Nemtom' , de kétlem . Elvette a szerelmét (előtte az én vállamon sírta el , hogy terhes a csaj , nősülni kell :-D) , lett 3 gyerekük . Azt viszont tudom , mert elmesélte az új asszony évekkel később , hogy nagyon megbánta .
Igen irónia volt . De őszintén szólva magam sem értettem a döntését , hogy elsőre miért hagyatékozta rám a gyerekeket vita nélkül . Megnyugvást is , meg csalódást is éreztem egyszerre . Fordított esetben én körömszakadtáig harcoltam volna értük .
....és ne mondd , hogy mert nem akart cirkuszt . Egy kis cirkuszolás sose volt akadály a "megbeszéléshez" .
Most is azt gondolom , hogy neki így volt jobb . Nem hiszem , hogy a nála 14 évvel fiatalabb szerelme kitörő örömmel hozzáment volna két gyereknyi hozománnyal .
Úgy tudom, hogy az ilyen súlyos esetekben irányított láthatás van külső helyszínen, gyermekpszichológus segítségével, és ha úgy tűnik, hogy ezek a láthatások a gyereket sokkolják, akkor megvonhatják a láthatást.
A mamák sajnos már özvegyek voltak akkorra . De ha éltek volna , a papák sem lettek volna elutasítók . Nem is értem a felvetést . A szülő elutasítaná a bajban lévő kölket ? Még ha éppen ő a hibás is ....
Októbertől decemberig szinte egyébről se beszéltünk . Apu aszonta' mindjárt az elején , hogy várjak , majd kiszeret a csajból . Decemberig bírtam .... Ha nem ritkulnak a kimenők , te elhinnéd ?
Báááár .... szerintem akkor se tudtam volna megemészteni . Csak elkínlódtunk volna még pár hónapot . Minek ? Hogy tropára csináljuk egymás idegeit , idegbajosak legyünk a gyerekekkel ? Így meg szinte békében váltunk el .... még ügyvédhez se mentünk . Apuka a haláláig tartotta velem a kapcsolatot , az új családjával jópárszor találkoztunk a fiaméknál . Mert érdekes módon apuka akkor kezdett jobban érdeklődni a fia iránt (gyakorlatilag mire megöregedett) , mikor már annak is családja lett .
Igen Póniló! OK! Befejeztem. Az esetem teljesen egyedülálló, és egyedi, soha, senki mással nem történt meg hasonló. Én kérek elnézést, és adok hálát a sorsnak, h a fater talált egy lotyót, akin tovább kiélhette a hajlamait. Mert a bíróság szerint volt LÁTHATÁSI JOGA! Szerencsére nem élt vele.
Nem vetítem ki. Tudod, a traumáimat feldolgoztam. Tudom, h vannak ribancok. És azt is tudom, h néha túl van tolva a feminizmus. De azt is tudom, h nagyon sokan szenvednek az igazságtalanságok miatt. És sem a nők, sem a ffiak oldalára nem rakom le a voksomat.
Két külön dolog amiről beszélünk.
Nem lehet kijelenteni, h minden nő hazudik, mint ahogy azt sem, h minden ffi egy tróger.
Ha én állítok valamit, és alátámasztom a saját feldolgozott esetemmel, akkor kivetítek. Ha csak úgy állítom, akkor hazudok.
Sztem téged ért valami olyan trauma, amit nem tudsz feldolgozni, és (legalábbis a látszat szerint ) rohadt előítéletes vagy a nőkkel szemben.
Anyám közénk állt, és az ütleg ráirányult. Aztán a fater elaludt, és elmenekültünk taxival.
Ahogy abban sem, ha valaki azt mondja, hogy a nő bántalmazást hazudik, csak, hogy megfossza az apát a gyerekétől, te meg hozod a példát a ráordít a pszichomókus, hogy mi lesz, ha hazudik. Másik ügy!
Mindenféle eset van. Olyan is van, h a vizsgálatot végző pszichológus ráordít a gyerekre, h az hazudik, és jól gondolja meg, mit mond, mert attól függ, h a faterja börtönbe kerül-e.
Szerinted?
De erre nem válasz, h egy MÁSIK nő, meg veri a gyerekét.
Az egy MÁSIK ügy.
Ha pl. a szomszéd csalja, és veri a feleségét, az nem azért van, mert a kollégád felesége egy kurva. Nincs logikai összefüggés...
Demá' apósom is megmondta pár évvel előtte : az egér is megunja mindig ugyanabba a lukba járni . (majd 7 évig jártunk mire összeházasodtunk , az meg 12 évig tartott .... igazi gyerekszerelem volt) . Egy új szerelem sokkal izgalmasabb lehet , mint megbeszélni otthon , amivel nem elégedett az ember .
3, v 4 éves koromban a fater azzal ébresztett hajnalban, mikor hazatántorgott részegen, h mi volt az ebéd az oviban. Mivel nem tudtam a választ, szarrávert.
Szerinted miért tette ezt?
A.) Megérdemeltem, mert annyi tiszteletet sem tanúsítottam a tiszteletreméltó édesapám felé, h tudjam, mi volt az ebéd az oviban.
B.) A kurva anyámat, amiért szerencsétlen apám kocsmázni kényszerült!
c.) A fater egy rohadt nárci volt, aki a hatalmát gyakorolta egy 4 éves gyereken.
amugy ertettem az ironiat, de aze' kicsit reflektaltam. (te nem ertetted az enyemet, azt latom) mindenesetre amit kifiguraztam az egy tipikus noi gondolkodasmod, ami az elidegniteshez vezet
Mán miért lenne lényegtelen? Ha azt írja igen élt az apja és ő is hozzájárult a hazaköltözéshez akkor legalább olvasok egy családszerető, nem önző pasiról.
Na látod, meg is van az oka, hogy a lányod nem akart hozzá menni. Lojalitás irántad. Ha ezt úgy vezeted fel, hogy nem működött a kapcsolatotok, innentől új életet kezdtek mindketten esetleg más oldalán, akkor nem biztos, hogy úgy dönt, ahogy döntött. Apa fájdalmat okozott anyának, ennyi jött le neki.
Szerintem ilyen esetben a szülőnek az a dolga, hogy jól kommunikálja a gyerekei felé, hogy bár a szülei fájdalmat okoztak egymásnak, ez előfordul, attól még szeretik egymást, ha nem is egészen úgy, mint régen, de ők számukra a legfontosabbak. Nem kell direktbe cseszegetni a gyereket, hogy jaj, mennyé má' apádhoz, hanem a két szülőnek úgy viselkedni, hogy oldódjon, és ne érezze egyik szülő irányába se azt, hogy lojálisnak kell lennie. Nem szimplán ráhagyni, és belenyugodni, hogy hát így döntött. A gyerek ilyenkor őrlődik kőkeményen. Elhiszem, hogy sértett félként neked valamiféle önigazolás volt, hogy a gyerek nem akar menni, de ez akkor sem korrekt szerintem.
Igen, szar lehetett a szitu, csakhogy ehhez a gyereknek semmi köze.
hat ha ez vigasztal en ezt 8 honapig csinaltam, ugy, hogy 4 honapig nem tudtam, hogy megcsal, es felreqrni jar el a baratnozes cimszo alatt (az en penzemen, az en penzemen vett autoval), mert ahhoz nem volt gerince, hogy megmondja, azert akar valni, mert mar x honapja (eve?) felrekefel.
csak abbol derult ki, hogy elolvastm par honapnyi viber csetelest
latod, ugy jartam mint te, csak nekem meg gyerekem se maradt.
no de mindegy, az igazan nem erdekelt soha, hogy elvalt, felreqrt, csak magat arazta be. ami szamitott a gyerekek. (akiknek az eletet teljesen szetqrta)
