Losonci Bálint 2018-as Kékfrankosa és Syrah-ja nekem bejöttek. Korábban beszéltem vele róla, azt mondta, a kénmentesség okán nem szedi le korán, magas savval, hogy jobb legyen az eltarthatósága. De azt én se látom/érzékelem, hogy bármit hozzáadna a kénmentesség.
Becker Vineyards Chardonnay 2021: életen első texasi bora. Fás, vajas chardonnay, a végén fanyar utóízzel. Ez utóbbi nem hozzátesz, inkább elvesz. Önállóan nehéz inni, de ételhez, pl. szarvasgombás tagliatelle mellé viszont remekül működik (vaj vaj hátán). Ajándék directly from the US.
Planina Borház Csencsevár 2020 (Olaszrizling): nem egy balatoni/badacsonyi olaszrizling. Kellemes inni, melegebb ízvilágú, citrus nem érezhető. Semmi igazán kiemelendő vagy negatívan értékelhető nincs benne, de ha nem maradt volna a palackban valamennyi, talán nem is emlékeznék rá. Úgy 3 nappal a bontás után viszont kellemetlen ízű. Pannonborboltból beszerezve valamikor, valamennyiért.
Kokotos Agiorgitiko - Three Hills 2019: Szép színű görög vörösbor, amely ízben egy kevésbé éretten szüretelt merlot-ra emlékeztetett. Egy estére rendben, de inkább mást választok. 10EUR felett a thessaloniki reptéren (Lazaridi aktuálisan ott nem kapható).
Eszterbauer TÜKE 2019: Kicsit sok benne az alkohol (14%), van egy aszalt meggy + szilva + meggymag utóíze, ez utóbbi miatt kis kesernyével. De jól esik inni. Nem óriás, biztos vannak ennél jobbak, de sajnos ezen az árszinten inkább rosszabbak. Bármikor megvenném újra. Lidlben 2299Ft, az aktuális palack valamiért 50%-os kedvezményű, így 1150Ft. Ennyiért ajándék.
Szuper vörös a mindennapokra, 3 napja iszogatom. Végig friss maradt, sok gyümölcs, jó savak. Hirtelen nem tudom felidézni, hogy ebben a 2000-3000-es szegmensben mikor ittam jobbat. (Aldiban 2000/2500 körül volt nemrég).
Minden szektatagért kár... de általában kellőképpen alultájékozottnak (finoman fogalmaztam) kell lenni ahhoz, hogy valaki szektatag legyen, akár a szcientológiáról, akár a kénmentes szektáról, akár politikairól (pl. Orbán vs. Gyurcsótány) legyen szó.
Egyébként vörösbornál - bizonyos feltételek megléte setén - azért el tudom képzelni a tolerálható eredményű kénmentességet vagy nagyon alacsony ként, csak ennek a valamiféle önmagában lévő értékként való hirdetése baromság. Speciel számomra élvezhető bort még nem kóstoltam a mozgalomtól, de azt sem lehet mondani, hogy túlzottan nyitott lennék. Amiket kóstoltam, azoknak a boroknak a "szerzői" nálam (örökre?) feketelistára kerültek szegények.
A lentebb leírt olaszrizlingekkel szemben valamivel ízlésesebb bemutatása a szovinyonblanságnak.
Ez is bodzás, de visszafogottan, inkább füves talán, és van beltartalom (is), valamint enyhe kesernye-fanyarság, ami ellenpontozza a fajta harsányságát. Ha kedvelném az SB-t, talán ezt is kedvelném.
A szekszárdi pince olaszrizling gasztroborának újabb évjárata. Ez korábban egészen tisztes, könnyed olasz volt, mostanra ebben is felcsavarták a szovinyonblan-tekerőt, tehát irdatlan intenzitású bodza-akác egyveleg jön a pohárból, méltó párja az eggyel lejjebb bemutatott Gere-olasznak.
Valahogy megittuk azért a pizza mellé az egy pohárnyit ketten, elég rossz volt.
Ma délután visszavittem a borhűtőt. 14 napon belül visszaküldik az árát vagy értesítenek, hogy mennyit vonnak le. De lehet "megjavíttatják". Megírom majd, hogy mi lett a vége.
Agresszív sauvignon blanc-t idéző bodzás-akácos illat, hasonló ízvilág, a savak legalább nem lusták, reduktív technológia, a közepest alulról közelítő koncentráció. Biztos van igény erre a stílusra, azért csinálják, de nekem nem jön be, illetve nálam alulmúlja a megnevezett kisvendéglőben szintén poharazott Varga-olaszt, ami legalább nem pacsulis.
Ha én közismert magyar borász lennék, a jövőben is jelentős bizalmam lenne a Bognárokban, az apának és 3 fiának jövendő cégeiben nagy fantáziát látnék, tehát nagy tételben látnám el őket borral, bizományosi elszámolásra. :D
Bár ha jól látom, itt a legutóbbi esetben már nem borászok pénze tűnik el, csak némi (2-3 milliárdnyi) uniós- és kormányzati támogatás, valamint bankoktól kapott pénz.
Persze, lehet, hogy néhány pincét kiglancoltak közpénzből, épült néhány wellness, fölhúztak pár közbeszerzett tartályt is, de attól még a honi borászat alapvetően a béka segge alatt van technológiában ... a közepes - 10-20 hektáros borászatok a levetett - osztrák gépeket veszik és örülnek nekik, mint majom a farkának. A(z ellopott) kohéziós alapokból pont őket kellett volna felzárkóztatni az európai termelőkhöz, hogy versenyképesek lehessenek valamennyire - és mondjuk ne térdeljenek le 3 hónap lezárás után ... azon keseregni pedig, hogy nincs minőségi szőlő - az általuk fizetett 100Ft alatti felvásárlási ár esetén kissé farizeus hozzáállás ...
Kíváncsi leszek, remélem valahogy ki tudsz jönni bukó nélkül a sztoriból.
Mellékszál:
Közben elkezdtem keresgélni, hát...egy kicsit ledobtam a láncot a mostani árakat látva. Én 2017 karácsonyára leptem meg az asszo magamat a hűtővel. Igaz akciós volt, meg közvetlenül a Dunavoxtól rendeltem, de 54.000Ft-ból kijött szállítással együtt. Oké, ez a modell már nincs, de az alap Home szériájuk 28 palackos darabja 204.000Ft.
Megnéztem azokat is, amik öt éve képben voltak, kivétel nélkül mindenhol minimum duplázódtak az árak. Lehet, hogy én vagyok teljesen eltájolva, de más műszaki cikkek esetében szerintem korántsem volt ekkora drágulás.
