"Egy központi fényforrásnál nem lehet vitatni a vagon végeinek egyidejüségét."
Hogyne lehetne! Triviális, hogyha a vagon közepén felkapcsolod a lámpát, akkor az a vonaton ülők szerint egyszerre éri el a vagon két végét, de a sín mellett álló bakter szerint a vagon hátsó fala elébe siet a fénynek, ezért azt hamarabb éri el, míg az első fal elfut a fény elől, ezért azt később fogja elérni. És itt most csak azt az egy posztulátumot használtam ki, hogy a fény a vonaton ülők és a bakter szerint is c.
"Bocs igazad van, a fénysugaraknak kell 45fokba távozniuk a vagontól, akkor a tükröknek a vagonra állított merőlegeshez képest 22,5fokkal kell elfordulva lenniük. "
Szerintem maradj egyelőre 1D-ben, azaz a megfigyelők, a fényforrás legyen a mozgás irányában. A 2D verziós sokkal bonyolultabb... Szóval legyen a vagon két vége tükör, a középen fényforrás, a végén visszatükröződő fény, ami visszatér a forráshoz. Mit akartál ezzel kihozni?
"azt állítod, hogyha a fény elől v sebességgel menekülünk akkor lassabban érne el bennünket."
Abban a világban, amelyben nem így volna, a fény minden távolságot egyszerre futna be, és máris nem kellene agyalni a fénysebességen túli információtovábbításon, hiszen pl. a fényt lehetne használni erre a célra.
Nem besültem, csak csökkentettem a vitatható pontok számát.
Egy központi fényforrásnál nem lehet vitatni a vagon végeinek egyidejüségét.
Bocs igazad van, a fénysugaraknak kell 45fokba távozniuk a vagontól, akkor a tükröknek a vagonra állított merőlegeshez képest 22,5fokkal kell elfordulva lenniük.
Hagyd azokat az órákat, ráérnek ha már értesz valamit az egészből.
Az általad felvetett elrendezésben aza fontos, hogy előbb eléri azt aki a helyén maradt, és csak azután azt, aki szalad előle.
Ne próbáld alkalmazni azt a zavaros szabályhalmazt amit tévesen specrelnek gondolsz, hanem használd a fejedet, sose bonyolítsd el a dolgot, csak a maga egyszerűségében gondold át.
"Áll két ember egymás mellett. Egyik elindul. Mögöttük villan egy lámpa. Szerinted egyszerre éri el őket a fény?!"
Külső megfigyelőként nem, de a saját idejében igen.
Az álló ember számára el telik a fény észleléséig T idő.
A mozgó embert T + T2 idő alatt éri el a fény, de a mozgó ember saját rendszerében lassabban jár az óra és ezért ő pont T-nek fogja észlelni azt az időt.
Ha nem így lenne, akkor ügyes kísérlettel megkülönböztethető lenne a mozgó és álló rendszer és nem lennének egyenértéküek az IR-ek.
"Amivel azt állítod, hogyha a fény elől v sebességgel menekülünk akkor lassabban érne el bennünket. :O)"
Vezesd le, hogy következik ez az állításomból!
"Természetesen állításod nem igaz. A v sebességgel haladó vagon hossza rövidebb mint l, pont annyival rövidebb, hogy a fény pont időben oda érjen az l/2-höz."
Én csak és kizárólag a sín rendszerét használtam a leírásban. Az l, a vagon sín rendszerében mért hossza. A c a sín rendszerében mért fénysebesség. A t a sín rendszerében mért idő.
A sín rendszerében a sín rendszerében álló megfigyelő egyszerre látja a két fénysugarat, a hozzá képest eltávolodott vonaton utazó megfigyelő nyilván nem, hiszen nincs rajta a két fényforrás közötti felezőponton (mivel azon a sín rendszerbeli megfigyelő van, amitől már s=t*v távolságra van)
Még egyszer: minden adatot a sín rendszerében írtam fel, ebben a példában a specrel egyetlen állítását sem használtam fel, csak a te leírásodat követtem!
"A fénysugárnak t=l/2c időre van szüksége az l hosszúságú vagon felének megtételéhez, ami idő alatt a vonat - vele a vonaton lévő megfigyelővel - s=v*t=v*l/2c távolságot tesz meg"
Amivel azt állítod, hogyha a fény elől v sebességgel menekülünk akkor lassabban érne el bennünket. :O)
Természetesen állításod nem igaz. A v sebességgel haladó vagon hossza rövidebb mint l, pont annyival rövidebb, hogy a fény pont időben oda érjen az l/2-höz.
A rövidülést a külső megfigyelpő látja, a belső meg úgy mintha a vagon állna.
Mindkét esetben mindkét lámpa fény azonos aidő alatt teszi meg az azonos távolságokat.
Akár áll (ami eleve relatív), akár (valamihez) tetszőlegesen egyenletesen mozog.
Összefoglalom, hogy mit állítasz, csak hogy te is lásd, hogy mekkora orbitális marhaság.
Van két megfigyelőd: az egyik a vonathoz képest áll, a másik a sínhez képest. Tegyük fel, hogy egy vonalban vannak, azaz a sínhez rögzített rendszerben a villanás időpontjában a két megfigyelő ugyanazt a téridő pontot foglalja el.
A te állításod az, hogy mindkét megfigyelő egyszerre fogja érzékelni a két fénysugarat. A fénysugárnak t=l/2c időre van szüksége az l hosszúságú vagon felének megtételéhez, ami idő alatt a vonat - vele a vonaton lévő megfigyelővel - s=v*t=v*l/2c távolságot tesz meg, azaz a sínhez rögzített megfigyelő - aki nyilván egyszerre érzékeli a két fénysugarat - észlelésekor ennyi lesz a távolság a két megfigyelő között. Na most ugye látod, hogy pontosan egy megfigyelő lehet a felezőponton, ahol a két fénysugár egy időben érkezik meg, tehát két, egymástól s>0 távolságra lévő megfigyelő közül legfeljebb az egyik észlelheti a két fénysugarat egyszerre.
"A fénynek tök mindegy hogy vagonon belül vagy kívül terjed."
Ez rendbe van.
"Mivel a fény sebessége véges, természetesen lehetetlen, hogy a mozgó vonat közepét és a sín mellett ácsorgó vasutast is egy időben érje el mindkét villanás fénye."
Ahogy Nevemteve-nek is kivejtettem az (A) (B) lámpa fénye egyszerre éri el mindkét megfigyelőt, mivel a vagonban mint IR-ben nem változnak a körülmények ahhozképest, hogy áll, vagy mozog.
Egy töltésen állő vagon és a mellette álló vasutas megfigyelése között viszont nem lehet különbség.
Hangsúlyozom az (A) és (B) fényének beérkezése közötti idő különbségről és nem a két megfigyelőhöz való érkezése közötti idő különbségről van szó.
A fentiek tetszőleges sebesség esetén is fent áll.
"A sín rendszerében a két villanás egyidejű, és a kocsi elejénél levő villanás fénye előbb éri el a vonat közepét, mivel a vonat is arra mozdul."
Ha ez igaz lenne, akkor a fénysebesség sebességtől függő lenne és nem lenne állandó.
A fény a vonat sebességétől függetlenül azonos idő alatt (mintha állna) éri el a vonat közepét
Az első lépés az lenne a megértés felé, ha észrevennéd, hogy két esemény (első és hátsó lámpa felkapcsolása) ami egyidejű egyik rendszerben, az lehet nem egyidejű egy másikban.
De eddig nem jutottál el, mert egyrészt azt gondolod hogy mindenki más teljesen hülye, másrészt meg nem tűnődtél el azon, hogyan lehet valaminek a sebessége ugyanakkora egymáshoz képest mozgó megfigyelők számára.
A vagon közepén lévő megfigyelő egyszerre észleli a fényüket, ha szinkronba egyszerre kapcsolják fel őket.
Ez sebességtől független esemény.
Tehát ha a vagon áll a töltéshez képest, akkor is és ha 0,99999c sebességgel száguld, akkor is.
Tegyük fel, hogy a 2 lámpa ugy van elhelyezve, hogy a fényüket kivülről is lehet látni.
Ha a töltésen álló vasutas vonalában egy merőlegest vonalat húznak a sínre és amikor a vagon közepén űlő megfigyelő pont ebben a vonalban van, akkor felkapcsolják a lámpákat.
Akkor mint a külső, mint a belső megfigyelő egyidőben észleli az első (A), hátsó (B) lámpák fényét.
Viszont a felkapcsolás idejének észlelésében lehet eltérés, mivel a vagon vége - közepe távolság, eltérhet a vagon vége - töltés oldal távolságtól, de ez a lámpák egyidejüségét nem befolyásolja, mert attól a másik oldal hossza azonos marad vele.
Azt elfogadod, hogy ugyanaz a fénysugár a mozgó utashoz és az álló bakterhoz képest is ugyanazzal a sebességgel terjed (annak ellenére, hogy az utas halad a bakterhoz képest)? Két lehetőség van.
1. Ha elfogadod, akkor mmormota legutóbbi magyarázatát is el kell fogadnod, igazából ezzel kezdi Einstein az első cikkét a témában.
2. Ha nem fogadod el, akkor nem a relatitiváselméletről beszélsz, ui. a fenti állítás axióma az elméletben.
Megjegyzem, nem mindennapi önbizalmadnak kell lennie... Úgy óhajtod megcáfolni a specrelt, hogy a legeslegelső, legelemibb dolgot se ismered belőle, azt amit Einstein a laikusoknak szánt könyve legelején írt le. :-)
A fénynek tök mindegy hogy vagonon belül vagy kívül terjed. Mivel a fény sebessége véges, természetesen lehetetlen, hogy a mozgó vonat közepét és a sín mellett ácsorgó vasutast is egy időben érje el mindkét villanás fénye.
A sín rendszerében a két villanás egyidejű, és a kocsi elejénél levő villanás fénye előbb éri el a vonat közepét, mivel a vonat is arra mozdul.
A vonat rendszerében a két villanás nem egyidejű, a kocsi elején előbb villan a fény, így hamarabb éri el a vonat közepét mint a később villanő hátsó.
Mondjuk a vonat két végén van egy-egy piros lámpa, amit a vonatvezető szerint egyszerre kapcsolnak be -- ezek a külső megfigyelő szerint nem egyszerre kapcsolódnak be. De mondjuk kívül is van két kék lámpa, amik egy bizonyos pillanatban épp a vonat két végénél vannak (a külső megfigyelő szerint), és akkor kapcsolják be őket -- a vonatbeli megfigyelő szerint a két kék lámpát kapcsolták be különböző időpontokban.
