De hülye vagyok, órákig kerestem valami neten hozzáférhető forrást erre neked, és elfelejtettem beírni. Amiben az a ciki, hogy nem bookmarkoltam be őket... :(
Azt hiszem, a Trox-nál és a Lindabnál találtam valami képszerű bemutatást. Majd megint előkeresem. De légtechnikai rendszerelemeket forglamazó cégeknél biztos találsz pillangószelepeket.
(Ez egyébként egy "darab csőbe" épített elfordítható körlap, ami az átáramló térfogatáramot képes változtatni, attól függően, hogy a keresztmetszetből mennyit takar ki különböző állásaiban.)
"Meg lehet azt csinálni, hogy a padlófűtés csövét az ablak alatt felhozom a beton fölé és bevezetem a vizet a radiátorba, majd vissza a padlóba?"
Ezt ne tedd!
A részleteken pedig végleg felseleges a fejedet törni. A két körnek (radiátoros és padló) egymástól függetlenül kell tudni működni és szabályozódni.
Igen.
Legfelül lenne valami burkolat, célszerűen valmi kőburkolat. Alatta betonréteg, melyben a fűtéscső tekereg. Azalatt hőszigetelés, ami alatt szerintem célszerűsen beton van. Hogy egyéb feltöltésre van-e szükség, azt építésznek célszerű megmondania.
"Azon is gondolkozom, hogy az ablakok alá teszek külön radiátorokat is."
Ez okos ötlet. Mindenképpen javasolm, hogy tedd meg. Legyen külön radiátoros kör.
"Ezeket ugyanolyan hőmérsékletű vízzel kell fűteni mint amivel a padlófűtést, vagy forróbbal kell?"
Nem különböző hőfokú vízzel fognak üzemelni. Valóban a radiátorok fűtőközege melegebb. Olyan hőmérsékletű vízzel, amivel a padlófűtés menne, nagyon nagy radiátorfelületek adódnának, és a radiátoros kör szabályozhatósága is romlana.
Tiszteletlenség azt javasolni, hogy a konkrétumok kidolgozásával keress meg egy épületgépész tervezőt? :)
Meg lehet, csak a világon semmi értelme, ugyanis a padlófűtés kb25-35C, míg a radiátor 70-85C
A 35fokos radiátor nem fűt, a 70 fokos padlón viszont nem lehet járni.
( a Celsiusok nem biztos, hogy stimmelnek, de a lényeg látható)
R
Biztos nagyon hülyeséget kérdezek de hát ez a fórum ezért van.
Meg lehet azt csinálni, hogy a padlófűtés csövét az ablak alatt felhozom a beton fölé és bevezetem a vizet a radiátorba, majd vissza a padlóba? Vagyis ugyanaz a víz (kör) fütené a padlót és a radiátort is. Hogy ez úgy történik, hogy a kazántól rögtön a radiátorhoz megy a cső és onnan le a padlóba, vagy a radiátorban végződik a fűtőkör, vagy valahol a kör közepén (ahol a csőkígyó az ablak alá ér) azon megint el kellene gondolkozni.
A fűtéscső felett legalább 4 cm beton legyen hőelosztás miatt (több se baj).
Természetesen alacsonyabb hőmérsékletű víz kell a padlófűtésbe mert asszem 26 fok feletti padló már egészségtelen. Ezt keverőszeleppel vagy hőcserélőn keresztül egy másik fűtőkörrel lehet előállítani.
Nem ártana hőszigetelést is beiktatni nehogy az alsó helység mennyezetét fűtsd.
Nem árt az oxigéndiffúziómentes cső.
A letekerés elég szar munka főleg kis helyiségben egy 100-200 m-es tekercsel kanyarodni stb.
Én ötrétegűből csináltam az első szobánál kicsit meg is tört a cső pár helyen, de ettől függetlenül fűt és a többi szobát már hiba nélkül sikerült megcsinálnom. Arra célzok, hogy számíts rá, hogy az elején becsúsznak hibák amíg nincs meg a gyakorlat. Amikor a kazánt beüzemelték a fickó benézett az egyik szobába ahol még nem volt beton és csak annyit mondott, hogy: "Azannyát, hogy bírták így letekerni!" :)
Szóval Hajrá!
Padlófűtést szeretnék a lakásba készíteni. A mostani aljzatot fel kell-e szedni (A beton alatt sóder van, majd újabb beton és ekkor jönnek a gerendák, kefnik), vagy erre a "szendvicsre" rá lehet rakni a fűtés rétegeit, csöveit? Jó volna minél kevésbé megemelni a padlószintet, mert az ajtókat sem lehet a végtelenségig emelni, lefűrészelni.
Azon is gondolkozom, hogy az ablakok alá teszek külön radiátorokat is. Ezeket ugyanolyan hőmérsékletű vízzel kell fűteni mint amivel a padlófűtést, vagy forróbbal kell?
Hát, elolvasva a 320 hozzászólást, csak azt kérném, hogy mondjatok "megbízható, reális áron dolgozó" épületgépészt - északpest ill. Gödöllő környékén. A 2x90m2es házikóm fűtését terveztetném meg, eddigi elképzelés: lapradiátor, cirkó+vegyeskazán(nó melegvíz pancsihoz).
Fabrikálni mindenképpen kell, mivel a régi takarólemez helyére új kell és nem láttam olyat ami olyan mérető lenne mint a nyílás (26x5,7 cm + - 1-2 mm) Nomeg a panelokban néha nem csak levegő és porszemcsék bukkanhatnak fel a különböző lakásba be és kimenő nyílásokban mint tudjuk:( :)
>Mivel a tetőventilátor az egész strangot szellőzteti nemigen lehet megoldás, hogy csak akkor menjen, amikor te akarod. (Más, aki alattad vagy feletted lakik máskor fogja akarni, és neki is ugyanaz a ventilátor biztosítja a szellőzést.)
nem, ezt én sem így gondoltam
>Esetleg vehetsz egy pillangószelepet, amit beépítenél az elszívó csövébe, és amikor nem akarsz elszívni, akkor elzárod. Egyébkor pedig a levegő mennyiségét is szabályozhatod vele. Még több rádordítással veszel rá egy motort is... :))
hanem inkább így gondoltam. tudnál ilyen pillangószelepről vmi linket adni, hogy néz ki, milyen, hol lehet kapni?
a motort hogy érted? motorosan szabályozható pillangószelep??? az nem lenne rossz...
"A fűtésszerelők mikor végeztek nyomáspróba gyanánt feltöltötték az egész rendszert. [...] még nincsen gázunk, kb hónap végére várható. Íly módon kissé megrettentem a fagyveszélytől, és le akartam engedni a vizet. Amit a gravitáció lehozhatott, az le is jött, de sok cső megy a padlóban, illetve van padlófűtés is. Ezekből ugye az istennek nem folyik ki a víz. Kérdés: hogy lehetne onnan kicsalogatni a vizet? "
Levegővel kellene megpróbálni kinyomni. Nem próbáltam, de szerintem egy kis autós kompresszorral meg némi ügyességgel menne a dolog.
(Az tuti, hogy forróvizes távvezetéknél alkalmaznak ilyen kompresszoros ürítést, ha nem lehet vagy feleslegesen drága egy-egy mélypontra ürítési szerelvényeket elhelyezni.)
nálam a konyhai páraelszívó a ház szellőztető rendszerébe van kötve (panelház), a tetőventilátor állandóan működik. jól van így bekötve, vagy így sem biztos, hogy a megfelelő helyen fog kimenni az elhasznált levegő?
Ennyiből nem biztos. Azon múlik az adott helyen milyen nyomásviszonyokat hoz létre a két ventilátor. Minél lejebb vagyunk a házban annál kedvezőtlenebb a helyzet.
a központi elszívás olyan erős, hogy a páraelszívóban szükségtelen bekapcsolni a ventilátort.
Ha nincsen bekapcsolva a te elszívódban a ventilátor, akkor az egész kérdés nem is érdekes.
Minden bizonnyal akkor sem lenne gond, ha bekapcsolnád.
ezzel csak az a próbléma, hogy nagyon hangosan zúg a levegő, még a lakás legtávolabbi sarkában is hallani a zúgást. hogy lehetne ezt csökkenteni/megszüntetni? gondolok arra, hogy csak akkor szívjon, amikor én akarom.
Mivel a tetőventilátor az egész strangot szellőzteti nemigen lehet megoldás, hogy csak akkor menjen, amikor te akarod. (Más, aki alattad vagy feletted lakik máskor fogja akarni, és neki is ugyanaz a ventilátor biztosítja a szellőzést.)
most azt a kényelmetlen megoldást alkalmazom, hogy amikor nem használom az elszívót, akkor az elszívó csövét kihúzom a falból, a nyílást pedig lefedem egy kartonpapírral. a papír rátapad a nyílásra, és csönd lesz...
Ez valóban kényelmetlen. Ha egyébként a papírlappal a levegő áramlását megszűntetve a zaj is megszűnik az jó hír, mert csak a nálad keletkező áramlási zajokat hallod és nem a ventilátor zaját.
Esetleg vehetsz egy pillangószelepet, amit beépítenél az elszívó csövébe, és amikor nem akarsz elszívni, akkor elzárod. Egyébkor pedig a levegő mennyiségét is szabályozhatod vele. Még több rádordítással veszel rá egy motort is... :))
Gyanús lett a dolog, [...] és korrigálnom kell önmagmaat:
Kifelé szívja a levegőt a szellőztető rendszer, tehát normálisan funkcionál.
[...]
Az ott tapasztalt apró por feltehetően a szervízcsatornát fedő furnér nem épp tökéletes illesztéséből eredően került be nem pedig a szellőzőrendszerből:(
Ez végül is jó hír.
Por az mindig van a lakásban. Jön be kintről a cudar. Az elszívó rácsán meg lerakódik. Sajna takarítani kell. :)
Mindenesetre a szűrőfbrikálásnak nincs így jelentősége.
Szia zetecR!
Hát nem pont ilyen leledzik a szüleimnél :-)).
Ami biztos a gázos szaki hozzáértése = 0 és akkor finom voltam.
Ennél a kazánnál a helység termosztát a beépített keringető szívattyúdat kapcsolja ( 220V be/ki funkció), tehát ha a helység termosztátod fűtést engedélyez akkor ad 220V -ot a keringető szivattyúnak ami aztán egy hidraulikus elven működő nyomáskapcsolon keresztül nyitja a főégő gázkörét és az örláng segítségével elindítja az égési folyamatot és már hipp-hopp jön is a meleg.
Ebből a működési elvből következően amíg a szivattyú fut addig a kazán is fűt amikor meg áll a szivattyú ( a szüleinél pattogó hangok kíséretében meg áll a fűtés a "fűtőkígyóban" megfut a fűtővíz hőmérséklete !! )le áll a fűtés.
A kazán vezérlő panelén lévő potival a fűtővíz hőmérséklet szabályoható kb. 50-85 C-fok intervallumok között.
A szivattyúnak utánfútása nincs ekkor sincs!
Szia,
A napi több liter víz az aggályos, nálam csak a beköltözés után volt ilyen és addig amíg a kazánt ki nem tisztították (karbantartás) mert a parkettacsiszolás stb. miatt bekoszolódott. A kitisztítás után és azóta sincs egy csepp víz se.
Persze elképzelhető, hogy más a probléma (pl. kémény) de ha régebben nem volt víz most meg van lehet, hogy csak tisztítani kell.
Szia ZetecR!
Milyen FÉG kazánod van, mert amit itt írtál az nagyon ellent mondásos az én FÉG-es tapasztalataimmal? Sajnos kénytlen voltam a régi kazánommal szerelőset játszani, mert annyi amatőr jött hozzánk, hogy a végén már síkitottam.
Csak megjegyzem az én szivattyúm már 170 V-nál nem futott úgy, hogy szerintem ez a 60 V csak duma!
Kerítettem egí FÉG-es szerelőt, aki annyival egészítette ki az általad leírtakat, hogy amíg a termosztát (jelen esetben egy Honeywell CM67) engedélyezi a kazán működését, a szivattyú folyamatosan jár, mert a kazán termosztátja nem teljesen állítja le a szivattyút, hanem - az én esetemben - 60V-ot ad neki. Ezek szerint csak cirkuláltatja a vizet, bár kiváncsi lennék, hogy ez a 60V mire elég... Mindez állítólag, mert elég mulya kis fickó volt ez a szerelő.
Viszont van egy olyan problémám, hogy a kéményből kondenzvízként naponta több liter víz kicsöpög. Normális ez???
Ha a kémény tényleg nem gond, ( van 2 bélelve, engedélyezve) nekem a külön-külön a szimpatikusabb.
Az egész hóbelevanc lényegesen egyszerűbb elemekből felépíthető, minek következtében olcsóbb, + azt a " úgyis csak ilyent használhatsz" díjat sem kell kifizetni a berendezés árában.
Én csak az indirekt tárolós megoldást ismerem (használom).
A 150l vizet 30 percen belül felfűti. Viszont addig nincs fűtés, de ez eddig nem zavart.
A kéményes megoldásról nem tudok nyilatkozni. A szülőknél parapetes megoldású gázbojler van. Ez kb. olyan, mintha egy nagy fazekat tennél föl a falra. Hatásfoka alacsony.
Sziasztok!
Melyik a jobb megoldás? Cirkó + indirekt melegvíz tároló vagy cirkó + külön, kéményes, gázos melegvíztároló. Hely és kémény nem probléma de az első megoldás jóval drágább. Mivel jobb az, ha a kazán termeli a melegvizet és nem egy külön egység? (Gondolom ezért drágább) Kérem, akinek tapasztalata/tudása van válaszoljon.
sziasztok,
Házunk f?tési (gáz, cirko) rendszerét szeretném egy megbízható szakemberrel megnézetni, mert szerintem teljes felújításra szorul. Tudtok ajánlani valakit, aki Pest környékére (30km) hajlandó kiszállni, felmérni a helyzetet és árajánlatot adni? küldjetek e-mailt. el?re is köszi.
Sziasztok!
Vettem egy mofém trend csapot.Most próbálgattam(még nincs beszerelve), és ha viszonylag gyorsan csukom-nyitom, pattanó hangot ad , ami olyan mintha valami zsírozás lenne benne és az cuppogna.Szerintetek hibás a csap?
Előre is kösz
