> Jarre hangmintát lehet vásárolni is a legismertebb samplerekhez.. - Igen?? Rohanok is megvenni őket. ;)
Egy apró kiigazitás: amerikai angolban a "billion" a milliárdnak felel meg magyarban, szerencsére nem vagyunk még kétbillióan a földön emberek.... Persze a kétmilliárd sem semmi!
Jarre hangmintát lehet vásárolni is a legismertebb samplerekhez..
Az új Jarre DVD-je igen döbbenetes !
Nem azért, mert két DVD és egy audio cd van a gyönyörű tokban, hanem mert minden rajta van, amit erről a tiltott városban lévő koncertről tudni lehet !
A koncert képe HD kamerákkal lett felvéve, s ebből készült a DVD is. A hang DTS, ami önmagában is pazar ! A video és audio megkapta a Lucas féle THX minősítést, ami hétköznapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy a kép átment mindenféle vizsgálatokon, amiből kiderült, hogy a képtömörítés miatt nem láthatóak sehol legapróbb kockásodások (már amennyire a bitráta és az eljárás engedi), s a vágás és a térbeli hangzás is abszolút a képel szinkronban van, s megfelel a minőségi követelményeknek, vagyis a 320kbs-es hangnak.
Remek dolog, hogy az extrák nem csak abból állt, hogy egy narráció van a koncert alatt ,hanem a 2. DVD 52 perc hosszan a koncert előkészületének történetét meséli el Jarre. Szerencsére van angol felirat, mert hol Angolul, hol Franciául beszél. Kimondottan érdekes volt végignézni, mivel megtudható belőle, hogy mi változott a több mint 20 évvel ezelőtti látogatása óta eltelt idő közt, hogy mennyire volt beleszólása a helyi politikai vetetőknek a koncertbe, hogy miféle egyéb problémákkal kellett megküzdeni, hogy az alvás csak a koncert után volt igazán jelentős, hogy a helyszínen csak csöndben lehetett próbálni, s hogy a katonai jelenlét is folyamatos volt, s megannyi érdekes dolog.
Érdekes még, hogy a koncert 4:3-as és 16:9 -es formátumban is megtalálható, s hogy a discograpy-ból kiderül, hogy 2 billióan nézték ezt a koncertet a különböző TV társaságok jóvoltából !
Mellesleg ez az első THX minősített koncert DVD is..
Csak hogy rögzítve is szerepeljen. ;) Én kifejezetten örülök Maksa lemezeinek, legalábbis az elsőnek, amivel rendelkezem. Még ha vannak is problémáim néhány számmal kapcsolatban, de a Vészharangért önmagában is megérte nekiállni az albumnak, kb. ugyanannyira kedvelem, mint a kedvenc Jarre-számaimat. Nagyon el van találva az én ízlésemnek - főként hangulatilag. A hangszínekkel kapcsolatos problémákat azért nem értem, hiszen Jarre tudtommal saját hangszínekkel dolgozik, így - persze a Metamorphoses kivéletével - elég nehéz egy közönséges szintiből hasonló hangokat elővarázsolni, és én nem is hallok sehol pont ugyanolyan hangokat. Az kétségtelen, hogy hangzásvilágban nehéz hasonlót elérni Jarre színvonalához a rendelkezésére álló eszközökkel. Összességében én is talán jobban örültem volna, ha Jarre ezt a vonalat folytatja, a Metamorphoses számomra elég felemás lemez, míg az előtte lévő kettő a két kedvencem.
Az album magában akár jó is lehetne, ha nem ismernénk Jarre lemezeit!
Illetve van még néhány észrevételem is. A számok címei nincsenek "pariban" a dalokkal, vagyis nem azt a hangulatot adják vissza, legalábbis a többségük.
Ezek olyan számok, amelyek nem egy érzésvilágot adnak vissza, hanem ahhoz hasonlítanak, mintha össze akarnánk hasonlítani egy mesterszakács és egy kezdő háziasszony főztjét.
A Mesterszakács művében érezni az ízvilágok kapcsolatát, s a harmóniát a hangszínek kapcsolatát, míg a háziasszony nem érzi még a hozzávalók szerepét, s azt se tudja ,hogy az össz ízvilág milyen lesz, de azt tudja, hogy emészhető és finom. Valahogy úgy vagyo kezzel a lemezzel is. Ezzel nem szeretném csökkenteni a "zeneszerző" - s ebben a szó szoros, vagy inkább átvitt értelemben értendő jelentésre utaló tevékenységet végző személy munkáját.
Érdekes, hogy időnként 1-1 szám megbúvik, mint ténylegesen saját szám, s ezekből látszik, hogy vannak eredeti ötletei is a szerzőnek, de én inkább ezt hangsúlyoztam volna, s nem a megszólalásig hasonlító Jarre koppintásokat !
Meghallgattam Maksa Zoltán Vulkán c. lemezének bemutató anyagát, s azt kell ,hogy mondjam : PLÁGIUM !
Még arra se vette a fáradságot, hogy a dobok ritmusát és hangszínét megváltoztassa ! Akkora hasonlóságok vannak benne, hogy ez már nem merítés, hanem koppintás !
Megnéztem az egyik "klippjét" is. Egyszerüen megalázó, ahogy ezt a fajta zenei stílust egy presszóba helyezi, s ezzel megszentségtelenítve magát a zenei világot. Arról nem is beszélve, hogy jobb ha megmarad a humoristáskodásnál, mert az jól megy neki, de ebben a zenében az ilyesfajta humor SZENTSÉGTÖRŐ !
Érdekes, hogy ezt mondod... Igazság szerint nekem nem a legtökéletesebben vannak elhelyezve a hangfalak (a lakás tulajdonságai miatt), de majd egyszer talán, és akkor végighallgatom a teljes lemezt. Igazából 3-4 számba hallgattam bele, és az alapján alkottam véleményt - s örülök neki, ha nem így van :)
Nekem is nagyon bejött a Metamorphoses ! Tök ciki volt a 2000-es koncert, amikor ezt a lemezt adta elő, mivel éjfél után meghirdetett koncert folytatására alig jöttek vissza. Már folytatni sem akarta, de végülis csak folytatta.
Egy ilyen szilveszteren ott lenni, az maga a tökéletesség lehet - mármint a közönség között ! :-)
Az Aero térbeli hangzása nagyon érdekes, mert a hangzás a zeneszámok túlnyomó részében igen jól meg lett tervezve, s nem a tekerjük véletlenszerűen a potikat elv hatását éreztem. Persze akadt egy-két szám, ahol csak a forgatás volt jelen.
Ízlések és pofonok különböznek.
Azt azért még hozzá tenném, hogy a hangfalaim - amik nem szatellit hangdobozocskák - az előírásnak megfelelően lettek bepozícionálva a minél tökéletesebb térhatás érdekében.
Hát szerintem a Metamorphoses az egyik legjobb Jarre lemez. Főleg a C'est la vie c. opusz, amit Natacha Atlassal csinált. Semmiképpen sem rosszabb, mint a Zoolook. Viszont az új DVD-vel (AERO) nem vagyok annyira kibékülve. Igaz, hogy szépen szól, meg minden, de egy csomó helyen olyan érzésem volt, hogy nem tervezték meg a hangteret, hanem csak huzogatták a potikat fel-le, hogy mászkáljon már az a hang ide-oda, surround-ban, hogy örüljön a nép. Szerintem sokkal szerencsésebb lett volna pontosan megtervezni minden hang helyét, és azt konzekvensen tartani...
A Cousteau -ra várva c. lemezen az azonos szám csak akkor lehet unalmas, ha nem értetted meg !
Ha már egyszer is merültél - akár palack nélkül - akkor egyből be fog ugrani !
Ha palackkal merültél már, akkor tudhatod, hogy ez a lemez egy élvezetes merülés összes momentumát tartalmazza, s azt a hangulatot, ami akkor ér, amikor lent vagy.
A felszínt, a melegséget, a merülés érzetét, az egyre lassuló életet, a kiegyenlítést, lent tartózkodást, a sötétséget, az elindulást felfele, a kiegyenlítést, majd a fény és az élet jeleit, s végül a felszínre jutást !
Hello!
Hallott arról valaki valamit, hogy Jean Michel folytatná az Oxygene-t? Oxygene 14-21 vagy Oxygene 2006 címeel. Ha van valami tudomásotok e hír valódiságáról, kérlek titeket irjátok le!
Köszi,
Sziasztok. Itt egy új rajongó, aki tanácsot szeretne kérni tőletek. Sehol nem tudom megszerezni a Rendez-vous cd-t. Mert amatőr vagyok. Tud valaki nekem ebben segíteni? Ötlet? Köszi. zobor@drotposta.hu üdv.
Elhajtotta, de hogyan... Végül is csak kb. 20-30 millió újságolvasó tudta, meg az érintettel egy időben (Bővebben: cikk, sajnos csak angolul találtam anyagot...), az is kiderül, hogy ki erőltette ezt a házasságot. Számomra a Metamorfózis előtti stílusváltás fájdalmasabb volt, mint az utána következő, de tény, hogy az utolsó két albuma is távol áll korábbi önmagától (bár nekem bejönnek ;)
Én egy kicsit csalódtam Jarre-ban. A Metamorphoses és a Geometry of Love a hallgathatatlanság határát súrolja. Főleg ez utóbbin látszik, hogy elég rossz passzban van, no meg a kínai koncerten nem volt egy mosolya sem, csak a legvégén a meghajláskor egy kényszeredett. Nehezen viseli, hogy kirúgta az Adjani! Meg tudom érteni, mert jó nő, de azért nem kellett volna elhajtani a feleségét! Viszont meghallgattam a Maksa Zoltán Vulkán lemezét, nagyon rendben van! Jarre régi stílusa egy az egyben! Nem néztem volna ki a Maksából a Szeszélyes évszakok után!:) Fönt vannak a demók a honlapján!
Nem tudom, hogy budapesten lesz-e koncertje JMJ-nek a közeljövőben, de mint a Jarre koncert topicba írtam a soulseekről le lehet tölteni a 97-es BS koncert felvételét. Elég jó minőségű amatőr felvétel ;-)
Hello,
remélem van még valaki, aki néha idetéved a topicra.
Nos egy (lehet, hogy ostoba) kérdésem lenne!
Van a Cousteau album, azon van egy 48 perces track az En attendant Cousteau, asszem ez a címe. Írtózatosan uncsi szám egyébként, naszóval arra lennék kíváncsi, hogy ez anno hogy jött ki bakeliten? Tekintve a hosszúságát ráfért ez 1 oldalra?
Egyetértek. A görög koncertet megelőző napon is Jarre ott volt a technikusok között, megbeszélte velük az elképzeléseit, mit hogyan csináljanak. Nagyon becsülöm benne, hogy nem küldi előre a technikusokat, hogy találják az egészet, aztán a koncert előtt majd ő is megérkezik. Nem, negyven fok melegben, Athénban, az Akropolisz lábánál fekvő Odeonban csiszolta, finomította a már begyakorolt dolgokat. Tüzijáték ugyan nem volt, de kárpótolt a helyszín. Jarre másik nagy szenvedélye, hogy igencsak exkluzív helyszíneket keres, mert valljuk meg egy stadionban is pompás koncertet tud tartani, de azért egy Houston belvárosa, a ghizai piramisok, és most egy régi görög műemlék, fokozzák, amiről azt hittük, hogy már nem fokozhato.
Akkor ebben egyet is értenék veled. Szerintem elég furcsa lenne, ha azt várnánk egy zenésztől, de akármilyen más művésztől, hogy egyféle stílusban alkosson. Teljesen helyén van, ha kísérletezik, újabb vagy más motívumokat próbál ki, és azt hiszem, hogy Jarre elég kezdeményező művész a zenei világban, aki minden lemezével egy másik világba kirándul, ahová hallgatói is elkísérik.
Még egy dolog, amit szeretek benne: a zene sohasincs egyedül, mindig más elemekkel egységben (lásd fények, lézer, képek stb.) tökéletesedik ki. Persze ezzel nem akarom azt mondani, hogy a zene önállóan nem állja meg a helyét, mert ez nyilvánvalóan nem igaz.
Megnyugtatlak, hogy a görög koncerten sem voltak görög zenei motívumok, csupán egy számot játszott, amelyet az Akropolisznak szentelt. Ha érdekel benneteket el tudom küldeni a menüt, milyen számokat játszott, összesen 23-at.
Szerintem az egyes Jarre lemezek olyanok, mintha a naprenszer különböző bolygóin járnál, egyik légies, könnyed, mint a fehér Vénusz, a másik kemény, mint a szilárd kérgű belső bolygók stb. ezért én nem igen tudnám rangsorolni őket.
