Nemrég költöztünk saját lakásba, egy tégla társasházba, 2 szintes (padlástér). Kb. 10 éves a lakás - és persze a fűtési rendszer is.
Most egy FEG C18 kazán van és egy külön gázboyler a Melegviznek - ami 2 éves. A C18-nak nagyon zörög a keringető szivattyúja, de az is vagy 30e. Ja igen: radiátorokon egyszerű MMG-s szabályzó, amiből a szabályzó tűk ki vannak véve, mert úgymond mindig beragadtak.
A kérdésem: szerintetek megéri az egészet lecserélni valami jobb kazánra - és ha igen akkor kombira vagy simára. Sokan azt mondják hogy a kombi nem jó. De több hely lenne a fürdőben. (ahol most a sima kád egyik rövid oldala felett van a cirko kazán :( ).
Kb. 10 évig még biztos itt laknánk.
A Vailant és hasonló kazánoknak használatának van energiatakarékossági szempontjai is a fentihez hasonlítva?
Más:
A fűtéscsövek műanyagok és a padlóban mennek. Szerelő azt mondta hogy nem javasolt 60 foknál melegebb előremenő vizet engedni. Mi az igazság? Gondolom vannak már olyan csövek amik bírnák, de honnan tudom meg hogy ami nálunk van az milyen?
Ezek miatt is gondolom, hogy kazáncsere meg valami szakember megnézné az egészet, és javaslatot tenne hogy mit is csináljunk.
Ép. gépészeti terv alapján kérjél ajánlatot épgépészettel foglalkozó cégektől.
Ha nincs, akkor marad a barkács módszer:
tölts le egy hőtechnikai méretező progit. (www.d-eg.hu) "Tervezd" meg magad a hőtechnikát. A progi kiírja, hogy melyik helyiségbe mekkora radiátor kell. A kw-okat összeadva kiválaszthatod a felülről legközelebbi kazánméretet (teljesítményben!).
Ezek után már csak radiátor és kazán árakat kell nézned minden tartozékkal, típusok szerint stb.
És akkor jön ugyebár a csövek, fittingek kérdése. Na ez az, amihez egy "érdeklődő" nem fog érteni.
Szóval ép.gép. terv úgyis kell. Akkor meg kérjél rájuk ajánlatot és nézd át tételről tételre mindet.
A pénzügyi részéhez nem nagyon konyítok, de a helyiségenkénti hőmérséklet szabályozás nem lesz 1 kissé "dúrva"?
Vagy lehet, h hőszabályzós radiátor szelepekre gondoltál?
Szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan számítás, ami kb megadja, hogy az új építésű házamba (~125 m2) mennyibe kerülne egy komplett gázos-cirkós-fűtésrendszer radiátorral, padlófűtés nélkül, 12-14 fűtött helyiséget figyelembe véve, illetve helyiségenkénti hőmérsékletszabályozással.
Tudom, hogy nehezet kérdezek, de annyi mindent hallottam 1,2 milliótól 2,5 millióig.
A másik kérdésem, hogy egy kisebb lakásba érdemes-e a fent leírt fűtést telepíteni, mert azt is hallottam, hogy elektromos fűtőpanelekkel rengeteg pénz megspórolható.
Na ebben a témában én is érdekelt lennék.
Bár az én elképzelésem, olyasmi lenne, h a meglévő gáztüzelés mellé, párhuzamosan beilleszteni 1 hulladék tüzelő - fa, faapríték, kommunális szemét - berendezést. Igy ebben a formában van létjogosultsága a puffer tartálynak, amelynek a vizét a kazánok melegítik, majd a fűtéshez és a HMV-hez történő hővételezeés innen történik.
Tehát tapasztalatok, tippek, megoldások engem is érdekelnének.
Szervusztok,
már régóta gondolkodom faelgázositó kazánon, mivel téli gázszámláink összege simán veri cserépkályhával fütö kollégám tüzelöanyag költségeit, annak hatásfoka ráadásul sokkal rosszabb mint egy faelgázositó kazáné, a gáz ára meg csak emelkedik... Idén az egész rendszert cserélni akarjuk úgyhogy most aktuális a dolog. Láttam ajánlott bekötési rajzokat, amin több száz literes puffer tartályok vannak a rendszerbe kötve, de hallottam már olyan véleményt is, hogy ezek elhagyhatók. Van valakinek gyakorlati tapasztalata ezen a téren? Mi az, ami feltétlenül kell, ha gázkazán helyett faelgázositót akarok használni?
Ha jól tudom, az Euroline-Euromax család a junkers egyik legújabb fejlesztése. Elég meglepő lenne benne egy olyan elemi hiba, hogy a szenzort nem oda rakják, ahol a füst visszajöhet. Ez ugyanis kizárólag a füstcső környéke, ha nem tud kialakulni a "kéményhatás". Tételezzük fel, hogy mégis rossz a konstrukció. Akkor is hogy engedhet meg egy világcég több helyről igazolt, több halálesetet is jelentő konstrukciós hibát anélkül, hogy a hiba megszüntetéséről gondoskodna?!
Ha ez igaz lenne, egy életre lehúzhatnák a redőnyt. Arról nem is beszélve, hogy komoly kártérítéseket fizetnének, amit a sajtó rögtön fölkapna.
Magyarul: Én nem hiszek ebben a hibában. (különös tekintettel arra, hogy én Euromaxot vettem decemberben, de még nincs beüzemelve.)
R.
Sziasztok,
tapasztalt építkezők, tőletek kérek segítséget.
Tud-e valaki olyan víz-gáz-fűtésszerelőt ajánlani, aki korrekt, pontos, megbízható és árban is tűrhető?
Észak-budai agglomerációban lenne a feladat (kétlakásos ikerház teljes gépészete).
A referencia sokat számítana, olyat írjatok, aki már bevált csalási házas projektben.
Előre is köszönöm.
Üdv: Szellőke
Nem vagyok a témában igazán járatos szaki.
Csupán azért próbálok ötletet adni mert valami hasonló müxik nálunk is.
Alapvetően két kör lett kialakítva. A radiátoros kör közvetlenűl kapja a forróvizet a kazánról, míg a padlófűtés köre egy keverőszelepen keresztűl max. 40C. Ez nálunk manuálisan állítható - a megfelelő érték 1 hőmérővel ellenőrizhető rögtön a keverő után. De elképzelhető elektronikus szabályozás is.
A keverő szelep a visszatérő hideg és a kazán forróvizéből állítja elő a padlófűtéshez szükséges vízhőmérsékletet.
A fűtés zárt rendszerű.
Az autómatika része is megoldható, mivel a két körnek külön keringető sziv.-ja van.
Bocs! Utánanéztem a JP5-nek.
A beépített JP5 szivattyúegység - feltételezem - 50 l-es tartállyal bír. A levegősödést minden bizonnyal az okozza, hogy a 3/4"-os vízvezetéken nem tud a hálózat elegendő vizet szolgáltatni a szivattyú teljesítményéhez képest, így az áramlási folytonosság "megszakad". Ezen a helyzeten a nyomóoldalon lévő /tehát a gyártói/ tároló további kapacitással való növelése nem sokat segít, mivel a "levegősödés" minden esetben a szivattyú működése közben történik a szívóoldalon megjelenő hiány miatt/a szivattyú nagyobb víszállítású, mint amit a hálózat képes adni/.
A probléma megoldására a szívooldalon elhelyezendő, legalább 50 l-es ún. zárt tágulási tartály megfelelő beépítésével /a szükséges szerelvényezéssel ellátva/ látok esélyt.
Sziasztok!
A segítségeteket, véleményeteket szeretném kérni a következő kérdésben:
Cirkogejzíres fűtési rendszerre szeretnénk cserélni a jelenlegi konvektoros rendszert. A beépítendő termokazán típusában habozunk egy kicsit. Több ismerősöm, haverom, meg a gázszerelő is a Junkers 23CK Euroline típust javasolja kis mérete (40cm szélesség, 12cm mélység), de legfőképpen takarékos fűtési teljesítménye és jó ár/érték aránya miatt. Már egyszer ez mellett döntöttünk is, de most két helyről is hallottam ugyanazt, hogy veszélyes, mert nem középen van füstérzékelője, hanem az egyik oldalán. Állítólag ha a másik oldalán jön ki füst, nem érzékeli, nem kapcsol ki automatikusan, és már több haláleset is történt ez miatt. Én nem értek hozzá, ezért szeretnék segítséget kérni tőletek. Már azt sem értem, hogyan jön a füst belőle a lakásba, és így nem tudok hozzászólni, hogy ez hülyeség vagy tényleg így van-e.
Köszönöm előre is:
Brockey
A megoldáshoz nem elegendő a szivattyú. Létezik házi nyomásfokozó egység /ún. hidrofor/ - összeépítve a tartály a szivattyúval - amely nyomáskapcsolóval vezérelten működik. Kiválasztásánál illeszteni kell a bekötővezetékhez. Ehhez ismerni kell a jelenlegi bejövő nyomást, keresztmetszetet, vízfogyasztók létszámát, csapolók számát (mosdó, zuhany, WC, mosogató, stb.)
T. markosi1!
Megbízhatóak a Chaffoteaux vízmelegítők, a Vaillant és a Junkers készülékek. Ha a fürdőszoba is erről kap melegvizet, akkor legalább 13 l/perc teljesítményű készüléket érdemes választani.
Nekem a Vaillant és a Junkers legkisebb modelljéhez volt szerencsém (más-más lakásban), bár mindkettő elég új még, nem volt velük probléma (Hévízzel annál inkább).
Kicsit leült a topic, nem tud valaki valami okosat mondani a korábbi fűtési szivattyús kérdésemre? Esetleg Second mester?
Fürd?szoba felújítás el?tt állok, ki szeretném cserélni Hévíz tipusú átfolyós vízmelegít?met. Az új is egy átfolyós gázos készülék lenne. Van valakinek tapasztalata, hogy milyen tipust érdemes, milyet nem? Emeleti téglalakás, kis fürd?szoba (kéménykivezetéssel, szell?zéssel), közvetlenül mellette a konyha.
hasonlóval szenvedtem én is, csak nekem locsoláshoz kellett viznyomást emelnem, ui. a kútból mire felért a viz alig csurgott, ami az esöztetöhöz kevés volt. Megoldás: 2 db 200 literes hordó, mint puffer, búvárszivettyú kútból vizet felszivta, másik szivattyú hordóból locsolt (volt rajta vizálláskapcsoló, nehogy leégjen). Neked is valami hasonló kellene, csak megspórolod a búvárszivettyút, mert azért valami nyomással jön a viz a hálózatból, de kell egy nagy tartály ahol felhasználásig tárolod a vizet. Mérete attól függjön, hogy max. mennyi vizet akarsz rövid idön belül felhasználni.
Ne hidd, hogy a viztoronyban nem pihen a víz, éjjel inkább csak töltik, nappal üritik, persze kis áramlás mindig van. Ja és nem zárt rendszer, nagyon is nyitott, már voltam néhány viztoronyban (antennákat rakosgattunk rájuk), üzemen kivülinek még a belsejében is.
Jó de a nagy számok törvénye miatt egy víztoronyban két percet sem „pihen” a víz, rögtön megy tovább, ráadásul az egy zárt rendszer, ahol effektíve levegővel nem találkozik. Ha jól tudom az álott víz nem azért gond, mert egy csőben pihen, hanem mert levegővel érintkezve megindul benne az „élet”.
A szivattyú után én is tettem puffer-tartályt (egészen pontosan egy tágulási tartályt használtam), ez két okból is jó, az egyik, hogy vízvételkor egyből van nyomás, nem kell megvárni amíg a szivattyú bekapcsol, a másik, hogy valóban több vízre van szükség a nagyobb nyomáshoz. Ez működött is.
A probléma az, hogy a vezetékes hálózatot ugyanúgy egy ¾-es csövön szívom, ahol nincs többletvíz, így a szivattyú nem igazán dolgozik hatásosan, nem beszélve az elé rakott visszacsapószelepről mert az ugye mindenképp kell.
Szerintem, (és ebben kértem tanácsot) valami zárt rendszerű tartályféleség kellene a szivattyú elé, de lehet, hogy ez kivitelezhetetlen. Mert eljutunk a „bojler-effektusig”.
Szívesen várom a hozzászólásokat.
Szerintem mindenképpen kell valamekkora puffer tartály. Egységnyi keresztmetszeten nagyobb nyomásnál nagyobb a vízáram is. Tehát ha a nyomást emeled, akkor a térfogatot is növelned kell, amihez puffer tartály szükséges. Ennek utána kellene számolni.
A nyomás emelése pedig működhet úgy, mint egy tágulási tartály. A nyomás növekedését a víz feletti légréteg nyomása adná. Szóval semmilyen módon nem tudnád elkerülni az "állott" vizet. (A víztoronyban is állott víz van valamilyen szinten.)
Gondolom az alacsony nyomás zuhanyzásnál zavar, igaz?
Szerintem a „házi” víztorony nem jó ötlet, két megoldást látok: az egyik, hogy zárt rendszerben csinálom meg, de akkor az utánpótlás miatt a víznyomásom ugyanakkora lesz mint a bejövő. (lásd bojler). Ha nyílt rendszer (WC tartály) van akkor fennáll a lehetőség, hogy 1. eláztatom az egész házat felülről, ha modjuk kiakad egy szelep 2. ritka vízvételeknél állott vizet kapok. A másik gond, hogy ez egész vízvezetékrendszert át kéne építeni.
Vagy rosszul gondolom????
A problémám, hogy majdnem egy magasságban vagyok a víztoronnyal, így nálunk és a feljebb lakó szomszédaimnál jó ha 1,6 BAR víznyomás van. Hát a zuhanyzás egy “élmény”. :-(
A vízműhöz hiába fordulok, mert nem tudnak nagyobb nyomást produkálni, mivel a lentebb fekvő utcákban öregek a csövek, amik ezt nem bírnák. Vettem egy Grundfos JP5-ös szivattyút amit nyomásfokozásra is lehet használni. Megszívtam az utcai vízhálózatot és egy ideig remekül is működött 3,5 BAR-t tudtam vele produkálni. Sajnos nem sokáig bírta, mert állandóan lelevegősödött a szivattyú, azt pedig nem szereti. Van valakinek további tanácsa, hogy mit lehetne még kipróbálni??
Gondoltam furatok egy kutat és sz*rok a vízműre, de méterenként 8000 pénzért ezt kihagynám.
A válaszokat előre is köszi.
Velemenyeket kernek PB gaz- szolgaltatok temaban, pontosabban Prima gaz kontra MOL (vagy forditva). Tehat szerzodest szeretnenk kotni valamelyikel a ketto kozul es az erdekelne, ha valakinek van tapasztalata, milyen aron adja a PB gazt a ket szolgaltato.
Nem is a konkret ar erdekelne hanem inkabb az, hogy van e nagy ar kulonbseg a ket szolgaltato arai kozt ? Ha igen kb. milyen merteku ?
Nehany info ami a birtokomban van: a MOL azt igeri februar 20.tol 163.000 Ft/t aron biztositja a gazt ami egy dragulasi idoszak utani ar. A Prima gaznal az aktualis, dragulasi idoszak elotti ar: 169.000 Ft/t.
Annyit meg tudok hogy a Prima a MOL-tol, meg importbol szerzi a gazt, mig a MOL sajat maga allitja elo.
Szoval ha valaki jartas a temaban, kernem a velemenyet abban, hogy mekkora arkulonbseg lehet a ket gazarban (ha egyaltalan van..) ?
Sziasztok!
A következő gond miatt kérnék tanácsot:
Házunkban a fűtést/melegvizet egy Wolf cirko/tároló adja, (konyhában vannak felszerelve). Több mint 1 éve jól működik, egyetlen szépséghibától eltekintve: a fűtési keringtető szivattyú (Grundfos, 85W-os) túlságosan rezonál, így a keletkező búgó hang zavaróan hangosabb, mint a - már felmelegedés után 100%-ról visszaszabályozó, moduláló - égőfej. A rezonancia beüzemelés óta megvan.
Jó egy hónapja volt a Wolf szervizes nálunk az évi átvizsgáláson, akinek említettem a problémát. Megnézte, meghallgatta, tényleg hangos. Azt mondta, áramlástechnikai oka lehet, a szivattyú teljesítményéhez képest túl nagy a fojtás a fűtési rendszerben. A radiátorok légtelenítve vannak, nyomás 1.5-2 bar.
11 radiátorunk van, elosztóval, párhuzamosan, termofejek még nincsenek feltéve, minden szelep teljesen nyitva. Azt is mondta, hogy ha a tetőtér radiátorai is működnek majd - még nincsenek felszerelve - akkor remélhetőleg lecsendesedik. Említette, hogy az újabb szivattyúkon már háromállású teljesítmény kapcsoló van, egy ilyen szivattyú is lehet, megoldaná a gondot.
Mellesleg úgy emlékszem, akkor is van rezonancia, amikor melegvizet csinál, akkor pedig a fűtököri fojtás nem okozhatja a zajt.
A dolog már csak azért is bosszantó, mert apósoméknál a több mint 20 éves FÉG cirkó szivattyúja teljesen hangtalanul, rezonanciamentesen működik, ezt mindig megcsodálom, ha ott járunk. A Wolfot pedig azért választottuk, mert ez állítólag a jobb minőségű készülékek közé tartozik.
Tudna valaki valami ötletet adni, hogy lehetne lecsendesíteni a szivattyút?
Én az ötrétegű műanyag csövet javasolnám, én ilyennel csináltam, menetes (oldható) idomokkal.
Igaz kissé kaotikus lett a végeredmény, de legalább működik. Ezekből a Henco, Uni az olcsóbb kategória. Persze így is néhány százezerrel drágább lett a végén mint a lágy rézcső amit a "mester" elkezdett csinálni aztán kénytelen voltam elzavarni mert jól megtaposták a már lefektetett rézcsöveket és a hiányzó idomokat 3-4 másik idommal pótolták, stb.
Tanácsot kérnék: a most épülő házamban költségkímélés okán magam szeretném szerelni a víz- és fűtéscsöveket. Milyen rendszert tudtok ajánlani, amit magam is össze tudok szerelni, de mégse kerül egy vagyonba? Válasz jöhet e-mailben is, és előre is köszönöm!
