A miniszterelnök csütörtökön a Hír TV Rájátszás című műsorában megismételte: nincs olyan passzusa a magyar médiatörvénynek, amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne. Ez egy európai törvény, mondta.
Sokan kerdezik, hogy mi is a baj ezzel a torvennyel, javasolnam, hogy gyujtsuk ossze, elsonek mindjart ez a pont:
büntetendő minden olyan sajtóbeli megnyilvánulás, mely „alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére”. [Smtv. 17. § (2)].
"Nem is annyira ismeretlen az a kiegészítés, amelyet a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján elérhető médiatörvényben fedezett fel a Hírszerző. A médiahatóság által közzétett szövegben a kivethető bírságok elleni jogorvoslatra vonatkozó új félmondatot a kormánypártok csempészték be még a tavalyi jogalkotási hajrában. A Fidesz és a KDNP képviselői a feles cégjogi törvénnyel módosították az utolsó parlamenti ülésnapon a ki nem hirdetett kétharmados médiatörvényt."
körűlbelül 15 milliónyi magyar került idegen országhoz
A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²-ről 92 963 km²-re csökkent) lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza.
Figyu nincs igazad . Nos a Magyarságot szétszórta Trianon ,mégpedig úgy hogy körűlbelül 15 milliónyi magyar került idegen országhoz.Nos nekünk a többségi akaratunk igenis az hogy a kettős állampolgárság minél hamarabb létrejöjjön! Nem a románok ,szlovákok,ruszinok szerbek horvátok kerültek idegen ország területére hanem pont forditva .
Iván, Iván! A kötelező olvasmány csupán egy nyelvi fordulat. Nem azt jelenti, hogy kötelező elolvasnod, mint ahogy a dögunalmas könyv sem azt jelenti, hogy döglött állat van benne... :-D
Fidesz egyik kedvenc eszköze volt eddig a nagy átalakítások villámgyors levezénylésére az úgynevezett egyéni képviselői indítvány, a médiatörvény körüli vihar is rámutatott azonban ennek a hátulütőire. Az [origo]-nak kormányzati források azt mondták, hogy nehezítette a bírálathullámmal szembeni védekezést, hogy sem a kormány, sem a frakció nem érezte úgy, hogy neki kéne megvédenie az egyéni indítványként benyújtott törvényt. Nem ez az első eset, hogy a kormány és frakció szembe kerül egymással, a problémák miatt azonban senkit nem vonnak felelősségre.
Súlyos hiányosságaid vannak az EU intézményrendszerének működését illetően.
1. A mindenkori Elnökség nem irányítja az EU-t, hanem működteti a különböző intézményeit.
2. Az EU Elnökség trojkában jár el, azaz most a magyar elnökségnek a belga (előző) és a portugál (következő) elnökséggel együtt kell dolgozni, ez biztosítja az EU politikák folytonosságát.
Javasolom, hogy keresd fel az EU honlapját és tájékozódj!
Milyen pénzükből? Mert a magyar elnökség arra kapott pénzt, hogy az EU-t irányítgassa. Nem arra, hogy a bizonyítványát magyarázza, hogy itthon mit miért cseszett el. Vagyis nem arra, amit művel. Az a honlap nem arra van fenntartva, nem azért üzemel. Nem hitbizományba kapták, hogy bármit ráírkáljanak. Ez a feudális szemlélet, hogy "engem választottak, tehát enyém az ország és a hatalom, magaméként használom az erőforrásokat", máshol a legsúlyosabb megvetést vonza magára. Ezt kéne már felfogni a magyar politikusoknak. Ez az, ami miatt a világ boldogabbok felén ezeket az "urakat"joggal nézik le mélységesen.
És Konrád mire kapott pénzt? Lehet, hogy ő pont arra, amit csinál belőle? Véleményt mond, tájékoztat, jelez, hogy baj van?
Kötelező olvasmány, pártállásra való tekintet nélkül mindenkinek – nem csak médiatörvény ügyben. Eddig még nem olvastam ilyen kitűnő, higgadt és lényegre törő "tanulmányt" Orbánék második országlásáról...
"A Magyar Rádió volt elnöke szerint semmi nem igazolja a hajrá-provincializmust
Rádióelnökként annak az úgynevezett első médiaháborúnak volt az egyik fontos szereplője, amelyre Orbán Viktor mostanában úgy szokott hivatkozni, hogy az volt ám a nagy haddelhadd, ahhoz képest ez a mostani mindössze kisebb ütközet. „A törvény egészében fenyegetettségi állapotot hoz létre. Az pedig álságos, hogy a médiahatóságról úgy beszélnek a kormánytényezők, mintha az független intézmény lenne", mondja most Gombár Csaba politológus, akivel függetlenségről, a rossz ösztönökről és a Maginot-vonal megkerülhetőségéről beszéltünk."
Megengedhetetlen, hogy a kormány ellenőrizze a média tartalmát, ám a népakarat figyelmen kívül hagyása is az, áll a Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében. Tovább »
"Ennek során nem keletkezhet olyan benyomás, hogy vannak első- és másodosztályú tagállamok. Ha ehhez még az a gyanú is járul, hogy a bírálat valójában a 'rossz színezetű' kormányok ellen irányul, az könnyen teherpróbának teheti ki az uniót. Ha egy bejegyzett pártot a szavazók kormányra juttatnak, akkor az első közelítésben nem tartozik Brüsszelre vagy más tagállamokra. Senkit sem szabad eleve gyanúsnak tekinteni. Ugyanígy nem kell az államszövetségen belüli szomszédoknak tekintetbe venniük, hogy egy demokratikus úton szerzett kétharmados többség birtokában mások a testületek befolyásolásának a lehetőségei, mint szűk többség esetén. Úgy tűnik, elsősorban az a fontos, hogy éppen kinek van ilyen többsége Magyarországon. Nyilvánvalóan a rossz oldalnak" - írta a szerző.
Ausztrián annak idején példát statuált az EU, ennek hatása ma is érződik - jegyezte meg, hozzátéve: "Aki már a magyar médiatörvény pontos ismerete előtt a szavazati jog megvonását ajánlja, az maga sérti meg az európai civilizáció pilléreit. Szankciók elrendelésének feltétele, hogy az adott országban az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság durva megsértése fenyegessen; ezt meg kell szívlelnie Brüsszelnek és Budapestnek. Megengedhetetlen, hogy a kormány ellenőrizze a média tartalmát - ám a népakarat figyelmen kívül hagyása is az."
„Felszólítjuk az Európai Parlament szocialista, liberális, zöld- és kommunista frakcióit, hogy a politikai hisztériakeltést fejezzék be” – közölte tegnap az Európai Néppárt magyar képviselőcsoportja.
„Senkinek sem áll jogában kérdőre vonni Magyarország demokratikus elkötelezettségét. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni a kormánytöbbségre szavazó milliók európaiságát. Egyetlen felelős nyugati politikus sem vonhatja kétségbe általánosítva a magyar szakértők hozzáértését” – ezt Németh Zsolt írta az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségi honlapján vezetett blogjában.
A médiahatóság által közzétett szövegben a kivethető bírságok elleni jogorvoslati passzus egy új félmondattal egészült ki az Országgyűlés által megszavazott és a köztársasági elnök által aláírt, majd a Magyar Közlönyben is megjelent változathoz képest.
Vagyis módosították 2 nap múlva a törvényt – a cégjogi törvénybe betett szöveggel. (Az ilyet hívják „salátatörvénynek”.)
Az eljáráshoz néhány szó.
A salátatörvény még az első Orbán-kormány idején lett divat, és azóta is töretlenül él (a szocik is csak addig ekézték a módszert, amíg hatalomra nem kerültek). Akkoriban beszélgettem az OM egyik osztályvezetőjével, az illető jogi doktor, és kínos mosollyal azt mondta, hogy újabban a Magyar Közlönyben minden jogszabálynak (témájától függetlenül!) megnézi a végét, és ha azt tapasztalja, hogy a záró paragrafusokban a hatályon kívül helyező résznél van az oktatást érintő jogszabály is, akkor végigolvassa az egészet, bármi is lenne a tárgya egyébként.
Akkoriban esett meg az az eset, amit azóta sem bírok elfelejteni: az egyik oktatási jogszabályhoz a közterület-felügyeletről szóló jogszabályba rejtve jelentettek meg egy mellékletet. Senki se vette észre, a sok lusta iskolaigazgató valami miatt nem olvasta el a közterület-felügyeletről szóló jogszabályt. Itt és most ezt is sikerült felülmúlni, ezt az esetet szerintem tanítani fogják a jogi egyetemen. Hogy miért? Íme, idézet a cikkből:
„A cégjogi törvények módosításáról szóló törvény december 30-án jelent meg a közlöny 201. számában, a médiatörvény szövege pedig december 31-én a 202-ben, amelyben viszont ez a pont még nem szerepel. Ennek oka Jablonszky László szerint az, hogy a közlönyben mindig a parlament által elfogadott változat jelenik meg.”
Tetszik érteni, ugye? A módosítás előbb jelent meg (december 30-án), mint maga a jogszabály (december 31-én). Ilyen eddig nem volt…
