rá tehető dolgok nem alkalmaztam valahogy nem bíztam benne!
Jelentkezett egy profi cég sajnos a prosiját eldobtam, de ha rákeresel a Google-val jönni fog, korrektek voltak csak az ár 130000 HUF lett volna!
Second!
Tényleg nehéz messziről megmondani, ahhoz látni kéne egyben az egész rendszert.
Értem a napkollektoros logikádat, viszont én azért ruháztam be, hogy "érezhető" komfortjavulást érjek el vele, azaz ne hideg, hanem meleg vizzel fürödhessek (vagy ne kelljen olyan hideg vízre a kazánnal rásegíteni). Ebből a szempontból nem mindegy, hogy a pince falait fűtöm, amit nem sajnos érzek... Ilyen alapon akár be se kéne kapcsoljam a kollektort, ha megy a cirkulációs szivattyú.
Az áramlási zajok pedig vannak, és Grundfos szivattyukkal történik mindez (többrétegű HAKA csövekkel, úgyhogy sajnos a vasra se tudom fogni). Ahogy néztem, a szivattyú 3 fokozatú kapcsolóval rendelkezik, és a kazánt beüzemelő szerelő a maximumra állította.
szeretném felhonzi a témát, mert nálunk most lett aktuális:
greenlak kérdezte még február végén:
"létezik-e olyan készülék vagy bizgenytű, mozgantyú amellyel házilag lehet lágyítani a vizet? (Eléhető áron max 20000 HUF)"
sikerült valami megoldást találni? Vannak azóta újabb fejlemények az ügyben?
Neház azt mesziről megmondani, hogy vajon érdemes-e, és ha igen, mikor mennyi ideig üzemeltetni adott helyen a cirkulációt.
Az biztos, hogy a cirkulációs hálózatnak hővesztesége van. Ha ennek fedezése többe kerül, mint a nélküle elfolyatott többletvíz, akkor deficites az ügy.
Az árarányokat nézve minden csatornába folyatott liter kihűlt vízre jut kb. 3 liter földgáz. Ez nem sok. Ha a cirkulációs hálózat rosszul szigetelt, akkor könnyebben csúszhat a dolog a "nem éri meg" zónába.
Azzal nem értek egyet, hogy túl dárga a napkollektor, hogy az általa termelt melegvízzela falakat fűtsük. Ha a kollektork fennn figyelnek már a tetőn, akkor a napsütés neked kvázi ingyen van, akkor is, ha a patakot fűtöd vele a ház mellett.
-=O=-
Egy fűtési rendszernél nem normális, ha áramlási zajokat hallasz. Akkor ott túl nagy áramlási sebesség van valami miatt. Az okok sokfélék lehetnek.
Greenlak!
Ha arra műanyag izére gondolsz, amit a falikampóra (konzol?) kell tenni, az rajta van. Nálam nem "kluttyog" (gondolom ez a nagyobb buborékok miatt van), hanem inkább a víz "áramlását" hallom, afféle "surrogó" hangot.
És egyiknél jobban, másiknál kevésbé...
Szia Feel.
radiátor:
A radiátortartókhoz tartozik tartozik egy műanyag
un. zajcsökkentő közdarab ezt kellett bepattintani a tartóra és ezen lógnak a rdiátorok ezek bent vannak?
Mindegyik radiátornál hallod vagy csak egynél?
Az egyik nálam is hangosabb volt mint kellett volna olyan helyes halk "kluttyogó" hangot adott és a nyomás mérőm meg ideális értéket mutatot.
Tovább légtelenítettem, már odáig fajult, hogy fűtés közben én légtelenítettem azasszony meg ütögette a radiátort és csodák csodája még jött levegő.
Ha ez sem jön be nálad részemről passz!
HMV:
Sajnos nincs tökéletes rendszer, nálam mondjuk átfolyós van igaz csak két melegvízvételi helyet kell kiszolgálnia, de eddig nagyon jól működik.
Ha a beruházási költségeket is számoljuk szerintem ez a legtakarékosabb megoldás mégha a használat során kell is kompromisszumokat kötni.
Hallo Greenlak!
Nem volt teljesen OFF, amit mondtál.
Nekem nem a cirkulációs szivattyú fogyasztásával volt/van problémám (ezzel eleve kalkuláltam, amikor a rendszer kiépítésekor ezt kértem), hanem a "passzív" hőleadással. Ha egész nap ( értsd: napközben) cirkuláltatnám (mint azt LL kollega is teszi), akkor csak a cirkuláció önmagában lehűtené a HMV-t úgy, hogy közben egy cseppet sem fogyasztok (nem kell ehhez még +mérő sem, elég a hőmérőt nézem).
És pont az bosszant leginkább, hogy beleölök egy csomó pénzt egy korszerű, környezetbarát stb. megoldásba, ami jó esetben egész nap megy, s készít nekem annyi melegvizet, amivel x tized fokkal megemelem az amúgy nem lakott helyiségeim hőmérsékletét.
Most az van, hogy teljesen ki van kapcsolva a cirkulációs szivattyú, és várok 15-20 másodpercet, amíg a pincéből felvánszorog a víz, és közben 3-4 liter vizet elfolyatok a csatornába. Tehát: egyik oldalról van egy tökjó környezetbarát rendszerem, másik oldalról pocsékolom a _nekem _közvetlenül_még_ nem drága ivóvizet (ezért egyetértek azzal, amit az elpocsékolt vízdíjról írsz). Ja, és kidobtam egy köteg pénzt egy általam nem használt szivattyúra is....
Azért kiváncsi volnék mások tapasztalatára is.
Meg ha tud valaki válaszolni a radiátoros témában feltett kérdésemre, akkor azt is szívesen fogadom :-)
Sziasztok!
OFF
Elnézéseteket kérem már előre is, de nagyon furcsa, hogy elkészül egy igényes és drága gépészeti megoldás és utána legnagyobb probléma a rendszer "passzív" fogysztása. Ha ezen a mezsgyén indulunk el ha csak átfolyós HMV készítés van az elpocsékolt vízdíj sokkal kevesebbre rúg mint a gépészeti beruházás!
On
A keringető szivattyú fogyasztása mérhető az adott áramszolgáltató energia szigetén lehet kölcsönözni fogyasztásmérőt és akkor látod mennyi villamos áramot fogyaszt mondjuk 1 hét alatt.
A gáz esetén csak a fűtés mentes napok adhatnak valami támpontot ilyenkor meg fel kell írni és olvasni következetesen ( hideg kaja az egész családnak).
Így már más a helyzet, nekem a fürdőszobában van a tároló így nem jelent problémát a meleg. Viszont már gondoltam rá, hogy a közvetett fűtés csöveit ahol a 90 fokos víz kering leszigetelem. Szerintem ha nagyon hideg helyen van a tároló ez célszerű lehet, a tároló vesztesége persze nagyobb mint 0,2m3/nap ha csak 12-15 fokos helyen van
Ezen kívül én megpróbálnám megmérni a fogyasztást (pl. távollét bekapcsolt keringetőszivattyúval), hogy tisztán lássam mennyi a kényelem ára.
"Ezenkívül persze a keringetés hatására a melegvízcsőben is van veszteség."
Pont ez a lényeg, nekem emiatt sajog a lelkem, nem a tároló természetes hővesztesége miatt :-)
Amikor nem fogyasztok, keringtetés esetén esik _legalább_ 10 C fokot a hőmérséklet. Abban igazad van, hogy a lakást fűti, de nálam sajnos nem ott, ahol azt kellene (a pincéből jön fel a melegvíz, azokat a falakat meg nem igazan akarnám fűteni)
Az észrevételeddel kapcsolatban elmondom a saját tapasztalatomat: nálunk már kb. 2 éve működik a rendszer amely egy 26kw kazán+egy 120l közvetett fűtésű tároló keringetőszivattyúval. Én egy kapcsolóórával kapcsolom ki-be: hétközben napi 10, hétvégén 18 órát keringet. Az tény, hogy naponta többször bekapcsol a kazán de szvsz. ez nem okoz olyan egetverően nagy fogyasztást, hiszen az én esetemben a tároló napi vesztesége 1,6kwh (40K különbség esetén) ami kb. 0,2m3 gázt jelent. Ezenkívül persze a keringetés hatására a melegvízcsőben is van veszteség. Ami még hozzátartozik: nálam műanyagcsövek vannak és a tároló hőmérséklete kb. 50 fokra van állítva. Hetente fel szoktam emelni(pl. kádfürdés esetén) 70 fokra.
Tapasztalataim szerint a fogyasztás (nyári hónapokban amikor csak HMV készítés folyik, és a körülmények is jobbak mint télen melegebb a víz+ helység is)napi átlagban 0,8-1,2 m3 gázt jelent egy 4 tagú család esetén.
Egyébként a veszteség szerintem télen nem is veszteség hiszen az elveszett hő a lakást fűti.
Üdv mindenkinek!
2 dolog miatt írok ide. Az egyik egy észrevétel, a másik egy kérdés.
A házunkban (új családi ház) most üzemeltük be a fűtési rendszert, amiben a cirko végzi a HMV és a fűtővíz készítést, emellett a cirkulációs szivattyút is kezeli. Pont ez utóbbival van a probléma.
Ha rendesen működtetem (azaz reggel, délben, este 30-45 percet), akkor csak emiatt, fogyasztás nélkül sajnos olyan drasztikusan lehűl a forróvíztárolóban a víz, hogy én úgy érzem, egyszerűen nem éri meg az a kényelem, hogy egyből folyik a csapból a melegvíz, mert a gázórám csak teker...
A cirkót beüzemelő szerelőnek (nem a fűtésszerelőmnek, mert az külön állatfaj...)amikor ezt elmondtam, hevesen bólogatott: az ő ügyfeleinek 80%-ka 2-3 év után egyszerűen kikötötte a cirkulációs szivattyút, mert még nyáron is sokszor bekapcsolt emiatt a kazánjuk.
Én elég kényelmes ember vagyok, szeretem, ha nem kell sokat várnom a melegvízre, de egyrészt a pénztárcámat is kímélni akarom, másrészt nem azért szereltettem napkollektort a tetőmre, hogy az így megtermelt melegvízzel a falaimat is fűtsem, ahhoz ez túl drága szórakozás...
Be lehetne 10-15 perces keringtetési időket is állítani, de az életritmusunkat nem lehet egy cirkulációs szivattyú órájához igazítani :-)
Ez volt a személyes észrevétel, másnak ettől eltérő tapasztalatai lehetnek.
És a kérdés:
Ha rendesen le van légtelenítve a radiátoros fűtési kör, akkor mennyire szabad zajos legyen a radiátorban keringő víz? Hajnalban, amikor még minden csendes az ágyból hallom a radiátorból jövő vízáramlást...
VogelNoot radiátorokról van szó, korrektül bekötve (jobb felső sarokban bemegy, jobb alsóban kimegy a víz).
"kiderült, hogy a kintről jövő gáznyomást a műszere sem tudja mérni, vagyis lehet, hogy 6 bárnál is nagyobb és ezt az üzembe helyezéskor látniuk kellett volna (vagy legalábbis megmérni...)"
Ez egy kicsit furán hangzik.
A gázközmű nyomása nem véletlenszerűen változó. A kisnyomású hálózatban a maximális túlnyomás 100mbar, a középnyomásúban 4 bar. Utóbbi hálózatokon gáznyomásszabályozót kell alkalmazni. Ha ilyen hálózatra kapcsolódsz és nincs a terven gáznyomásszabályozó, az nem kap engedélyt. Sőt rá sem kötik a hálózatra...
4 bar fölötti nyomáson csak bazi nagy ipari fogyasztók kapnak vezetékes földgázt...
Second ! Ma végre megnézték a cirkónkat (a Két Kört Kft-től hívtuk ki a szerelőt) és meglepő módon rájött, hogy mi okozta a berezonálást. A tágulási tartállyal és a nem megfelelő beállításokkal volt összefüggésben. Ne kérdezzétek a többit.... A lényeg az, hogy most már működik és csak egy nyomáscsökkentőt kell még beépíteni és tökéletes lesz. Ja, és kiderült, hogy a kintről jövő gáznyomást a műszere sem tudja mérni, vagyis lehet, hogy 6 bárnál is nagyobb és ezt az üzembe helyezéskor látniuk kellett volna (vagy legalábbis megmérni...), na
de tanul az ember : soha többet máshonnan nem hívunk szerelőt. (persze az előző is "értett" ehhez a készülékhez)
Csak a jó hírt szerettem volna közölni. Üdv mindenkinek
Értem én, hogy mire gondoltál.
Azt mondom, hogy a leírtakból nem következik feltétlenül - bár ellene sem mond -, hogy átfolyós egycsöves rendszerről van szó. Az azonban egyértelműen következik, hogy akármilyen rendszer is van, a leírt módon kötött radiátor nem fog üzemelni. Az egyéb betegségeket is fel kell deríteni, ha vannak.
Átkötöszakaszos egycsöves fűtési rendszer elég sok épült az országban. Leginkább 1980 után, amikor megjelent a TS-G 76, az átkötőszakaszos fűtési rendszer tervezési segédlete.
Hello second, flex!
Herr X 226-os rajzára Flex írta, hogy
"Az altalad rajzolt "abran" a 2-es helyen jon be a viz alulrol a szomszedtol, es az 1-es helyen tavozik. A 4-esen van egy legtelenito szelep vagy micsoda, a 3-ason meg egy csap, ott tudom feltolteni vagy leereszteni."
No ebből gondoltam, hogy hátha sorba vannak kötve. Ha tényleg épített be valamelyik szomszéd ( a tilalom ellenére!) radiátorszelepet, sőt azt el is zárta (és persze nincs sönt ága!), akkor szvsz a teljes soros körön megszünik a folyadék áramlása.
Ha jól emlékszem, a Bojtár utcai lakótelepen (Óbuda) olyan soros rendszer van, ahol el lehet zárni az egyes radiátorokat, de söntág van a szelep ELŐTT bekötve (a sönt másik vége a radiátor után).
Minden valószínűség szerint kombi cirkóról van szó, amiben van egy hőcserélő a használati melegvíz termelés számára. Amikor a csapolónál melegvizet veszel, akkor a kazán a szükséges teljesítményt elveszi a fűtési rendszertől és azzal melegíti a vizet.
A 24 kW egy 62 m2-es lakásba fűtésnek sok lesz. HMV-re ha nem együtt zuhanyzol és mosogatsz akkor elég.
