Keresés

Részletes keresés

DcsabaS_ Creative Commons License 1998.09.03 0 0 4
A legnagyobb gond a dolog nyilvánvaló haszontalansága. Túl sok pénzért túl keveset nyernénk. Vagy legalábbis ez most így látszik.

---------

Kedves Pirítós: "ŰrKutatÁs" Ez jó (:-)))...

neduddgi Creative Commons License 1998.09.02 0 0 3
Chornell,
Nagy sci-fi rajongo vagyok, beleszagoltam, csillagaszatba, asztrofizikaba, meg ilyen bohosagokba,de ha komoly a temafelvetesed, akkor maradjunk a realitasoknal.

Ahogy kinez a dolg, a mi eletunkben, ha ember a Marsra jut, (élve) akkor az mar komoly eredmeny. Csillakozi utazas (sajna) szoba sem johet. Hiszen csak elmeleti sikon vannak technikai megoldasok, es nehany elkepzeles a tobb eves utazas "emberi" megoldasarol. |Hibernacio, csaladok utaztatasa, stb.| Az idougras meg ilyenek, sajnos meg elerhetewttlen dolgok, meg elmeleti szempontbol is. Gondolj csak bele. Meg egy rendes Urallomasunk sinvs a Fold korul.

kheiron Creative Commons License 1998.09.02 0 0 2
Kornél!

Az, amit a nehézvízben mértek a "gyorsabb, mint a fény", az valóban létezik. Neve: Cserenkov-sugárzás.
A gubanc az, hogy mindenféle trükkös víznehezítésre van hozzá szükség. Vákumban viszont még mindig a fény a leggyorsabb.
Megoldás: fel kell tölteni folyadékkal a legközelebbi csillagig tartó teret, s máris száguldhat az űrhajó... (vagy inkább űralattjáró)

Üdv
Kheirón

Pirítós Creative Commons License 1998.09.02 0 0 1
Micsinál a szomjas űrhalyós?
Hm?
Hát ŰrKutatÁs!:-)
Hali,
Pirítós
Chornell Creative Commons License 1998.09.02 0 0 0
Douglas Adams Jobbára ártalmatlan c. könyvében van szó egy ilyen "elmaradott" űrhajóról, melyet már milliószor lehagytak fejlettebb társai, és utasai hibernálva fekszenek, míg egy műszaki hiba ... de nem folytatom, ezt el kell olvasni!
Chornell Creative Commons License 1998.09.02 0 0 topiknyitó
Szerintetek lesz még a Mi életünkben valami abból, hogy eljutunk az első csillagig? Hangsúlyozom csillagig.

Hallottatok már az Orion hajóműről?

Az a lényege, hogy mikor kijut az űrbe, egymás után nukleális robbanásokat idéz elő, és ennek a hajtóerejével jut el - hatalmas sebességgel - a célobjektum felé.

A másik nagy probi a súlytalanság. Erre is megvan a megoldás. Pont 1g-s gyorsulást kell elérni, majd az út felétől megfordítani az űrhajót, és 1g-vel fékezni.

Az idő problémája: a Proxima Centauri jó 4 fényévre van tőlünk, tehát ez az út oda vissza legalább 15 évbe tellene. Nagy sebességnél azonban az idő másféle viszonyrendszerben működik, így az ottlévők nem öregednének 15 évet. Ezzel az a gond, hogy a földön u.u. telik az idő és lehet, hogy gyorsabb szállítóeszközt találnak és szegények mire odaérnek, a később indultak már ott várják őket.

Van még egy hatalmas lehetőség, a hipertér. Ehhez azonban a túdósok nem igazán sokat konyítanak. Sokan nem is hisznek benne, pedig az egyébként konzervatív NATURE tud.mag. is közölte már, hogy a Berkley-i egyetemen a fénysebesség több mint kétszeresét érték el.
Nehézvízben.
Egy kevésbé konzervatív lap szerint viszont már 9-szer gyorsabban haladóT is mértek.
A tachion(proton része) Pi-s sugárzása 2szerese a fénysebességnek, így ötször kerül szembe saját múltjában magával.

vélemények?

üdv Kornél

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!