Loewenhoek - eredetileg L(e)euwenhoek (ejtsd: l(é)öwenhúk), holland név, szó szerint azt jelenti hogy "az oroszlán sarka" (sarok mint épületelem). Delft városában Zuid-Holland tartományban van a Leeuwenpoort (Oroszlánkapu), melynek a sarkán élhetett az első viselője.
Behrens - holland név, a Behrend személynév apanévi alakja, az pedig a Bernhard germán személynévből ered.
> még egy kérdés úgy tudom a hindi névben a di-t gyi-nek ejtik ez akkor szlovák név?
Nem, ez magyar név. Az -i előtti lágyulás a magyar nyelv palóc nyelvjárásaira jellemző (még azoké is, amelyek a mai Mo. keretein belül találhatók). Szóval a Hindi az irodalmi nyelv szerint, a Hingyi pedig a helyi nyelvjárásnak megfelelően ejtett változat.
Jo estet kivanok minden kedves tudosnak es olvasonak!:)
Mar regen nem voltam itt, talaltam egypar uj ost es szeretnek a nevuk felol erdeklodni.
Vig/Vigh
Marczinka
Koszonettel,
MJK
Petranics: Szláv (vlsz. délszláv) Petranić ~ Petranič magyarosodása apanév, amely a Petran alapnévből és az -ić ~ -ič apanévképzőből áll. A Petran a szláv Petar ~ Peter ’Péter’ személynév szláv -an (kicsinyítő) képzős származéka.
Samai: Ha ezt magyarosan kell olvasni, akkor vlsz. magyar név. Vagy egy Sama (Samó, Zsama, Zsamó) nevű helyre utaló lakosnév [de ilyet eddig nem leltem], vagy egy régi Sama személynévhez képzett apanév. A Sama a biblia Sámson név Sám rövidülásének és az -a kicsinyítő képzőnek a kapcsolata).
Samel: Német név. Talán összefügg a n. Sammler névvel, így a ’pénzgyűjtésre’, az ilyen hajlamra utalhat, vagy a Sam- kezdetű nevek (Samual, Samson, Samen ’mag’) rövidülése -el kicsinyítő képzővel.
Korbel: Német személynév: a n. Korb ’kosár, kas’ szó -el kicsinyítő képzős származéka. A magyar névkincsben lehet, hogy szláv (szlovák) közvetítéssel jelent meg, vö. szlk. Korbeľ.
Simacsek: A pannonszláv (szlovák, cseh, szlavón-horvát) Šimaček név magyarosodása. Ez utóbbi többszörösen képzett személynév: Šima ’Simon név rövidülése’ + -ak nagyító képző (> Šimak, Šimák) + -ek kicsinyító képző.
Hujder: A német Huider (Huyder) név magyarosodása. Egy Huid (Huyd) helynévből képzett lakosnévnek tűnik. Ez utóbbihoz nem találtam adatot, ill. etimológiát, de a lehetséges alapjához vö. régi alnémet huyd(en) ’ma’ (~ holl. heden, n. heute), huyd ’bőr’ (~ holl. huid, n. Haut), huyden ’(meg)óv’ (~ holl. hoeden, n. hüten), (h)uyder ~ euder ’csecs’. (Ez utóbbi esetén köznévi eredetű személynévre is gondolhatunk.)
Krizsán: A román Crişean, azaz ’Kőrös [folyó] vidéki’ lakosnév magyarosodása.
Paragi: Magyar lakosnév: egy Par(r)ag (esetleg Parlag) nevű helyre valósi. Egy lehetséges helynévhez vö. Parrag (ma Parage, Szerbia, Bačka Palanka környékén).
Eiler: Régi német apanév, a régi n. Eilhard ’gyors+merész’ személynév csonkolása az -er apanévképzővel.
Kriszt: A régi német Christ ~ Krist személynév magyarosodása. Ez pedig a n. Christian ’Krisztián, Keresztély’ rövidülése.
Gozelman: A német Goselman(n) magyarosodása. Ez utóbbi vlsz. egy Gosel nevű helyre utaló lakosnév. (Ilyen nevű hely van ma pl. a türingiai Ponitz részeként.)
Bodor: Régi magyar, testi tulajdonságra, göndör hajra utaló személynév.
Podinger: Német lakosnév: egy Poding nevű helyre valósi.
Gremsperger: Német lakosnév: egy Gremsberg (> Gremsperg) nevű helyre valósi.
Hornperger: Német lakosnév: egy Hornberg (> Hornperg) nevű helyre valósi.
Szokodi: Ha találnánk magyar nyelvterületen Szokod helynevet, akkor lehetne lakosnév; de ilyet eddig nem találtam. Ezért lehet, hogy szavajárási név -i melléknévképzővel (az illető jellemző fordulata volt a szokod szó.)
Hollós: Magyar lakosnév: egy Hollós (pl. Vasban négy egymás melletti ilyen falu is van [volt]: Nemeshollós, Rempehollós, Egyházashollós, Hidashollós) nevű helyre valósi.
Tonka: Régi magyar, ill. szláv személynév: a Tamás személynév Tom rövidüléséhez járuló -ka kicsinyítő képzős Tomka személy- ill. családnév alakváltozata.
Hindi, Hingyi: Magyar lakosnév: Hind nevű helyre valósi. Ezt a helynevet talán pontosan lehet azonosítani a Nyitra környéki Kis-, ill. Nagyhind községekkel (ma Malé, ill. Veľké Chyndice, Szlovákia)
Multényi: Magyar lakosnév: egy Multény nevű helyre valósi.
Sothi: Vagy egy magyar lakosnév: egy Sót (esetleg Zsót, Csót) nevű helyre valósi. Vagy magyar apanév: egy régi Sót (esetleg Zsót, Csót) személynevű ember leszármazottja.
Guzmics: Jelenkori adatait – a magyaron kívül – szinte kizárólag horvát területen találtam meg Guzmić alakban. Alakilag világos, hogy ez Guzm- (Guzma) alapnévhez -ić képzővel alkotott apanévtől van szó. Alapnév etimológiájához egyelőre csak az az ötletem van, hogy a Kuzma ’Kozma’ (< lat. Cosma < gör. Κοσμος ’ékes, díszített; rend, illem’) név alkalmilag zöngésült változatáról van szó. (A másik, eddig bennem felmerült etimológiai alap, a hv. guz(a) ’far’ valószínűtlen, mivel nincs megfelelő -m- képző.)
Léhner: Német név. (1) Társadalmi helyzetet kifejező, ’hűbéres’ jelentésű név (vö. n. Lehnrecht ’hűbérjog’, Lehnsherr ’hűbérúr’ stb.) (2) Lakosnév (1) egy Lehn- helynévből, pl. Lehn (Észak-Rajna–Vesztfália, Szászország, Svájc), Lehna (Türingia), Lehen (Bajorország, Észak-Rajna–Vesztfália, Baden-Württemberg), (2) egy olyan településrészről, amely hegyoldalra épült, vö. n. Lehne ’hegyoldal, ereszkedő, lanka’.
Busai: Magyar keletkezésű név. Vagy egy Busa helynévhez képzett lakosnév, vagy a Busa (ami ’széles homlokú; dús hajú, szemöldükú, bajszú; komor, nyakas’ jelentésű ragadványnév) személynévhez képzett apanév. (Mivel eddig a Busa helynevet kimutatnom nem sikerült, valószínűbb az utóbbi alternatíva).
Rapi: 1) Magyar keletkezésű név a) egy Rap(p) helynévhez képzett lakosnév, vagy b) a Rap(p) személynévhez (etimológiáját l. később) képzett apanév. Az első opciót erősíti, hogy van Rapp helység (mai Rapovce, Szlovákia), és van magyar Rappi, ill. szláv eredetű Rapszky vezetéknév. Mindazonáltal nem zárható ki, hogy a Rapi független ezektől és apanévi eredetű.
2) Idegen név magyar adaptációja. Itt elsősorban a szláv Rapich, ill. német Rappel magyarosodására gondolhatunk. Ezek alapja ugyanaz a Rap(p) személynév, amelyet a magyar etimológiánál is említettem, plusz kicsinyítő képzők.
Rap(p): A magyar névkincsben is megjelenő német személy- és vezetéknév. Etimológiájára több (egymást ki nem záró!) lehetőség adódik: – A köznémet Rabe ’holló’ nyelvjárási alakja. – A Rappold német személynév csonkolása. – Ragadványnév az alnémet rap ’gyors, heves’ szóból. – Ragadványnév, tulajdonosnév a n. Rappe ’fekete ló’ szóból
Bobák: Szláv név. Végződése alapján leginkább nyugati szláv (cseh, szlovák, esetleg lengyel). Alapja a közszláv bob ’bab’ szó, amelyhez az -ák nagyító képző járult. Délszláv változata, a Boban, máig személynév.
Zsíri: Magyar keletkezésű név: a) egy Zsír- helynévhez képzett lakosnév, vagy b) a Zsír személynévhez képzett apanév. A lakosnévi eredet látszik a valószínűbbnek, a helynévhez vö. Zsír (ma Žirovce mint Herľany része, Szlovákia), esetleg Zsira (Győr-Moson-Sopron m.). A személynévi eredet mellet az szólhat, hogy a ’kövér’ jelentésű m. Zsír személynév több származéka is ismert, vezetéknévként is, vö. Zsíros, Zsirka, Zsirkó, Zsiró.
Körei: Magyar keletkezésű, valamely Köre tagot tartalmazó helynévhez képzett lakosnév. Az alapul szolgáló lehetséges helynévhez, vö. Kisköre (Heves m.), ill. Vágköre (ma Okrut mint Udiča része, Szlovákia; ez utóbbi csak 1899 utáni névkeletkezés esetén). Mivel a névben az -i képző előtt megmaradt az -e-, ezért fiatal névalakulatra gondolhatunk. Megfontolandó az a tény, hogy a Családnévváltoztatások Magyarországon 1800-1893 c. munka szerint az adott időszak alatt ketten Köreire magyarosítottak. (Nem biztos, hogy a magyarosítás forrása ez volt, de a m. [Vág]körei névhez megfontolandó a történelmibb, szlovák eredetű Okrutszky [Okrucký] szinonima.)
Here: Magyar keletkezésű ragadványnév a m. here ’méh hímje; (innen) naplopó, semmittevő’ közszóból.
Venczellák: Véleményem szerint ez a cseh Venclák vezetéknév megmagyarosodása. Ez a régi szláv Vęntislav (> cs. Václav) név régi német Wenzel változatának csehek által visszakölcsönzött Vencl (ez cseh családnév is) alakjának és a cseh -ák nagyító képzőnek a kapcsolata.
> ugyanitt az 1740-es években volt Kuruc (Kuricka), Labanc (Labanczka) család is...ill. én úgy gondolom, hogy ezek a családok valamiért felvették ezt a nevet...találtam rá utalást az alábbiak szerint: Kuruc al. Pilißky). Mi lehetett ennek a magyarázata?
Én tartom valószínűnek, hogy ezek ragadványnevek voltak. A Labanc névben magyar kulturális befolyás látszik (a megfelelő szó szlovákul labanec), ezért nem vlsz., hogy a motivációs erő sajátosan szlovák lenne. Amire hirtelen gondolni tudok, hogy pl. ez a két család „harcban” volt egymással, mint a kurucok vagy a labancok. Esetleg szóba jöhet a m. kuruc szó ’nyakas, konok; harcias; autoritást, törvényeket nem mindig tisztelő’, a labanc jelenthet ’hatalomhoz lojális’-t, ill. a kuruc ellentétét (’megalkuvó, gyáva’ stb.). A Labanc kijöhet szavajárási névként is pl. az Azt a labanc anyádat! káromkodásból.
Érdeklődnék egy vezetéknév után, már szinte mindenhol kérdeztem hátha valaki tud róla v.mit, de eddig még senki semmit, reménykedem benne ti talán tudtok segíteni, ez a név nem más mint a : Venczellák
Ha valaki valamit tudna róla mondani hálás lennék!!!
Ami miatt ez felmerült, hogy a 19. századra csak jak változatot találom, sem a Cjak, sem a Svjak nem ment át. Persze elköltözhettek, azonban lévén ezek nagy családok 1-1 képviselő maradhatott, s mint nálam jobban tudod igen zárt közösség volt a 19.sz közepéig.
(Mindezt az 1790-es években lévő házasság miatt tettem fel, mert utazom vissza az időben)
Következő kérdésem:
ugyanitt az 1740-es években volt Kuruc (Kuricka), Labanc (Labanczka) család is...ill. én úgy gondolom, hogy ezek a családok valamiért felvették ezt a nevet...találtam rá utalást az alábbiak szerint: Kuruc al. Pilißky).
Mi lehetett ennek a magyarázata?
Pusztán a történelem? S vajh' m,iért csak ad hoc alapon?
Névként én más etimológiát adok, mint Nibelung a 3316-osban.
Böröcz: A Berec(z)k(i/y) névkapcsán az 554-558., 1026-1033., ill. 1129. hozzászólásokban előjött a ma is anyakönyvezhető magyar Berec személynév <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=215>, amely a régebbi Bereck forma egyszerűsödése, ez utóbbi pedig a latinizált Brictius szentnévből jő. A Böröc(z), nem más, mint a Berec személynév ö-ző nyelvjárási változata.
A Žjak igen egyszerű eset: szlovákul ’diák’ jelentésű közszó.
A Čjak nehezebb dió. Ez hangtanilag megfelelhet a magyar Csák nemzetségnévnek, amelyhez Kiss Lajos is nyugati szláv személynévi ekvivalenciákat ad a cseh Čak, lengyel Czak személynevek formájában. A középszlovák -ia- (-ja-) kettőshangzóhot, amely a hosszú -á- eredti lágy msh. utáni megfelelője vö. cseh žák ~ lengyel (régi) żak ~ szlovák žiak (a fenti írásmódban žjak) ’diák’.
A Čjak tehát egy önálló név, azonban ritkasága folytán nem lehet kizárni a névtévesztést, azaz helyettesítését egy ismertebb, etimológialag világosabb névvel. Így egy esetleges Čjak > Žjak feltételezhető (a fordított irány már nehezebben). [És ha már tévesztést feltételezünk, akkor a Švjakot és a hasonló neveket sem zárhajuk ki.)
Kan(y)kó: Ez bízvást összetartozik a Kanyó vezetéknévvel, és ekkor egy régi személynévre kell gondolnunk, amely egy Kan(y)- alapnévre megy vissza különféle kicsinyítő képzőkkel. A név eredetéről egyelőre a forrásaimban nem találtam semmit. Mindenestre alakilag magyarnak és/vagy szlávnak imponál. Ezek közül a „megérzésem” elsősorban a magyar felé orientál. Az alábbi lehetőségeket látom (a csökkenő valószínűség sorrendjében): a Kan(y)- alapnévre:
– Testi tulajdonságra utaló ragadványnévi eredetű személynév. Két – etimológiailag egyébként összefüggő – alapszó vonható ide: * konya ’lekonyuló, lehajló’ – akár – mint állatoknál – a fülre, akár más testrészre, pl. a bajuszra, vagy a hátra utalóan; * kancsal ’rossz szemű’
– Állatnévi (jellemre, tulajdonra, foglalkozásra stb. utalóan) ragadványnévi eredetű alap lehetnek a kan ’hím (elsősorban disznóé)’, vagy a kánya ’ragadozó madár’ szavak.
– Igen régi, török méltóságnévre visszamenő személynévvel lenne azonos, amelynek mai közszói alakja kán (ill. történelmi művekben kagán), a legrégebbi forrásokban pedig személynévként Keán, Kaján.
– Kon-, Kan- kezdetű személynevek rövidülése (pl. Konstantin)
Különösen ez utóbbi a szláv eredetet is megengedi, azonban a magyar eredet mellett szól az, hogy több magyar kankó közszó is létezik. A fenti etimológiákon kívül még ezek közvetlenül is lehetnek a Kan(y)kó név forrásai:
– kankó ’egyfajta szűrdolmány’; ismeretlen eredetű magyar szó, névként a jellemző viseletre utalhatna, esetleg foglalkozásnév lehet (kankókészítő szűrszabó)
– kankó ’horog (elsősorban kocsikerék fékezésére lejtőn lefelé)’; eredetét a konya, ill. kacs (~ kancsal) szavakra vezetik vissza; a konyához hasonlóan testi tulajdonságra utalhat, de foglalkozásnév is lehet (kocsis, aki jellemzően használja ezt a fékezőszerszámot).
----
A többi 3302-esbeli etimológiával helybenhagyom.
----
Ad Niglin: Én ezt az 3310/3309-ben említett n. Nickl személy- ill. családnévhez sorolnám, amelyben eseti -kl- > -gl- zöngésülés zajlott le (ilyenhez vö. m. bicigli < bicikli). Az -in a végén lehet egy szláv birtokos képző, de a német -(l)ein kicsinyítő képző formája is. Ez utóbbira utalhat, hogy a létező Nicklin névforma Angliába is átkerült a normann hódítással. A név így lehet német is, de angol is.
(Végző soron az alapnévként a latinosított Nigellus nevet sem zárhatjuk ki. Bár ez jobban az angol etimológiához kötne minket.)
Ad Moser: Nem hagyhatjuk ki azt a harmadik opciót, amely szerint ez a Moses ’Mózes’ személynév -er képzős apanévi származéka.
Az etimológiai szótár szerint a "böröc" szó az német "Protze" - "ágyutaliga" szó bajor-osztrák "Brotz" - "kordé, kétlovas kocsi" szavából ered. Ez magyarosodott a "böröc" hangalakra.
A nevet én is megtaláltam. Ahogy utána néztem a Touchard név a franciában a "toucher" igéből eredő lakosnév, a bika leszúrásához van köze állítólag.
Ámbátor amire én is gondoltam az az, hogy talán közös germán személynév-tőről fakad a két név. Ugyanis amíg a franciában a "ch" = "s", addig a németben erős 'h'. Tehát nem kerülhetett volna közvetlenül a franciából át a név. Viszont az lehet, hogy közös tőről ered mint pl. Renoir és Reinhardt nevek.
Azt hiszem végeredményben a Theodhard névből ered ez a név. Ez egy germán személynév, "theod" - "nép", "hard" - "merész, bátor" a két eleme.
Üdv
Balázs
ps: Mivel a "dt", "d", "t" ejtése a német nevek végén ugyanaz, így nem igazán számít a névnél hogy hogy írták le.
Korábban már kérdeztem a vják nevet, s ehhez kiegészítőleg kérnék szépen segítséget:
a 18.sz.-i anyakönyvet olvasgatva a következő neveket találom, melyek számomra hangzásilag hasonlók (de, teljesen béna vagyok az ilyesmihez, természetesen)
ják
Čják
Kérdésem: ezek a nevek tartozhatnak-e egy családhoz?
Stiegler - lakosnév egy olyan emberre aki egy átjárónál, útzárnál lakott (középfelnémet "stigele" szóból)
Frech - a középfelnémet "vrech" szóból, jelentése "merész, bátor, igyekvő"
Beck - ha északnémet akkor a "beke" - folyam szóból (délnémet "Bach")
ha délnémet akkor meg a nemrég elemzett Becker névhez hasonlóan "pék"
Tettinger - Saarvidéken van Tettingen község, oda valósi személyt jelent
Tuchardt - ez egy germán személynév, még keresem hogy mi lehet pontosan
Niglin - szerintem nem német név, inkább szláv lehet, LvT-t várjuk meg vele
Nikl - a Miklós név Nikolaus alakjánal becézése (ilyen alakban bajor-osztráknak tűnik)
Harbeith - én a germán Herbert (hari - sereg, bert - bátor) személynévből eredeztetném
Feigl - ha délnémet
ha csak német akkor a "viol" - "viola" szóból
ha zsidó akkor a "Feygl" (<- "foygl" - "madár") szóból való női személynévből
Mózer - ha délnémet akkor a középfelnémet "mos" - mocsár szóból
ha északnémet akkor az északnémet "mos" - zöldség szóból
Terminger - szerintem már elpusztult község, de község az biztos, oda valósi
Grünfelder - "zöldmezei" (gyakori zsidó név) de van Grünefeld Brandenburgban is
Berger - "hegyi" (ez is lehet zsidó név), van Bajorországban Berg község, de mivel jelentése "hegy" ezért hegyre végződő községnevek és hegyes részekből is eredhet
