Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Egy kis grafikon ismét, ahogy nálam működni látszik a külső+környezeti érzékelő (0.7 görbe, -1 eltolás):
14..20 óra között 21 celsius az előírt, azon kívül 20 celsius. Látszik hogy 14 órától dT=1 miatt felmelte 51 fokra az előremenőt, majd ahogy közelít 21 fokhoz csökkenti a Setpointot.
Néztem a 424 paramétert, ez nálam csak 0-1-2 mértékűek lehetnek, a gyári pedig 1 és celsius a mértékegység, amit kiír a kijelzőre. Úgy gondolom ezt még hozzáadná a kiszámítotthoz értékhez. (Egyébként magyar nyelven nincs is ilyen paraméter a gépkönyvben csak CZ/SK)
Az is kivehető, hogy a külső érzékelő által számított hőmérséklet alá már nem megy a Setpoint, azaz, ha a görbe és az eltolás túl fűt, akkor majd a termosztát a beállított+hiszterézis hőmérsékletnél kapcsolja ki a fűtést. Lásd 14 óráig. Ami nekem így pont jó, mert 3-4 óráig nem vagyunk itthon és addig se zabál áramot (két szivattyú), hétvégén meg más ütemezés van.
(Cube S Net (Netes hőmérséklettel) + Ariston Cares)
A sensys erősen beleszól ha olyat akar a kazán, ami túlfűtéshez vezetne.
A 424 a sensys beleszólását hivatott intézni. Ha 0 akkor nincs hatással az előremenő beállításában.
-Elég faramuci módon a 20 a 100%-ot jelent.-
Szellőztetéssel kapcsolatban igazad van, nincs ilyen funkció, hogy addig ne szóljon bele.
Nálam is megemeli nyilván, de elég gyors ahhoz hogy ne legyen kapcsolgatás a szellőztetés végén, ha az az ésszerűség határán belül van. Sokszor kell szólni nőnek, mert túlzásba esik.
Mivel mostanában nincs olyan nagy ingás télvíz idején, lehet hogy elég a busos szabályozó.
Ahogy írod, késéssel reagál minden ház a külső változásokra, ez sokmindentől függ.
Az biztos, ha a rendszer jól méretezett, a cube (vagy sensys) csak emeli a komfortot,
és a kazán is úgy dolgozik, ahogy azt elvárja az ember.
Persze van élet ezek nélkül is, kinek mire van szüksége.
olyan paraméter, hogy mekkora az épület hőtehetetlensége
Ez az eltolás. Plusz erre hivattot a cube, hiszen mindig közli a kazánnal az aktuális hőfokot, és változást.
Néhány kazán leírásában jöbban, érthetőbben leírja ezt.
Tavaly kazánt kellet cserélni. Felszereltek egy Ariston clas one 24 tip kazánt. Megvettem mellé a gyári cube termosztátott. A beüzemelő mester beüzemelés gyanánt megmérte a hatásfokot 82c és kész. Kérdésemre hogy kell e nekem külső hőfokmérő, elsöre azt mondta hogy igen, majd később hogy nem. A lakás 80 m2 radiátoros fűtés. Utána olvasva még is megvettem, beszereltem ,beállítottam az itt olvasottaknak köszönhetően. Köszi a tippeket. A görbe 0.6 eltolás -3. Kérdéseim a ha lehet. A cube miért nem kapcsoltja ki a fűtést a beállított értéknél ? 0,3 0.4 túlmegy. Ha jó értettem a visszatérő hő radiátor függő?
Valahol azt írták hogy minél laposabb a görbe annál jobb.
Az rendben van, hogy fixen +/- 3 °C-kal igazítok a külső vagy a belső mért hőmérsékleten, de attól még a külső hőmérséklet ugyanúgy 5-10 fokot szánkázik fel-le.
Azt el tudom képzelni, hogy ha a 424-es paramétert leveszem 0 közelébe, akkor egy szellőztetés után nem tekeri csutkára a vízhőfokot, de azt nem látom, hogy ugyanezt mivel érem el a napon belüli külső hőingás kapcsán. Nincsen külön olyan paraméter, hogy mekkora az épület hőtehetetlensége.
A gázfogyasztást figyelve azt látom, hogy 1-2 nap késéssel követi a külső hőmérsékletet. Hiába lesz hirtelen hidegebb vagy melegebb, a falak tartják a hőt, és csak lassan változik meg a fűtési igény.
Úgy képzelem el a leírás és az elmondásod alapján, hogy a beállított görbe alapján a kinti hőmérsékletet követi a fűtővíz hőmérséklete, mégpedig késlekedés nélkül. Ha a 424-es paraméter relatíve nagy, akkor ezt növeli vagy csökkenti még annak függvényében, hogy a termosztáton beállított hőmérséklettől mekkora az eltérés. Ha a 424-et leveszem 0-ra, akkor olyan, mintha csak a pillanatnyi külső hőmérséklet alapján fűtene.
De tartok attól, hogy csak akkor fogom megérteni, hogy pontosan hogyan vezérel, ha szerzek egyet, és árgus szemekkel megfigyelem. :-)
Azt nem tudod véletlenül, hogy a Sanuier Duval külső érzékelőkben milyen NTC van? Mert egy olyan van fönt, csak az új kazánhoz nem kértem, mert utáltam, hogy ősszel meg tavasszal este nem tudott tőle fűteni. Persze rá is mérhetek, hogy épp milyen ellenállást ad.
Azért vannak kétségeim a külső érzékelőt illetően. A napi hőingás gyakran 8 fok. A rendszerem meredeksége kábé 0,7. Ez azt jelenti, hogy napon belül 5-6 fokot rángatná föl-le az előremenőt. Ez radiátoron leadott teljesítményben másfélszeres különbség.
Ekkora ingásom a nappali és az éjszakai gázfelhasználás között nincsen, inkább 10-20%-okat látok.
Na mindegy, ha másnak nem, játéknak és tapasztalatszerzésnek jó lesz.
Takarékoskodom, de inkább a többet ésszel, mint didergéssel elvet követem.
Az előző 5 évben 3000 m3 körül volt az éves gázfogyasztásunk. A mostani szezonban 2100 m3 környékére várom.
A következő intézkedéseket foganatosítottuk:
Levettük 24-ről 23 °C-ra a termosztátot. Egyelőre szokjuk, fázósak vagyunk, és a szigetelésünk csak részleges, ami ront a hőérzeten. Pulcsiban ülök, és gyakran még a lábamat is betakarom a kanapén.
A pincében elzártam a radiátorokat.
Gondosan beállítottam a termofejeket a radiátorokon.
A találomra beállított 50-55 °C-ról levettem az előremenő hőmérsékletét 40 °C-ra, és most már a külső átlaghőmérséklet függvényében állítgatom pár naponta a 33-43 °C tartományban. (Ebben biztosan segített az is, hogy a radiátorok elzárása és állítgatása javította a hidraulikus egyensúlyt.)
A 120 literes indirekt tároló elé sorba kötöttem egy 200 literes, az eddig kihasználatlan vezérelt áramról fűtött bojlert.
Nagycsaládosok révén így egyelőre bőven beleférünk a keretbe, és kábé 300 m3-rel lógunk majd ki, ha a gyermekek pár év múlva elhagyják a támogatott kört. Ha elköltöznek, még tudunk valamennyit fogni 1-2 szoba fűtésén, és a csökkenő HMV fogyasztáson.
Gondolkodom szigetelésen is és hőszívattyúzáson is, de ezek sokmilliós tételek. Klímával rásegíteni nem szeretnék, mert zavar az állandó fújás.
Kábé 135 nm-t fűtök 23 °C-ra becélzott, és 22,6 °C-ot produkáló termosztáttal. A hőigényről annyit tudok, amit a gázfogyasztásból becsülök, és amit a táblázatban látsz. Mostantájt 1 °C MVM-féle fűtési hőmérsékleti tényezőre napi 0,68 m3 gázfogyasztás jut, de ebből valamennyi HMV. Tehát amikor kint 10 °C, akkor átlag 6,8 m3 gáz megy el egy nap, ha még 0 °C, akkor 13,6 m3.
Ezen a kérdésen én is merengek. Az alacsonyabb delta T szerintem ott játszik be, hogy azonos tömegáram mellett azonos delta T mellett lesz alacsonyabb a kazán terhelése, és a gépkönyvek arról árulkodnak, hogy a visszatérő mellett a terhelés is számít, ha nem is annyit.
A terhelést szerintem lehet befolyásolni az előremenő megválasztásával. Például én választhatok 40 és 45 °C között. Ha 45 °C-ra rakom, akkor azonos hőigény mellett a kazán kevesebbet fog üzemelni. A ciklusok között jobban visszahűlnek a radiátorok, tehát akár alacsonyabb is lehet a visszatérő, mert jó nagy vízterem van, és legalább 20 perc, amíg megforgatja. Cserébe nagyobb lesz a delta T, teszem azt, közel 20 °C.
Ha 40 °C-ra teszem, akkor tovább fog ketyegni a kazán, kevésbé hűlnek vissza a radiátorok, és a delta T lehet, hogy inkább 10 °C közelében lesz. Sajnos nincsen laborom, hogy ezt rendesen kimérjem.
Minthogy egyenletesen meleg radiátorokat szeretnék, ezért én az alacsonyabb előremenőre és delta T-re szavazok. Annyira a határon hajtom most már kézi tuninggal, hogy gyakran 70-80% az üzemidő. A delta T lecsökken előremenőtől függően 3-6 °C-ra. A kazán lemodulál a minimális 3 kW-ra, vagy nem sokkal ez fölé.
Ahhoz képest, hogy az 50 °C-ról 40 °C-ra lecsavarás mennyit számított, nem tudom kimutatni a különbséget aközött, hogy fixen 40 °C-on fűtök, vagy még farigcsálom időjárástól függően 34-39 °C-ra.
4-7 naponta kiolvasom az üzemidő és gyújtás számlálókat, az alapján számolgatom a hőigényemhez képest az átlagos üzemi teljesítményt. Az elmúlt 2-3 hetet látjátok a táblázatban.
Nem vagyok tisztában teljesen a fogalmakkal,illetőleg összezavarodtam:-)
A premix égő az ugyanazt jelenti mint az előkeveréses égő ?? (pre-elő mix -keverni fordításból)
A kondenzációs kazánok kizárólag premix égővel rendelkeznek??
Számomra -ez a fogalom- azt jelenti ,ahogy eddig tudtam,hogy van egy ventillátorunk és az előtt a beszívott levegőhőz hozzáadjuk a gázt és a venti összekeveri és az jut el az égőhőz. -jól tudom???
Azt a beüzemelő szervizest el kell küldeni krumplit árulni a piacra,mert halvány foggalma sincs arról amit csinál...csinálja de nem érti,hogy mit.
Totálisan félrevezetett,téged . (és még vajon hány 100 embert)?
A lényeg:teljesen mindegy mennyi az előremenő vízhőfok...a visszatérő vízhőmérséklet a mérvadó. azt kell minél alacsonyabban tartani amennyire csak lehetséges...ekkor működik JÓL a kondenzációs technológia.
A füstgáz harmatponti hőmérséklete a tüzelőanyag összetételétől és a levegőfeleslegtől függően 53-57 °C között mozog. Igy tehát kb 50 °C alatti visszatérő víz hőmérsékletnél már megindul a kondenzáció. Értelemszerűen minél alacsonyabb ez a vízhőmérséklet,annál nagyobb mértékű a kondenzáció, és ezáltal a kazánod hatásfoka is.