Keresés

Részletes keresés

dezsoKE Creative Commons License 2021.07.24 0 1 1287

Én viszont kijavítottam Galilei és Newton 400 éves hibáját ejtőkísérlettel, egy darabbal. A kúpinga nem jó, csak az ejtőkísérlet, te lovas, meg a többi.

 

Na, hogy csinálom? :-)

Előzmény: jogértelmező (1285)
dezsoKE Creative Commons License 2021.07.24 0 1 1286

Demer Einstein azt mondta, hogy nem mondja, mikor nincs igaza, ezért amikor mondja, de nincs igaza, mivel nem olyan, pedig mégsem,  holott más minden, ami nem létezik. Ezért Einstein megbukott, éljen a gumiszoba-fizika! :-)

Előzmény: Elminster Aumar (1284)
jogértelmező Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1285

"Az elsö Nobel díjat az ejtökisérletemért kapom, amiben kimutattam hogy a testek különbözö nehézségi gyorsulással esnek!"

 

Nem kapod meg, mert kúp-ingákal kísérletező kisdiákok óvást nyújtanak be.

A kúpinga ugyanis kiválóan alkalmas a súly és tömeg arányosságának igazolására - amit te cáfolni akartál.

 

Itt megnézhető a működése:

https://www.geogebra.org/m/pQfZY0iW#material/cTwD4m8w

Előzmény: szaszg+++ (1269)
Elminster Aumar Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1284

Próbáld meg felfogni végre:

 

A kb.szott ingaórád KÉTFÉLE MÓDON függ a gravitációtól: egyrészt a nehézségi gyorsulás határozza meg a lengésidejét (nagyobb effektus), másrészt a gravitációs potenciál hat a helyi mért időre (icike-picike effektus)

Az atomórát csak EGYFÉLEKÉPPEN befolyásolja a gravitáció: a gravitációs potenciál hat a helyi mért időre (icike-picike effektus)

 

De megfogalmazom másképpen: a nehézségi gyorsulás helyi értéke konkrétan az ingaórára, mint mérőműszerre hat, HIBÁSAN méri helyileg az időt, ha nem arra a nehézségi gyorsulásra van kalibrálva. Ezzel szemben a gravitációs idődilatáció a helyileg mérhető időre hat, akármivel is méred, atomórával, zsebórával, vagy éppen a pulzusszámoddal. És igen: az ingaórára is hat, de mivel azt már elb@szta, hogy nem erre a nehézségi gyorsulásra van kalibrálva, ezért az ingaóránál nem oszt nem szoroz az áltrel effektus.

Előzmény: szuperfizikus (1283)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1283

Ahogyan belebonyolódsz, egyre nagyobb butaságokat beszélsz. 

 

"Merthogy az inga mozgásegyenletében ott van a nehézségi gyorsulás..."

 

Így van, benne is kell hogy legyen. 

 

 

De milyen érdekes? Az atomóra frekvenciaváltozási képletében is benne van a gravitációs potenciál.

Szóval már megint lábon lőtted magad. 

 

Miért is van benne?

 

"Az atom olyan frekvenciát bocsát ki, amely annak a gravitációs térnek a potenciáljától függ, amelyben van."  (Einstein)

 

Furcsa is lenne, ha az atomóra frekvenciája is a gravitációtól függene, de a képletben meg nem lenne benne a gravitációs potenciál. 

 

Csakhogy az ingaóra esetében az erősebb gravitációban nő a óra frekvenciája, az atomóra esetében pedig csökken, ami nem lenne lehetséges a relativitáselmélet szerint, mert Einstein elméletében magának az időnek kellene lelassulnia és ezt az időlassulást kellene követnie az összes órának. De az ingaóra nemcsak, hogy nem követi, de éppen az ellenkezőjét teszi. 

 

 

A relativitáselmélet semmit sem ér. Előbb-utóbb te is rá fogsz jönni, ha gondolkodsz.  

Előzmény: Elminster Aumar (1279)
őszszakál Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1282

„úgy mutatják magukat minths kétféle töltésük lenne, amik megmaradnak.”

 

Amennyiben a töltések megmaradók, akkor nem lehet őket az energiával párhuzamba állítani, mert az nem megmaradó. Viszont a töltések „okozzák” a mezőket, amik c-vel terjednek, tehát van a töltéseknek „energiája”. Vagy mégse?

Előzmény: szaszg+++ (1280)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1281

Kovács András az elöadásában AZT mondta nincs is részecske meg mezö, csak mezö van. Én ebben NEM egyezek bele mint tudjátok. De  Maxwell egyenlet mellett van a töltéseket hordozó stabil részecskéknek is egy mozgásegyenlete, amiben Lagrange multiplikátorok is bele játszanak.

Előzmény: szaszg+++ (1280)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1280

Ha megkérdezünkmegy elméleti fizikust, Mi az elektron és mi a proton, akkor AZT NEM tudják, csak AZT modják hogy pontszerü részecslék.

 

Én viszont AZT mondom, hogy úgy mutatják magukat minths kétféle töltésük lenne, amik megmaradnak.

Előzmény: Elminster Aumar (1279)
Elminster Aumar Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1279

"Az atomóra frekvenciája éppúgy a gravitáció értékének megváltozása miatt változik meg, mint az ingaóra esetében."

 

Hát, nem.

 

Az ingaóra ELEVE A FIZIKAI MŰKÖDÉSÉBŐL EREDŐEN a nehézségi gyorsulástól függően jár. Merthogy az inga mozgásegyenletében ott van a nehézségi gyorsulás és az ingasúly tömegének értéke is, ezek tehát meghatározzák a lengés periódusidejét. És csak EZEN FELÜL hat rá pluszban az áltrel gravitációs idődilatációnak az aprócska hatása.

Az atomórára viszont csak ez az utóbbi aprócska hatás hat.

Ez két nagyon különböző helyzet.

Előzmény: szuperfizikus (1278)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1278

Elminster, szokásodhoz híven ismét butaságot beszélsz.

 

Az atomóra frekvenciája éppúgy a gravitáció értékének megváltozása miatt változik meg, mint az ingaóra esetében. Csak az ingaórát azért "nem szabad" használni, mert éppen ellentmond Einstein elméletének.

 

A jelenlegi fizika csalárdságát nagyon jól jelzi, hogy csak azokat a jelenségeket veszi figyelembe, ami (látszólag) véletlenül éppen illeszkedik Einstein téves elméletéhez, de amelyik ellentmond neki, azt figyelmen kívül hagyják. 

 

Ez a mai modern fizika. Ezért (is) kell mennie.  

Előzmény: Elminster Aumar (1274)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1277

"Elhajlik, de nem bomlik színekre."

Einstein (és Newton) képlete szerint nem. 

De a valóságban igen. 

Azonban ezt egy közeli égitest mellett elhajló fénysugár esetében jelenleg még nem tudják kimutatni, mert az színbontás szöge nagyon kicsi, így rövid távon nem kimutatható. 

Nagy távolságon azonban igen.

Előzmény: jogértelmező (1264)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1276

Elmister, Nagy tévesésben vagy, Einstein áltreljét NEM igazolná semmi SEM! De ezt is már végig tárgyaltuk!

 

A gravitációt elemi töltések okozzák!

Előzmény: Elminster Aumar (1274)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1275

És ez ezért van mert a gravitáciòt is elemi töltések okozzák!!!!

Előzmény: szaszg+++ (1272)
Elminster Aumar Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1274

"A magasabban lévő ingaóra jár lassabban, pedig Einstein elmélete szerint gyorsabban kellene."

Azért, fizikához nagyonnemértő barátom, mert az ingaóra működését meghatározó képletekben ott vigyorog a nehézségi gyorsulás g-je. Ami pedig a Föld inhomogén gravitációs terében függ a felszín feletti magasságtól is.

Az ingaóra már akkor pontatlanul jár, barátom, ha Stockholmból a kalibrációját követően elviszik Szingapúrba, mivel még maga a földfelszín sem gömb alakú ekvipotenciális felület.

Az áltrel gravitáció idődilatáció kimutatására ALKALMATLAN egy olyan időmérő eszköz, ami a gravitációs gyorsulástól függően működik. Olyan időmérő kell, aminek semmi köze a gravitációhoz. Ilyen pedig az atomóra. De a rugós zsebóra is megtenné, csak nem elég pontos a pirinyó eltérés kimutatására.

Előzmény: szuperfizikus (1259)
dezsoKE Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1273

Kétlem. Csak aki jól végezte, az igazolta az egyetemes szabadesést...

Előzmény: szaszg+++ (1272)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1272

De ekor is az enyém volt az elsö!

Előzmény: szaszg+++ (1271)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1271

De legalább arra ad indítást, hogy a gravitációs fizikusok is ejtökísérletezzenek!

Előzmény: dezsoKE (1270)
dezsoKE Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1270

Egy darab kísérletért nem adnak semmilyen díjat. Akkor sem, ha jól végezted volna el...

Előzmény: szaszg+++ (1269)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1269

Az elsö Nobel díjat az ejtökisérletemért kapom, amiben kimutattam hogy a testek különbözö nehézségi gyorsulással esnek!

Előzmény: jogértelmező (1266)
dezsoKE Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1268

Nem mindegy, de az értékük egyenlő.

Előzmény: szaszg+++ (1254)
jogértelmező Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1266

" a testek esése meg NEM egyetemes!!"

 

Rosszul tudod. Hamis állítás. Unalmas vagy.

Előzmény: szaszg+++ (1261)
jogértelmező Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1265

Nem ismétlem magam, ezért nem írtam törvényt és kísérletet. Nagyon unlak, és nem támogatlak.

Neked segíteni olyan, mint disznó elé gyöngyöt szórni.

Előzmény: szaszg+++ (1261)
jogértelmező Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1264

"a fény a légkör nélküli égitestek esetében is elhajlik. Tehát nem ez az ok.
"

 

Elhajlik, de nem bomlik színekre.

Előzmény: szuperfizikus (1262)
jogértelmező Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1263

" A magasabban lévő ingaóra jár lassabban, pedig Einstein elmélete szerint gyorsabban kellene."

 

Kamu. Einstein elméletének nincs ilyen tétele.

Előzmény: szuperfizikus (1259)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1262

"Magyarázatod hibás, mert anizotrop közegben a fehér fény "színekre bomlik"."

 

 

Gyula magyarázata valóban hibás, de nem azért, amit te írsz. 

Azért hibás, mert a fény a légkör nélküli égitestek esetében is elhajlik. Tehát nem ez az ok. 

 

 

Előzmény: jogértelmező (1255)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1261

Jogemésztö, NEM tudtál egyetlen egy érvényes természeti törvényt sem felsorolni, NEM tudtál egyetlen egy érvényes kísérletet SEM Einstein igazolására Ide tenni,  a testek esése meg NEM egyetemes!!

 

Menj szard ki magad.

Előzmény: szaszg+++ (1257)
jogértelmező Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1260

" A Planck államdó egy Lagrange multiplikátor!"

 

Egy arányossági tényező. Hiába cifrázod.

Előzmény: szaszg+++ (1256)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1259

"Már mondtam, hogy eltérő magasságban működő atomórák nem egyformán járnak."

 

 

Ez lehetséges, hogy így van. De ez nem jelenti azt, hogy maga az idő telne másképpen. 

 

Ha ezt a kísérletet nem atomórákkal, hanem ingaórákkal végzed el, akkor is az derül ki, hogy a különböző magasságban lévő ingaórák is más ütemben járnak. 

 

Csakhogy éppen fordítva, mint ahogy Einstein szerint kellene. A magasabban lévő ingaóra jár lassabban, pedig Einstein elmélete szerint gyorsabban kellene. Az atomóráknál a magasabban lévő óra jár gyorsabban.

 

Akkor most az idő mit csinál? Atomórával mérve lelassul, ingaórával mérve pedig felgyorsul. Erről mélyen hallgatnak az einsteinhívők, mert ez helyből cáfolja őket. 

Előzmény: jogértelmező (1244)
jogértelmező Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1258

Fotolemezeken a fény csak pontszerű nyomokat hagy. Valamint elektronokat szabadít ki negatív töltésű fémekből az UV sugárzás. Ettől tűnik a fény részecskesugárzásnak.

Előzmény: szuperfizikus (1253)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.07.24 0 0 1257

A magyarázatod Eddington mérésére hivatkoztatva hibás!

 

Légy szíves hagyd abba ömleszteni a meg NEM emésztett ostobaságoaidat. Nekem okádni Kell töle!

Előzmény: jogértelmező (1255)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!