A külső és a belső adósság kamatterhe is a lakosságot terheli. Azt a gazdaság lehetőségei határozzák meg, hogy honnan veheti fel a legolcsóbb hitelt. Persze olyan gazdaságé, amely sajátmaga termeli ki a teljesítményeket, és nem más támogatja.
Mert az INGYEN azt jelenti, hogy nem kapsz érte cserébe semmit....
Hétvégenként a város nagy részéningyenparkolhatunk.
A gyereknekingyenad kóstolót az árus.
( Persze az sem ingyen van, csak az elosztás során van aki így jut hozzá , viszont más és máskor megfizeti, vagyis a nagy egészben az ingyenesség BELE van kalkulálva. Ha nem így van, akkor az ingyen kóstoltató tönkremenne )
Akkor finanszíroznád ingyen az államot, ha mindent az eredeti áráért kapnál meg amit most megkapsz egy nevesített összegért ( de valójában nem annyiba kerül: orvosi ellátás, nyugdíj, tömegközlekedés , utak-hídon való átkelés stb..) , ellenben még úgy is be kéne fizetned a közösbe....
Ha az infláció 5%, akkor 100 forintért egy év múlva 95 forintnyi árut tudunk megvásárolni. Ebben az esetben 100 forintnyi adósságot is a mai értéken vett 95 forintnyi áru ellenértékeként tudunk törleszteni. A kormányzatok szinte mindig el vannak adósodva (nettó kölcsönfelvevők), ezért az infláció terheiket csökkenti azok rovására, akik nettó készpénz tartók
Alapvetően két fontos tényező miatt változhat az államháztartás egyenlege az infláció révén:
a) hatására az államháztartás sajátos jövedelemhez, inflációs adóhoz jut,
b) ha van az államháztartásnak belső adóssága, az utána fizetendő kamatnak igazodnia kell az inflációs rátához, s ez nagy összegű kiadást és így deficitet vonhat maga után. Az inflációs adó és az adósság után fizetendő, az inflációt kompenzáló kamat összegének arányától függően okozhat az infláció többletet vagy hiányt az államháztartásban.
Ha az államkötvények állam által fizetett nominális kamata kb. egyenlő az időszaki belföldi inflációval, akkor a kötvénytulajdonosok nem realizálnak reálkamatot, gyakorlatilag több elkölthető jövedelmük nem keletkezett, ingyen finanszírozták az államot.
Csak hogy ez ugyanaz, mintha lenne reálkamatuk (kisebb infláció vagy nagyobb kamat mellett), mivel akkor adók, járulékok formájában vonná el tőlük az állam a kamatkiadások fedezetét. Vagy arrra is hitelt venne fel.
(Itt nem részletezem, hogy az ún. inflációkövető kötvényeknek van-e reálkamatuk, vagy nincs, vegyük úgy, hogy nincs.)
Nos, nem igazán. Az államadósság kérdése ugyanis csak egy tényező a sok közül. Ha minden lehetséges gazdasági és pénzügyi szempontot figyelembe veszünk, akkor Magyarország jelenlegi helyzetében a 3%-os infláció az optimális. Nem is volt olyan egyszerű ezt elérni.
