Az alant belinkelt Jogis mester pl. az alumínium burkolatától megszabadított 2 ZS 27 L-eket sikeresen alkalmazza a régi 2 V-os fűtésű Európa- (4 lábú) csövek pótlására. Lánggal levágja a régi ballont, belerejti az új csövet, és visszaforrasztja az üvegballont. Zseniális ötlet,de legalább macerás :-))
Ezek a 2Zs27L csövek pompásan néznek ki ha az aluburkolatot lehámozzuk róla és így látszik az izzószál is. A foglalat beszerzése néha problémás - én egy lerobbant R104-es rádióból bányásztam ki jópárat ... kiváló prorcelán foglalatok. A cső fűtőfeszültsége 2.2V és már 2.4V is csökkenti az élettartamát egy gyári passport szerint. 2db ceruza akku pont jó hozzá, de van a fiókömban gyufásdoboztól alig nagyobb lugos akku is. Az R310-es rádióba egy potmétert is szerkesztettek, amivel a csőre jutó fűtőfeszültséget pontosan 2.2V-ra lehet állítani, amit egy külön műszer indikál..
" özönlöttek a QSOk. Volt benne valami megható :) "
QSO-kat is csináltál vele, vagy csak hallgattad ? :-))
Régi alkatrészek téma : én évek óta 1-2-3 csöves audionokat csinálok (0-V-0, 0-V-1, 0-V-2 ), de megrögzött alapelvem nekem is, hogy kizárólag korhű alkatrészeket használok, régimódi csőmérővel mérem a csöveket, négyzet-keresztmetszetű huzalokkal huzalozok és korabeli fejhallgatókkal zsibbasztom a fülemet :
Sonett téma : pont azért nehéz egy épkézláb Sonettet szerezni, mert az okos újságok arra biztattak mindenkit, hogy dobja ki a csöves rádió belét, és építsen bele tranzisztoros világvevőt. Pedig az eredeti Sonett verte az akkori GE-tranyós vevőket !
Én is lassú sodrásban viszem a nosztalgiarádiót, inkább olvasok mint alkotok. Talán nem túl szerénytelen, ha azt mondom, elég jól elbánok tranzisztorokkal, ICkkel és processzorokkal, ebből élek. De most nosztalgiából visszanyúltam a csövekhez, amiket annak idején hivatalos tanulmányaimban éppen csak érintettünk, és átismételtem az anyagot :) Meglepve tapasztalom, hogy a csövek, már ezen az alapfokon, de mennyire hálás alkatrészek. Úgy értem, ahhoz képest hogy kb 30 éve raktam össze belőlük ezt-azt, most hogy elővettem, hamarabb összeáll belőlük valami, mint modernebb cuccokból a hozzájuk méltó kütyü, holott ez utóbbiakhoz jobban értek.
Ez azért muris, mert a szakma öregei so-sok évvel ezelőtt ugyanezt állították. :)
Szóval, komolyabb célom nincs is a nosztalgiarádióval, de fix, hogy valamit építek. Az a bajom, hogy a publikációk 90%-a középhullámú vevőkről szól, audion és szuperhet vegyesen, néha reflex. De sajnos a MW nem vonzó, leépült az adóhálózat és a műsor érdektelen. SW BC szintén elvesztette a jelentőségét a rendszerváltás óta :)
Marad az amatőr élet, de ez így helyes. Viszont komoly (adó)vevőt építeni még modern alaktrészekkel is nagy kihívás, maradok hát egy kisvolumenű valaminél. Minap seperc alatt egy audiontraktam össze, (1T4, 1L4) és amint behúztam a frekit 7MHz-re özönlöttek a QSOk. Volt benne valami megható :)
Más: látom, mindent elzongoráznak az amatőrtársak régi csövekkel. Ideteszek pár képet, lehet, ismeritek. Német weblap, orosz csövekkel, amiket írtam, pl 1Zs24B.
Van ami triviális, de volt ami meghökkentett. Megpróbálom érzékeltetni. Szóval bennem úgy él a nosztalgia, hogy ha a cső régi, akkor a többi alkatrész is legyen az. Ezzel szemben van aki kitör ebből a csapdából és meg meri ugrani azt, ami tök logikus. Például, van egy szubmin. cső, és ehhez nem bumszli félujjnyi ellenállásokat használ hanem SMD-ket. Ez nekem valahogy nem okés, de tény hogy logikus. A másik szinte ugyanaz mint a 60-as évek tranzisztoros zsebrádiója, de csövekkel:
Ami szintén okos ötlet, hogyan adsz anódfeszt (manapság nehézkes). Egy csomó gombelem. Ez lehet piszok drága is, pl az órába valók, de ügyesnek kell lenni, van olcsón is, pl kínaiaknál :)
Igen, ott volt pl a Szonett rádió, telepes csövekkel. Ilyen nem volt a kezemben, annál egy picit vagyok fiatalabb. De a dobozát ajánlották tranzisztoros táskavevőnek, mert annak idején annyira nem volt semmi anyag, így doboz sem, hogy a szonett doboz, ami állítólag hozzáférhető volt, megfelelt, főleg mert akkoriban a tranyós alkatrészek is alig voltak kisebbek mint a csövesek. :)
locsemege Igazad van, én is gyakran látok régi kapcsrajzokon ilyet, hogy a demodulátor dióda sorosan van egy kondival, közben a csomóponton meg semmi. Tehát aggályaim ugyanazok mint a tieid. Megfigyeltem, de már ifjúkoromban is ezeket az anomáliákat, amik már az akkori hiányos képzettségemmel együtt is felmerültek. Azt hiszem, régi rajzokat és könyveket nézve, más dolgokban is sok kisebb nagyobb hiba van bennük. Sőt, szerintem oktatásomban mutatkozó hiányosságokat is ilyenek okozzák :)
Kettő mentséget tudok a szerzőknek felhozni. Egyik, hogy annak idején az amatőrizmust eleve kísérletezős műfajnak vették, ami azt jelentette, hogy semmilyen leírást nem kell szó szerint venni, szóval ha így nem müx, majd változtatsz rajta, kísérletezzél.
Másik mégis az, hogy kihasználták a dióda visszáramát ami Ge diódánál jelentős volt. Ez valóban kétes értékű dolog, én mint mérnök sohase alapoznék erre, de a gyakorlatban működik. Csak az a hiba, hogy nem méretezhető, tehát lehet hogy egyik amatőrnek müx, másiknak nem. És ha az utóbbi nem elég bátor eltérni a rajztól, akkor neki totál kudarc.
Kösz a megnyugtató választ :-) Fedvény: van egy rejtélyes elektroncsövem, amiről csak gyanítom hogy talán valami impulzus-számlálócső, a maga 26 kivezetésével. A korai nukleáris számlálók kijelzőcsövei hasonlatosak voltak a Nixie-csövekhez, és a körkörös pálcika alakú szegmenseivel decimális számlálóláncot alkottak. Lehet, hogy azok meghajtója ? Van-e valakinek ötlete a képek alapján ?
Erre gondoltam, bizony. A konkrét megvalósítás most lényegtelen, de kondenzátoron nem lehet egyenáramot folyatni. Tehát így feltöltődik, aztán jól úgymarad. Ha jön egy nagyobb csúcs, akkor arra töltődik, dióda utána záróirányban, s kész. Maradékáramra apellálni meg enyhén szólva is igénytelenség. Szóval csak azt említettem meg, hogy az a rajz elvi hibás.
Mielőtt őrületbe kergetlek GDO-témában : nemrég szerződött a két öreg csöves GDO, amúgy azért a kis Kenwood a rabszolga. Egyszer megkeresem a gyufásdoboz méretű Tunnel- (alagút) diódás GDO-mat, 1 db 1,5 V-os cerkával működik :-))
Gondolom, ha a dióda és a kondi közös pontja és a talaj közé berakott volna egy ellenállást, az egyből lehetne munkaellenállás és a bázisosztó alsó tagja. Lehet, hogy ilyesmire gondoltál ?
Valszeg űttörőknek jó az is, csak valami vartyogjon. A kis kedvencem a 2 tranzisztoros HINODE ( ábrák Hetényi Laci könyvéből ), este hasít is, mint némely retek 6 tranyós :-))
Az a kondenzátorral sorbakötött dióda nem erős egy kicsit? Értem én, hogy ugyanazon a fokozaton meg akarják járatni az RF-et meg a demodulált HF-et is, de szerintem nem így kellene.
A telepes GDO-ról néhány gondolat : az ősidőkben 2 csővel szerettünk hálózatfüggetlen telepes GDO-t építeni, az egyik a PHILIPS DC-70 UHF szubminiatűr triódájával (kb.600 Mc max freki), a másik a 957-es acorn (makk) telepes trióda, ezeket használták a 400 Mc-s rádiószondákban. A fűtés egy Góliát, az anódfesz meg 2 db P6V kalapos tranyóval egy kis 60-70 V-os inverter. Sajnos ezek ritka csövek,mert a szubminiatűr csövek között alig van jól menő RF-cső, rövidhullámon azért eldöcögnek. Ezeket később felváltották a jó kis tranyók és a FET-ek...... Végül egy egyszerű, de jól működő 3 tranyós audionka, elfér egy szappantartóban :-))
Köszönöm az ajánlatod! A Bazár nekem is a kedvenc vásárló helyem! :-D
Egy-két "drótlábú"-t már sikeredett elfogadható áron a "Vatera"-n is beszerezzek. Szerencsére Valaki "OM" hírdette, így nem "aranyáron" bótolódott!
Mivel a nosztalgia, az nosztalgia, az igéret (a szép szó) pedig, ha betartják, úgy jó... No, van egy baráti igéretem egy "szappantartóba épített csöves" rádióra.
Azon kívűl "törpölök" egy valóban GDO (GRID -rács, és nem gate- Dip Oscillator :-D) megépítésében. Ez 'annó félbemaradt "projekt" volt. (Csak haloványan emlékezem már a dologra, de PD.-k alkalmával lett vólna rá nagy szükségünk, amikor az amtennák telepítgetése, és főleg a terep adta lehetőségként az "LW antenna" méricskéléseket végeztük vona vele, hálózatfüggetlen.)
Valójában nagyon népszerűek voltak az 1-es sorozatú miniatűr csövek. A kisméretű "zseb- " és táskarádiók javarészt ezekkel voltak felcsövezve, szeretem is ezeket életre lehelni :
Engem is érdekelnek ezek a kedves ósdi dolgok. Épp most építek telpes csövekkel ezt-azt. Eleinte reménytelennek tűnik a beszerzésük, de hamar kiderül, nem is annyira nehéz. Vannak a börzék, van 1-2 hazai forrás, felteszem, annak idején a katonai készleteket megszerezték és tőlük megvehetők. De jómagam kaptam kedves amatőr társaktól ingyen is csöveket, amikért ez úton is hálás vagyok.
Azt olvasom, Nyugat-Európában is népszerű ez a nosztalgia hobby, és az orosz csövek is népszerűek őnáluk, ami külön is goteszk, mert ugye ők a "fenyegetettjei" voltak az oroszoknak. az élelmes oroszok pedig, a hozzájuk illően irgalmalan tömegben árulják az"M zárolt" anyagokat. :)
Lényeg: nem túl nehezen beszerezhetők az alap telepes csövek, úgy az eredetileg amerikai mintájúak, pl 1T4, 1S4, 1R5, 1S5 stb, mind pedig az oroszok.
Nekem a legtetszetősebb az 1Zs24B. Ez kb olyan amit írsz, 1,2V fűtés, 24....67V anódfesz, kb 1mA anódáramú pentóda. Ezel nyugati irodalomban is közölnek mindenféle rádiót, audiont is, szuperheterodint is.
Én a HAMbazárban vettem, remélem nem reklám, szakmai tájékoztatóul írom csak.
Mint látható a fűtés 1.5 volt, és az anódfesz is csak 24 volt. Nos retrózásom során ez valószínűleg hozza azt az élményt, mint annó 1964 körűl az első 3 tranzisztoros szappandobozba épített reflex-vevőm! :-D
Amúgy a többi szubmini csövek is érdekelnek úgy általáb. Az alacsony feszek okán az un telepes csövek is érdekelnek. (Miniatűr) A fűtés ott is 1.5V, az anód is vagy 70V körűl van csak. (1T4T, stb....) Meg az egyébb szubmini, drótlábuak is érdekelnek.
