Én még ennél is gyengébb vagyok, úgyhogy leírom még jobban kifejtve:
Egy vasúti kocsi két végén egy-egy fényforrás van, középen egy megfigyelő. A megfigyelő szerint a két fényforrást egyszerre kapcsolják be, és őhozzá egyszerre ér el a két fényjel.
Akkor mégegyszer, hogy a gyengébbek számára is egyértelmű legyen.
Van egy vasuti vagon, a végein áttetsző üveg. Tehát ki nem lehet látni, de a fényjel át halad rajta. A vagonnal együtt mozgó megfigyelő számára egyidőben.
Áll, vagy egyenletesen mozog. Ezt a rajta ülő el se tudja dönteni, tehát észlelés szempontjából lényegtelen, mindenképpen egy IR-ről beszélünk.
A vagon közepén űlő megfigyelőt egyszerre éri el a fényjel.
A vagon eleje - közepe, azonos hosszúságú mint a vagon közepe - vége távolság.
A kísérletnek ebben a szakaszában nem lehet kilátni a vagonból, csak a két fényjel jut be a vagonba.
"Ha veszünk egy tehervagont, a két végén áttetsző üveggel.
Ha a két végéről fényjel indul középre, akkor attól függetlenül, hogy a vagon "áll", vagy tetszőleges sebességel halad, a fényjelek egyzserre érik el a középen lévő megfigyelőt
Ez csak úgy lehet, hogy ha a vagonban ülők szerint indulnak a fényjelek egyszerre.
A sín mellett áll egy bakter. Ha a vagon áll, szerinte is egyszerre indultak a fényjelek.
Ha a vagon mozog, akkor meg nem. Az elől levő később kellett felkapcsolódjon, mint a végén levő, mert a középső utas feléje ment.
Olybá tűnik számomra, hogy pedig mégse voltál eléggé egyértelmű. Más kérdés, hogy én érteni vélem, hogy nem mindegy az, hogy az 'egyszerre' az mihez képest értendő (valamihez képest muszáj egyszerre lenni, az biztos), legalábis a relativitáselméletben. De hát én laikus vagyok, könnyen (bele)pofázok.
Elolvastam. Bármennyire nagyképűsködsz. Összesen két sor, nem tart sokáig:
"Ha veszünk egy tehervagont, a két végén áttetsző üveggel.
Ha a két végéről fényjel indul középre, akkor attól függetlenül, hogy a vagon "áll", vagy tetszőleges sebességel halad, a fényjelek egyzserre érik el a középen lévő megfigyelőt."
Hát ebben egy büdös szó nincs arról, hogy a két fényjel melyik rendszerben indul egyszerre, pedig ez egy igen fontos paraméter.
Szerintem kezd előről az egész történetet, csak az 'egyszerre' kifejezés helyett írd azt, hogy 'a vagonból nézve egyszerre' vagy 'kívülről nézve' egyszerre'. (Merthogy ez a kettő nem ugyanazt jelenti.)
"Kezdettől fogva, hansúlyozottan a saját rendszerről beszélünk."
Szuper, csak azt az egyet nem mondtad el, amitől az egész állításod függ: hogy ez a "saját rendszer" (bármi is legyen az) áll vagy mozog a vagonhoz képes. Ha a "saját rendszer" áll a vagonhoz képest (ergó ez a vagon rendszere igazából), akkor az állításod igaz. Ha a "saját rendszer" egyenes vonalú egyenletes mozgással mozog a vagonhoz képest (természetesen a vagonról is feltételezem, hogy nem gyorsul), akkor az állításod nem igaz.
Kérdésem: Miben jobb a téridő szó a Világegyetem szónál?
A téridő egy matematikai objektum. Egy absztrakt halmaz. Az, hogy az elemei a pontszerű, pollanatnyi események, az azt jelent, hogy a halmaz elemeit a világnak az olyan dolgaival azonosítjuk, amiket pontszerű és pillanatnyi eseménynek érzünk. Ez az azonosítás azonban már nem a modellünk része, és többféleképpen is megtehető. Egy szuperobarobbanást, vagy egy szúnyogcsípést nem kötelező pontszerű és pillanatnyi eseménynek tekintenünk, hanem foglalkozhatunk ezeknek a jelenségeknek a részleteivel is. Ekkor a téridő elemeit nem ezeknek feleltetjük meg, hanem ezeknél sokkal kisebb és rövidebb ideig tartó jelenségeknek.
Ami a modellünk része az például az, hogy egyrészt differenciálható struktúrát feltételezünk ezen a halmazon, másrészt a reltivitáselmélet esetében egy pszeudo-Riemann-metrikát is. Az így adódó pszeudo-Riemann tér az áltrel térideje. A specrel esetében a pszeudo-Riemann-metrika által meghatározott Levi-Civita konnexió görbületmentes, ami lehetővé teszi, hogy a téridőt egy Minkowski-metrikával ellátott vektortér feletti affin térnek tekinthessük. Ez a Minkowski-metrikával ellátott vektortér feletti affin tér a specrel téride.
A világ ezzel szemben nem matematikai objektum, és sok olyan dolgot magába foglal, amit a téridő nem: atomok, molekulák, hegyek, völgyek, szerelem, háború, féltékenység, szimfónia, plazmatévé, satöbbi.
Köszönöm, hogy segítesz eldönteni kinek a véleményét vehetem figyelembe.
Akinek a kegegyszerűbb fogalmak is külön magyarázatra szorulnak, azét sajnos alapból el kell utasítani.
"miként lehet másik rendszerben saját értéket mérni"?
Talán úgy, hogy minden mérést a saját rendszerben mérsz és nem egy másik IR rendszerből (aminek eltérő a sebessége) méred. Ennek következtében a mért rendszer sebessége mindíg 0,
de ez az IR rendszerek definiciójából (is) következik.
De kinek van erre 1500 dollárja egy darabra? Jó lenne ilyen kisérlet, de több óra kell, mondjuk tíz darab.
Az órákat hosszabb ideig kell figyelni, legalább olyan hosszan mint a kisérleti idő maga (= magasban/mélyben töltött idő), ismerni kell a hőmérséklet érzékenységét és még a szóbajöhető néhány paramétert (nyomás, rezgés, ilyesmire gondolok).
Nem elég egyetlen órával kimutatni valamilyen pindurka eltérést, mert az bármitől lehet.
És természetesen vissza kell hozni az órákat!
Tudsz róla valamit? Milyen pontos lehet, milyen stabil, hogyan lehet leolvasni stb ? De nem csak demonstrálni kell az eltérést hanem tisztességesen megszervezett kisérlettel kimutatni vajon igaz e amit a relelm állít, vagy csak látszólagosak az eltérések. Az sem kevés, de ezt a kérdést előbb utóbb kisérletesen kell eldönteni. Miközben szaporodnak az olyan hozzászólók akik szintén látszólagosnak vélik..
A téridő egy axiomatikusan felépített, jó definiált matematikai konstrukció, ami alkalmas lehet egyes fizikai jelenségek modellezésére.
A világegyetem egy meglehetősen tág megnevezése a minket is magába foglaló világnak, amit sokan sokféleképpen értenek, nem jól definiált, nem egyértelmű, nem matematikai konstrukció.
Az remélhetőleg egyértelmű, hogy a inerciarendszerek egyenértéküsége miatt nem különböztethető meg az adott rendszerben mért érték égy másik inerciarendszerben mért saját értéktől.
Ez vonatkozik a fénysebességre is.
Ha veszünk egy tehervagont, a két végén áttetsző üveggel.
Ha a két végéről fényjel indul középre, akkor attól függetlenül, hogy a vagon "áll", vagy tetszőleges sebességel halad, a fényjelek egyzserre érik el a középen lévő megfigyelőt.
"Ezek után ugyanazon kiindulási alapról két ellentmondó állítás következik."
Vezesd elő, hogy melyik az a két különböző állítás és ígérem, mi megnézzük (és elmondjuk hol tévedsz, mivel ugye a specrel zárt, konzisztens elmélet, így ellentmondás az nincs benne)
A t* "idő" az egy komplex szám végül is, egy másik interpretáció, hiszen arról volt szó, hogy a tér-idő nem összehasonlítható, az abszolut tér és abszolut idő fogalmakkal.
Az elmozdulásod, az ajtótól a székedig a négyes térben a "távolság" négyzete s2=x2+y2+z2+(ict)2 akárhogy is nézed a ct*=c(it), azaz t*=it, egy imaginárius szám, amelyben a t tényező, valós számot jelöl, c meg a fénysebesség.
A komplex idő változása: dt*=SQRT(ds2-(dx2+dy2+dz2))/c.
