Az őszibarack fák felén egy szem termés sincs (a kicsiket az idén biztos nem terhelem túl).
Magyar Kajszi, Ceglédi óriás fajtákon nincs termés, még 3-4 méter magasban sem.
Korábbi optimista hsz.-al ellentétben a meggy is igencsak megsínylette az április 10,-i fagyokat. A keményre fagyott rügyekből, ugyan jöttek virágok, de termés kevés van.
Attól, hogy az akác főrügyei a -20°C-os februári hidegben elfagytak még nem fog később virágozni, sőt gyönyörű virágzást produkál méhészeti haszon nélkül...
Nálunk az akác egy része feketére fagyott,kint a méheknél és a környéken a másik oldalán a dombnak most kezd el nyílni a nagy meleg hatására.A baracknak nem volt esélye megmaradni pedig sok virág volt rajta :(
Ahhoz nagyon felületes és hozzá nem értő szemlélőnek kell lenni. Amennyiben a folyópart szintjén ilyen teli levélzetű, sűrű virágzatú, a legjobb fekvésekével egyidőben virágzó fát lát, biztos lehet benne, hogy a főrügyei nem fagytak el.
Az akác a fagytól már akkor is károsodik, ha a főrügyek fagynak el. Ebből a felületes szemlélő szinte semmit nem vesz észre, mert a mellékrügyek kihajtanak és virágokat is hoznak, csak a nektár hiányzik belőle.
Ez nem azonos azzal a fagykárral, amivel tavaly májusban fagyzugos helyen kellett szembesülnünk(nálunk pl. egy bizonyos magasságig a már kihajtott vesszők fagytak el).
Egy másik érdekesség az akácvirágzással kapcsolatban:
egész tavasszal azon ámul minden topic közönsége, hogy itt a dombjainkon mennyire előre jár a fenológia. Az elmúlt időszak kánikulai melegének köszönhetően az imént bemutatott folyóparti akácok mindössze kb. 24 órával nyitottak később szirmot, mint azokon a szinteken és fekvésekben lévők, ahonnan kora tavasszal a hetekkel korábban virágzó barackokat mutogatom. Az ilyen meleg időszakok azonban annyira felgyorsítják a növényekben zajló fiziológiai folyamatokat, hogy képesek a korábban fennálló hatalmas fenológiai különbségeket egészen kicsire redukálni.
Íme, az előbbiekkel egyidejűleg fotózott akácok olyan dombi fekvésből, ahonnan a korai virágzású növényekről szoktam tudósítani. A különbség elhanyagolható.
A korai cseresznye a dombon ma (néhány nap múlva mindenhol ilyen lesz)/már ahol nem fagyott el/:
A fagyok idején mondtam, hogy az idén az akác, amikor eljön a virágzás ideje, nagyon pontos utólagos fagyindikátor lesz, miután szinte mindenhol jelen van. Nos, most hogy virágzik, jól mutatja, miért nincsenek gyümölcs-fagykáraink itt a térségben a mélyebb fekvésű helyeken sem. A Murarátka-Muraszemenye autópályaszakaszon készültek a képek és mutatják, hogy az akác még az úton túl látható nyárfák és fűzek által kijelölt folyóparttal azonos szinten, azaz a lehető legalacsonyabb térszíneken sem fagyott el.
A hosszú hétvégén felfedeztem néhány tafrinás levelet (kb 5%) egy kerítés mellé ültetett erősödő magoncon, amit a márciusi permetezésekkor 1-2-szer elfelejtettem lefújni (annyira nincs szem előtt).
Ha ennyivel megússza, nincs vele gond, mert most viszont jól vissza is metszettem...esetleg jövő márciusban már próbálhatok rá oltani.
Na csak úgy mondom. A többi magonc, amit rendszeresen kezeltem, eddig tünetmentes.
Hát...a kérdés,hogy szte milyen fázisban fagytűrő...szerintem olyan fagy ellen ,ami a virágzás után,centis korban éri a barackot nincs ellenálló fajta.A korábbi fázisokra meg van.Nem biztos,hogy neked kajsziban kellene gondolkodnod,de azt te tudod,hogy a környékeden mennyi és hogy működő kajsziültetvény van.
Mert a Szalay a doktori értekezésében azt írta, hogy fagytűrő, és kellene valamilyen fajta, amivel betudnám ültetni a még „szűz” 4 hektáros területemet.
Köszönöm. (Hiába küldted vissza, nem tudtam ide tenni, én nem értek hozzá.) Fel tehetnéd az egész fás képeket is az oltás szemzéshez, valaki ott kérdezte, hogy milyen a szilván az őszibarack.
