Keresés

Részletes keresés

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 527

Oppá.. még egy szög...

 

   A tömeg nem változik, amikor a sebessége a megfigyelő szerint váltással változik?

 

  Nos, ez valóban a relativitás egyik beépített következetlensége..  Hogyne válztozna

a tömeg a sebességgel... legalább is a tehetetlensége a másik rendszerből nézve.

 

 

Előzmény: egy mutáns (526)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 526

Értem már. Nos, az idő meg a hossz azok egyformák ebből a szempontból, de a tömeg nem, mert az nem változik az inerciarendszerek váltásánál. Annak tehát nincsen nevezője. m és kész. Független az inerciarendszertől. Úgy is mondják: invariáns skalár.

1m

Előzmény: Gézoo4 (525)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 525

Hopp.. eltűnt a válasz..

 

  Szóval azt, hogy egyik jellemzőt sem emelhetjük ki.. mindhárom (idő, hossz, tömeg)esetében ugyanazt a nevezőt használjuk, mindhárom esetben

     v=c esetében szakadási hellyel.

 

   Így értelmetlen lenne bármelyikről is mást állítani mint a másik kettőről.

 

Azaz ha nem értelmezhető a foton ideje v=c miatt, akkor a hosszát és a tömegét

sincs értelme másként kezelni.

 

Előzmény: egy mutáns (524)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 524

Nem értem, mit akartál mondani.

1m

Előzmény: Gézoo4 (523)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 523

Nos, az előbb sokkal szebb volt a válasz..

 

    Adva van egy függvénysor amikkel az idő, hossz és tömeg torzulásokat

számítjuk az egyes inerciarendszerek között.

 

  Azaz már önmagában emiatt sem tudhatjuk, hogy a fotonnal mi a helyzet,

mert a rel szerint nem rögzíthetünk hozzá inerciarendszert.

 

  A másik bibi az, hogy a függvényérték v=c-nél nem nulla... hanem a függvénynek szakadási helye van v=c -nél.. Azaz nincs olyan eredményünk ami alapján

 

  nulla vagy bármely más érték értelmezhető lenne a szakadási helyen.

 

 

   Így azon vitázni, hogy melyik jellemző idő, hossz vagy tömeg

 

értékei esetében a szakadási hely nem szakadási hely, de a másik esetében az..

nem lenne túl okos dolog, hiszen egyetlen gamma.. ill. egyetlen nem értelmezhető nevezőérték szerepel mindhárom esetben.

 

 

 

Előzmény: egy mutáns (520)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 522

Valójában elég az axiómáit elfogadni és definícióit használni. De ez szükséges is, máskülönben nincs elmélet.

1m

Előzmény: Gézoo4 (521)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 521

Szia!

            Tökéletes a válaszod!

 

 Igaaaz, hogy csakis akkor  ha feltétel nélkül elfogadjuk a relativitás elmélet Isteni

kinyilatkoztatottságát. 

 

  De tény és való, nagyon szépen, korrekt specrelesen megfogalmaztad.

Köszönöm.

 

 

Előzmény: egy mutáns (519)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 520

Ha ez van benne, akkor jól van. De ez nem azt jelenti, hogy nulla az ideje, hanem, hogy nincs neki.

Ellentétben pl. a tömegével, ami van neki, m=0. Ezt mondhatjuk úgy, hogy nincs tömege, de nem azért, mert a foton tömege értelmetlen fogalom, hanem mert nulla.

De ideje ezért nincs, mert ez értelmetlen fogalom, nem azért, mert nulla.

1m

Előzmény: Gézoo4 (517)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 519

Valóban, a foton esetében nincs sajátidő.

Két esemény között téridőintervallum van. Ha egy test egyenes vonalon egyenletes sebességgel megy ezen két esemény között, akkor a test rendszerében mért idő (a testen mért sajátidő) ezzel (pontosabba szólva ennek Minkowski hosszával) megegyezik.

A foton esetében erről nem beszélhetünk, mert az idő egy inerciarendszerben értelmezett fogalom, a fotonhoz pedig nem köthető inerciarendszer, így a foton szerint eltelt idő nem létező fogalom (mint a szögletes kör), és így a foton sajátideje sem.

1m

 

Előzmény: Gézoo4 (512)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 518
Oké! Legyen klassz napod!
Előzmény: Aurora11 (515)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 517

Szia!

 

 "De a MiMicsoda sorozat Idő kötetében is benne van,hogy a fotonnak nincs ideje."

 

Ilyen tartalmú felvetésre az előbb feleltem 1M-nek..

Előzmény: Aurora11 (514)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 516

Szia!    Örülök, hogy ismét látlak!  Örömömben mosolyoghatok egy kicsit ? :):):)

 

  "

Einstein kijelentései nem isteni kinyilatkoztatások, hanem következtetések, melyeket néhány közérthetően megfogalmazott alapfeltételezésre épített. Szóval feltételezésekből levont következtetések.

S amit érdemesnek tartok hangsúlyozni: alapfeltételezései nem álltak szemben más korábbi tudományos felismerésekkel  - mármint feltételezései nem.

Levont következtetései pedig csak egynémelyek illúzióival álltak szemben - ill. állnak még ma is szemben"

 

  Eddig egál.. ezt írtam én is lejebb.. (  :) bár nem ennyire színesen, de a tartalma ez volt..)

 

"Egyéb: Kár volt megmosolyognod 1m szignójú kortársunkat. Tudd meg, sokak olvasták (vsz. téged kivéve), hogy Maxwell elméletét komolyan véve Einstein már fiatalon arra jutott (emlékezete szerint 16 évesen), hogy hiába is eredne fénysugár nyomába, még ha utol is érné, akkor se láthatná meg."

 

    Nos, ha rámosolyodtam, akkor azt dícséretként, vagy örömömben tettem.

 

  Viszont ami Einstein és Maxwelt illeti, tizenéves koromban már én is rájöttem arra, hogy ha valami  után, azonos sebességgel, de később indilva megyünk, akkor sohasem érhetjük utol.  (Lásd. fizika 6,osztályos anyag, sebességek.)

  Mondjuk 11 évesen..

 

   És jól látod, félreérthető, ha úgy magyarázunk egy jelenséget, mint pl. az

"elöttünk lebegő" fotont, mintha megszokott lenne, hogy látható elölről, oldalról egy foton..

   Viszont az elv megértés érdekében ekkora absztrakció nem túl nagy bűn..

 

Előzmény: Törölt nick (464)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 515

Most suliba kell mennem,de délután még benézek hozzátok!

Sziasztok!

Előzmény: Aurora11 (514)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 514
De a MiMicsoda sorozat Idő kötetében is benne van,hogy a fotonnak nincs ideje.
Előzmény: Gézoo4 (512)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 513

Nem az én,HÚ DE NAGY VAGYOK-ról van szó,hanem arról,hogy olvastam a Feynmann 3-as kötetében(Optika),hogy Schrödinger a színkeveréssel foglalkozott mielőtt a kvantmmechanika alapösszefüggését felismerte.Ok-okozati összefüggés kell ezek között lenni.Csak az a baj,hogy a kutatók nem nagyon árulják a műhely-titkaiat,de ez nagyon érdekel.A színkeverés elmélete után már adódik,hogy a mechanikának is van hullámmechanika változata,csak több szinben kell nézni.

Előzmény: Gézoo4 (511)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 512

Szia!

 

  "sajátidő (bár meglehet, jobb a téridő-intervallum szót használni) éppen nulla. "

 

   Jó ötlet, de nincs semmi ami erre utalhatna.  Az időlassulás függvénynek

szakadási helye van ott. És mint ahogy egy ctg függvény a szakadási hely elött és után   iciri-picirit  egészen más értékű, úgy azt sem lehet kizárni, hogy a foton

sajátideje egészen más, eleddig nem azonosított szabály szerint alakul.

 

 

Előzmény: egy mutáns (438)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 511

Szia!

 

  Húúúuu..., én nem rohannék ennyire előre.  Bár igaz később, amikor már

az alapok tisztázásában egyetértünk, akkor beszélnünk kell róla, mert érdekes

ötletnek tűnik..

 

 

Előzmény: Aurora11 (442)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 510
Igen.:)
Előzmény: _vs120_ (507)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 509

A valószínűségek  adódnak össze a nem azonos részecskéknél,de a valószínűségi amplitudók akkorák az egyes részecskékre,hogyha abszolútérték négyzeteit összeadód akkor egynél nem kaphatsz nagyobbat.

A négyesvektor nagysága szerint azért nem változhat,mert például,ha az energia-impulzus négyesvektor nagysága a körülményektől függően változna akkor mindig más lenne a tömeg,ami baj lenne.

Hangsúlyozom ezeket szerintem nem én találtam ki,csak megprobálom kitalálni,hogy mire gondolhattak régebben amikor nem értették félre a szópatronok jelentését.

A színvektor fogalmat onnan vettem,hogy Schrödinger használta a színkeverés elméletben,és köze van ennek ttira a kvantummechanikában.

Épúy ahogy köze van annak is,hogy Eötvös azért foglalkozott a hajszálcsövességgel,mert elötte a gravitációval foglalkozott és érdekelte,hogy a gravitáció hiányossága miatt nem alkalmazkodik-e egyes folyadékok szintje vékony csövekben,vagy valami más jelenség van mögötte.És jött az Eötvös-törvény!

Előzmény: egy mutáns (508)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 508

Igazad lehet.

Sajna nem úgy értettem, ahogy gondolta, hanem, ahogy írta.

Én is próbálom megérteni, mégha hiányosak is az alapjaim, ezért szoktam kérdezgetni.

1m

Előzmény: _vs120_ (507)
_vs120_ Creative Commons License 2008.02.20 0 0 507
Szerintem a valószínűségek összeadási szabályára gondolt, ami nem a "+" művelettel egyenlő...

a valseg + b valseg = 1-(1-a)*(1-b) amikor a és b független események.

De csak szerintem... én mindig megpróbálok értelmet látni más kijelentéseibe is. (amíg lehet :))
Előzmény: egy mutáns (505)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 506
annyit sem
Előzmény: egy mutáns (505)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 505

No én ebből egy szó nem sok, annyit értek, de egy kérdésem azért lenne:

a nem azonos részecskék valószínűségei összeadódnak

Ha elég sok nem azonos részecskét veszünk, és összeadjuk a valószínűségeiket akkor kaphatunk 1-nél is nagyobb valószínűséget?

1m

Előzmény: Aurora11 (502)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 504
Jó éjszakát mindenkinek!
Előzmény: Aurora11 (503)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 503

Az azonos írányba mutató básizvektorok együtthatói additív módon összeadódhatnak a komplex fázis érvényesülhet,ilyenkor lép fel az interferencia.

Az azonos részecske azonos frekvenciájú részecskét jelent.Ebbe a spin általi,a töltés és az anyagi minőséget meghatározó energia és a mozgási energiája is beletartozik. Csak az azonos teljes energiájú,vagyis azonos frekvenciájú részecské interferenciálhatnak.

Előzmény: Aurora11 (502)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 502

Az egész alapja az:

-a négyesvektornak csak az íránya változhat a nagysága nem,ez biztosítja bázisvektorainak normáltságát,a téridő metrikus tenzora csak a négyesvektorok térbeli írányeloszlását jelenti,nagyságot nem

-a bázisvektorokat úgy választjuk meg,hogy ortogonálisak legyenek

-a nem azonos részecskék valószínűségei összeadódnak,nincs interferencia,a színvektorok nem esnek egy írányba,ezért az eredő színvektor hosszát paralalogramma módszerrel kell kiszámolni,ahol a komponensek abszolútérték négyzete miatt a komplex fázisok eltünnek

-a bázisvektorok írányát nem  két polárszög,mint a 3D-s világban,hanem két vagy több energiabázisvektor határoz meg.Hilbert-térben vagyunk.

 

Ezeknek igazaknak kell lennie,hogy a modellelnek legyen valami alapja. 

Előzmény: mmormota (501)
mmormota Creative Commons License 2008.02.19 0 0 501
Én passzolok, mert az egész utóbbi vitában kb annyi értelmet látok, mint egy véletlengenerátorral létrehozott szövegben. ;-)

Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 500

A négyesvektornak csak az íránya változhat meg,csak az összetevő bázisvektorainak a  nagysága változhatmeg(az írányúk mellett).A négyesvektorra,mint teljes állapot leírására alkalmas négyesvektor,összefügg a négyessebességgel,és amiatt hogy a változása csak íránybeli változásban nyílvánul meg nagyságban sosem,biztosítva van a Hilbert-tér bázisvektorai együtthatóinak normáltsága.

Az ortogonalitást az biztosítja,hogy a két bázisvektor összeszorzásánál,vagy nullát kapsz,ha különbözőek,vagy egyet ha azonosak.

Amikor olyan nyílakat rajzolunk aminek a nagysága is változhat az írány mellett a négyesvektor valamely bázisra,vagy a bázisok szuperpozíciójából való bázisra való vetülete.

Pl:négyesimpulzus:nagyság nem változhat,írány változhat

energia/c:nagyság változhat,írány nincs

impulzus:nagyság vátozhat,írány változhat

Előzmény: Aurora11 (499)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 499
Szerinted is csak egyféle anyag van,az egyes áramlási típusok az egyes térbent elkent elemi részecskék(az ugyanazon nyílak összessége a téridőben).Mégis az áramlás 3D-ben zajlik,csak az áramlást jellemző vektortér Hilbert-tér a négyesvektorok(és az azokat alkotó bázisvektorok) a frekvenciaírányba állnak.
Előzmény: qandalf (494)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 498

Nálad is az örvény klasszikus perdülete egyenlő a térben elkent(globálisan a nyílak összessége)csak egy részecske spinjével?A tömege pedig kapcsolatban van a háttéráramláshoz képesti fluxussal?

Szerintem csak a koontinum áramlásban örvények vannak.

Előzmény: qandalf (492)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!