Na látom, végre érted, azért volt mindenki barbár, mert a barbárkorszakban játszódott. Ha az ősemberkorszakban játszódott volna, akkor a kínaiak is ősemberek lettek volna, ilyen ferde szemű kicsi kis sárga ősemberek.
Na ja, ha meg a kőkorszakba játszódott volna, akkor meg mindenki ilyen ősember lett volna, hát nem érted ember, ha meg a marson, akkor meg mindenki marslakó, ha meg amerikába, az 1200-as évekbe, akkor mindenki indián.
Szerintem azért volt ott mindenki barbár, mert mindenki barbár volt, mert ha mondjuk kínába játszódott volna, akkor meg mindenki kínai lett volna. Egyszerű ez.
Kösz. Mondtam én, hogy nem elfelejtett filmek ezek.
Azt megfigyelte már valaki, hogy a Conan a barbárt mindenféle német adók (de lehet, hogy csak az ORF1) állandóan leadja? Amúgy nem király az a film? Egy haverom azt mondta, hogy az a jó abban a filmben, hogy mindenki barbár, még az ellenséges gonosz papok és varázslók is barbárok. (Amúgy nem vagyok nagyon beszűkült, csak ez a topic erről szólna ;-))
Amiről te beszélsz, azt én Vadak Ura cémen láttam annó. A második részben meg asszem napjaink amerikájában nyomult. Volt benne valami időutazás, de azt már nem láttam. Az első amúgy nekem is bejött, bár szerintem mostani fejjel már nem tetszene...
A Red Sonjat se láttad? Abba is van Arnold bácsi, szerintem még videotékából ki lehet venni.
Mostanában az Ator 1-2-t adták le (lásd képet fentebb), meg nem is olyan nagyon régen a Barbár fivéreket. Szóval nem olyan elfelejtett filmek ezek.
Most, hogy igy belegondolok, sokat szenvedtünk haverokkal, hogy nem nagyon vannak jó fantasy filmek. Végülis sok ebben a barbáros témában született. Ezeket volt a legkönnyebb megcsinálni. Sivatag, izmos ember, szőke nők, és pár filmtrükk, de ha nincs az se baj...
Mostanában jelent meg a magyar videotékákban a Kull király (Kull the Conqueror - 1997) Kevin Sorboval és Tia Carrerevel. Azt nem látta valaki? Hogy finoman fejezzem ki magam lehetett rajta röhögni, de elég szar volt. Már a modern fantasy sorozatok bélyegét viselte magán (lásd Xena, Herkules)
Akkor mielőtt elsüllyedne ez a topic, összefoglalom, hogy eddig miről volt szó. Kiderült, hogy a nyolcvanas években megjelent néhány barbáros film, amik kis hazánkba is eljutottak videó formájában. Ezek közül is kiemelkedik az Ator sorozat. Jó, nagyon jó. Ehhez a témához még az Acél fiait (Sons of Steel - 1989) emliteném, ami ugyan nem tisztán barbáros film, de viszont azon kevés filmek közé tartozik, ahol a sci-fi és a fantasy keverése igazán jól van megoldva. Látta netán valaki?
Aztán beszéltünk a magyar fantasy könyvkiadásról is. Howardtól rengeteg minden megjelent, úgyhogy ezúton is köszönet Nemes Istvánnak, meg másoknak akik kiadták, de úgy érzem, hogy a magyar fantasy szerzők valahogy nem tudtak igazán ráérezni erre (Pedig a filmek is mutatják, hogy nem járt még el a téma felett az idő).
Ennek fő okát a szerepjátékok irodalomra gyakorolt negativ hatásában látom. Jelennek meg AD&D novellák (pl. Káosz világa), Mágus regények, novellák, Ars Magica novellák, stb. de semmi eredeti ötlet (kivéve persze az emlitett világok eredeti megalkotóit :-), de hát őket sem a barbarizmus érdekli :-(). Mostanában volt próbálkozás a Kárpátia regényekkel, ami végülis egy Nomád birodalomról szólt, dehát k*rva unalmas volt az első könyv.
És akkor ott vannak még a képregények, zenék, festmények, ne álljunk már le!
Hát, ha a könyvek terén ilyen gyenge lesz a felhozatal, akkor lehet, hogy a filmeket fogom javasolni...
Szóval, nem olvastam őket. Van bennük valami jó (mondjuk John Caldwell, Robert Knight, Martin Clark Ashton, Raoul Renier stb., stb. Cherubionos belszerzőkön kivül)?
A magyar fantasy élet egyik korai fénypontja volt, amikor Nemes István kiadta a Conan a Barbár cimű novelláskötetet. Sajnos azóta a szerző halála után 50 évről 70-re vitték fel a jogdijmentességet. Igy a magyar kiadók már a régi nagyoktól is csak csinján adnak ki. Ennek eredményei a fent emlitett kötetek.
Ha tetszenek neked, akkor két lehetőséget látok. Nem olvastál még igazi fantasy-t, vagy...
Ha az előbbi az igaz, akkor őszintén ajánlom neked Howardot, vagy Poul Andersont, vagy Michael Moorcock-ot, de még John Caldwell-t is akár (de neki csak mondjuk az első két Káosz regényét, utána szvsz. burleszkbe fajult a dolog)
nem reg jelent meg a Barbar Pokol cimu novellas kotet. olvasta mar valaki? esetleg a Boszorkanyokat, ami ev elejen jelent meg?
Vagy maradjunk inkabb a filmeknel?
Sajna korongvilágból nem vagyok teljesen otthon. Az egyik részben volt Cohen a barbár, az paródia volt, lehet, hogy az eredetibe ő a Hrun? Egy öreg fazon, aki a könyv végére szerez műfogsort magának, de azért húszéves nőkkel kavar végig.
Robert E. Howard már középiskolás korában is irt, szoval egész életében azt csinálta. Sajnos 30 évesen föbelőtte magát. Elismertnek bizonyos értelemben elismert volt. A Weird Tales magazin irói köre (pl H. P. Lovecraft) értékelni tudta a müvészetét, de igazán csak halála után "futott be". Bizonyos értelemben viszont az élete egy tragédia volt, magányosan élt, meg némi üldözési mániája is volt.
most nem tudom paródia e, vagy a barbár figura legvégső letisztult formája Hrun a barbár a Korongvilágról :)
R.E.Howard
hát már régen olvastam tőle könyveket, így a fülszövegekre, meg az utószavakra sem emléxem
úgy sejlik szimpi volt, valami teljesen mással foglalkozott nem? csak úgy elkezdett írogatni, vagy mi is történt vele...utánna kell néznem...és olyan lecsúszottként végezte...eh, mán nem is emléxem pontyosan
Hawk & Fisher
épp a múlt héten pakoltunk át egy könyvespolcot az egyik havernál és ott sorakoztak mindahányan :)
olyan régen kértem el tőle, hogy már el is felejtettem
Na szóval, a topicot eredetileg Robert E. Howard (Conan, Kull, Solomon Kane) cimen akartam inditani, de gondoltam, teret adok minden kapcsolódó dolognak. A szememben Howard a "műfaj" csúcsa. Voltak előtte is, utána is, de a témáról senki nem tudott úgy írni ahogy ő. Irónemzedékek meritettek ihletet tőle, ezenkivül költők, zenészek, festők és nem utolsósorban filmesek. A ponyvairodalom "barbár" figurája nála nyerte el a végső formáját, azóta sokan követték, sokan értették félre, sokan vitatkoztak vele de még a paródiák is Howardnak köszönhetik létüket. Sajnos még mindig nem kapta meg a kellő elismertséget, és sokan gigászi szellemével már csak követői révén találkoznak (már ha szerencsések, mertegyre többen próbálnak hirnévhez és sikerhez jutni
pusztán nevének, és hőseinek kihasználásával és sárbatiprásával).
A néhai TV3 most szilveszterkor mutatta be Az egész kerek világ (The Whole Wide World) cimű filmet, ami az ő életéről és tragikus haláláról szól. Úgy gondolom hiteles és jó film.
Figyu! ha jót akarsz, a cornélt vhogy kitassékeled innen, mert nála nagyobb offoló nincs a környéken.
Tönkreteszi a topicodat. Ne higgy neki el semmit! Ez az én jó tanácsom.
egy testőrpáros volt a F. és H. F volt a csajszi, vékony karddal, H. volt a pasi hatalmas bárddal. Tulajdonképpen fantasy-kriminek is felfogható volt, egy fantasyszerű városban bűnügyeket oldottak meg, ami jó volt pl. Hawk életfilozófiája éles helyzetekben:
Menjünk be, oszt vágjunk le mindenkit!
Az egyik rész megmaradt bennem: volt a városban egy ucca, az Istenek utcája, ahol istenek éltek. Na már most ezek az isteneket elkezdte vki gyilkolászni, és tök jól volt leírva, hogy miért istenek, hogyan lehet kinyírni őket, még ha halhatatlanok is, szóval jó volt, na.
Szóval nagyon jófele haladunk. Manowar jó. Sokat ihletődtek Robert E. Howard-tól. Az utolsó albumok boritóit meg egy olyan valaki készitette, aki amúgy Conan könyvboritókat szokott festeni.
