Kopár István évekkel ezelőtt úgy adta elő egy TV műsorban, hogy a Kelén akkor lett felújítva, amikor a BBC egy filmforgatásra bérbe akarta venni a Helka sorsára készülő lerozzant hajót. Határidőre ki kellett pofozni, és így menekült meg attól, amire most a Beló készül.
A kompot Füreden toldották meg, valóban a Kossuth, a mellette lévő Csongor meg jégtörő orrlemezt kapott, régen használták jégtörőnek. Az Aigle a Kelén, a többi részletet a filmforgatással kapcsolatban nem tudom. Van a honalpomon a Galéria/Régi képek között is egy feketére festett Kelén, az is filmforgatás miatt volt. Hogy melyik volt a kötbéres????? Passz...
Röstellem, de nekem a felső sem egyértelmű. 95%-ban biztos, hogy a Kossuth. De hol? Úgy emlékszem Siófokon toldották meg, de a háttér egyáltalán nem emlékeztet Siófokra. Ha meg Füred, akkor mit keres ott a Csongor?
Cserébe itt van Simontornya, ahol még hajóút jelek is vannak a szomszédos vasúti hídon, plusz már a Kapos torkolata alatt vagyunk, tehát folyik a víz, még ha szerényen is.:
Üdvözlöm a Magyar Hajózásért Egyesület tagjait! Gartulálok Malwinnak a második helyért, gondolom a kakaspörkölt nyert. A képeket is láttuk már, és örültünk, hogy a műszaki gondjaink ellenére a pesti híradóig jutott a riport. Azt sajnálom, hogy a kiskép a műsorvezető mellett nem a Gulács volt, de ilyet Sopronból nem koordinálunk.
lehet egy kérdésem kicsit más témában? a privatizációval kapcsolatban mi a helyzet jelenleg? újságokban persze írnak róla, de engem inkább a "belső oldal" érdekelne, meg a gazdasági megfontolások (már persze amennyiben publikus és itt a fórumon megtárgyalható...)
illetve a Mahartot már 2003 januárban levették a tartósan állami tulajdonban maradó listáról - mi volt az oka, hogy ilyen viszonylag hosszú idő telt el a privatizáció tényleges megindulásáig?
Ezek szerint egyelőre- de talán nem végleg- egydül a Kassa felett fog lobogni magyar lobogó. Emlékezve mindarra, ami a magyar tengerhajózás volt-így egyelőre immár múltidőben.
Nagyon köszönjük a szíves felvilágosítást! Arról hallottam, hogy már eleve úgy kerültek ide a hajók, hogy tovább lesznek értékesítve, de az régen volt, és azóta néhányszor fordult a politikai széljárás is. Sokan reménykedtek abban, hogy a magyar lobogó ezek után is feltűnhet a világ tengereinek legkülönbözőbb zugaiban, különösen, ha ez nem veszteséges tevékenység.
A többi információ viszont kívülálló számára nem biztos hogy ismert, így ezek nélkül csak sötétben találgatni lehetett volna a miértekről.
Úgy érzem, meg kell szólalnom tengeri hajó ügyben. Nem ezt a kormányt akarom védeni, de a korábbi kormány már 1999-ben határozatot hozott a hajók elkészülte utáni azonnali eladásáról - azaz a MAHART-nak a hajóátvételre mindjárt az új vevővel kellett volna menni és körülbelül 2 percig lett volna hajótulajdonos. Ráadásul máltai lobogó alá kellett volna regisztrálni őket. 2001-ben arról álmodoztunk, hogy de jó lenne legalább néhány hónapig üzemeltetni ezeket. Végül 2002 nyarán sikerült - ha úgy tetszik - kiharcolnunk, hogy ne azonnali értékesítési kötelezettséggel vegyük át őket. Ekkor már arról álmodoztunk, hogy legalább 1 évig üzemeltessünk hajót, hogy egy tiszta gazdasági évvel bizonyíthassuk; lehet magyarországi központból is nyereséges tengerhajózást folytatni (ne felejtsük el, hogy a MAHART 90-es évekbeli vezetői állították, hogy ez nem lehetséges). Majd azt is kiharcoltuk, hogy a máltai lajstromozás helyett magyar lobogó alá kerüljenek a hajók, amelyek tiszta magyar személyzettel is álltak munkába. A 2 hajó 2003-ban végülis összesen 176 milló üzleti eredményt termelt. Ez valóban szép szám, de a többi évben már megismételhetetlen lett volna. A MAHART átalakult, tulajdonképpen már nincs szakmai apparátusa az üzemeltetésre. A tengerhajózás már mindenhol a világban privát vállalkozások üzlete - sehol nincs "állami hajózás" (még Oroszországban és Kínában sem). A kínai gazdasági robbanás óriási szállítási igényeket generál - azok számára akik azzal a piaccal kapcsolatban vannak. Emiatt hihetetlenül megugrott a second hand vessel-ek ára. Még nagy hajós cégek is (akik nincsenek jelen a kínai régióban) sorra adják el használt hajóikat, mert most olyan profitot szereznek az egyszeri tranzakcióval, amit később a normális üzleti folyamatokban 10 év alatt sem szednének össze. A MAHART-ra ez most fokozottan igaz. A hajók évről évre jelentősen csökkenő profittal dolgoznának, most azonban olyan magas áron adhatók el, amit az üzemeltetéssel soha sem keresnének meg. Mire az átadás megtörténik, a hajók több, mint 2 évet töltöttek szolgálatban. Magyar lobogó alatt, magyar személyzettel, eredményesen működve. Én a magam részéről nagyon boldog vagyok, hogy ebben a történetben részt vehettem. Annak is nagyon örülök, hogy aláírásom az átvételi jegyzőkönyveken szerepel és nem az eladási papírokon. Érzelmileg engem is mélyen érint a dolog - de üzleti fejjel, szakmai alapon gondolkodva egyetértek ezzel a lépéssel. Továbbá bízom abban, hogy van egy olyan szakmai generáció Magyarországon, amelyik jól elsajátította ennek a kőkemény üzletnek a titkait és előbb-utóbb lesz olyan anyagi ereje, hogy újra tengeri hajó kerüljön magyar lajstromba.
Na, jó sokat írtam, tovább nem untatom a csapatot, viszlát Neszmélyen!
Ma hívtak, hogy holnaptól ne szedjem a vérlázító tablettát, s 24-én éhgyomorral jelenjek meg a klinikán. Azt hiszem fenik a késeiket!
Szorítsatok légyszi a hétvégén, hogy minden símán menjen. Remélem a korházban is lesz legalább egy Aranyanygyal.
Akiket érint: érezzétek jól magatokat a múzeumi megnyitón, legyetek csinosak a Tengerészeti Világnap ünnepségén, s mulassatok jól Neszmélyen, hogy tényleg legyen belőle hagyomány! Ahogy szoktuk: jövőre ugyanekkor, ugyanitt!
A VASKAPU gőzössel és csatornával kapcsolatban tökéletesen összeállt a kép. de az valóban kérdéses, hogy a Grében-hegyfokhoz történt beállításáig mit és hol csinált? Csak mint érdekesség. Voltak vízállástartományok, amikor oly erővel folyott a víz Grébennél, hogy a vontatók sem tudtak átkapaszkodni, ilyenkor előbb a vontatót cipelte át a VASKAPU, majd visszaereszkedett az uszályért is, amig a vontató fönn túlerővel tartotta a vontát, s második fogásra ketten együtt húzták át az uszályt. nagyon kellett vigyázni, amikor átértünk, hogy a VASKAPU kötelét úgy engedjük el, hogy ne akadhasson bele semmibe, mert akkor az uszályt menthetetlenül félre vitte volna. Szép embert próbáló munka volt.
