Az ötlet terjedésére az élelmiszertermelésen belül a már élelmiszertermelő népek között kölcsönösen találunk példákat. Az élelmiszertermelő és halászó-vadászó populációk érintkezése az utóbbiak kiszorításával szokott járni.
De mindegy, Egyiptom bár fontos kérdés, de a szkíták és a mi szempontunkból oldalági jelenség.
De igen gyakori az is, például a lovak esetén, hogy az "ötlet" terjedt el és a háziasítást a legtöbb népcsoport akinek a közelében éltek vadlovak maga oldotta meg.
Az ötlet terjedésére jó példa a csiroki ábécé. Egy csiroki indián egyszer látott egy misszionáriust imakönyvel. Felismerte, hogy a könyv hasznos dolog és ezért elkérte a könyvet és a benne talált szimbólumokkal operálva létrehozta a negyvenvalahány betűs csiroki ábécét. Amit a csiroki indiánok nagy büszkeséggel máig használnak, joggal, hiszen kevés ember alkotott egymaga ábécét ezen a földön.
Fekete afrikában. De egyiptom akkor már fejlettebb volt és amúgy is a szahara innensô oldalán található.
Kutya, macska, az ezenkívül kisérleteztek az antilopokkal is, a falfestmények alapján ezt láthatjuk.
A vadbúza és vadárpa itt is nôtt. De ennek ellenére a domesztikált állatokat és növényeket a folyóközbôl vették át palesztina közvetítésével. Hogy ez nem jár jelentôs népességmozgással arra rengeteg példa van még.
Állat és növényábrázolásuk ragozó nyelvű népre utal.
Jó, legyen Egyiptom az afriaiaké… bár ezt azért vitatják, mert a Nílus környékén nem volt háziasítható állat, nemesíthető növény. A sumérok ezért előzik meg időben őket. Mindenesetre kérdés, mekkora népességmozgással járt a háziállatok és termesztett növények Egyiptomba áramlása.
Nevek alapján a mai európaiak nagy része héber lenne. Sem a szókincsre, sem a nyelvtani szerkezetre nem lehet idegen nyelvi környezetben és átírással fennmaradt nevekből következtetni. Állat- és növényábrázolásuk viszont ragozó nyelvű népre vall.
Az egyiptomiaknak a summérokkal??? A sztyeppei népek és mezopotámia népei közt idônként volt átfedés, lásd: párthusok, vagy a szkíták nagy hadjárata, amirôl Hérodotosz ír.
De egyiptom afrika "találmánya" Azé a szaharáé, amely korántsem volt mindig sivatag, csak éppen akkor amikor sivatag lett "véletlen" egybeesésként éppen megszülettek az elsô ôsközösségi szint fölötti kulturális szinten élô társadalmak a nílus völgyében. A hatás amit a folyóköz gyakorolt rá, csak kulturális.
Amennyit a szkíták nyelvérôl tudunk (egy két törzs neve, ennyi) iráni nép lehetnek. Esetleg a köztünk élô jászokhoz lehet közük, de egyéb magyar vonatkozást azért írhatnál?
Kihagytad az avarokat és a hunokat... bevallom a szirusz az poén volt, viszont kifelejtettem a pártusokat, akiket szintén szokás rokonainknak tekinteni
A szkíták sumérokkal való kapcsolata tagadhatatlan, az egyiptomiak sumérokkal való kapcsolata is. Ezért állításodnak ez a része ilyen korrekcióval, vagyis a kapcsolat említésével elfogadható. Ennek a kapcsolatnak a mélysége, jellege már nem deríthető ki, de a szkíta-magyar kontinuitás cáfolhatalan tény. Szíriuszra vonatkozó megjegyzésed szánalmas butaság.
Nem akarok semmit bizonyítani, nem értem miért próbálsz vitatkozni. Csak leírtam a saját véleményem, meg egy apróságot az életformájukkal kapcsolatosan.
Én egyébként kedveltem a szkítákat, nem véletlenül jöttem ebbe a topicba. Sok más, legalább annyira kegyetlen szokásokkal bíró ősi népcsoport iránt is rokonszenvet érzek /természetesen a kelták vezetnek nálam/, de attól, hogy szimpatikusnak tartom őket, meg a hagyományaikat, még nem feltétlenül tartom minden húzásukat igazságosnak. Annak a görögnek is megvolt a saját véleménye, /mellesleg a görögöknél egy nő majdhogynem kevebbet ért, mint egy rabszolga, vagy egy állat/ és nekem is megvan a saját véleményem. Ennyi.
Ember, a szkiták 2000 évvel ezelőtt éltek... A mostani népeknél lehet, hogy nem igazságosabbak, de a saját korukban attól még lehettek azok... Na mindegy igazából nem is tudom mit akarsz bebizonyitani. Én csak a kortársakra hivatkoztam. Ők mondtak valamit ami elgondolkodtató volt.
Honnan tudod, hogy nem éltem akkor? :-) Kiragadott példa? Lehet, de elég híven jellemzi az egész hozzáállásukat, életmódjukat. Nem lett volna jobb, ha leírtam volna, hogy például mit csináltak az áljósokkal.
Te nem akkor éltél, ezért nem érted, hogy a saját civilizációjukra olyan büszke görögök miért tartották a szkitákat igazságosnak... Én sem, de érdekes... :-) Kontextusban kell nézni ezeket a dolgokat. Nem kiragadott példák alapján itélkezni...
Mindenesetre tényleg elég sok antik görög szerző irt jókat róluk, és az igazságosság, szabadság állandóan visszatérő motivum, amit rájuk használnak. A legősibb nép dolog, meg egy helyen van asszem emlitve. Én Zajtinál olvastam egy direkt ilyen idézetgyüjteményt. A legjobbakat beidézhetem majd, ha lesz időm otthon. Akkor megadom majd a konkrét szerzőket is.
Azért erre adhatnál valami konkrét hivatkozást... nehezen tudok olyan kortárst elképzelni, aki ne a saját népét tartaná legszebb, legderekebb legőszintébb népnek...
