Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Húha, köszönöm megnézegetem melyik írótól találok könyveket, köszönöm, eddig magyart nem nagyon olvastam, csak Rejtőt, de majd meglátjuk. Annyit még kérdeznék sajnos egyik szerzőt se ismerem, mennyire, nem is tom korhú, tehát autentikus, szóval tényleg úgy, illetve olyan stílusba ír mint amiről mesél, kicsit furcsa kérdés tudom, de sokszor tettem félre egy könyvet mert az író stílusa valahogy nem illet a szövegkörnyezethez, álltalában nem nagyon szoktam váltogatni a szerzőket, szeretem megszokni a stílusukat, és a legtöbb művüket elolvasni.
Magyarok közül Passuth Lászlót nagyon ajánlom. Pár a címek közül, úgy per hecc időrendben....kezdve mondjuk I.sz. kb..450 - től.... Ravennába temették Rómát Bíborbanszületett Hétszer vágott mező Sárkányfog Sasnak körme közt
Kovai Lőrinc, Hunyadi József, Fehér Tibor regényei szintén remek olvasmányok...
Sziasztok. Tanácsotokat kérném, mien könyvet ajánlanátok, a következő témákhoz: először is regény, kalandos , érdekes, az ókori róma korszakából, nem is tom eddig Wilbour Smith, James Clavell irományai tecettek, ebben a témában de kifogytam az ötletekből, de végülis inkább olyan könyveket keresek amelyek témája a középkorig terjed. Hm valahogy nincs kedvem a viágháborús könyvekhez, inkább a római, görög történelemről olvasnék, esetleg nem is tudom talán az arab, japán kultúráról. Ha ismertek hasonló alkotásokat (minnél hosszabbak annál jobbak), lécci osszátok meg velem, előre is köszönöm.
Nem szándékoztalak kioktatni, de mivel saját jó változatodat rontottad, úgy éreztem ez esetben érdemes szólni.
Ami az átírásokat illeti, kicsit sajnálom, hogy bár örvendetesen nő az idegen(angol)-nyelv ismerettsége, közben hajlamosak lettünk a magyarról kissé elfeledkezni. :(( (lsd. : milyen sok a magyar oldalakon is az indokolatlan angol kifejezések burjánzása.)
Helyesírást nem szoktam javítani, fórumon legalábbis. De mivel te javítottad rosszra, gondoltam jelzem, nehogy a rossz forma rögzüljön. :))
Engem az iskolában arra tanítottak, hogy a nem latin abc-t használó nyelvek esetén a magyar helyesírás a fonetikus, kiejtés szerinti átírást alkalmazza.
Kurosawa változat a nyugati (angol) átírása a japán kriksz-kraksznak.
A helyesbítést az 533 hozzászólás alapján követtem el, az ottani cikkben úgy szerepelt. Sajna, nincs itthon filmlexikonom, és a japán nevek magyarra átírása nem a legerősebb oldalam. Lehet, hogy egy angol átírást nem lett volna szabad kritika nélkül elfogadni. Míg utána nem tudok nézni, nem nyilatkozom erről a témáról.
"A felvert sátrak között átvonul egy tigris, nem látjuk, csak az árnyékát, mégis, valahogy jobban tükrözte az állat erejét és méltóságát, mint egy vicsorgó ábrázat. Most, amikor kihalóban van a szibériai tigris, és gőzerővel irtják sz őserdőt ott is, talán meg kellene nézni néhány embernek. Bár nem biztos, hogy hatna rájuk."
Amíg hatalmas pénzeket kaszálnak bizonyos rétegek belőle, míg másoknak a család megélhetését jelenti, addig aligha...
Meg amúgy is sok olyan ember van , akire csak a fejéhez szorított pisztolycső van érdemi hatással...
Hosszú távon eléggé szkeptikus vagyok a kevés természetes állapotban megmaradt ökoszisztéma megőrizhetőségét illetően:(
Köszönöm szépen, mind Neked, mind jamaicának. Ha Kuroszava rendezte, igazán érthető, ha jó film lett belőle. Egy jelenetre emlékszem tisztán: A felvert sátrak között átvonul egy tigris, nem látjuk, csak az árnyékát, mégis, valahogy jobban tükrözte az állat erejét és méltóságát, mint egy vicsorgó ábrázat. Most, amikor kihalóban van a szibériai tigris, és gőzerővel irtják sz őserdőt ott is, talán meg kellene nézni néhány embernek. Bár nem biztos, hogy hatna rájuk.
Egy biztos: kedvet kaptam, hogy újra elovassam a könyvet, az legalább kéznyújtásnyira van. Sajna, nem tudom ugyanezt elmondani a filmről.
Sajnos, nincsenek pontos adataim róla, de úgy emlékszem, készült egyí Ulug-bek csillaga c. szovjet film, valami évfordulóra. Sajnos, nem láttam, csak éppen tudok róla, hogy volt ilyen.
Be kell vallanom, régóta bosszant az, hogy miért készülnek pocsék filmek az Árpád-ház történeteiből, illetve egyáltalán nem készülnek, holott bizton állíthatom, hogy van olyan érdekes, mint a rózsák háborúja. Egyre emlékszem, ami Szent Lászlóról készült, a címét már nem tudom, de csak elaludni lehetett rajta.
Eszembe jutott erről két könyv, amit Hegedűs Géza írt, az egyik az Egyetlen út, ez Szent Istvánról szól, a másik a Lovagok a Kőrös-parton, ez meg Szent Lászlóról. Hegedűs Géza diplomamunkája az Árpád-kor jogalkotásról készült, úgyhogy nem volt teljesen járatlan a témában.
Szintén László idejében játszódik Karczag György regénye, az Idegen páncélban, szerintem igen olvasmányos, érdekes köny, ideális filmtéma lenne, ha...
Igen, valóban Derszu Uzala volt a címe, és Arszenyev hasonló című könyvéből készült. Ez a könyv viszont nem regény, hanem egyfajta útleírás, az orosz tiszt ugyanis földmérő volt, de jó tollú író, a műve pedig nem egyszer szinte-szinte szociográfia, bár ezt a kifejezést akkoriban nem ismerték. Ha jól emlékszem, az 1900-es évek elején játszódik, mindenesetre még javában cárizmus volt.
A könyv a Gondolat kiadó szerkesztésében 1976-ban jelent meg. (Legalábbis az a példány, ami nekem megvan. )Viszont az is szerepel, hogy III. rövidített, javított kiadás. Emlékszem, valami rokonomnál már olvastam, A Távol-kelet őserdeiben címmel. Megpróbáltam elkunyerbálni, de nem adta. Azóta is haragszom rá.
Szintén a könyv előlapján szerepel, hogy az illusztrációkat az 1975-ös moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert Derszu Uzala c. filmből állították össze.
Sajnos, a filmről nincsenek adataim, pedig láttam, és tetszett. Arra emlékszem, hogy egy japán rendező készítette el, de nem biztos, hogy ez tényleg így van.
Közben lehalásztam a könyvet a polcról, 1902-ben kezdődik.
Ülüg Begh történetét nem olvasásból ismertem, hanem fizika tanárom (Vermes Miklós) aki széles látokörű utazó volt és járt a 70-es években Szovjet Közép Ázsiában és élménybeszámoló során mesélt Ülüg Beghről és tőle hallottam ezt a téves urbán legendet Timurral kapcsolatban, amikor beírtam ide sajnos nem ellenőriztem le, bocs!
