A Mühlenau, aki nem adta olyan könnyen magát egyik elszánt hajólesőnek sem!
Pedróék órákat vártak rá…
Én Verőcénél megpillantottam(fényképezőm sehol), rekord idő alatt haza a gépért, de azért nem menekült a galád! :-))))
További képek ITT
Egy teljesen naiv kérdés hogyan teszik rá a kabint, mikor kiér a tengerre, mert darut azt nem vettem észre a képen.
És azt véletlenül nem tudjátok hány hónapig, mennek ezek a hajók és merre.
Ma láttam menetben ezt a névtelen kistolót, a Remény nevű úszómunkagépet, plusz egy bárkát vitt lefelé 1558fkm-nél. A képeimen már többször szerepelt, a Dunaföldvárral szemközti kavicsrakodón szokott vesztegelni. Milyen hülye dolog, hogy nem adnak egy hajónak nevet... Egyébként gyanús, hogy ez a gép a nemrég emlegetett Prága testvére.
Ma, nemsokkal fél1 után egy újabb komáromi tengerjáró haladt át a városon völgymenetben.
Két órát vártunk rá a Lánchídon, de nem akaródzott jönni, végül sikerül pont egy olyan időpontot találnia, amikor épp nem a Lánchídon voltam. Gyorsvágtában a Lánchídra már nem sikerült visszajutni, de még mielőtt a rengetegbe eltűnt volna, elkaptuk:
A Magyar Hajózásért Egyesület tagjaihoz, de minden a témában segíteni tudóhoz szól a kérésem.
A Magyar Televízió számára készül egy rövidke film a hétvégén, amely majd az egész ország összes körzeti magazinjában látható 15.-én. Viszont ebben kell egy kis történelmi áttekintést adni, anno hogyan nézett ki a magyar hajózás, mennyi hajó járta a Dunát a 19., 20. században, ehhez képest mi változott mára. A folyami hajózás feltételeinek megteremtsée, híras személyek, események. Milyen híres hajók járták folyóinkat.
Nekem sajnos ehhez, mint laikus szerkesztő-riporternek anyagaim nincsenek, illetve szerény történelmi ismeretekkel bírok. Szakirodalmi szinten is hozzáértőkhöz fordulok most.
Amennyiben segítenétek munkámat, az csak a filmecske előnyére válna.
Annak reményében, hogy kapok információkat, köszönöm a segítséget:
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 6 vízi járművel, uszályokkal és vontatóhajókkal zárta el a Tisza medrét a taktaközi-főcsatorna torkolatánál, hogy felfogják szennyeződést, amely várhatóan kedd reggelre ér oda.
A szeméthalom 90 százaléka műanyag flakonokból áll, amelyek nagy része a rajtuk található címkék szerint Ukrajnából, kisebb részük pedig Romániából származik.
Lehet, hogy félreértettél (lehet, hogy én Téged). :) Az egyik barátom pozsonyi, de sajna még én sem kaptam meg tőle a képeket, de állítólag napokon belül bekötik hozzá az internetet és akkor szabad a pálya. Én sajnos egyelőre messze szakadtam a hajóktól, víztől :(
Ezzel az egésszel az a gond, hogy nincs garancia arra, hogy csak 1-2 uszály van a tolóerőnek útjában. Ha viszont mk. 3 uszály van egy sorban, pld. azért (a rövid slepp többnyire völgymenetben jellemző), mert egyszerűbb rundózni kétsorban soronként három uszállyal, mint három sorban soronként kettővel, ekkor viszont mindjárt odavan a csekély nyereség.
Na ez szép körmondat lett...
Szerintem az új pozsonyi híd munkálataiban a legelső toló-vontató hajó a Korneuburg. Az a hajó annyira speciálisan "kockás" felépítésű, hogy szerintem nem lehet más a képen. De majd remélhetőleg Mátyusföldi-Felvidéki cimboránk (_bmw_...) majd közeli képekben is beszámol róla.
3color:
szerintem a legnagyobb gond a hajó géppel történő kormányzásában lép fel. Ugyanis ha enyhén kifelé áll a csavar (tehát "terpeszesen"), akkor az előremenetben lévő egy működő motor gyakorlatilag egyenesen viszi a hajót ahelyett, hogy elfordítaná. Márpedig manőverezéskor, mint uszályfelvétel, havárialekerülés, stb nagyon is kell, hogy a csavarvíz megfelelő külpontossággal a hajót eltolja. Jó példa erre, hogy rövidke Sopronos matrózkodásaim alatt menyitt tud a hajó géppel fordulni, és jól összeszokott emberkörnyezetben bizony frappánsan és gyorsan kerülhetők ki az akadályok még akkora hatalmas testtel is mint a Sopron korpusza.
A csavar víz vontatmányba ütközésével kapcsolatban meg jóval korábban fejtegettem azt, hogy a motor-tengely-csavar enyhén lejt hátrafelé (plusz még amit a tunel biztosít), és így nem totál pofán nyomja az uszályokat, ráadásul ez enyhe emelkedést biztosít a hajó tatjának, és így kevesebb vizet "húz" magával a hajó, kisebbek a farhullámok. Már csak azért is, mert a nyomott víz a fenéken jobban megtámaszkodik, nagyobb a torlóhatása mint a simán vízbe "lőtt" vízsugárnak.
Ha együtt leszünk a Sopronon, akkor megkeressük a műszaki dokumentációt és megmutatom a hajó tuneljét is hogy jól értsd a dolgot.
Továbbá a pofánnyomás elkerülése (további csökkentése) érdekében ahol a lényegesen nagyobb teljesítményre van szükség, így hegymenetben a vontatmány hosszú sleppszálon lóg épp azért hogy a torlott víz az uszályokig elcsituljon.
Igaz a szög miatti tolóerőcsökkenés, de amennyiben 15°-ra fordulnak ki a tengelyek, a tolóerőből 96,6%, ha pedig 20°-ra térítem ki a tolóerővektort, akkor is 94% tolóerő marad meg. Vagyis 3,5-6 % lenne a veszteség, ami szvsz kevesebb, mint a "homlokonnyomott" vontatmány által elfogott tolóerő.
Kormányzás: a kitérített csavartengelyek akár még felhasználhatók is lehetnek a kormányzásban. Ha fixek a tengelyek, akkor a két csavarra adott tolóerő különbsége már kormányerőt képviselhet (persze kormánylap, netán orrsugárhajtómű köllhet:))
Ha viszont elfordítható hátul a meghajtás, akkor a kormányzás leegyszerűsödik (a tolóerőelfordítás kivitelezése viszont bonyolítja a dolgokat:))
Tolóüzemben nulla fok kitérítéssel mehet a bringa, ha meg mögéakasztanak két uszályt, akkor lehet terpeszteni:)))
Na jó, csak elvi felvetés, eszmefuttatás volt:)))
Repülőgépen létezik amúgy nem hossztengellyel párhuzamos hajtóműbeépítés.
Lehet, hogy nem nyomná a víz az uszályokat, de azért lennének hátrányai. :))
Pl. a tolóerő csak az eredeti tolóerő cosß-szorosa lenne. Jelentősen romlana a kormányképesség. Pl. jobbra forduláskor az egész erőn járó bal gép balra fordítaná a hajót.
És hogyan állnának a kormánylapátok? A ß szögben menne rájuk a vízsugár? Veszteségtermelés, ebben az esetben a hajó saját magát fékezi.
A szögben álló kormánylapátokról talán szólni se kell.
Az általad linkelt képen lévő hajó állapotából arra következtetek, hogy az még az egyiptomi-izraeli háborúban futhatott aknára, vagy egy jó nagyot lőttek bele.
Az általam belinkelt hajó viszont vihar és/vagy navigációs hiba miatt sodródott rá a korallzátonyra (ezt a helybéliek nem tudták egyértelműen elmondani), és folyamatosan csúszik le a zátonyról a tenger feneke felé.
Hogy miért nem szedik őket össze? Egyrészt Egyiptomnak nincs akkora gazdasági potenciálja (mint például Anglia, vagy Hollandia), hogy a szuezi csatorna környékén a háborúban elsüllyedt összes hajót kiemeljék, másrészt az a hajó ami fennakadt a zátonyon, az nincs a hajózóútban sem. Egyébként az idegenvezetők és búvárok több helyet mutogattak, hogy itt is van egy hajó, de mélyen, és már csak a nyomai vannak a korallzátonyon, amit végigtarolt, ahogy szép lassan lecsúszott az oldalán, és már a roncsvadászok között is rengeteg áldozatot szedett.
