Ezt annyiban módosítanám, hogy a nem lét, egy fikció, olyan, mint a mi lenne ha? Aki kijelenti azt, hogy a semmi „van”, az nem tudja semmivel, (még a semmivel) sem igazolni az állítását. A semmi egy címke arra, amiről nincs információnk. Ebben a „státuszában” viszont van, de nincs (semmi) információ tartalma. /amiről nem tudunk, az nem fáj/ :)
Van az a kérdés, hogy miért van valami, miért nem inkább semmi?
Az én kérdésem az, hogy miért tudunk arról, hogy van valami? Ha nem tudunk semmiről, az nem más, mint a semmi. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy a valami van. Ekkor lép be a hit, miszerint hiszem azt, hogy tudtom nélkül is van (valami). Ha nem hiszem, akkor csak abban hiszek, amiről tudok. Ennél fogva teljesen a tudatomra vagyok hagyatkozva, ami csak az enyém és egyszeri. Ez viszont időben annyira korlátozott, hogy van akinek napokat, hónapokat, éveket jelent. A 101 éves nagynéném sem tud jó tanácsot adni ebben a kérdésben, mivel már engemet sem ismer fel a szülinapi köszöntőjén. :(
Amennyiben a vitatkozás művészetére gondolsz, úgy had jegyezzem meg azt, hogy a művészi szintre jutás, tehetség és sok munka eredménye. Egy fórum ehhez jó gyakorlóterepnek számít. :)
„Én kedves a dialektikára gondoltam tudod amelyiknek atyja Hérakleitosz mert ugye ez eléggé TAPASZTALATI valóságunk nem teóra sem vágy.”
A dialektikus materializmus szerint, a lét határozza meg a tudatot. Azonban tudat nélkül nincs, aki meghatározza a létet. Az a furcsa, hogy vannak tudattalanok is a létben, vagy az, van tudat is a létben?
"Az adatok egy titokzatos hullámzást vagy rezgést mutattak ki, amely a jelek szerint az egész galaxisban lökdösi a csillagokat."
Az újságírók szeretik a "titokzatos" dolgokat, mert ezzel lehet leginkább elkábítani a laikus közönséget. De ennek a valóban érzékelhető jelenségnek megvan az egyszerű magyarázata.
Röviden a következő. A távoli égboltot gravitációs lencsék ezrein keresztül látjuk, amelyeket az a közbülső égitestek körüli gravitációs mező alkot. Mivel az égitestek mozognak (keringenek), ezért a lencsék is velük mozognak, így a mögöttük lévő égitestek látszólag szintén elmozdulnak. Olyan, mintha ide-oda lökdösnék őket. De ez az elmozdulás csak látszólagos.
"Az egész TEJUTRENDSZER rezeg vagy ilyesmi feltetetően a téridő közvetitése által nem-e de-e ?"
Nem. Téridő nem létezik, ezért az nem közvetít semmit. A rezgés csak látszólagos.
Ezekről a jelenségekről szól az egyik tanulmányom, amelynek a címe: Gravitációs optika.
Én kedves a dialektikára gondoltam tudod amelyiknek atyja Hérakleitosz mert ugye ez eléggé TAPASZTALATI valóságunk nem teóra sem vágy.Nekem sem tetszik hogy a magasságért mélységgel kell fizetni jó lenne a vallások kinálta ÖRÖK boldogság DE NINCS !