Úgy éreztem, érdemelnek egy külön topikot a télálló és jó fagytűrő agavék. A 'télálló kaktuszok' és a 'yukkák' c. topikokban gyakran esett már szó róluk. Várjuk a fajleírásokat, tapasztalatokat, télállósági teszteket, élőhelyi képeket!
Nagyon drágán adják a növényeket, már néhányszor rájuk dobott a böngészőm, magot még nem rendeltem tőlük, én a G*ldenP@lm-al befürödtem, a tőlük rendelt magok jó része ki sem kelt, eddig yucca constricta: 30-ból/3, Yucca rostrata: 20-ból/1
Agave parryi var parryi: 19-ből/0, A. parryi sp neomexicana: 23/0
Sabal minor palmetto-ra még várok, akárcsak a Trachicarpus latisectusra és a T. fortuneii-re is.
Én jövőhét pénteken ráérek, Jani írt egy emailt, arra válaszként ezt a napot adtam meg, még egyeztetek vele(13 és 14 óra közötti időpontot adtam meg neki).
Szaszii- vel előtte kellene találkozni, ezt még mebeszélem velük
Levettem a takarast a novenyekrol. Ugy tunik, hogy a fiatal kaibabensis-ek tuleltek ezt a telet, de meg nem mondanam 100%-ra. Utahensis-ek elegge serultek, de talan meg elnek. Kint hagytam meg egy mckelveyana-t is, talan megmarad, bar elvileg nem kellenne, hogy megmaradjon egy ilyen tel utan.
Kaibabensis-eket 2010. marcius vegen ultettem ki. Nem sok gondot forditottam ra. Egy kis cserepnyi 2009-es novemberi-decemberi vetesbol szarmazo magoncokat ket fele szedtem es csak ugy egyben elultettem egy csoportba. Igazan kart a csigak okoztak bennuk, mivel meg elegge zsengek voltak. Sokat nem noltek, inkabb erosodtek csak. Persze a tavalyi tel megviselte oket, de tul eltek. Most egyelore ugy tunik, hogy meg jol vannak, de majd ha a takarast levedtem, akkor tudok biztosat mondani.
2010 aprilis. alattuk egy mesa-s idosebb A.parryi.
2011. marcius vege, latszik, hogy megviselte oket a tel, de eletben maradtak.
Az A. parryi idősebb hármas csoportja, földel kevert sóderben van, kb. 40% (föld)-60% sóder arányban, itt már a kert szélén nem volt annyira vastag a sóder réteg, amit átkevertem az altalajjal. A neomexicana majndnem 100 % tisztaságú sóderben volt, de azért így is szépen fejlődött.
Sajnos az A. utahensishez, illetve az A. havardiana-hoz még nem volt szerencsém, a Mesagardentől most idén először rendeltem a leghidegtrőbb formákból:
Agave ----------------------- 1900.1-utahensis /18/ Meadview, Az, small, clustering 1900.2-utahensis DJF1521 /18/ Peach Springs,Az, tiny rosettes, nice 1900.95-utahensis v kaibabensis /18/ Meadview AZ, larger rosette 1901.31-utahensis v nevadensis JRT710 /18/ Clark Co, NV
Van A. kaibabensisem 4 kis tő, eddig cserépben vegetált, nem mertem még kint teleltetni, és van két tő A. lechugilla, ezek teljes télállóságához nem fűzök nagy reményeket, az idei télen, ha kint lettek volna nem hinném, hogy ki bírták volna élve.
Köszi az idei teszt eredményeidet, szépek az agávéid!
Korábban a parryi agávét gondoltam volna érzékenyebbnek, nálam volt egy olyan változat, ami nagyon nem bírta a teleltetést, ki is purcantottam belőle, de látom az A. havardiana sem telel 100 % sérülés nélkül.
A sziklakertben két fajt teleltettem eddig "sikeresen" csapadék védelemmel (A. parryi két formáját, A. neomexicana), ezeket egy dunsztos üveggel, nagyobbakat kiürült ioncserélt vízes palackkal fedtem, a talaj alattuk átnedvesedhet, de elég csak felülről a csapadéktól védenem.
Van egy Agave parryi változatom, amit egy Hódmezővásárhelyi ismerősömtől kaptam, ami takarás nélkül is jól bírja, jól sarjadó változat, azt hiszem, hogy neked is van ebből a típusból, még az elején írtál róla a 7. hozzászólásodban.
Sőt, mire jó a fórum, visszanéztem a legelső hozzászólásom is, ez alapján a couesii-t talán 2006-ban ültethettem ki, tehát jó régen. Többször fotóztam le és töltöttem fel, most én is végig tudtam követni, hogy fejlődött az évek alatt.
A legrégebben a parryi couesii meg a parryi változatos sorozatban az utolsó, ezek 2007 óta, ha jól emlékszem, takarást pedig sosem kaptak. A többi kicsi, a havardianák és a kipusztult inaequidens csapadékvédelmet kaptak ilyen átlátszatlan fóla és nem lyukas műanyag cserepek formájában. Ez utóbbiaknak jórészt ez volt az első telük kint. A talaj az nagyrészt sóder, vagyis a régebbi ágyásokban még több a föld, aztán éppen Unartis hatására már csak egészen kevés humusz van az újabb részeken. Azt vettem észre, hogy az agávéknak azért kell a jobb talaj, így azoknál úgy csináltam, hogy a gyökérzónájuk köré több földet tettem, de alattuk és körülöttük nagyrészt sóder. Én amúgy meg azt nem értem, hogy élték túl az egy éves kaibabensiseid, nekem eddig mind elpusztult kiültetve, általában még nyáron-ősszel. Azt tudom, hogy elvileg ennek kellene a legtélállóbbnak lennie, de kicsinek nyilván érzékenyebb.
Jol neznek ki a Te agaveid is. Miota vannak kiultetve? Teljesen vedtelenek a csapadekkal szemben?
Nem is ertem nalam mi lehet a problema, talan a talaj. Nalad, ha jol latom soder es nemi fold keverekeben vannak? Nalam inkabb kerti foldben nemi soder bekeveresevel. A tetejen pedig riolit tufa orlemeny van par centi vastagon.
Iden megprobalok valtoztatni a talajukon. Szerencsere van meg par novenyem cserepben. Bar a chrysantha-kat, desertii-ket es mckelveyana-kat nincs ertelme kiultetni. Igaz igy lasabban nolnek, de legalabb biztosan megmaradnak.
Itt a parryi mellett egy utahensis, nekem eddig mindig rosszabb tapasztalataim voltak ezzel, legalábbis kicsi kaibabensisekkel, több már nyáron kirohadt, bár ez nyilván csak annak tudható be, hogy nem teszteltem még kellően nagy példányt, mivel nincs és nem volt birtokomban még nagyobb. Ez most viszont úgy tűnik, kitelelt:
A Mesától származó inaequidens néven futó valami egyértelmű kudarc, nem is tudom, mi ez és van-e egyáltalán olyan változata, ami télálló, ez olyan americana kategória lehet, már december-januárban úgy láttam, mintha kezdene szétrepedni:
Csatlakozom én is az állapotfelméréshez, elkezdem feltölteni a képeket, de nem ígérem, hogy egyszerre. Szintén pozitív tapasztalatokról tudok összességében beszámolni, bár ehhez hozzátartozik, hogy a kiültetett agavék a leghidegebb éjszakákat hó alatt töltötték, igaz az enyéim hó nélkül töltötték az első -13 -14 fok körüli hajnalt, az utána következő -17 -19 fokos minimumok már lényegében nem számítanak, mivel egyik agavém sem akkora még, hogy a hólepel fölé ért volna. Ezek és a télálló kaktuszok, amelyek a legjobban teleltek, az érzékenyebb fásszárúak és nagyobb pálmák már sokkal inkább megszenvedték, mivel a hófelszín éppen a talajhőt szigetelő hatása miatt okozta ezeket a szörnyűséges hidegeket, ami pedig kilógott a paplanból, annak jaj.
A havardianáktól jobban tartottam, jól teleltek, bár az egyik viseltesebb:
Szia! Én most a hétvégén szettem le az agávék takarását, már amelyiket takartam :-)Könnyen összehasonlíthatod a 76. hozzászólásomnál láthatóak a pont egy éve készült képek, kiültetve sokkal jobban nőnek, mint cserépben, sajnos nálam úgy nem sokra mentek.
Ez az A. parryi forma, sajnos kód nélkül, de nagyon jó tapasztalataim vannak vele, ismerősöm, akitől kaptam, már több éve neveli kertben Hódmezővásárhelyi kertjében, homokos talajban, kaptak hideg-száraz, nedves, nyirkos telet is, takarás nélkül nála gond nélkül áttelelt.
Én idén teleltettem belőle 1 tövet takarás nélkül(három közül az alsót a képen), semmi jele nincs annak, hogy megártott volna neki a téli hideg. Tavaly még fedve mertem teleltetni, ez volt a 2. telük kiültetve. A kert Kelet-Békés Megyében található, itt azért 6-8 évente be jön a nagy zimankó, akár -20 c° alá is csökkenhet a hőmérséklet.
A parryi-k iden meg nem lesznek kiultetve, ezert is vannak viszonylag nagy cserepbe vetve. Korabban ultettem ki ekkora kaibabensiseket, de a csigak meg konyeden lelegelik oket. Egyebkent beloluk vannak meg kint, most mar masodik teluket toltottek kint, de nem nagyobbak mint az egy eves tarsaik, viszont edzetebbek.
Vannak egyebkent korabbi, 2005-os vetesu Mesa-s agaveim. A. chrysantha, desertii, mcKelveyana, palmeri, parryi, utahensis, kaibabensis, neomexicana. Talan az utobbibol nincsen mar. Ultettem ki is beloluk, de szep lassan eltunnek, ahogy jon egy kemenyebb tel.
Takaras nelkul iden csak egy parryi-m volt kint, nem tudom, hogy megmarad-e. Tavalyi tel utan majdnem kiment, de azert megmaradt. Ezert sokat nem varok most tole. Szarazon kaibabensis, utahensis es parryi van kint, ok most meg ugy tunnek, hogy megmaradtak. Talan hetvegen leveszem roluk a takarast, akkor majd tobbet tudok.
A Te agaveid viszont jol neznek ki. Mennyit nolnek evente igy kiulteteve?
A.mckelveyana
A.utahensis
A.utahensis
A.kaibabensis
A.kaibabensis
A.kaibabensis
A.parryi
2010 aprilis. alattuk egy mesa-s idosebb A.parryi.
2011. marcius vege, latszik, hogy megviselte oket a tel, de eletben maradtak.
A.parryi 2011.februar
ugyanaz a noveny par napja
A.parryi csapadektol vedve, par napja