Ma hívtak, hogy holnaptól ne szedjem a vérlázító tablettát, s 24-én éhgyomorral jelenjek meg a klinikán. Azt hiszem fenik a késeiket!
Szorítsatok légyszi a hétvégén, hogy minden símán menjen. Remélem a korházban is lesz legalább egy Aranyanygyal.
Akiket érint: érezzétek jól magatokat a múzeumi megnyitón, legyetek csinosak a Tengerészeti Világnap ünnepségén, s mulassatok jól Neszmélyen, hogy tényleg legyen belőle hagyomány! Ahogy szoktuk: jövőre ugyanekkor, ugyanitt!
A VASKAPU gőzössel és csatornával kapcsolatban tökéletesen összeállt a kép. de az valóban kérdéses, hogy a Grében-hegyfokhoz történt beállításáig mit és hol csinált? Csak mint érdekesség. Voltak vízállástartományok, amikor oly erővel folyott a víz Grébennél, hogy a vontatók sem tudtak átkapaszkodni, ilyenkor előbb a vontatót cipelte át a VASKAPU, majd visszaereszkedett az uszályért is, amig a vontató fönn túlerővel tartotta a vontát, s második fogásra ketten együtt húzták át az uszályt. nagyon kellett vigyázni, amikor átértünk, hogy a VASKAPU kötelét úgy engedjük el, hogy ne akadhasson bele semmibe, mert akkor az uszályt menthetetlenül félre vitte volna. Szép embert próbáló munka volt.
Hazafelé Siófokról tettem egy kis kitérőt, és a Sió útbajtett közúti hídjain csináltam néhány képet a hajózás feltételeinek illusztrálására. Természetesen egy vízeresztésnél nem ilyen vízállások vannak, tehát a meder is más képet mutat. Mindenhol az első a folyással szemben látott kép.
Szabadi/Siójut: a harmadik képen a híd alatti lépcső látszik.
A kofahajók szállitották pedig a sört de ezek naponta kétszer jöttek azt nem tudom hogy Mohácson és környékén mennyi sör fogyott. A ddsg és a meszhart két külön társaság egymással konkurálva dolgozott.A mohácsi bor elég jó minőségü alkalmam volt párszor megismerni. A sör palackozása a kikötő közelében volt, a vasut mellett.
Lefelé a gőzősők itt tudtak jóminőségü szenet vételezni ezért is mindig megálltak.
Akivel beszéltem szállitmányozó is volt.
Más: a posta mellet is volt egy konkurencia az Ibusz gyorsposta és hamarabb valamint két fillérel olcsobban szállitotta a postát. Ugy hogy harc a piacért már régi keletü csak most nehezen tudjuk elfogadni.
Ezzel szvsz nem vagy egyedül, -mármint, hogy a régi hajók érdekelnek-és nem is baj, ha az ilyen vagy még ilyenebb információkat megosztod velünk.
Például, ha már Mohácsra a személyhajók vitték a söröt, akkor mekkora igény lehetett? Úgy értem a személygőzösökön azért akkora nagy tehertér nem lehetett, következésképp viszonylag kevés hordó fért el rajtuk.Itt ,ebből a gondolatmenetből kizárhatjuk természetesen a kofahajókat, ott mindenhova pakoltak, ahol hely volt.
Lassan egy komolyabb bucsuztaton vagy más rendezvényen se tudok részt venni. De ha ismeröseim segitséget kérnek /szüret, épitkezés/ mindig fontossabbbnak tartom mint a hobbimat.
off off off
már lassan kiszorulok e topicrol mivel még mindig a régi jármüvek érdekelnek . tegnap megint eyg öreggel találkozam és mesélte hogy melyik gőzős vontaton utazott.BL/Gvinner/ ennek a német gőzősnek is magyar kapitánya és személyzete volt.Megtudtam azt is hogy a Kolovrátnak a lapátkerekei fából voltak. Ma ki tudná ezt megcsinálni. Én azt mindom hogy az idő elörehaladtával az emberisék csak hülyül. Régi mesterségeket már el se tudnánk sajátitani, nem is tudjuk elképzelni mi mindent megtudtak csinálni valamikor. A személyhajók a Dunán ugyanugy teherszállitást is végeztek mint a vontatok pl:Mohácsra a sört mindig hordokba személygőzösön szállitották.
Nagyon örülök, hogy (végül mégis) elmentünk szombaton Siófokra. Az egész kellemes és hasznos volt. Külön örülök, hogy sikerült összebarátkoznunk azokkal a személyekkel, akik - mert nem ismertek, ezért a saját szempontjukból teljesen logikusan - korábban a megjelenésünk ellenzői voltak... Tom fotókiállítása igen szép volt és nagy érdeklődést váltott ki. Az M.H.E. pultjánál jóval kisebb volt az érdeklődés, de talán nem is baj: a fontos és az érdeklődő emberek így is odataláltak (és nem is várta el senki, hogy egy családi nap összes résztvevője minálunk tolongjon...). Ezeknek a beszélgetéseknek eredményeként számomra számos érdekes műszaki és hajózástörténeti kérdésre derült fény. A készülő hajózási regiszterben az LI-LVI. csavargőzösök anyaga remélhetőleg igen részletes lesz!
Igen érdekes volt az a beszélgetés, amit a Gulács kapcsán folytattunk az egyik hajó gépüzemvezetőjével. Ott és akkor többen is kiakadtunk a menetrendi hajózás és a 7-es busz általa való összehasonlításán; meggyőződésem azonban, hogy a kolléga az adott hasonlatot nem abban az értelemben használta, ahogy mi. Nem értek azonban egyet vele abban az értelemben sem, ahogyan ő érthette (a jelen-nem-voltaknak talán itt kezd oszlani a homály). Ugyanis szerintem:
a balatoni menetrendi hajózás közönsége nem egy jármű hivatásforgalmához, hanem inkább a sétahajózáshoz hasonlítható. A 7-es buszon - más nem lévén - akkor is utazni fogok (feltéve ha nincs autóm, nem biciklizem, és túl messze van a gyalogláshoz a munkahelyem), ha annak színvonala csapnivaló, ld. pl.a budapesti vasuti elővárosi forgalmat! A balatoni menetrendi hajózásnak a vízen nincsen versenytársa, de versenytársa minden egyes más időtöltési lehetőség - a strand, a bor, a zsibvásár, az óriáskerék Siófokon - ami potenciális utasait elcsábíthatja. A balatoni idegenforgalom ördögi köre, hogy rövid a szezon, jóformán nincs is más szórakozási lehetőség, mint a strand, és emiatt (és sok egyéb ok miatt is) egyre kevesebb a vendég, emiatt azonban egyre rövidebb a szezon, stb. Ebből az egyetlen kitörési lehetőség a programkínálat bővítése és a szezon elnyújtása. Ennek egyik húzóereje pedig éppen a hajózás lehetne!
A balatoni hajózás kapacitását a csökkenő balatoni idegenforgalomhoz hozzáigazítani teljesen logikus stratégia, ha biztosak vagyunk az idegenforgalom folyamatos csökkenésében. Szűkülő piacon nagy eszköz- és élőmunka igényű, nem különösebben nyereséges - sőt, esetleg veszteséges - tevékenységet nem érdemes fenntartani, különösen nem jelentős beruházásokkal bővíteni. Ha azonban mégis megindul valami fölfelé a balatoni idegenforgalomban, akkor a hajózásnak egyre erősebb konkurenciával szemben kell majd érvényesülnie! Leépülő eszközparkkal és defetista marketinggel ez nem fog menni.
Pár évvel ezelőtt a MÁV 29-es vonal (északi part) esetleges privatizációja kapcsán
néhány vasutas ismerőssel komoly agytornát folytattunk arra vonatkozóan, hogyan lehetne a vonalat esetleg mégis gazdaságosan üzemeltetni. A gondolatkísérletek végeredménye az volt, hogy önmagában a vasútüzemeltetés garantáltan veszteséges, de más tevékenységekkel, elsősorban idegenforgalommal és vendéglátással kombinálva mégis nyereségessé tehető. (Pl. télen egyes vonatok helyett buszokat járattunk volna. Ezért a mondatért a vasutastopicból kiátkoznának. Kérem a heterókat, ne áruljanak be! Végül, mint annyi más vasúti reformötlet, a vonalprivatizáció is elhalt néhány hónap alatt; kiváló ötleteinket tehát nem mérhette meg a gazdaság.) Ja! és persze induláskor kellett volna egy igen komoly tőke a lerobbant eszközpark felújításához!
A balatoni hajózás számára is valahol erre lehet a kiút. Láthatjuk a Dunán, hogy az igényes vendéglátással kombinált hajózás üzletileg igen sikeres lehet. Igénytelen szolgáltatással - nyomjunk be 200 embert a 150 személyes vizibuszokra, vagy 400 embert a "balatoni négyszázas"-okra; legyenek jó közel az ülések, úgy többen férnek el; menjenek jó lassan a hajók, úgy kevesebbet fogyasztanak; legyen üres a büfé, vagy esetleg egyáltalán ne is legyen; tartsuk titokban az esetleges extra járatokat; legyen független a menetrend az időjárástól és a hétvégéktől; stb. - csak elriasztani lehet a potenciális közönséget. A dolgot nem lehet függetleníteni attól a feladattól, hogy Magyarországnak ki kellene végre találnia, mit is akar a Balatonnal. Ja! és persze némi pénzt is invesztálni kellene a dologba!
Azt kell mondanom, a jelen helyzetben teljesen logikus lépés a B.H.Rt-től a Gulács leállítása. Anyagi lehetőségeik feltehetően igen szűkösek. Egy öreg hajó felújítása igen kockázatos: a költségek és az időszükséglet igen nehezen tervezhető. Gondoljatok a "kicseréljük a csapokat egy hajón, aztán majd minden csapból folyni fog a víz" című projektre: az egyszerűnek látszó feladatról (hibás csapok cseréje) nagyon hamar kiderült, hogy a hálózat majdnem teljes cseréje nélkül teljesen értelmetlen... Lehet, hogy egy új hajóra (pl.: Szántód) többet költenek, ez az összeg azonban tervezhető, és a felújítás félbehagyása esetén is egy még hosszú ideig üzemképes hajóval rendelkezünk. Képzeljétek el a Gulácsot a sólyán, lebontották a héjazatot, és akkor derül ki, hogy egy előre nem látott probléma elhárításához szükség volna még további mondjuk 20 milkára! A jelen helyzetben (leépülő balatoni idegenforgalom, benne leépülő hajózás; a kibontakozást jelentő koncepció és tőke, stb. hiánya) ennek kockázatát felelős vezetés tényleg nem vállahatja fel.
Persze ha mégis lesz egyszer kibontakozás a hajózás számára, ahhoz éppen a Gulácsra, a Belo-ra és társaira volna szükség, lásd. pl. a Genfi-tó gőzhajóit. Az a tételem ugyanis, hogy a balatoni hajózásban a hajó milyensége meghatározója az utazási kedvnek, és a főszezonban jellemző jó (meleg) időjárás idején a kliensekért folyó versenyben a hajózás eleve vert helyzetben van a nem hajószerű, nem szép, vagy éppen zárt hajókkal. Én tehát a B.H.Rt. helyében megőrizném ezeket a hajókat a jobb időkre - ha a pénz egyelőre nem is, de a felújításukhoz szükséges szakértelem és eszközpark rendelkezésükre áll. Persze addig vigyázni is kellene rájuk.
Na, jó sokat írtam, el is untam közben. Nem kéne a témával átvonulni a "Hogyan mentsük meg a Balatont" topicra? :)))
Bócman!
Az üzenetrögzítődet mostanában nem szoktad meghallgatni? :))
Nos, nem volt behatárolva, ki írhat, és ki nem...:-))
Off, elnézést kérek a többiektől, de:
Miután viszont nem vagy elérhető, és nem hívtál vissza, a Csepel önindítóról röviden:
Szinte teljesen megegyezik a négyhengeres IFA öngyufával, ha van ilyen, le kell venni a pajzsot, rá kell tenni a csepsszonét, és ki kell cserélni az indító fogaskereket.
Ha ez a dolog nem játszik, van felújított, 16k, és kell a csere.
Enzo! Így kell megszervezni a dolgokat. Az augusztusi út is ugyanilyen profin volt megoldva, ott is a hajón beszélgettünk, közbe jó képek készültek a partról.
Akkor kétszer 100LE a különbség. Gondolom ez nem lesz arányos a sebességkülönbséggel, de azért ott is érezhető. A Badacsony nyári méréseim alapján 12-vel nyomatott.
a Siófok jelen képen sz(k)ereplő motorja a Rába D2156 HM6-os.
Álló, szívó M-eljárásos (perdítőcsatornás) égéstérrel. Teljesítménye 200 Le /2200 1/min.
alatta (Badacsony:)
Rába álló, turbós motor, típusjele D2156 MTKL6 vagy MTKLL-6 (nem látszik a képen a különbség)
Álló, feltöltött motor, max teljesítmény 306 Le/2300 1/min.
A kép jobb oldalán lévő kék doboz az ún. "dupla turbó", ami egy magyar találmány, a nyomáshullámok egymást erősítő hatását használja fel.Hivatalosan rezonátor a megnevezése.
