" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Köszönöm a válaszod, akkor reményeim szerint ilyen termésekre számíthatok. Még egy kérdés, mennyi idő után fordul termőre, kb 50 cm-es tövet hoztam Becsehelyről idén :-)
Lehet. Megmondom őszintén, olyan indulatokat vált ki bennem ez a rettenetes klíma, már arra sem tudom méltatni, hogy pontosan rögzítsem, milyen borzalom mikor történt. Az ültetvénybe kiültetett kivik az ültetés napjától kezdve folyamatos "töréstesztnek" vannak kitéve: két brutálisan száraz és forró nyár (az első nyáron jégverés), nyárias őszt, majd özönvizes koratelet követő hirtelen fagypont alá zuhanás, tavaly március közepi és végi hófúvásos márciusi tél visszazuhanó hőmérsékletekkel, a közelmúltban korábban soha nem látott szélvihar (csak így kapásból, a teljesség igénye nélkül).
Amig nálunk 1-2 mm ónos eső esett, addig Szlovénia nagy részén 40-50 mm, még belegondolni is rossz, 4-5 cm vastag jég mindenen.Csak a pontosság kedvéért, ha jól tudom ez nem decemberben,hanem február első napjaiban történt.
Ültess nénifügét, mint Mariska NÉNI Becsehelyen! (Mi mást is ültethetett volna?) Elképesztő mennyiség van rajta és még a szélnek teljesen kitett ágain is túléltek az elsőtermések, jóllehet a súrlódástól, ütődéstől megfeketedtek. De még ezt is kiállták.
Ez az úgynevezett "sárga óriás". Mértünk már belőle majdnem 30 dekás elsőtermésű gyümölcsöt is. Jó elsőtermésmegtartó fajta. Az érés vonatkozásában hasonlóan viselkedik, mint a nénifüge: képes a napon lévő másodterméseit hamarabb beérlelni, mint az árnyékban lévő elsőket. Így az érés kezdetétől a fagyokig mindig található rajta több vagy kevesebb érett füge.
... persze, aki nem megy külföldre, annak a kákija értelemszerűen később kezd virágozni. Hogy' is lehetne elvárni tőle, hogy hamarabb virágozzon? :))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))9
Úgy tűnik, túl sokat nem tévedtem, amikor az udvari Tipo első virágainak nyílását egészen közeli időpontra tettem. (Nyilván mindezt a "külföldi út együtthatóval" számítva, tudván, hogy egy külföldi tartózkodás, bármily rövid is legyen az, csodákat tud művelni a hazai fenológiában. /A régi fórumozók biztosan értik a poént./)
Íme, az első virágok most. (Egy óra múlva már elavultak lesznek ezek a képek.)
Amikor a mostani klíma rendkívül szeszélyes, szélsőséges, kiegyenlítetlen voltáról beszélek, sorra olyan ellenvéleményekkel kell ütköznöm, amelyek szerint mindig is ilyen volt, mert "amikor a sógorom bevonult katonának, mert amikor a nagyobbik lányom eljegyzése volt, akkor is .... stb., stb".... Egészen addig lehet vitatkozni, amíg ki nem derül, hogy az utolsó évtized(ek)ben időarányosan sokkal több meteorológiai rekord dőlt meg, mint a korábbiakban. Vagy amikor egy mostani árvíz túllépi a több száz évvel ezelőtti, eddigi legnagyobbként elkönyvelt árvíz megjelölt szintjét. Arról már nem is beszélve, hogy az elmúlt években nem egy meleg-rekordot csupán néhány nap választott el egy újabb hideg-rekordtól, azaz a hőmérséklet 48-72 óra alatt képes volt egyik végletből a másikba átmenni. Szélsőségesen alacsony csapadékú hónapok, vagy évek közé tudott ékelődni egy-egy szélsőségesen magas csapadékú és még sorolhatnánk.
Tegnap végigutazva Szlovénián "szerencsém" volt egy szörnyű "klímamementóhoz". A decemberi ónoseső soha nem látott erdőpusztítást végzett. Olyat, amilyenről soha sehol nem tanúskodott még több évtizedes, de akár évszázados korú erdő. Mindez rendkívül kiterjedt területen.
A képeket száguldó autóból készítettem, igazán vissza sem adják a valóságot, miután a leglátványosabb részeken, persze, hogy Murphy törvényeinek megfelelően, mindig kamionok takarásába kerültünk.:))
A véleményeteket szeretném kéni, hogy melyik tomuri lenne ideálisabb vásár számomra!
A képek alább láthatóak két tőről.
Ez az egyik tő, mint látható, a töve sérült. Bár ez az erősebb növekedésű, de elágazik két erőteljes ágba.
Ez a másik, épp tő, a két hajtás közül az egyik gyengébb( amit majd elszeretnék távolítani az egyenes kar kinövesztéséhez), ez tűnik egészségesebbnek, de nem olyan erősnek.
Itt "Szibériában" a "melám" még csak itt tart ,a typók pedig csak döglődve próbálják "elkapni a gyújtást, mint a rossz trabant". A ház előtti nyugati fekvésű "mikroklímás" egyed szépen fejlődik,idén még nem virít, de arról nincs most kép.
A feje tetejére állt időjárás, persze, nem csak a kivi fenológiájában okoz szokatlan, atipikus, abnormális jelenségeket, hanem minden növénynél, így a kákinál is. Ezidáig soha nem fordult még elő, hogy az azonos fajta (Tipo) káki a letenyei patakparton előbbre tartson a fenológiában, mint a jó kitettségű, kiváló fagylefolyású szőlőhegyen. Most ezt is megértük. Természetesen ugyanolyan hibás következtetés lenne ebből általános érvényű szabályt kreálni, és az általában jól körvonalazható elvi különbségek abszolút cáfolataként értelmezni, mint egyetlen virágzó almafából a metszés alapelveit megdöntöttnek vélni.
Jól látható, hogy az udvari Tipon a virágok nagy részén már a teljes, vagy majdnem teljes "sziromkúp" kinn van, amíg a hegyen jellemzően csak a csúcsok. A "teljes kúp" stádiumból, tudjuk, hogy egy pillanat műve a szirmok kiterülése, tehát küszöbön a virágzás.
A sárga kivik (pl. Soreli) virágzása "kifogta" a huzamos rossz idő napjait. Virágzik már egy másik sárga kivihez való porzó is, miközben a Tomuri/Hayward kettős kivárta a rossz idő végét.
Furcsa dolgokat képes produkálni ez az iszonyatosan változékony idő: a Hayward bimbói pattanásig feszülve, tehát az első, vagy második magas hőmérsékletű napon kinyílnak. Majdnem egybevirágozva azzal a sárga porzóval, amelyiknek a virágzása normális(abb) időjárás esetén közel két héttel megelőzi.
Értem már, a PS szilvahimlőt jelent, eddig csak PPV rövidítést ismertem.
100 ezernél több fa metszése neked kevés volt ahhoz hogy mesternek érezd magad? Mennyi kellett volna még szerinted? :) Nekem az a tapasztalatom hogy a mennyiség el tud érni egy határt amikor átvált minőségbe, és tudjuk hogy gyakorlat teszi a mestert, úgyhogy semmi szerénykedés!
Eddig a szélviharok oly mértékben megkímélték a mi régiónkat, hogy a kiviről szóló leírásainkban eleddig elfelejtettünk említést tenni arról, hogy tulajdonképpen a legnagyobb ellensége a szél. Most néhány példa igencsak felhívta erre a figyelmünket.
A baromfiudvari kivi a Mura síkján van, nem sűrűn beépített területen. Ennek megfelelően az elmúlt napok viharos szelei komolyan károsították.
A szél felőli oldal:
A szél utáni oldal azért vigasztalóbb képet nyújt:
"...Az időjárási eseményeket figyelemmel kísérő gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúlt években, hogy szélsőségesen meleg periódusokat hirtelen drasztikus lehűlések, teljesen száraz hónapokat özönvizek követtek. A rövidebb időszakok ilyetén szélsőségei évjárat méretekben is jelentkeztek...."
Yvette hozadéka:negyedik napja a napi maximum 9-11 fok, két napos orkán, eső 35 mm eddig, mert még mindig esik. Májusi csapadék eddig :108 mm."Májusi eső aranyat ér"- de ennyi már nem!
Hűha! Egy PS? :) metszőmesterrel értekezem akkor! Gyakorlat a javából!
Volt Starkingunk, ez csak zölden olyan vadstarking ízű, aztán határozottan finom lesz, és kőkeménynek sem lehet mondani, de a héja nélkül jobb. Akkor lehet hogy ez mégsem Gloster :)
..mint alább írtam, évi 7000..10000 fát metszettem. Tehát volt időm, kedvem figyelni a munkám "eredményét" és csináltam úgy 14 évig! A Flaisz ültetvényben nem tudtuk "beállítani" az éves normális termést--hogy hogyan kell a glostert metszeni az Elma Rt ültetvényben tanultam meg!
Az ehetőségről: felénk csak léalmának használják...vagy a kutyák ijesztgetésére..))
...de attól még lehet szeretni. / Pl nagyon szeretem a starking fajtákat..és van aki nem..))
"PS" tapasztaltad, ez mit jelent? Példa és ellenpélda, lehet hogy azt jelenti hogy fajtán belül vannak eltérések?
Ezeket 3 éve gondozzuk. Első évben kaptak egy viszonylag erős alakító metszést, ekkor semmi termés sem volt. Következő évben elmaradt a metszés, és rengeteg apró alma lett, lehetetlen volt győzni ritkítással, akkor határoztam el hogy metszeni fogom. Idén metszettem, és olyan lett a terméssűrűség amilyennek képzeltem, ritkítani kell majd, de elviselhető mennyiségben.
Későn érő alma, szeptemberben még ehetetlenül zöld ízű volt. Októberre finom ropogós, savas, friss lesz az íze, ezt tartja novemberig. Aztán is jóízű még, de valamennyit már veszít a frissességéből. Tárolni jó, mert ha romlik akkor egyben barnul, tisztán és fertőzésmentesen hagyja a többit.
".. de én csak termő friss hajtásokat találtam,.."
Ha nincs rendesen metszve a gloster akkor 1 évben "tetőtől-talpig" virágba borul a fa--és a következő évben "kihagy". Alig van rajta virág...alma még kevesebb és ez 2..3 évenként ismétlődik.
PS tapasztaltam a Flaisz /alias"kakas"/ ültetvényében 1997,,2000 között és az ellenkezőjét /évi rendes termés/ az Elma Rt ültetvényében../ mindkettő a valaha volt Hosszúhegyi ÁG telepítette..!
Már megint a nyakamba lett akasztva valamelyik kedves ismerősöd :) Már voltam fügekivágós, és klímahülye, most éppen a termőág likvidáló van soron :)
Ha azt csináltam akkor jövőre nem lesz alma a fán! Ehhez képest szerintem én a tavalyi hajtásokból csak azokat metszettem le amik keresztben, vagy túl sűrűn voltak, és amik a fa tetejéről indultak túlságosan felfele.
Köszi, tényleg seprűs lett a metszett termő ágak vége. Már írtad hogy Glosternél a másodéves vesszők teremnek, direkt néztem, de én csak termő friss hajtásokat találtam, de majd még megnézem jobban.
Figyelem a termést, és majd az alapján döntök a metszésről. 8 fából kettőt sikerült seprűsre metszenem ezek szerint.
Valóban. Egy zivatar kifutószele produkálhat ilyet rövid időre. De hogy egy ilyen erejű szél 24-36-48 órán át tartson május hónapban, ez abszolút rendkívüli. Amint a cikkemben utaltam rá, minden tekintetben atipikus elemekkel van tele a jelenlegi klíma. Egyáltalán nem érhető benne tetten semminemű évszakos típusosság, bármikor bármi történhet benne. Télen nyárra jellemző mozzanatok, nyáron pedig a télre jellemzők. Mediterrán ciklon és "hidegcsepp" egymás hegyén-hátán. Rettenetes!
De hol vannak a tavalyi, az idén berakodó (a jövő évi termés) ágai..?
Ugyanúgy hiányoznak, mint az általam "vitaindítóként" bemutatott fákról. Sőt, az én emberem minden éven letermeli az éves vesszőket, tehát az egyéves kort sem érik meg.
A bal felső egyedül állót figyelve, igen. /de ha fejbevágod véle a kutyád és meghó'..akkor bizonyosan az. /kemény szine hasonló a gáláéhoz...de kissé csúcsos. (nem annyira mint starking)
" vessző virágrügyekig lett visszavágva, ahol jelenleg termés van,."
Termő ágat nem vágunk vissza! Mert növekedésre késztetjük, szép seprű lesz a végén--amit tavasszal úgy is levágunk..(((
De hol vannak a tavalyi, az idén berakodó (a jövő évi termés) ágai..?
Az időjárással kapcsolatban, gondolom, azért nem születik semmilyen hozzászólás, mert túl van a minősíthetőség határán. Már rosszra se értékelhető. A nyelv eszközeivel kifejezhetetlen!
Tisztázandó teszek fel képeket, első kérdés hogy szerinted ez Gloster? Német tulaj volt, csak azt mondta hogy az alma nagyon jó fajta. Gyümölcsfás fórumra feltettem már, ott nem cáfolták.
Tavalyi vesszők ritkítva, és 2/3-ra vágva
csak ritkítva teljes hosszban a vesszők
itt látszik hogy a tavalyi! vessző virágrügyekig lett visszavágva, ahol jelenleg termés van, és az idei új hajtások. Itt látszik hogy jövőre több metszeni való lesz mint azon amelyiknek meghagytam teljes hosszban az ágait. A fa nekem mégis valahogy kompaktabbnak néz ki, - mi a megfelelő jelző rá?
Az elmúlt évtizedben központi témává vált a globális felmelegedés. Szakcikkek százai, ezrei, tanulmányok tömege jelent meg erről. A kutatók többsége hőmérsékletemelkedést és szárazságot prognosztizált az elkövetkező évtizedekre. Az északi féltekén, azon belül az európai térségben is valóban volt tapasztalható a 20. század utolsó évtizedében és a 21. század első éveiben néhány tizedfokos középhőmérséklet emelkedés. Az ezen évek egyes évszakaiban bekövetkező átlaghőmérséklet-változások azt mutatják, hogy az éves középhőmérséklet emelkedés elsősorban a nyári évszak magasabb hőmérsékleteinek volt köszönhető. Jóllehet a klímaelemzők többsége utalást tesz az időjárás szélsőségeinek szaporodására is, a köztudatba mégis elsősorban az ivódott be, hogy már a jelenben is, de az elkövetkező időszakban különösen, egy melegedő klíma tanúi lehetünk. A nevezett időszak éveinek részletesebb tanulmányozása azonban azt mutatja, hogy sokkal inkább az időjárás kiegyensúlyozatlansága, szabályozatlansága érhető tetten, mintsem az azt megelőző időszakban tapasztalható viszonylagos kiegyensúlyozottság magasabb hőmérsékleti tartományban történő megvalósulásáról lenne szó.
Amennyiben eltekintünk a többi klímaelemtől, és kiemeltem a hőmérsékletváltozást vizsgáljuk, elfogadva a melegedés feltételezését, érdekes következtetésre juthatunk. Fentebb bemutattuk, milyen jelentős középhőmérséklet különbségeket okoz a domborzat. Néhány tíz méteres magasságkülönbség akár az egész fokos tartományba emelheti ezt az eltérést. Az egyes évek között is jelentős középhőmérséklet különbség van. Ez a tény azonban magában még nem feltétlenül befolyásolja egy adott földrajzi területen hagyományosan működő mezőgazdasági kultúrák biztonságát és termésbiztonságát. Sokkal nagyobb jelentősége van az ezen belül bekövetkező szélsőséges eseményeknek. Olyanoknak, amelyek valamilyen tekintetben a növénykultúrákra nézve bizonyos tűréshatárokat lépnek át. Hasonlóképpen, mint az inverziós jelenségnek köszönhető abszolút minimumokban megjelenő különbségek, amelyek az átlagok közt meglévő eltérésektől függetlenül húznak választóvonalat adott fajnál a téli túlélési lehetőségeket illetően. Az időjárási eseményeket figyelemmel kísérő gazdálkodó megtapasztalhatta az elmúlt években, hogy szélsőségesen meleg periódusokat hirtelen drasztikus lehűlések, teljesen száraz hónapokat özönvizek követtek. A rövidebb időszakok ilyetén szélsőségei évjárat méretekben is jelentkeztek. Kimutathatóan gyakoribbá és súlyosabbá váltak a tavaszi fagyok, érzékelhetően szaporodott a pusztító zivatarok és jégesők száma. Ezek nyilvánvalóan jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint az esetleges 4-5-6 tizedfokos hőmérsékletemelkedés, de akár ugyanekkora csökkenés.
Ha vizsgálni kezdjük, miben áll ez a klímajelleg változás, azt láthatjuk, hogy az utóbbi másfél évtizedben megszaporodott az úgynevezett blocking helyzetek száma az európai térségben. Ez azt jelenti, hogy az európai időjárást alapvetően meghatározó és szabályozó atlanti ciklonok szabad nyugat-keleti pályán történő mozgását időről-időre szokatlan földrajzi helyeken kialakuló anticiklonok blokkolják. Ez a körülmény az időjárási menet korábbi időszakokra jellemző, úgynevezett zonális (szélességi körök mentén haladó ciklonpályák) jellegét meridionális (észak-déli) áramlásúvá változtatja.
9. térkép
A térkép (9. térkép) egy, az elmúlt évtizedben gyakran előforduló szinoptikus helyzetre ad konkrét példát. Látható, hogy a sajátosan elhelyezkedő légköri képződmények konstellációjában kialakuló áramlások mennyire éles és mély hullámokat képeznek észak-déli irányban. Ezek mentén időről-időre a szokásosnál hidegebb léghullámok jutnak el déli szélességekre és a megszokottnál melegebbek északiakra. Ezek nyomán a téli időszakban extrém hidegek alakulhatnak ki a kontinens felett, nyáron pedig a keveredési határzónákban pusztító viharok keletkezhetnek. Szélsőségesen meleg időszakokat szokatlanul hidegek válthatnak fel, átmenet nélkül.
Nem véletlen talán ezek után, hogy néhány évvel ezelőtt még szinte kizárólagosan melegedésről és szárazabbá válásról szóltak a kutatók jóslatai, mígnem néhány kivételesen csapadékos, árvízkatasztrófákkal tarkított, és Európa enyhébb klímájú, mediterrán és óceáni területének szélsőségesen hideg telű éve után egyenesen egy kis jégkorszak kezdetének víziója lát napvilágot.
A józan paraszti ész tapasztalati agroklimatológiája
Aki saját tapasztalataira hagyatkozva, különösen, ha gazdálkodóként figyeli nap, mint nap az időjárási eseményeket, sőt azok következményeit a bőrén érzi, egyértelműen valami korábbi rend felborulásaként élheti meg azt. A károkat okozó helyzetek súlyosságát még az a körülmény is fokozza, hogy a kárt okozó időjárási események, furcsa módon, egy-egy adott perióduson belül egyazon térséget érintve ciklikusan makacsul reprodukálódnak, tetézve a már egyszer vagy kétszer bekövetkezett negatív hatást. Amennyiben valaki úgy vélné, hogy csupán benyomásokról van szó, annak érdemes lenne követnie például az időszakos, évszakos, vagy éves csapadékadatokat és azokat összevetni a sokéves átlagokkal, különösen a korábban tipikus területi eloszlás tükrében. Ebben a tekintetben a gyökeres változás elsődleges oka abban áll, hogy a gyakran blokkolt ciklonpályák miatt az éves csapadék jelentős része úgynevezett konvektív, azaz meghatározott légköri helyzetekben helyileg képződő csapadék, a korábbi évtizedek frontcsapadék többletével szemben. A ciklonok okkluziós frontjaiból származó csapadék sem föltétlenül mutatja a korábbi időszak területi eloszlását, miután a ciklonpályák is változtak, sőt maguknak a ciklonoknak az eredete is, lévén, hogy arányaiban megsokasodtak, az úgynevezett magassági hidegcsepp helyzetek és a mediterrán ciklonok, amelyekre jellemző, hogy csapadékukat területileg koncentráltan bocsájtják ki, időnként extrém mennyiségben, atipikus módon teremtve atipikus viszonyokat, soha nem látott időjárási helyzeteket az érintett földrajzi területeken.
Egy ilyen kicsi növényt még meg lehet védeni: megkarózni, lágy, elasztikus kötözővel rögzíteni, egy kimustrált szekrényt a szél felől, szélfogónak mellétenni. 3000 kivipergolettát picivel nehezebb védelmezni!
Ezt a zöld aszalódót egy, két éve fél hosszban földbe süllyesztett, akkor már 5-6 cm átmérőjű, 1,5 méteres nagy ágból "dugványoztuk", annak a feltételezésünknek az igazolására, hogy a füge még így is gyökereztethető. Igazunk lett.
Nem csak a nénifüge jó elsőtermésmegtartó, vannak még azon kívül is olyan fajták, amelyek évjárattól és környezeti hatásoktól függetlenül nagyrészt megtartják az első termésüket. Ennek ellentettjeként persze vannak olyanok is, amelyek a legkedvezőbb évjáratokban sem.
Ez a fajta (nem nénifüge) például jó elsőtermésmegtartó, amint az a ma készült képekből is kitűnik:
A 7-10 e forint azért sok lenne, a pár ezer forint lenne jobb, ez az 1500 ft-os szerintem is magonc, ennyiért nem oltanak kertészetek.
Visszaolvastam, láttam hogy sokaknak van, ezért gondoltam vki vállalhatna oltást (hacsak nincs fölös kis növénye), esetleg még hajtás sem lenne rossz, akkor max magam oltom rá. Persze csak a nemes, tényleg öntermő fajtából, tehát már kitapasztalt fából, vagy forrásból.
Kész növényért tudnék, más jellegű ritkaságot, esetleg citrust adni.
Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy a környéken járva-kelve egyre több helyen találkozom az általunk propagált növényfajok példányaival. Tudom, hogy én/mi vagyok/unk a "ludas/ok" benne, de sok olyan ember van, akinek az önérzetét bántaná, ha szembesülnie kéne azzal, hogy ezeknek a növényeknek az ültetése valaki(k)nek a tanácsára, sugalmazására történt. De ez nem érdekes. A fő az, hogy egyre jobban terjednek. Immár bizton állíthatjuk, hogy legalábbis a körzetben sikerült divatot csinálnunk belőlük és ez a fontos. Mindenki hasznára és örömére!
A szőlőhegyeken egyre többször botlik ilyenbe az ember, gyakran a büszke gazda jelenlétében:
"azt sem ültet nagyon senki a környéken sem pedig láthatják a kertemben már 20 éve."
Ennek az az emberviselkedéstani magyarázata, hogy Te ezekkel a növényekkel különcnek számítasz. A különcökre senki nem akar hasonlítani, mindenki a többségre akar, mert tudat alatt fél a kiközösítéstől. Első lépésben több, nem különcnek számító/"normális" emberre rá kell tukmálni néhány ilyen növényt. Azokat már majd követi az ismerős, a barát a rokon és mihelyt divattá válik, mindenki akar ilyet. Így lett például Magyarországból egy-két évtized alatt "tujaország".
Hosszú, vékony hajtások, amelyek csúcsi szakasza télre is zöld színű marad. Sok, hosszú nyélen ülő elsőtermés, ugyancsak bő másodtermés. Csapadékos időt repedésmentesen álló gyümölcsök. Mérsékelt téltűrés. Eléggé elterjedt fajta.
Amiért fontos lenne nagy kézimunka igényű, ugyanakkor jelentős hozzáadott értéket produkálni képes mezőgazdasági/kertészeti kultúrákat meghonosítani adott térség nyújtotta környezeti feltételek maximális kiaknázásával:
Pár hete érdeklődtem nálukm ezek Sunflower magoncok, azaz ki tudja mi lesz belőlük. Emberi áron sunflower vagy prima paw-paw-t se Mo-on, se az e-bay-en nem lehet beszerezni, ami olcsó, az mind magonc vagy/és nem öntermékeny fajta... :-(
arra vagyok kíváncsi hogy nekem hogy kell jól metszenem, ha kell egyáltalán.--
Talán tudok tanácsot adni. (az utóbbi 15 évben évi 7000...10000 fát metszettem..))
Az idared, golden, jonathan fajtáknál (intenziv metszésnél) szedd le a letermett ágakat, hagy az éves vesszőkből (40 ..50..cm elosztásban) az egész koronában hajtásokat...lehetőleg a 45 ° ..vagy a vízszintesre hajló ágakból / a ceruza vastagságtól lehetőleg ne legyenek vastagabbak./ Ebből lészen a berakódó, jövőre termő ágacska!....amit ha túl sok a "termő" tavasszal ritkithatsz is. A lényeg, mindig legyen a koronában 1 éves, 2 éves, ...és a levágandó, letermett 3 éves ág. A korona 1/3 lemetszeni már veszélyes, burjánzásra ösztökéli a fát!
A starking, redspur és hasonló fajták nem igénylik az erős, intenzív metszést.
Olyan helye van mint az Adrián :-). Minden évben hoz első termést, tavaly pl. rekordot, ami csaknem full lerohadt mert akkor mentünk nyaralni.
Egyik évben sincs számottevő vesszőfagyás. A vesszők legvége max. 10-15cm elfagyhat, a háztól távolabbi részen inkább, de ennyi. Ami most megmaradt, gyönyörű szép, de úgy veszem észre, mintha a védettebb helyen lennének többen. Nem tudom, szerintem az enyémet ha érte is valami környezeti hatás akkor az késő tavasszal lehetett vagy tényleg kártevő. De tényleg kár ezen rágódni.
Egyébként az őszin is látok egy csomó visszamaradott szemet amit majd eldobál. Miért? Csak.
Vannak fajták, amelyek semmilyen körülmények között nem szórják le az első termésüket. Ilyen az egyik legelterjedtebb fajta, a nénifüge. Ráadásul az érésében nagyon nagy jelentősége van a benapozottságnak. Az árnyékban lévő elsőtermések képesek később megérni, mint a napon lévő másodtermések. Ez a tulajdonsága biztosítja, hogy a legelső elsőtermés beérésétől kezdve egészen a fagyokig folyamatos legyen a fügeérés.
Lovásziban ezen a nagy nénifügén az idén is rekordtermés lesz.
Igen, erről jut eszembe hogy egyik dédapám bíró volt, nemrég tudtam meg :) Szerintem az igazság személyfüggetlen, önmagában megállja a helyét. Vitának pedig még jó családban is van helye. Írtam Neked már hogy igyekszem olyanra alakítani a fákat hogy elhagyható legyen a metszés. Feri bá tett fel képet metszetlen virágba borult fáról. Ez a mi szakmai értetlenségünk?
Ez megint csak egy fölösleges támadáselmélet a részedről. Internetes képekről és videókról próbáltam tájékozódni a metszést illetően. Bekerültem itt ezzel a metszés témával mint Pilátus a krédóba. Semennyire sem érdekel hogy kinek van igaza, arra vagyok kíváncsi hogy nekem hogy kell jól metszenem, ha kell egyáltalán. Nagyon örülök a véleményeknek, így van miből leszűrnöm a saját tanulságomat, köszönöm szépen! Jó lenne ha megoszthatnám a tapasztalatomat anélkül hogy állandóan meg lennék vádolva mindenféle hülyeséggel, már bocsánat!
Ez az almametszési téma onnan indult, hogy bemutattam néhány helytelenül metszett almafát azzal a kiegészítéssel, hogy sajnos általános jelenség az őszibarack módjára metszett almafa. Több helyen éveken keresztül nyomon követve tapasztaltuk, hogy a tulajdonos a csekély, vagy szinte nulla termésmennyiség ellenére sem változtat a metszési gyakorlatán, nyilvánvaló jeleként annak, hogy nem tudatosult benne, az eredménytelenség a rossz metszés következménye.
Erre aztán következett a jól megszokott reakció, hogy így meg úgy, de leginkább emígy meg amúgy.:)) Erre bemutattam egy olyan almafát, amelyikről egy kivételével az összes virágrügy le volt metszve, meg egy helyesen metszett kis sövényalmasort. Tisztáztam azt is, hogy fajtánként vannak eltérések, ezért a metszési módszer is lehet különböző, de mindez nem változtat az általam prezentált jelenségen.
Most meg ugye jönnek az "ellenpéldák", az általam leírtak helytelenségének igazolására!
Oda jutunk vele, mint a -10 fokig fagyálló kákigyümölccsel, a kivétel nélkül öntermékeny asimina magoncokkal, az inverzió jelentéktelenségével meg a kivi termeszthetetlenségével. A dolgozó népet szolgáljuk! :)))
Látványként valóban hátborzongató, de éppen ezért illeti dicséret a szavazókat, hogy mindemellett képesek voltak a zenei teljesítményt díjazni. Mert ugye ez a vetélkedő arról szólt. Azon már lehetne vitatkozni, összhatás szempontjából mennyire volt szerencsés egy országot egy ilyen versenyzővel képviseltetni. Sejthetően ennek a hátterében is csupán az elfogulatlan bírálat áll, kizárólag a teljesítmény alapján. Az elszubjektivizált magyar társadalom részére tanulságos eset. Láthatóan léteznek olyan rendszerek, amelyekben csak a tartalom/teljesítmény számít. Sajnos vannak olyanok is, amelyekben még mindig nem.
Régen minden rendes cirkuszban volt egy szakállas nő, úgyhogy már a téma is szakállas. A tökéletes Ausztria hagyott magán fogódzót, tök jó! én nem néztem de szerintem a Kállay Saunders csak jobb lehetett.
A tőletek kapott tanácsok hatására végülis átterveztem a kivikoncepciót, és a kivitermesztés meg a lugas szétkerült két külön projecbe. A lugas helyére valószínűleg málna megy, az árnyékban is növekszik valamennyire. Viszont még mindig maradt egy része a lugasnak, amit nem tudok megoldani, arra gondoltam, oda mehet egy minikivi. Ezért még abban kérnék segítséget, hogy a minikivik közül melyiket lehet kétdimenziós szőlőlugasként nevelni. Vagy tegyem oda a Tomurit?
Erre a következtetésre jutottam én is :) Hagytam meg szellősre egyéves vesszőket teljes hosszban, két fán pedig ugyanezeket a legtöbb virágrügyig visszametszve, Glosternél ez 2/3 volt, hogy lássam a különbséget. Na ezeket is mind jól fújta a szél, mert mindegyiken sok alma kötött metszésmódtól függetlenül.
Ezt olvasva, nekem Arany János Fülemiléje jut eszembe. Kinek fütyül a madárka, az-az kinek fúj a jó szél???:-)))
Az almával kapcsolatban, az idén lusta voltam, nem metszettem meg a nagy fámat, hisz itt azt tanultam, hogy az egy éves hajtásokon úgy sem lesz virágrügy. Hát az én almafám nem olvasta ezt és bizony minden egy éves vessző tele lett virággal.
Valahogy így:
Szerintem maradjunk abban, hogy ez is fajtafüggő és talán, aki metszőollót ragad, ismeri a saját fáját:-)
Hát igen ! Ezek a borzasztó zalai nyarak !! Hajaj !
Például:
1/ A tormaföldei könyező dombok gerince 200m tszf-on van , ugyanolyan magasan mint mondjuk a Gyöngyös környéki még síkvidéki részek hajlása a dombok lábánál.
2/ Tormafölde közelebb van az Egyenlítőhöz.
3/ Sokkal közelebb van az Adriai Tenger
4/ Gyakran besegít a nyugati irányból fújó Alpokaljai főn szél a fűtésben.
5/ Nem ér oda a szibériai tranzit hideg.
Eredmény: Az 1^2m-re eső beeső hőösszeg és napfény (a fotoszintézis "benzinje")eredően nyilvánvalóan több pozitívum mint mondjuk az ország északkeleti részein. Ebből ered a kb 3-4 hétnyi vegetációs fejlődési előny a zalai térség javára.
A 3. és 4. pont is külön előny (segít a fűtésben mint a Golf áramlat Skandináviának).
Az 5. pont pedig egy szükséges feltétel a sikerhez.
Ennyi?
Hát ehhez nem kell akadémikusnak lenni szerintem.
A növények domboldalba helyezése már nem helyi specifikum, de nyilván ez segíti elő a "kertészeti" inverzió működését és déli , délnyugati fekvés esetén pedig még az1^2m-re eső beeső hő és fényösszeg is tovább nő.
Tehát minden tényező Nektek segít. Legfeljebb csak az elsivatagosodás árthatna , de arra meg még ott van egyenőre a Szahara , meg a Góbi sivatag.
Akkor már értem a vastag törzs alacsony magasság kinézetét a fügének. Akkor ott csak az inverziós hatás miatt maradt meg 6-8 méter magasan, vagy volt kedvező széljárás is, vagy általánosságban lényeg csak az eredmény?
Arth ur a fügés fórumon írta le erre a jelenségre a gondolatait, miután sokan beszámoltak ott is az idei fügehullásról:
"Tavaly nem is ilyen tél volt, a tavalyelőtti vesszőket meg általában csúnyán fagykárosodott tövek nevelték. A növény nem gép, nem mechanikusan ismétli önmagát. Fejlődik, változik, igazodik a környezeti változásokhoz.
Amit most látunk a fügéinken, az az úgynevezett első termése, ami mindig az előző évi vessző felső részén jön, és már a lombosodás előtt megjelenik. Ehhez a vesszőnek előző évben jól be kell érnie, és ezeknek a hajtásrészeknek elfagyás nélkül kell áttelelnie.
Ezt követi a másodtermés, ami az új hajtások tavaszi részén jelenik meg a levelek tövében (az első termés felett, mintegy annak folytatásában) a nyár folyamán. Ez érik be ősszel, a mérete kisebb, a mennyisége meg nagyobb szokott lenni az első termésnél.
A harmadtermés az új hajtások nyáron nőtt részén jelenik meg (a másodtermés felett, annak folytatásában), nálunk nem tud beérni. Az egyszeri fügekertész lombhullás után is megmaradó, apró kis fügekezdeményekként találkozik vele a kopasz bokrokon. Gyakran kérdezik, hogy ez áttelel-e, vagy épp megesküsznek rá, hogy nekik ez indult fejlődésnek tavasszal, és micsoda gyönyörű érett füge lett belőle. Pedig egyik sem. Vagy már tavaszra összefonnyadnak, leszáradnak, vagy tavasszal rúgják el bokrok, amikor megindulnak. Viszont a vesszők ezek feletti rügyeiből (amikből előző évben nem indult meg a harmadtermés) bújnak ki még a lombozat előtt azok az azévi első termések, amikről az elején szóltam. Ezzel a kör bezárult, kb. így néz ki a füge termésciklusa.
2012 tele, tavasza katasztrofális volt sok növénynek, a fagyérzékenyebbeknek különösen. Azok a fügetövek, amiket nem védett vagy a nagyon jó helyük (domboldal, városi hősziget, ház közelsége stb), vagy gondos, jó takarás, azoknak többé-kevésbé elfagytak az ágai. A tövek többsége abban az évben erősen sarjadt, sok új, erősen növő, és ezért kevés termést hozó hajtást nevelt, amik szinte le sem álltak a növekedésben, hogy pótolják az elvesztett lombkoronát, így nem is értek be olyan jól, mint egy jó évben. (A saját bokraimon láttam, hogy azok még a másodterméseket is szinte mindet elrúgták, és csak nőttek az őszi fagyokig.)
2013-ban ezeken a vesszőkön jelenhetett meg az első termés, de minél károsodottabb volt egy tő előző évben, annál kevesebb, így sokunknak alig volt része benne. Viszont azok az új vesszők, amik ezeknek az ágakon fejlődtek, már normálisan nőhettek, beérhettek. Ráadásul egy nagyon enyhe telünk volt, könnyen teletek a fügék.
2014-ben, ennek köszönhetően már sok első termés indulhatott fejlődésnek, vélhetően több, mint amit a legtöbb fügebokor normálisan kinevelne, így ezek egy részét a bokrok elrúgják. (Hogy melyik termés marad meg azt a növény hormonegyensúlya szabja meg az adott terméskezdemény környezetében.)
Szóval szerintem senki ne aggódjon azon, ha fügék eldobnak pár potenciális csemegét, semmi bajuk nincs, csak erejükhöz mérten szelektálnak.
Nincs ez máshogy nálam sem, várom türelemmel, hogy a maradékot beérleljék"
Ma például azon hihetetlenkedtünk, hogy az ország legmediterránabb, legmelegebbnek kikiáltott, legdélebbi, korlátozottan téltűrő gyümölcstermők számára leginkább favorizált déli megyékben fagytak el leginkább az elmúlt teleken a fügék.
Persze a városokban, jó fagylefolyású fekvésekben nem, de úgy egészében északnyugaton (ahol az illetékes szakmák úgy képzelnék el hogy minden tél után a gyökerét is hónapokig keresik, nyár után meg úgy dönt soha többé nem hajt ki) jóval kevésbé, majdnem semennyire nem lett bajuk a fügéknek, közben az ország legdélebbi, legnaposabb, legmelegebb, legbaranyaibb városában, Sellyén majdnem minden évben elfagytak a fügék.
Azért csak ekkora, és nem 10 méteres, mert nem a szőlőhegyen van!
A Kerka szintjéhez képest 6-8 méterrel van feljebb, az elmúlt telek szerencsés helyzeteiben ennyi elég volt az üdvösséghez, kisebb ágvégfagyásokkal megúszta, miközben Iklódban -20-22 fokok voltak!!!!!
2001-ben, 2003-ban, 2005-ben nem úszta volna meg.
Iklódban és a kanizsai állomáson, Lenti és Letenye régi állomáshelyein szintén nem.
A környékben mindig ilyen rossz fekvésekben mértek amióta világ a világ, ezekből a példákból ez jól érzékelhető.
2. lenne, de náluk jó helyről fúj a szél, ezért alakult ki kedvező mediterrán hatás
3. ez mekkora badarság volt most tőlem?
4. a múltkori almametszésről: fogalmam sincs hogy jól csináltam e, de jól elérhetően sok alma lett. A ritkítást lehet hogy nem úsztam meg, csokrokban kötöttek.
Amúgy is szokott az első termésből válogatni, majd egy negyede megmarad, az viszont gyönyörű nagyok lesznek. A második termésből nem szokott hullani érzékelhető mennyiség.
Nincs is neki levele, miből tartaná el ezt a termésmennyiséget?
A mi bokrunk is kapott vizet az ínséges időkben bőven automata locsolórendszer révén, úgyhogy én kizárnám, hogy a tavalyi száraz nyarat ő száraznak élte volna meg. Akkor meg lehet, hogy az áprilisi időjárásban kereshető vmi szokatlan, neki nem tetsző dolog... Vagy pedig, hogy sok 80 db füge ennek a gyökérzetnek és levélzetnek.
A közelében is van még egy kicsi fügebokor (más fajta), ott pedig az áprilisban látható borsócskák fügévé sem fejlődtek, pedig fagy már nem jött rájuk...
Tapolca mellett (Köveskálon) van egy fügesövény. Olyan kókadtak a levelek végig az összes tövön, minta cserepes növény lenne, és nem kapna vizet. A hideg esős idő ellenére. A vihar tehetett be neki? Máshol is látni ilyesmit?
Sajnos az idén elég durva fügehullás van, minden fajta szórja le a gyümölcsöket ugyanúgy, mint a Tiéd.
Nem hiszem hogy tápanyaghiány miatt lenne, mert tápanyagban gazdagabb és szegényebb talajban lévők is ugyanúgy hullatják a gyümölcsüket.
Egy dologra tudok gondolni, az elmúlt 2 év aszályos nyarai tehettek be neki, a füge talán úgy "gondolta" , hogy mivel múlt éven a szárazságban önmagát is nehezen tartotta életben, nem ám még gyümölcsöt is növesszen, ezért ledobálja.
Ennek mondjuk ellentmond hogy rendszeresen öntözött fügék is szórják le, szóval nem egyszerű megmondani, mitől van.
Sziasztok! Rendszeresen olvaslak Benneteket, sok értékes infóval gazdagodva. Most kérdeznem kell Tőletek, tanácsokat várok!
Van egy 3 éves Babits fügebokrunk, idén hoz először jelentősebb mennyiségben (80 db-ot számolt a párom) tavasszal fejlődő terméseket, kezdtünk is örülni nekik. Valami miatt pár napja sajnos elkezdtek sokan sárgulni. Ez mit jelenthet? Szelektálni kezdett a pici bokor, mert túl sok van rajta a bokor méretéhez képest? Vagy valami tápanyaghiányban szenved? Egyébként lassabban fejlődött eddig a bokor, mert nagyon kötött, agyagos a talaj, viszont rendszeresen van a tövénél lazítva és kapott komposztot is.
Szeretnék az esetből okosodni, ha valamit jobban csinálhatnék...
A fügének az ágait, vagy a fiatal növényt tövig nem zabálják le úgy, mint pl. az almát. Télen azonban a zöld csúcsrügyek kíváncsivá teszik őket, de láthatóan, miután leharapták, elmegy tőlük az étvágyuk, nem folytatják a pusztítást az ág további részén. Tavasszal viszont a suhángok kérgét nem kímélik az agancsukkal.
A korábbi években is mutattam jó pár példát arra vonatkozóan, hogy a káki milyen hálás "együttműködő partner" a metszésben. Az ágvégek visszametszésére rengeteg alapi rügy "beindításával" reagál. Ezekből az alapi rügyekből olyan hajtások keletkeznek, amelyek a következő évben kiválóan fognak teremni. Ezért a káki ifjítása nem okoz gondot és lehetővé teszi, hogy az ágvégekre lenövő termőrészek helyett az ágak tövéhez közelebbi termővesszőket neveltessünk vele. Ezek azt is biztosítják, hogy a fa kompakt jellege folyamatosan fennmaradjon és elkerülje a "szomorúfűz-effektus" kialakulását.
Úgy érzékelem, hogy az itt szereplő kertészkedők többségének a ház körüli kertben/udvarban vannak a növényei.
Lakott területtől távolabb eső telkeken azonban nagyon sok bosszúságot okoznak a vadak. Tavaly egy nagyon szép, többéves japánnaspolyámat ettek meg (szó szerint) az őzek, az idén derékba törtek egy kákisuhángot, télen egy csomó füge csúcsrügyet leharapdáltak, legutóbb pedig az alábbi képeken bemutatott kár ért. Tavaly is kipróbálták ugyanezt a fügét, de akkor csak az első képen látható kéreghorzsolást okozták. Most az egyik vázágról teljesen lehántották a kérget.
Az elmúlt napok viharos szelei elég sok kárt okoztak. A szél a kivi legnagyobb ellensége. Könnyen letörheti a vesszőket, ledarálhatja a leveleket, hajtásokat. Nem véletlenül mondjuk, hogy több megfontolás alapján sem szabad a kivivesszők/hajtások útjába mesterséges akadályokat (a kelleténél több huzalt, rácsot, stb. ) képezni, amelyek erős szél esetén darálóként működnek.
A baromfiudvari kivin is jól látható, hogy sérülések/csonkulások ott keletkeztek rajta, ahol a vesszők/hajtások akadályba ütköztek. A szabadon lengő vesszők teljes épségben maradtak.
A sziromhullás utáni első reményre jogosító jelenség a termések szárának a vastagodása és erekciója. A vékonyan maradó száron, csüngő helyzetben maradók előbb-utóbb (inkább előbb) lehullanak.
A kötöttnek tűnők sem biztos, hogy nem szórják le a terméskezdeményeket. Az egyelőre fán lévők közül nem mindegyik marad meg. Sok le fog még hullani. Várjuk ki a végeredményt! Utána valamivel okosabbak leszünk.
Én isporozgattam ecsettel az asimináimat. Két egyidős egyedről van szó, de az egyiken csak 3 virág volt, a másikon viszont rengeteg. Igyekeztem kereszbe porozgatni, de volt amikor a kis fa nem is adott viràgport,mègis a nagy fa tele van kötésekkel, a kis fa pedig már elvetélt két virágot és még egyetlen virága maradt függőben. Én a nagy fát önmaga virágporával is ecsetelgettem.
Lehet, hogy az én nagyobbik fám mégis öntermékeny?
A virágok harang alakúak, a szirmok tökéletes ernyőt képeznek a bibe fölött/körül. Nehezen elképzelhető szél általi beporzás. Mindenképpen megfelelő rovar, vagy mesterséges beporzás szükséges.
A baromfiudvari asiminára sikeresen ráoltottam egy ágat a saját fámról, az idén már volt is rajta néhány virág, de a beporzást nem mertem erre bízni. Ugyanakkor a saját fámra is oltottam a baromfiudvariról, de az sajnos a második évben leszáradt. Így marad az ecset (hosszabbítóval).
Ezért kerestem fel a múltkor bemutatott két példányt, amelyek közül az egyik tavaly még úgy sem hozott termést, hogy a másik ott van a közelében. Úgy gondoltam, segítek a legalább egyszeri beporzással, és a tulajdonosnak azt a tanácsot adtam, hogy az ecsetelést ismételje meg többször a továbbiakban nyíló virágokon.
Igen. Sajátossága a gyenge kötődési hajlam, azért is mert a méhek elkerülik, mivel kellemetlen szagú a virága. Ezért inkább a legyek lepik, azok sem túl nagy meggyőződéssel. Tapasztalatunk szerint akkor is érdemes ecseteléssel segíteni a beporzást, ha nem egyedüli példányról van szó, hanem egymás közelében kettő, vagy több egyed is van.
A magonc asimina zsákbamacska. Amikor elülteted semmit nem tudsz róla: milyen méretű, milyen ízű gyümölcsöt fog teremni. Nagy eséllyel önterméketlen, de véletlenül az is előfordulhat, hogy öntermékeny. Ha a közelében nincs egy másik egyed, vagy nem porzod be másik asimináról származó, idegen virágporral és mégis köt, akkor az a ritka szerencse ért, hogy az asiminád öntermékeny. Ezért minden egyes magányos példányt tesztelünk így. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy szinte kivétel nélkül önterméketlenek. Ez a tapasztalat egybeesik az asiminára vonatkozó amerikai leírásokkal.
A környezetünkben eddig előfordult magonc asiminák mind önterméketlenek. Mindig abban reménykedünk, hogy egyszer lesz szerencsénk egy öntermékeny és amellett szép gyümölcsöket termő példányhoz. Ezért a teszt.
Nem volt porozva, mivel az első virág megjelenése után három évig minden egyes példányt öntermékenységi teszt alá vetünk. Az azt követő években pedig eltérő gyakorisággal/intenzitással porzunk. Az idén maximális gyakorisággal/intenzitással poroztam az udvari fát. Eddig igazolódott, hogy a termésmennyiség ennek a függvénye. Ha minden igaz, akkor most az eddigieknél bővebb termésnek kellene lenni rajta.
A vadonba ültetett asimina magonc, akárcsak korábban, az idén is megbukott az öntermékenységi teszten: a kilenc virágból egy sem kötött, elvirágzás után mind lehullott terméketlenül.
a hazai körték közül a Vilmos állitólag jól pororozza....
Ezt amugy egy másik topicban is megerősitették itt.
én nem tudtam hogy az alma porozná...szerintem tavaly valahonan máshonan jött az a virágpor (talán közelből egy körtefáról )
saját tapasztalatom még nincs igaz van 2-2 Honshum meg Nijssekim, de csak idén lettek ültetve. az egyikük virágzott de nem lesz termés.... ( pedig 20-40 méterre van 2 körtefa)
A japán körte fám (talán hosui fajta) tavaly kezdett el virítani , volt mellette egy virágzó birsalma fa és lett a japán körtén két termés. A birsalmát közben kivágtam mert mindig tele volt a termése rothadással, emiatt idén már nem virított és a japán körte viszont csodásan tömve volt virággal , viszont nem kötött egy termést sem !
Lehet-e , hogy a birs volt a porzója? Milyen porzót kerítsek hozzá?
A birs egy hajtásában két japán körte szem megeredt az nem lehet majd a porzója? Sajnos ugyanaz a fajta , de végül is más fajta alanyon van?
Tavaly nyáron, július első napjaiban meglátogattam egy letenyei kertészkedőt, akinek a kertjében két magonc asimina van. A két fa közül az egyiken volt akkor 1-2 kis gyümölcs, a másikon egy sem. Akkor megígértem, hogy az idén virágzáskor eljövök és a saját fám virágporával beecsetelem a virágokat mindkét növényen. A múltkor ez meg is történt egy alkalommal. Mondtam a tulajdonosnak, hogy kihasználva azt az előnyt, hogy két példány is van egymástól néhány méternyire, a virágzás további időtartama alatt a tőlem látott módon ecsetelje "keresztbe" a két fát a jobb kötés érdekében.
Ma ismét arra jártam és megnéztem a két fát. Az általam akkor beporzott virágok helyén kötött gyümölcsöket láttam. Még mindig voltak virágok a növényeken, de nem volt lelkierőm megkérdezni, hogy folytatták-e az ecsetelést úgy, ahogy mutattam, vagy sem.
A körzetünkben a határ magyar oldalán is van jó pár cédrus, de a szlovén oldalon lévő falvak tele vannak velük. Legutóbb Lendván járva a templom mellett egy sértetlen európai ciprusra tévedt a szemem, csak nem volt a kezem ügyében fényképezőgép. (Majd legközelebb.)
A közvetlenül a határon, a síkon domb tövébe települt Pince községben viszont egy érdekességre tévedt a szemünk az egyik ház portáján. Az udvari bejárót egy fügesövény szegélyezi, amelynek az alján idős kivilugas van. Egyetlen szépséghibája, hogy rosszul metszik. (Termővesszők levágva, vagy erősen visszacsonkítva. Termése a lehetséges termés kb. 10%-a).
A füge érdekessége az, hogy ezen, a szinte teljesen a síkon lévő ponton a fügék egyetlen télen sem szenvedtek végzetes fagykárosodást, legfeljebb részlegest (vesszőfagyást) a legeslegalacsonyabb minimumok telein. Érzékelhető kultusza van a mediterrán eredetű növényeknek, annak köszönhetően, hogy az országnak volt (Jugoszlávia), van (Szlovénia, koperi öböl) tengerpartja. (A lendvai európai ciprus és egyéb hasonló "nyalánkságok" is ennek köszönhetők, valószínűleg.)
(A képen a környék legalacsonyabb tereppontjain húzódó autópálya első szlovén (de egyébként MOL tulajdonú benzinkútja.)
Az ilyen fajtájú cédrusok fagy/hidegtűrését fokokban kifejezve pontosan nem ismerem, de tapasztalati alapon azt mondhatom, hogy szinte korlátlan. Itt a körzetben/megyében soha nem találkoztam egyetlen károsodott példánnyal sem, lett légyen bármilyen szigorú tél, alacsony hőmérsékleti mélypont.
A füge fajtákat mi szerint kell elkülöníteni, és hol lehet név szerint utána nézni? Többen is azt kérdezgetik tőlem, hogy melyik milyen fajta, leginkább az a válasz, hogy finom. Egyik sárga, másik piros...
Goji bogyó volt mindig lisztharmatos. A kék babfa nem kelt ki nálam sajnos, legalábbis úgy tudom, mert eláztak a feliratok, és csak naggyából tudom hogy mim van. Kakiszilvák vannak szépek, és tündérfák maradtak meg, a jujubának még drukkolok, és van ami tőről hajt és gőzöm sincs micsoda. :) Nevelem mind cserépben, aztán csak kiderül róluk valami :)
Nálam az év második felében virágzott, ősszel érett. Azért írom múlt időben, mert hihetetlenül szerette a lisztharmat, végül kénytelen voltam baltával kezelni.
Üdv mindenkinek,vettem egy goji bogyó csemetét már 3éves szépen cseperedik most kb 1,5 m szép bokor,de se virág se termés.Netem rendeltem egy kertészetből.
Szerintetek ez normális?Mit csináljak?Esetleg vas hiányos?
"a héja is nagyon ízletes, nem véletlen, hogy a gasztronómiában vált először híressé." Ezt írja, ezek szerint majd megkóstolom és eldöntöm hogy ízlik e. :)
A Meyer citrom levét igen, de a héját nem tudod felhasználni, mert erősen "terpentines" ízű. Azon kívül nem szükséges oltani, mert dugványról kitűnően szaporítható, sőt bizonyos mértékig a kisebb fagyokat is elviseli.
Láttam kertészetnél vadcitromot, áthatolhatatlan sövénynek ajánlották. Vettem egy Meyer citromot hogy legyen itthon biocitrom, bár lehet már időnként kapni, de csak ritkán. Azt tudom magról szaporítani, és ha beoltom a magoncot az anya ágával akkor ugyan ott vagyok vele ugye?
Gugliztam hogy mi lehet a birkafőző fűszered. Tüskés kaporna, valami kapribogyóféle? Én csak rozmaringgal szoktam fűszerezni, és van itthon kétféle majoranna, az egyik látványos de szagtalan és íztelen, de a pillangók szeretik, a kedvencem pedig kis bolyhos levelű és betölti az egész kertet az illata.
Én már ennek a kivinek is örülök (azt sem tudom, hogy fiú e vagy lány , vagy jenny) , de már a többi is nőne ha nem lenne a sok csigabiga , azokat naponta begyűjtöm.
Köszönöm a választ. Nagyon korai és nagyon késői fajtákat keresek hogy minél korábban kezdhessem és minél tovább kitoljam a fügeszüretet, azért érdeklődtem.
Megjottek a novenykeim:Babits fuge,Issai kopasz kivi es jenny kivi.Az alfoldon lakom igy ezert rajuk esett a valasztasom,ha ok tulelik a telet akkor jovore veszek igazi kivit es hagy szoljon a dolog.Kedves NinoVarga!Reggel ultetem ki majd oket,mert mondja a vihart erre fele.A kiviket egy hosszu egyenes karo mellett neveljem meg iden ??Utanna ezen fajtak nem igenyelnek pergolat?Neveljem oket majd a szolohoz hasonloan?
Peóniát szerettem volna fényképezni, van a téren egy hatalmas bokor, de már elvirágzott. Ez falusi köztér, semmi városi hősziget hatás nincs, csak májusban szoktak ezek a növények virágozni.
A meggy nem sokat mond, mert az érése még odébb van, de az akác közel ott tart, mint itt. Na, erről beszéltem. (Persze nem tudom, mennyire városi hősziget, vagy mennyire általános ez a stádium.)
Tévedésben vagy hogy az orrom után mennék. Kibontakozóban van előttem egy kép amire nagyon kíváncsi vagyok, és azt üzeni hogy sokkal gyümölcsözőbb annál amit gondolnak róla. Vannak dédapámról és nagyanyámról boldogságos képek gyümölcsszüretekről, szőlőpréselésről. A "gyümölcseikről" is tudok, tényleg sokszor különösen jók. Nekem pedig ma megjöttek a kivijeim, két Hayward, és egy Tomuri, és készül a lugasom, majd lefotózom ha kész van. A mélyre ültetett fügém pedig szinte minden rügyéből fakad.
Ráadásul a peóniák síksági/völgyi/fagyzugi falvakban vannak, nem jó kitettségű dombokon. Hűen reprezentálják a térségi ("rossz fekvési") valóságot. Furcsa, az idén furcsa ez a most is fennálló különbség.
Az idén valóban csodálkozva néztem a peóniás fórumban, hogy ugyanaz történik, mint más években: itt már elvirágoznak, mire máshol kezdenek nyílni. Itt most már egyetlen szirommal rendelkező peónia sincs. A lágyszárú pünkösdik virágoznak. Ha az állomások által mért hőmérsékleteket nézzük, teljesen érthetetlen az idén. Más években érthető, de az idén nem!
Nos épp tegnap tettem fel a kivit, illetve a Paeoniás lapra az aktuális képeket, látható a különbség. Cseresznye tekintetében nálunk a Germersdorfi épp sziromhullás után van, bár még egy-két virág tartja magát.
A korai névtelen fajtán borsónyi zöld szemek vannak, szerintem 3-4 hét múlva lesznek olyanok, mint Floo képein.
Nekem annyi mindehhez a hozzáfűznivalóm, hogy tekinthetnek engem bárminek, cseppet sem zavar, de az állandó tévedéseimből nagyon elegem van itt veletek kapcsolatban. Szerencsére megtehetem hogy javítok a helyzetemen, nem úgy mint egy tekintélyes szakember, mivel én csak "szagértő" vagyok itt ugye.
Pedig a legkorábban érő cseresznyét kivágták, sajnos. Nemrégiben mutattam be róla fotókat, amikor a cseresznyevirágzás kezdetén akartam bemutatni vele a "már virágzó" cseresznyét. Az minden évben egy héttel előzte meg ezeket a fákat, tehát az idén április 21-22. környékén tudtunk volna fotózni rajta ilyen érettségi fokú gyümölcsöket.
Most jó lenne, ha az északkeleti barátaink körülnéznének egy kicsit a környékükön, miután ennek a "forgalommal szemben" mozgó időjárásnak köszönhetően, feltételezhető, hogy már ott is lehetnek meglepő dolgok.
Hosszú évek távlatában pedig, ami a fenológiát illeti, 2012-ben írtam az alábbi hozzászólást:
Amikor az olasz kertészmérnök által vezetett gyümölcstermesztési szaktanácsadói céget működtettük, meghívásunk volt a szektor minden szakmai találkozójára. Többek között a dél-alföldi őszibarack-termőkörzetben minden év március végén szervezett előadássorozatra és metszési bemutatóra is, ahol mindig egy, a szervezők által meghatározott témájú előadást tartottunk.
Azóta is minden évben kapok meghívót ide, nagyon jól ismerem a szervezőket, szakmailag jól felkészült, lelkes és szorgalmas emberek. Szép gesztus a részükről irányomba, hogy rendületlenül küldik a meghívót minden évben, amit, mint most is, mindig megköszönök és néhány szót váltunk ilyenkor az ágazat helyzetéről, vagy, mint ezúttal, a nagyon baljós terméskilátásokról a februári fagyok nyomán.
Nos eszembe jutott most, hogy amikor a 90-es években újnak számító, Olaszországban akkor már termesztésben lévő őszibarackfajtákról esett szó az előadásainkon, a résztvevők kérdéseket tettek fel. Többek között érdeklődtek a fenológiai jellemzők felől, virágzási, érési idő, stb., Maurizio barátom előszeretettel tett hivatkozásokat az én hegyi területemen és a környék néhány más pontján (kevésbé jó kitettségben is) lévő referenciapéldányokra, a különböző helyszíneken mindig eltolva egy-héttel, tíz nappal több év tapasztalatai alapján az illető fenológiai fázisokat. Pl. így: hát Letenyén ez augusztus 10. körül érik, akkor itt úgy 15-e, 20-a körül. Én, aki éltem a gyanúperrel a hallgatóság "előítéletfertőzöttségével" kapcsolatban, észrevétlenül a tekinteteket fürkésztem ilyenkor. A reakciók alapján kénytelen voltam azt mondani olasz barátunknak, hogy amennyiben nem akarja elhiteltelíneti magát minden szakértelmét illetően, tekintsen el a Letenye környéki referencianövényeinkre történő hivatkozásoktól, mivel ezzel azt a meggyőződést táplálja a hallgatókban, hogy vagy rossz megfigyelő, vagy egyszerűen légbőlkapott dolgokat mond. Egy ilyen embernek pedig hogyan lehetne hinni ezek után másban is. Rettentő nehezen értette meg, hogyan lehetséges egy évről-évre megtapasztalható evidenciáról nem tudni, hogy az úgy van, ahogy van, illetve fordítva tudni.
Verejtékes lett a homlokom, mire Ádámtól-Évától kezdve mindent elmagyaráztam neki. De úgy látszik, megértette, mert attól kezdve kihagyta a mondókájából a hivatkozásokat. (Persze a kellő időt azért hozzászámolta a helyszínhez illő fenológiához. Csendben, magában... és soha nem tévedett...)
2011 Május elején 4.-5.e tájékán,pontosan nem emlékszek.A Ceglédi Óriás kajszik diónyi méretűek voltak,a feleségemmel már a lekvárt főztük(hű mennyi lesz)nem lett semmi.Jött egy fagy mind elvitte,van egy Gönci kajszim is őt nem metszem,akkor kb 5m magas lehetett a fagyhatárt mintha vizimértékkel húzták volna meg úgy 3m magasan.
Ma kora délután megláttam két cincért az asiminán. A nagyobbik benne matatott az egyik virágban, a jóval kisebb másik pedig a virág mellett állt az ágon, mintha a sorára várna. Felléptem a fényképezőgépért , de mire visszaértem már nem voltak sehol. Apró fekete hangyák bóklásszák keresztbe-kasba az asimina virágokat és legyek is előfordulnak a látogatók között.
"Remélhetőleg, most már tényleg ez az utolsó az idén."
Ki tudja? Lehet, hogy júniusban gondol egyet...
Tavaly nyáron is néhány melegrekord közé beékelődött pár hidegrekord és nyár közepén hajnalban a belső völgyekben dér volt az autók tetején. Föl-le, föl-le, szárazság-özönvíz, szárazság-özönvíz....
Sajnos folyton rettegni kell valamilyen szélsőséges időjárási eseménytől. Ismét keleti szelek fújnak egy jó ideje és az ország északkeleti csücskén van a legmelegebb. Baljós előjel...
Sziasztok!Segitseget szeretnek kerni Toletek.Holnap erkezik egy Issai kopasz kiwi es egy Jenny kiwim.Ezen felul egy Babits fugem.Nem keso mar kiultetni a kiwiket,vagy hagyjam oket dezsaban meg erre az evre es csak jovore tegyem oket vegleges helyukre?Illetve milyen foldet szerezzek be nekik a dezsas tartashoz?Gondolom a fuge mehet ki a kertbe.A helyzet az ,hogy csak most sikerult hozzajutnom eme novenykekhez.Elore is koszonom a segitseget.
Köszönöm az infót :) Ennek nagyon örülök :) A homoktövisem is először fog teremni, talán a káki is és két mini kivim rogyásig van virágbimbóval. Bár a porzójuk még pici de remélem segít ha össze ecsetelem őket egymással.
A dombokon kezd nyílni az akác. Ha általánossá válik az akácvirágzás még mielőtt elkezdődik a következő véget érni nem akaró "vizesblokk", a méhészek gyászos akácmézszezon elé néznek.
Hasonlóan izgalmas téma a közvetlenül a domb alján, vagy a domb legalsó szintjein lévő fekvések klimatikai tanulmányozása. A kerkateskándi szőlőhegyen, annak legeslegalsó szintjein sértetlen túlélésről tanúskodó fügeegyedek vannak. Ez azt kell, hogy jelentse, hogy az iklódi állomás -20- -22 fokai idején itt a hőmérsékletnek a magassággal nagyon-nagyon hirtelen hatalmasat kellett változnia ahhoz, hogy ezek a növények ennyire épen maradhassanak. Ráadásul az egyik szamártöke, a másik nénifüge, azaz nem is éppen a jó hidegtűrésükről híres fajták.
A héten nemigen volt időm fórumozni, mert korán indultam el hazulról és későn érkeztem haza (reggel 7 - este 11), de jártamban-keltemben fotóztam néhány érdekes dolgot. Kanizsán egyszer télen a Csengery utcában autózva láttam, hogy a szabadban kiültetve vannak oleanderek. Most, ismét arra járva, kíváncsi voltam, hogyan élték túl a telet. A kerítésrácsok korlátozták egy kicsit a fotózást, ezért nem tudtam mindkettőt bevenni a képbe, de mindkettő annyira ép volt, mint a képen látható. Innen kezdve az sem meglepő, hogy a ház déli fala előtt lévő füge teljes épségben kellett, hogy átvészelje a korábbi szigorú teleket is, amint az az idősebb fás részei alapján jól látszik.
Akinek van kedve, megnézheti a Google Earth-ön a Csengery utca "fagylefolyását" a pályaudvar vonalában. Tanulságos! Még hogy nincs hősziget-hatás a perifériákon!?
Hát én egy borzalmas talajú és klímájú helyen lakom, ez egyértelműen kitűnik a térségre vonatkozó talajtani és klimatológiai leírásokból. Mindegyik nagyon értékes és figyelemreméltó szaGmunka!:)))
Nino ezt mégis hogy csinálod?? Biztosan ezen a bolygón laksz? Nálam az edényben, telelőben tartott fügén van EGY db. cseresznyemagnyi termés. A szabadföldinek még most jönnek a levelei. A takarás fölött lefagyott, pedig ahonnan kaptam, ott soha nincs takarva, és sokéves hatalmas lugas. Az is igaz, hogy ott hegyoldalban van, nálam meg a gát alatt kb. 10 méterre.
Csupa jó hír, kösz. Amit nem kell csinálni, abban én nagyon jó vagyok!! Sosem tápoldatozok. Locsolni most nem kell, de a szárazságban se locsoljam majd? Mikor virágzik? Annyira örülök most neki, kb. 4 éve vettem, de még sosem volt bimbó rajta. Igaz, első két évben tövig visszafagyott.
Kicsit szomorú az asiminám meg a kákim is :) Lehet hogy hülyeségeket kérdezek de van rá esély hogy a kákim szomorú levéltöveiben azok a kis négyzetes rügyek virágok lesznek?
az lenne a kérdésem, hogy az probléma ha kissé savas a magok ültetőközege? Perlit, kókuszrost, feketetőzeg, homok keveréke. A tőzeg miatt lenne kissé savas.
Stevia, schisandra és eperspenót magokat akarok vetni. Szerintetek ezek a magok igényelnek hűtve kezelést, a jobb csírázás miatt?
Én még csak ma tudtam először virágport nyerni az asiminák virágjából. Nálam csak kb. 3cm-esek a virágok. Ha jól gondolom , akkor az öregebb virágokból kell átkenni a virágport a fiatalabb virágokba és lehetőleg egyik egyedről a másikra. Ahhoz, hogy lássam , hogy milyen minőségű a bibe kb. hanyatt kellene feküdnöm , tehát egyenlőre "vakra" porozgattam őket az esti párás időben. Holnap megismétlem a műveletet. Lehet-e hogy a beporozni való bibe a még épphogy csak színesedő virágokban van fogékony stádiumban?
Viszont tapasztalatom szerint valahogy mégiscsak terjednek. Nekünk még a hetvenes években egyszercsak megjelent a kertben, sajnos apám elképzeléseibe nem illett bele. :-(
Tegnap csodálatos este volt. Jó, kiadós eső után enyhe időben tiszta, illatos levegő a lilaakáctól, orgonától. Rengeteg üdezöld növény, a selyemakác szép, ősvilági árnyéka, nem győztem hálálkodni.
A "nyújtózkodóig" vágd vissza. Az az a bizonyos hajtástípus, amire többször hivatkoztunk. A többiekből "kokárdák" lesznek, ez az, amelyik folytatja a növekedést.
Szeretném kérdezni, hogy ezekből a hajtásokból melyeket vagy melyet hagyjam meg? 1,5 méteres szárral rendelkeznek(képen nem látszik). Még a függőleges növesztés fázisában állok. A felső hajtások nem olyan erősek mint a legalsó, ezért kérdezem, h addig az erősig vágjam vissza, vagy a felsőket hagyjam, az alsót pedig metszem le? Még bővítem a karó hosszát, a függőleges növesztéshez.
Ezt nem tudom, melyik horgászkertész hozta és honnan, de valami korainak nézem, ha már az oltóvesszőn is ekkora levelek és gyümölcskezdemények tudnak lenni.
Annál a túlkötött fánál volt megelőző védekezés. Amelyeknél nem volt, azoknál tapasztalható volt az általad leírt jelenség, fajtától függően eltérő mértékben.
Arra Zala felé ismeretlen fogalom a kajszira méhek által virításkor bepitélt monilia?
Olyan mint egy nemibetegség.
A kis termőnyársak lehervadnak és elszáradnak (ez régen is így volt, de természetes fejlődési jelenségnek gondoltam), rosszabb esetben becsipásodnak (ez már némi védekezési reakció lenne, de amíg régen a csipa(=mézga) "gyógyított", most viszont elöli azt az ágrészt, ami a tőle perifériás szakasz), ha a csipa ráterjed a főágra , akkor azt az ágrészt le kell vágni a csipa alatt, mert úgyis meghalna.
Tehát most nincs más lehetőség , mint először virágjában permetezni monilia ellen. Ha mégis megérkezett a baj, akkor először "megpermetezni metszőollóval", majd ezután megpermetezni monilia ellen.
A füge a "virág". A füge az eperfa rokona. A füge virágát/termését úgy kell elképzelni, mint egy kesztyűként kifordított, helyesebben befordított eperfavirágot/termést.
A baromfiudvari kivi fagy- és viharkármentesen élte túl a vérzivatart:
Zuccherelli professzor a kiviről szóló szakkönyvében azt írja, hogy a Hayward fajtának jellemzően egyes virágai vannak, de kis százalékban hármas virágzat is előfordul a növényeken. Ahol a hármas virágalakulatok nagy számban fordulnak elő, a növény nagyon jó termőhelyre talált - írja.
Nos, az idén a baromfiudvari Haywardon hatalmas számban vannak hármas virágok. Tehát...
A fő kereskedelmi/üzemi fajták partenokarpok, beporzást nem igényelnek, mag nélküli gyümölcsöket teremnek. Vannak olyan fajták, amelyeken vannak porzós virágok is, azok magos termést nevelnek.
Kákik és a gránátalmák önporzóak? lassan kezd megtelni a kertem, nem mindegy 1-2 fa plusz vagy mínusz...Ha csak egyféle kákit tennétek, melyik lenne az?
Az atipikus jellegről sokat elárulnak a tegnapi olaszországi minimumok is. Ebben a 20 állomásban elég sok hegyvidéki is van, de szép számmal vannak alacsonyabb szintekről is fagypontot súroló hőmérsékletekkel. A bővebb adattárban fellelhető értékek szerint 3-4 fokos minimumok hemzsegtek tegnap az egész "csizmán".
Temperature minime in Italia
La lista mostra le 20 stazioni meteo più fredde della notte fra le ore 20 e le 8 in estate e fra le ore 19 e le 7 in inverno. L'attualizzazione avviene una volta al giorno al mattino.
Kár, hogy atipikus helyzetből fakadó negatív hatást egy másik atipikus helyzetnek kell mentenie. Sajnos, az időjárás nagyon "gondol egyet, és..." típusúvá vált az utolsó két évtizedben. Korábban is voltak szélsőségek (jellemzően epizód jelleggel) de most kizárólag azok vannak. Meteorológiai "létbizonytalanságban" zajlik az életünk.
Nagyon aggódtam én is a fagy miatt, de szerencsésen megúsztuk.
Véleményem szerint valami egészen rendkívüli napokat élünk mostanában.
Ilyenre ami most van nem nagyon emlékszem.
Hasonló sarkvidéki beáramlásnál szinte mindig az van, hogy előbb utóbb megáll a szél, kiderül és fagypont alá süllyed a hőmérséklet.
2012 április 10. és 2007 május 2. rossz emléke még nagyon közeli.
Ez valami egészen fantasztikus ami most történik, hogy nem áll el az északi szél, képződik egy medi ciklon a Balkánon, ami retrográd módon visszatáncol keletről nyugat felé melegfrontja ÉSZAK KELET!!! felől éri el az országot és mire eláll a ciklon hátoldali/anticiklon előoldali északi szél, felmelegíti a Kárpát-medencét.
Ma például Észak-Kelet Magyarországon 19 fok volt Dél-Nyugaton Zalában csak 9 fok.
Nino szokta mondani, hogy 'atipikus' időjárási helyzet, hát szerintem ez biztosan az.
Szinte hihetetlen! Olyat is olvastam, hogy a mediciklon egészen messziről Irán felől szipkázza be a meleget és szállítja hozzánk.
És ami a hab a tortán, esély van rá, hogy a mostani állapot lassan úgynevezett bárikus mocsár helyzetté alakul, vagyis amikor viszonylag gyenge a szél, magas a páratartalom és minden nap esélyes zápor-zivatar kialakulása. Így a nagy csapadék hiány is enyhülne.
Szóval örüljünk ennek a különleges időjárásnak, mert nagy ajándék ez nekünk növénybarátoknak.
Sok kegyetlenkedése után az időjárás végre most jóvá tesz valamit.
Nagyon remélem, hogy a májusi fagyok is elmaradnak és ezzel véget ért a kötéltáncos mutatványa idén télre és tavaszra.
A "mediterrán hatás". Egy mediterrán ciklon hatására az alábbi területi hőmérsékleteloszlás alakult ki: a "legmediterránabb" Baranya, a "legmediterránatlanabb" Szabolcs-Szatmár :)))
Vannak érdekes jelenségek, amelyek meglepőnek tűnhetnek azoknak, akik elmélyülten nem foglalkoznak meteorológiával/klimatológiával. Ilyen például, hogy 310 m magasságban fényes nappal, dél környékén +4 fokig esett vissza a hőmérséklet a csapadéktevékenység alatt, ugyanakkor hajnalban pusztán a folyamatos szél hatására +4,6 fok volt a derült ég ellenére is.
Kárt okozó fagy nem volt sehol, keleten voltak a völgyekben vagy lapos helyeken gyenge fagyok, talán -1 fokot láttam, szerencsésen megúsztuk.
Elég hideg levegő jött be északról, emiatt is volt hózápor tegnap délben a magasabban fekvő részeken itt nálunk.
Ezeket a képeket a becsehelyi szőlőhegy 250-300 méter magas szintjén készítettem tegnap délben.
Felettünk 1500 méteren a -2-5 fokos léghőmérséklet ilyenkor már nem sok jóval kecsegtet.
Tegnap 4 fokig ment le a hőmérséklet a hegyen a hózápor alatt, ma az ország közepén és Somogy-Tolna-Baranya megyében voltak napközben 5-6 fokok a csapadék közben, el lehet képzelni mi lett volna ha ez nyugalomba jut.
Ha leállna a szél, nagyon hidegek lennének, sokfelé lenne -3-5 fok.
Szerencsére alattunk, tőlünk délre képződik egy mediterrán ciklon.
Ami északi szelet szív le, emiatt nem tud nyugalomba jutni a hideglevegő, és amíg fúj a szél addig nincs baj.
Aztán a mediterrán ciklon annyira erős lesz hogy felkeveri a meleget Délkelet-Európa felől, így menekülünk meg, mert amire leállna a szél, addigra bejön a magasban a meleg.
Amiatt kérdem, mert van egy fiatal, télire letakart példányom, hogy mennyit terjeszkedhet még a takarás alatt (vázrendszer van távtartónak), mielőtt a szomszédot megkérem, hogy vegye le róla a sátrat.
Minikiviről tudom mondani hogy nekem sikerült ezzel a módszerrel szaporítani. Emlékeim szerint gyorsan, még minimális gyökérzettel leválasztottam, árnyékoltam, és öntöztem. Idén tőről indultak újra, már nem árnyékolom, csak locsolom őket.
Itt azért lenne értelme , mert elegánsabb lenne a másik pergolettához átvinni keresztbe a föld alatt. Ha életben maradna ,lehet, hogy előbb-utóbb gyökeret is eresztene.
Öregjeink ezt rendszeresen csinálták a direkttermő szőlővel. Láttam apámtól nemegyszer. Például egy vadban sikerült három vesszőn három zöldoltása. A következő tavaszon ledöntötte a vadtőkét , egy oltványt felhozott a vadtőke helyén , a másik kettőt pedig a szomszédos tőke hiányok pótlására hozta fel. Egy egész bunker rendszer. Így lett három új oltvány szőlőtőkéje.
Árkot ásva abba egy a saját tövétől el nem választott érett vesszőt húzunk , fektetünk le és az új helyen felhúzva karóhoz rögzítve egy új tövet alakítunk ki.
Meglesz a pergoletta! Az is lehet, hogy három pergoletta lesz. Mindenesetre most a három pergolettás verzió irányába indultunk el.
Kérdezném, hogy homlítani (homorítani) lehet-e a kivit ?
Most hirtelen hevenyészve ennyit csináltunk. A meghagyott hat karból hármat még majd ki kell vágni. Csak azért maradt hat kar , hogy megláthassuk melyik milyen nemű. Sajnáltuk a virágokat.
Sikerült már nektek hawyardba tomurit oltani? Sajnos csak két termő tövem van, és nincs hozzá fiú. Ezért kérdezgetek itt mindig arról, h szeged környékén esetleg betudnék e szerezni fiú virágos ágat. Kirakni a bimbók közé stb. Helyem sincs nagyon a fiúnak, bár ő kisebb igényekkel rendelkezik ha jól tudom, ahhoz h már porozni tudjon.
A bokorrá nyomorított kivit szét kell szedni szaporítóanyagnak , vagy lehet belőle felfuttatni 1-2 szálvesszőt és a többit a földnél mindig visszametszeni?
Természetesen mindegyiket másik egyed porával porozzuk. Sajnos a magányos példányok nem öntermékenyek, mesterséges beporzás nélkül egy darab termés sem maradna rajtuk. Tapasztalat szerint az ecsetelés az öntermékeny fajtáknál is jelentősen fokozza a kötődést. Ezért érdemes azokat is ecsetelni (saját porukkal, vagy másikéval).
Na, pont ezért kapcsoltam be a gépet. Gondoltam megkérdezlek mi a helyzet Szirmabesenyőn? Már látom feltetted. Nálunk konkrétan fagyott ma hajnalban. Ebben a hónapban már másodszor. Még szerencse, hogy bármilyen nagy is a kísértés, a kényszerből kiültetett batátákról és egyéb fagyérzékenyekről nem vettem le a palackot. A csilik még a palackházban, ott nem éri őket a fagyáramlat. Mer ez áramlik....folyik...látom a füvön, hol vonult végig. Fura, mert semmi lejtése nincs az udvarnak. Ahol viszont valami útját állja, legyen az épület, sziklakert, vagy akár csak egy komposztáló, ott nincs nyoma fagynak. Kár nem keletkezett semmiben, csak nem esett jól kimenni a kínai papucsban. Lefagy a lábam ujja. :)
Itt vannak a képek a két bivalyerős ribizlibokorrá metszett kiviről. A virágos képek közül az első kettő az egyik , a következő pedig a másik egyedről készült . Vajon milyen lehet a nemük? Két fiú?
Hogy is lehetne ezekből kivit csinálni? A kordont tudom. A ribizlibokortól a kiviformáig hogyan lehetne eljutni?
Kaptam zöld törzskötöző csövecskét 1340-Ft-ért akkora spulnival mint a fejem a kertészboltban. :)) Ez ki fog tartani nyugdíjas koromig, feltéve , ha én kitartok addig.
Más. Egy mai lelet.
Amerre járok, mindenütt beszélgetünk egy kicsit kiviről és egyéb ilyen kuriózumokról . Ebből adódóan ma is találtam egy kivipárt Miskolcon az Andor útcában a domboldalban.
Ennek kapcsán megjegyezném, hogy az a bizonyos mészérzékenység kivi ügyben igencsak relatív lehet ,mert ma is jól látható volt, hogy a Miskolc környéki barna ragacsos agyagos nyiroktalajban úgy megél ,mint ba huzat.
Majd este felteszek képeket róluk.
Természetesen ezek sem teremtek sosem. A támrendszert ki kell majd egészíteni, vagy kissé meg is magasítva pergolettává alakítani. Abszolút félre vannak metszve. Majd ezzel kapcsolatban kérnék is pár taktikai és ütemezési helyrehozási tanácsot, hogy ezt a két bivalyerős "ribizlibokrot" hogyan lehet helyre metszeni, és normál kerékvágásba terelni.
Ami pedig a "kertészhorgász-nevelést" illeti, az általam horgászszenvedéllyel "megfertőzött" szomszéd (kis)fiú két szép, ma reggeli, murai harcsájával:
7-es zóna...max -15-18-ig bírja. A termése egyébként keserű, és tannin van benne, ezért még vízbe is kell áztatni - legalábbis ezt találtam róla a neten. Ami jó benne, hogy örökzöld. Szép nagy fa lesz, ha jó helyen (dombon) laksz, 8m széles, 15m magas.
Már kezdem pedzegetni, hogy majd ősszel ( vagy még most metsszem meg úgy , ha majd látni lehet , hogy életképes az alsó hajtás?) át kell variálni úgy , hogy a három hajtás közül csak az alsót hagyom meg és azt viszem ívesen a középtartó alsó végéhez és onnan viszem végig a középtartón.
Nem baj , hogy egy kicsit emelkedik jobbra felfelé a pergoletta síkja? (csúcsi dominancia?)
Lehet, hogy nem ideális időpontban csináltam, de meglett. Az új kereszttartókat két-két Bramac lécből csináltam lapjával egymás felé összecsavarozva és élére állítva korhadás és szú ellen kezelve. Majd még egy harmadikat beteszek a túlsó oldalra.
Ilyen volt:
Ilyen lett:
,
Ha az a három hajtás leereszt ott a kanyarban , akkor kerülgetrni fog a guta, de alulról van megújítási lehetőség.
Majd , ha eljön az ideje , akkor kimetszem a többi gazt az útból. Bár szükség lenne rá ! : ))
Egyelőre korai még a karokról beszélni. Most egy szálon az égbe kell növeszteni. Azt követően kordon-magasságban elhajlítani/lefektetni a felső szakaszt, majd kinöveszteni a másik irányú karnak szánt vesszőt.
A vizet nagyon szereti. Rendszeres öntözés mellett nagyon gyorsan fog nőni.
Hát tíz éve, mikor még a statisztikus szignifikancia határán volt, hogy véletlen vagy klímaváltozás okozza a melegebb évtizedeket, akkor az ökológusok megmondták, hogy mire biztos lesz, addigra késő is lesz. Most már szignifikáns.
Többször idéztem részleteket a "Klímafüzetek 21" kiadvány számára írt cikkemből, amelyben többek között a klíma szélsőségessé válásáról írok. Sajnos csak végletek vannak: vagy véget érni nem akaró csapadék, vagy aszály, vagy szélsőséges meleg, vagy szélsőséges hideg, mindez átmenetek nélkül.
A telihold hete mindig kritikus a lehűlések szempontjából. A húsvétot nagy előszeretettel keresi meg a hideg. Az olaszok nem "májusi" fagyokat, hanem "húsvéti fagyokat" szoktak emlegetni. Maurizio barátom azt szokta mondani, hogy a húsvét annál veszélyesebb, minél későbbre esik.
Igen, én is sajnálom, hogy "csak" telefonos kapcsolatba voltunk, és a személyes találkozó nem jött össze. De majd legközelebb szerét ejtjük, ha arra járunk. Fárasztó volt a kirándulás, így is hét óra után értünk haza, de mindenkinek nagyon tetszett, és megbeszéltük, hogy máskor is ellátogatunk majd.
A mesterséges beporzással nagyon résen kell lenni, mert pillanatok alatt elvirágzik a bordó szirmú virág. A nemes fajták már részben elvirágoztak, vagy elvirágzóban vannak. Elemér bácsi Primá-ján ma már, gondolom, szinte mind elvirágozhatott.
Elvileg nagyjából egyszerre kéne. Mindenesetre ugyanazokat a virágokat két nap is újra végigecseteljük. A polleneket különböző érettségi fokú virágokból "fejjük le". Semmit nem bízunk a véletlenre. :))
, 
Ez az egyik tő, mint látható, a töve sérült. Bár ez az erősebb növekedésű, de elágazik két erőteljes ágba.
Ez a másik, épp tő, a két hajtás közül az egyik gyengébb( amit majd elszeretnék távolítani az egyenes kar kinövesztéséhez), ez tűnik egészségesebbnek, de nem olyan erősnek.
, 
, 
, 
, 
Fekete füge, téli telepítés után ninovarga láthatóan hasznos tanácsára mélyre ásva
fazekas füge
Egerági füge cserépben nevelve, majd jó mélyre ültetve bevált tanács szerint
3. éve fagyásmentes fügebokor
nem vagyok biztos benne, csak ezt találtam legvalószínűbbnek.
Tavalyi vesszők ritkítva, és 2/3-ra vágva
csak ritkítva teljes hosszban a vesszők
itt látszik hogy a tavalyi! vessző virágrügyekig lett visszavágva, ahol jelenleg termés van, és az idei új hajtások. Itt látszik hogy jövőre több metszeni való lesz mint azon amelyiknek meghagytam teljes hosszban az ágait. A fa nekem mégis valahogy kompaktabbnak néz ki, - mi a megfelelő jelző rá? 
Még nagyon jó fagytörő a Magnólia Grandiflóra azt sem ültet nagyon senki a környéken sem pedig láthatják a kertemben már 20 éve.
ha egy hideg télen elfagynak, tőből újra kihajtanak.Nálam a magyaltölgy is igéretes,állitólag a karmazsintölgy még fagytüröbb.
Szerintem maradjunk abban, hogy ez is fajtafüggő és talán, aki metszőollót ragad, ismeri a saját fáját:-)
, 
Magyarországi kivitermesztés: Vigyázz! Kész! Rajt! :)
, 
és a végére egy "kis" szivárvány
, 
, ujjasodunk ??
, 
, 
erre fele.A kiviket egy hosszu egyenes karo mellett neveljem meg iden ??Utanna ezen fajtak nem igenyelnek pergolat?Neveljem
oket majd a szolohoz hasonloan?
Akác és meggy, Délpest
, 
, 
Szia!
Kis asmina, Prima 122 vagy Sunflower....
Pár füge gyümi ;)
, 
, 
, 
, 
, 
, 
, 
, 
, 
, 
, 
, 
, 
Kákisor
Közelről
Együtt a csapat
, 
, 
, 
, 
