"Kifejtenéd ezt bővebben (számomra érthetőbben)? "
Melyik részt? :)
Hagyományosan az egyszerű szivattyús melegvízfűtések úgy működtek, hogy volt bennük egy szivattyú, és ez az egy szvattyú kergette az egész rendszerben a vizet. Ezzel az egyszerű elvvel akkor kezdenek bajok lenni, amikor az egy hőtermelőre kapcsolódó fogyasztók elkezdik a saját térfogatáramukat változtatni. Összetettebb rendszerekben a rendszerek működésükkel egymást zavarhatják.
A nyomáskülönbség nélküli osztó ezt a zavart küszöböli ki. Az osztó és a gyűjtő között hidraulikai rövidzár van, nincs köztük nyomáskülönbség. Minden rájuk kapcsolódó áramkörben (akár fogyasztói, akár hőtermelő)lennie kell egy szivattyúnak, ami annak a körnek a keringetését adja.
Bejövő melegvíz és a kazán bemenő közé... Ha eddig homály volt, most tök sötét. Leblokkoltam...
Nem indirekt tárolós HMV termelésed van?
Ha igen, akkor ott szokás a tárolóba kötni a cirkulációt, de olyat még nem hallottam, hogy "spec csatlakozóval illesztik".
Fiatal vagyok... :)
Ha engem kérdezel, igen.
Persze lehet, hogy felétek sokkal rosszabb az elektormos hálózat megbízhatósága, de ahol eddig én laktam ott olyan ritkán volt nagyobb áramszünet, hogy nem kétesnek látom egy nagyobb beruházás megtérülését.
(A rövid idejű áramszünetek nem igazán érdekesek, mert annyi fűtéskimaradást egy "normális" épület nem vesz észre.)
"Esetleg megoldás lehet az, hogy úgy kell megtervezni a fűtési rendszert, hogy gravitációsan is működjön ?"
...és kellene alá egy sima szenes kazán meg egy fűtő... :)
Nem gúnyolódom, csak az akarom mondani, hogy nem ez a fejlődés iránya.
Legyen hőtároló tömeg, passzív szoláris rendszerek, készbentartható szellőzés... amivel az áramkimaradás miatti fűtésszünet okozta komoly diszkomfort rizikóját csökkenteni lehet...
"Léteznek persze gázmotorok is, [...] Kérdés, hogy megtérül-e ?"
Ha jól sikerül összehozni a rendszert, akkor könnyen lehet. A kis egységben kapcsoltan termelt villamosenergiát kötelezően át kell venni, és jó az ára a jelenlegi villamosenergia-törvény szerint. De szerintm a beruházás jócskán a 1,5 millió fölé menne.
"mivel fogunk fűteni, ha kimerülnek a földgáz/olaj készletek ?"
Mi lesz a vegyiparral, az autózással stb. ha kimerülnek a készletek?
A fűtési gondokat szerintem távfűtéssel lehetne hatékonyan orvosolni. A hőforások pedig nukleáris fűtőművek lennének. :))
1. letezik e olyan kazan futes, melegviz szolgaltatas celjara amely csak villamos arammal mukodik.
2. ha letezik is ilyen, nem hiszem, hogy ez gazdasagosabb lenne egy gazkazannal amely PB gaztartalyrol uzemel (a PB gaz ar ill. telepites ugye nem egy olcso mulatsag). Meg tudtok erositeni ?
3. tenyleg letezik, hogy a gazkazant muszaj foldfelszint fole, zart helyisegbe rakni ha PB gazzal uzemeltetem ?
UPS 625 VA King Pro, + SW, Telefon / LAN / Modem túlfeszültség védelem :22500+ÁFA UPS 2200 VA King Pro, + SW, Telefon / LAN / Modem túlfeszültség védelem :91980+ÁFA
Tavalyi árak!
Most egy UPS 625 VA King buta verzio 16000+Áfa, de abban nincs halokartya, es modem
>Az ügy tanulságaként annyit érdemes itt
>közölni, hogy nyomáskülönbség nélküli osztó
>vagy hidraulikus váltó után minden körnek saját
>szivattyúra van szüksége.
Valahol azt hallottam, hogy a cirkulacios vezeteket egy spec csatlakozoval illesztik a bejovo melegviz es a kazan bemeno koze. Nekem meg csak egy szimpla 1/2 colos T-m van bekalkulalva
Engem is foglalkoztatott és foglalkoztat is a kérdés, hogy áramszünet esetén mit is lehetne tenni,
hogy a fűtés működhessen.
Először bennem is egy sima szünetmentes táp gondolata merült fel. Ezzel meglátásom szerint egyrészt az a probléma, hogy
mondjuk egy egy napos áramszünet áthidalásához is elég nagy teljesétményűre lenne szükség, ami már meglehetősen drága,
valamint általában ezek nem színuszos kimenő feszültséget produkálnak, amihez nem tudom mit
szólna a kazánom.
Ez utóbbival kapcsolatban van valakinek tapasztalata ? Mert spec. az én kazánomnál az sem mindegy, hogy
a nulla meg a fázis hová van bekötve.
Ezek miatt bennem is felmerült az aggregátor kérdése. Egy kis benzines aggregátor kellene, plusz egy kisebb szünetmentes,
ill. inkább egy csepptöltésű akku, ami az aggregátor indítómotorját táplálná.
Persze ehhez először egy indítómotort kellene szerelni az agregátorra, valamint a leállításról kellene még gondoskodni.
És a kazán átkapcsolásást is meg lehetne oldani automatikusan.
Mi erről a véleményetek ? Ágyúval verébre ?
Esetleg megoldás lehet az, hogy úgy kell megtervezni a fűtési rendszert, hogy gravitációsan is működjön ?
Ekkor csak a kazán elektronikáját kellene táplálni, ami nem fogyaszt túl sokat.
Léteznek persze gázmotorok is, amikkel meg lehet oldani egy teljes ház vill. energia ellátását,
valamint fűtését is.
De egy ilyen kb. 1,5M-ról indul. Kérdés, hogy megtérül-e ?
És még egy kérdés: mivel fogunk fűteni, ha kimerülnek a földgáz/olaj készletek ?
Ja, nalunk egy 500 w-os ketyeg a kazan es a padlofutes keringeto szivattyu elott. Az egyetlen problema a kazan (Duval-Twin) piezzo gyujtasanal lepett fel, polarizacioerzekeny!
Azért nem egy kategória a szünetmentes és az agregátor:
Ami a szünetmentes mellett szól:
- automatikus átváltás áramszünet esetén
(agregátornál neked kell beindítani és átdugni a kazánt az agregátorba, hacsak nem akarsz visszatáplálni az áramszolgáltató hálózatába, ami a szinkronizálatlanság miatt nem egészséges)
- ugyanez visszafelé, amikor megjön az áram
- a benzinesnek van égésterméke is, hova vezeted?
- zajszint
- méret
Amúgy egy számítógép sem fogyaszt keveset. (Nem véletlen van már a legkisebb házban is 200W-os tápegység és a monitorok sem a számítógép tápjából kapják az áramot....)
Érdekes módon a ma reggeli áramkorlátozás hatására nekem is hasonló gondolataim támadtak. De szvsz. valamilyen kis agregátort jobb ötletnek tartok hiszen egy kazán kb. 100 W fogyasztást produkál és az szünetmentes áramforrás csak ideig óráig képes ezt biztosítani.
Apropó szerintetek mennyibe kerül egy kb 500VA szünetmentes? illetve egy 100-200VA pici benzines agregátor?
Tegnap volt nálunk egy kb. kétórás áramszünet. Hiába volt gáz, a lakás szép lassan hűlt le. Ilyenkor elindul az ember agya. Milyen módon lehetne és mivel megoldani legalább a kazán (Junkers) áramellátását? Van-e valamilyen ötletetek?
Koszi.
Akkor mar csak egy laikus kerdes: a cirkulacios keringeto bele tudja eroltetni a duval-twin hmv tartalyaba a visszatero vizet a sima 1/2 colos T-n keresztul, mert valahol azt hallottam, hogy spec fuvoka kell hogy ne a bejovo hideg vizet huzza maga utan a kazanon keresztul?
Régebben azt tettem közzé ehelyütt, hogy az egyszerű gázkészülékcsere nem igényel gázmű által jóváhagyott gáztervet.
Ebben is tévedtem.
Mindennemű a gázellátó hálózatba történő beavatkozáshoz tervet, vagy legalább mestervázlatot kell jóváhagyatni az illetékes gázszolgáltatónál.
(Lakott területen pedig 50km/h a megengedett sebesség... :) )
Feelgood langyos pincei radiátoraira azt tippeltem, hogy a rendszer beszabályozatlan.
Nem volt igaz a tipp!
További infomációk alapján kiderült, hogy súlyosabb probléma van.
Az ügy tanulságaként annyit érdemes itt közölni, hogy nyomáskülönbség nélküli osztó vagy hidraulikus váltó után minden körnek saját szivattyúra van szüksége.
igen, az a teljes megoldás, hogy ide is, oda is.
A cirkulációba "fontosabb". Nyomásviszonyok kérdése az egész, de tkp. azt hivatott gátolni ott a visszacsapó, hogy a cirkuláción ne áramolhasson a csapoló felé hidegvíz. ű
A hidegvizes oldalra ezért szokás tenni, ha a hálózaton csőtörés miatt elmegy a nyomás, akkor ne ürüljön vissza a melegvíz a tárolóból a hidegvíz hálózatba.
legyszives meseld el a hmv cirkulacios vezetek-bejovo hidegviz-kazan hidegvizbemenet haromjaratu talalkozasanak visszacsaposzelepekkel torteno ellatasat. A cirkulacios keringeto szivattyu egyszeru grundfoss, ha jol vettem ki a cetlibol nincs belso visszacsapo szelepe.
Akkor paraszti esszel ketto kell, egy a bejovo hidegre es egy a cirkulacios vezetekre?
Az ablak alá egészen biztosan nem lehet rakni. Illetve lehetni lehet, hogy lehet :), csak nem szabad. Ha parapetes készüléket sikerül engedélyeztetni oda, akkor is új faláttörést kell neki készíteni, a konvektorét pedig befalazni.
Megoldás azért akadhat a parapetes készüléken kívül is. Ismerni kellene az alaprajzot, tudni hanyadikon van a lakás, van-e világítóudvar, stb.
"Hogyan lehet beszabályozni ezt a rendszert?" A kisebb ellenállású áramköröket fojtani kell. Dióhéjban ennyi. A beszabályozás egyik módja a termikus módszer, amikor a belső hőmérsékleteket figyeled, és ahol melegebb van ott fojtasz, ahol hidegebb ott nyitsz (ha még lehet). Aztán figyeled a hatást. (Ha persze valami más is el van lőve, akkor elképzelhető, hogy alaposabb körüljárás sem árt. Pl. tudnak-e rendesen légtelenedni a pincei körök. Ha nem az is okozhat teljesítményhiányt. Stb. Mivel ez - hitem szerint - egy új rendszer, nem nagyon bő csőátmérőkkel, ezért a gravitációs hatás zavarását nem tartom nagy veszélynek.)
A fotó mindentől függetlenül, csak a szakmai kíváncsiság okán is érdekel.
Igy mar ertem, de en is a gazmuvek felhivasat javaslom. Ugyanis a tobbiek is mondjak, en is ugy sejtem, hogy igy nem engedelyeznek.
Az altalad irt linkben is, ha megnezed a rajzokat, vannak rajta meretek, hogy a parapetnek, meg a keszulek aljanak milyen magasan kell lennie a padlohoz kepest. Persze lehet, hogy ez nem kotelezo ervenyu, de a keszulek leirasaban altalaban benne van minden iranyban a min. tavolsag, es az lehet hogy kizarja.
Akkor tudnam elkepzelni, hogy ilyet engedelyeznek, ha a cirko alakja pont olyan, mint a konvektore, tehat fekvo, mert a te linekden levo allo alaku szvsz be se ferne a konvektor helyere.
Valahol lattam mar olyan (parapetes) konvektort ami kiszolgalt +1 radiator vizkort is. Erre ki lehet cserelni a meglevo konvektort, de ez nem ad melegvizet.
