"Kezdettől fogva, hansúlyozottan a saját rendszerről beszélünk."
Szuper, csak azt az egyet nem mondtad el, amitől az egész állításod függ: hogy ez a "saját rendszer" (bármi is legyen az) áll vagy mozog a vagonhoz képes. Ha a "saját rendszer" áll a vagonhoz képest (ergó ez a vagon rendszere igazából), akkor az állításod igaz. Ha a "saját rendszer" egyenes vonalú egyenletes mozgással mozog a vagonhoz képest (természetesen a vagonról is feltételezem, hogy nem gyorsul), akkor az állításod nem igaz.
Kérdésem: Miben jobb a téridő szó a Világegyetem szónál?
A téridő egy matematikai objektum. Egy absztrakt halmaz. Az, hogy az elemei a pontszerű, pollanatnyi események, az azt jelent, hogy a halmaz elemeit a világnak az olyan dolgaival azonosítjuk, amiket pontszerű és pillanatnyi eseménynek érzünk. Ez az azonosítás azonban már nem a modellünk része, és többféleképpen is megtehető. Egy szuperobarobbanást, vagy egy szúnyogcsípést nem kötelező pontszerű és pillanatnyi eseménynek tekintenünk, hanem foglalkozhatunk ezeknek a jelenségeknek a részleteivel is. Ekkor a téridő elemeit nem ezeknek feleltetjük meg, hanem ezeknél sokkal kisebb és rövidebb ideig tartó jelenségeknek.
Ami a modellünk része az például az, hogy egyrészt differenciálható struktúrát feltételezünk ezen a halmazon, másrészt a reltivitáselmélet esetében egy pszeudo-Riemann-metrikát is. Az így adódó pszeudo-Riemann tér az áltrel térideje. A specrel esetében a pszeudo-Riemann-metrika által meghatározott Levi-Civita konnexió görbületmentes, ami lehetővé teszi, hogy a téridőt egy Minkowski-metrikával ellátott vektortér feletti affin térnek tekinthessük. Ez a Minkowski-metrikával ellátott vektortér feletti affin tér a specrel téride.
A világ ezzel szemben nem matematikai objektum, és sok olyan dolgot magába foglal, amit a téridő nem: atomok, molekulák, hegyek, völgyek, szerelem, háború, féltékenység, szimfónia, plazmatévé, satöbbi.
Köszönöm, hogy segítesz eldönteni kinek a véleményét vehetem figyelembe.
Akinek a kegegyszerűbb fogalmak is külön magyarázatra szorulnak, azét sajnos alapból el kell utasítani.
"miként lehet másik rendszerben saját értéket mérni"?
Talán úgy, hogy minden mérést a saját rendszerben mérsz és nem egy másik IR rendszerből (aminek eltérő a sebessége) méred. Ennek következtében a mért rendszer sebessége mindíg 0,
de ez az IR rendszerek definiciójából (is) következik.
De kinek van erre 1500 dollárja egy darabra? Jó lenne ilyen kisérlet, de több óra kell, mondjuk tíz darab.
Az órákat hosszabb ideig kell figyelni, legalább olyan hosszan mint a kisérleti idő maga (= magasban/mélyben töltött idő), ismerni kell a hőmérséklet érzékenységét és még a szóbajöhető néhány paramétert (nyomás, rezgés, ilyesmire gondolok).
Nem elég egyetlen órával kimutatni valamilyen pindurka eltérést, mert az bármitől lehet.
És természetesen vissza kell hozni az órákat!
Tudsz róla valamit? Milyen pontos lehet, milyen stabil, hogyan lehet leolvasni stb ? De nem csak demonstrálni kell az eltérést hanem tisztességesen megszervezett kisérlettel kimutatni vajon igaz e amit a relelm állít, vagy csak látszólagosak az eltérések. Az sem kevés, de ezt a kérdést előbb utóbb kisérletesen kell eldönteni. Miközben szaporodnak az olyan hozzászólók akik szintén látszólagosnak vélik..
A téridő egy axiomatikusan felépített, jó definiált matematikai konstrukció, ami alkalmas lehet egyes fizikai jelenségek modellezésére.
A világegyetem egy meglehetősen tág megnevezése a minket is magába foglaló világnak, amit sokan sokféleképpen értenek, nem jól definiált, nem egyértelmű, nem matematikai konstrukció.
Az remélhetőleg egyértelmű, hogy a inerciarendszerek egyenértéküsége miatt nem különböztethető meg az adott rendszerben mért érték égy másik inerciarendszerben mért saját értéktől.
Ez vonatkozik a fénysebességre is.
Ha veszünk egy tehervagont, a két végén áttetsző üveggel.
Ha a két végéről fényjel indul középre, akkor attól függetlenül, hogy a vagon "áll", vagy tetszőleges sebességel halad, a fényjelek egyzserre érik el a középen lévő megfigyelőt.
"Ezek után ugyanazon kiindulási alapról két ellentmondó állítás következik."
Vezesd elő, hogy melyik az a két különböző állítás és ígérem, mi megnézzük (és elmondjuk hol tévedsz, mivel ugye a specrel zárt, konzisztens elmélet, így ellentmondás az nincs benne)
A t* "idő" az egy komplex szám végül is, egy másik interpretáció, hiszen arról volt szó, hogy a tér-idő nem összehasonlítható, az abszolut tér és abszolut idő fogalmakkal.
Az elmozdulásod, az ajtótól a székedig a négyes térben a "távolság" négyzete s2=x2+y2+z2+(ict)2 akárhogy is nézed a ct*=c(it), azaz t*=it, egy imaginárius szám, amelyben a t tényező, valós számot jelöl, c meg a fénysebesség.
A komplex idő változása: dt*=SQRT(ds2-(dx2+dy2+dz2))/c.
Egyet értek veled, csak a legtöbb fogalmi zavar az idővel kapcsolatban ott van, hogy időnek nevezik a Newtoni időt és ugyanígy a négydimenziós tér-idő metrikában szereplő időt is, holott az egy komplex szám, ami az idő szorozva -1 a gyök alatt. Bármilyen elmozdulás történik a térben ez a komplex idő megváltozását is jelenti ( imaginárius idő ) , ami nem ugyanaz mint az óra által mutatott idő, de az idő telését jelenti- nem abszolut módon. Erre jó példa a már soxor átbeszélt ikerparadoxon, ahol a helyben maradt testvér számára a idő Newtoni módon telik, míg az utazáson résztvevő iker számára a komplex idő valós része sz ismert módon kisebb lesz a visszaérkezéskor. Tehát, ha a négydimenziós tér-időről beszélünk, akkor abban az idő komplex szám, mig a Newtoni idő egy valós szám, körte és alma.
Az a baj, hogy élőszóban mesélgetve nem lehet egy fizikai elméletet tárgyalni. A specrelben az egyik inerciális megfigyelő (t,x,y,z) koordinátáit a Lorenz-transzformációval lehet átszámolni a másik megfigyelő (t',x',y',z') koordinátáira, és bizony az az igazság, hogy a t és a t' gyakran különbözik, mégpedig nem csak egy konstans eltolásban, hanem a térkoordinátáktól függő mértékben.
Most látom, hogy kicsit zavaros dolgot írtam. Természetesen a pszeudometrika nem megfigyelőfüggő. Az a sajátidő. Amik megfigyelőfüggők azok a - megfigyelőfüggő - egyidejűséget is használó időtartamok.
Tévedsz, egyrészt gumibillentyűzet (kakaóbiztos), másrészt soha nem eszem a gép mellett. Csak a kávét öntöm bele a normál klaviatúrákba néha, de ennek az sem ártana. Eleve ilyen.
Az elmélet megszületését követően aztán sokat rontott a helyzeten valami nyelvújító, aki később bedobott egy egészen új szót - a téridőt.
Ennek következtében mára még zavarosabbá vált vált a helyzet...
Ez elég szubjektív álláspont. Speiel én a téridő fogalma nélkül soha sem értettem volna meg a relativitáselméletet. A téridő nagyon egyszerű dolog: a pontszerű és pillanatnyi események (pl, egy szúnyogcsípés, vagy egy szupernovarobbanás) halmaza. Azért jó a téridő, mert abszolút. Az események megfigelők nélkül is léteznek. A téridő sokkal alapvetőbb fogalom, mint a tér, vagy az idő.
Abban igazad van, hogy az időt meg kell különböztetni az időtartamtól. Az idő az időpontok halmaza. Egy esemény időpontja a vele egyidejű események halmaza. Szépen ezt úgy moondják, hogy az egyideűség nevű ekvivalenciareláció ekvivalenciaosztályai az időpontok. A reativisztikus téridőben az egyidejűségi reláció megfigelőfüggő tehát az idő is megfigyelőfüggő.
A tér már a nemrelativisztikus téridőben is megfigyelőfüggő. Természetesen a tér a téridő "egyhelyűség" nevű ekvivalenciarelációjának ekvivalenciaostályaiból álló halmaz. Ez nilvánvalóan megfigyeőfüggő: én például magamhoz képest mindig ugyanott vagyok, másokhoz képest meg nem. Tehát a tér is megfigyelőfüggő.
Persze az dőtartamok is, meg a távolságok is megfigyelőfüggők, ahogy azt helyesen megállapítottad. Az időtartamok ésa távolságok már nem annyira alepvető tulajdonságai a réridőnek, mint az idő és a tér, és elég bonyolultak. Legegyszerűbb a relativitáselmélet időtartama, az uganis egy egyszerű pszeudometria a téridőn. A tobbi nekem már túl bonyolult is.
Az egyszerűsített relativitási elvben a fény csak a forrásához relatívan halad ugyanazon c=3e8 m/s sebességgel, valamint a fény hullámhossza az állandó. James Clerk Maxwell felismerte, hogy az anyagok közös jellemzői szorzatának gyökével fordítottan arányos a fény sebessége:
c0=1/gyök(µ0* ε0)
...."
Szóval ír egy baromságot és citál hozzá egy tudóst is, akinek semmi köze az ő marhaságához, de így biztosan hitelesen hangzik Gézoo állítása is.
Midehhez türelmesen oktatgatja is azokat akik nem képesek felfogni zseniális eszmefuttatásainak értelmét.
Nem tudom, hogy te melyik Gézoot olvastad. Az a Gézoo amelyikre én emlékszem arra hivatkozott, hogy semmi sincs kölcsönhatásban a térrel és az idővel, az inerciális mozgású rendszerek között sincs kölcsönhatás, különben nem lehetnének inerciális mozgásúak. Rosszul emlékeznék?
Bár, el kell ismerni, hogy Gézoo volt a legkitartóbb cáfolónk (vagy inkább értetlenkedőnk), de még neki se sikerült túllépni a "abszolút tér és idő van, ami alapján három lépésben belátom, hogy abszolút tér és idő van" jellegű cáfolásokon.
