Egy jó cikk van a História 1983.4 szám 23.-ik oldalán. Ott éppen a Visegrád üdülőhajó miatt irnak siránkozást a Dunai hajózásról, de sok adatot közölnek 1936-37-es évekről amikor olcsobb volt hajóval utazni Bécsbe vagy éppen Mohácsra. Azt hiszem ez mostanában nem fog előfordulni.
Összeütközött a völgymenetben haladó, Jero nevű hajó a Toldi komppal szerdán reggel háromnegyed nyolckor Vác térségében, a 1680-as folyamkilométernél. Ketten megsérültek a balesetben – jelentette az OBJEKTÍV Hírügynökség.
Valószínűleg a köd okozta az ütközést, amitől a Jeroról egy matróz a vízbe esett. A férfit azonnal kimentették, a kompon egy személy az autójában ülve beütötte a fejét, egy matróz pedig szintén beesett a Dunába, de szerencsére ki tudott úszni a partra. A mentők mindkettőjüket ellátták. Egyik hajóról sem jutott szennyező vagy veszélyes anyag a folyóba.
A Mühlenau, aki nem adta olyan könnyen magát egyik elszánt hajólesőnek sem!
Pedróék órákat vártak rá…
Én Verőcénél megpillantottam(fényképezőm sehol), rekord idő alatt haza a gépért, de azért nem menekült a galád! :-))))
További képek ITT
Egy teljesen naiv kérdés hogyan teszik rá a kabint, mikor kiér a tengerre, mert darut azt nem vettem észre a képen.
És azt véletlenül nem tudjátok hány hónapig, mennek ezek a hajók és merre.
Ma láttam menetben ezt a névtelen kistolót, a Remény nevű úszómunkagépet, plusz egy bárkát vitt lefelé 1558fkm-nél. A képeimen már többször szerepelt, a Dunaföldvárral szemközti kavicsrakodón szokott vesztegelni. Milyen hülye dolog, hogy nem adnak egy hajónak nevet... Egyébként gyanús, hogy ez a gép a nemrég emlegetett Prága testvére.
Ma, nemsokkal fél1 után egy újabb komáromi tengerjáró haladt át a városon völgymenetben.
Két órát vártunk rá a Lánchídon, de nem akaródzott jönni, végül sikerül pont egy olyan időpontot találnia, amikor épp nem a Lánchídon voltam. Gyorsvágtában a Lánchídra már nem sikerült visszajutni, de még mielőtt a rengetegbe eltűnt volna, elkaptuk:
A Magyar Hajózásért Egyesület tagjaihoz, de minden a témában segíteni tudóhoz szól a kérésem.
A Magyar Televízió számára készül egy rövidke film a hétvégén, amely majd az egész ország összes körzeti magazinjában látható 15.-én. Viszont ebben kell egy kis történelmi áttekintést adni, anno hogyan nézett ki a magyar hajózás, mennyi hajó járta a Dunát a 19., 20. században, ehhez képest mi változott mára. A folyami hajózás feltételeinek megteremtsée, híras személyek, események. Milyen híres hajók járták folyóinkat.
Nekem sajnos ehhez, mint laikus szerkesztő-riporternek anyagaim nincsenek, illetve szerény történelmi ismeretekkel bírok. Szakirodalmi szinten is hozzáértőkhöz fordulok most.
Amennyiben segítenétek munkámat, az csak a filmecske előnyére válna.
Annak reményében, hogy kapok információkat, köszönöm a segítséget:
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 6 vízi járművel, uszályokkal és vontatóhajókkal zárta el a Tisza medrét a taktaközi-főcsatorna torkolatánál, hogy felfogják szennyeződést, amely várhatóan kedd reggelre ér oda.
A szeméthalom 90 százaléka műanyag flakonokból áll, amelyek nagy része a rajtuk található címkék szerint Ukrajnából, kisebb részük pedig Romániából származik.
Lehet, hogy félreértettél (lehet, hogy én Téged). :) Az egyik barátom pozsonyi, de sajna még én sem kaptam meg tőle a képeket, de állítólag napokon belül bekötik hozzá az internetet és akkor szabad a pálya. Én sajnos egyelőre messze szakadtam a hajóktól, víztől :(
Ezzel az egésszel az a gond, hogy nincs garancia arra, hogy csak 1-2 uszály van a tolóerőnek útjában. Ha viszont mk. 3 uszály van egy sorban, pld. azért (a rövid slepp többnyire völgymenetben jellemző), mert egyszerűbb rundózni kétsorban soronként három uszállyal, mint három sorban soronként kettővel, ekkor viszont mindjárt odavan a csekély nyereség.
Na ez szép körmondat lett...
Szerintem az új pozsonyi híd munkálataiban a legelső toló-vontató hajó a Korneuburg. Az a hajó annyira speciálisan "kockás" felépítésű, hogy szerintem nem lehet más a képen. De majd remélhetőleg Mátyusföldi-Felvidéki cimboránk (_bmw_...) majd közeli képekben is beszámol róla.
3color:
szerintem a legnagyobb gond a hajó géppel történő kormányzásában lép fel. Ugyanis ha enyhén kifelé áll a csavar (tehát "terpeszesen"), akkor az előremenetben lévő egy működő motor gyakorlatilag egyenesen viszi a hajót ahelyett, hogy elfordítaná. Márpedig manőverezéskor, mint uszályfelvétel, havárialekerülés, stb nagyon is kell, hogy a csavarvíz megfelelő külpontossággal a hajót eltolja. Jó példa erre, hogy rövidke Sopronos matrózkodásaim alatt menyitt tud a hajó géppel fordulni, és jól összeszokott emberkörnyezetben bizony frappánsan és gyorsan kerülhetők ki az akadályok még akkora hatalmas testtel is mint a Sopron korpusza.
A csavar víz vontatmányba ütközésével kapcsolatban meg jóval korábban fejtegettem azt, hogy a motor-tengely-csavar enyhén lejt hátrafelé (plusz még amit a tunel biztosít), és így nem totál pofán nyomja az uszályokat, ráadásul ez enyhe emelkedést biztosít a hajó tatjának, és így kevesebb vizet "húz" magával a hajó, kisebbek a farhullámok. Már csak azért is, mert a nyomott víz a fenéken jobban megtámaszkodik, nagyobb a torlóhatása mint a simán vízbe "lőtt" vízsugárnak.
Ha együtt leszünk a Sopronon, akkor megkeressük a műszaki dokumentációt és megmutatom a hajó tuneljét is hogy jól értsd a dolgot.
Továbbá a pofánnyomás elkerülése (további csökkentése) érdekében ahol a lényegesen nagyobb teljesítményre van szükség, így hegymenetben a vontatmány hosszú sleppszálon lóg épp azért hogy a torlott víz az uszályokig elcsituljon.