Szóval, hogyan lettem egy Thunderbird Storm tulajdonosa.
Úgy egy éve rájöttem hogy belefásultam mindenbe, és ahogy kell, ráguggliztam hogy mi ilyenkor a teendő. Kidobta hogy "a tíz legszánalmasabb dolog, amit midlife crisis esetén tehetsz". Egzotikus utazás - megvolt. Sportkocsi - sosem érdekelt. Csinálj valami kreatívat - megvolt. Vándorolj ki - megvolt. Szerezz fiatal szeretőt - ööö, ez nem az a fórum. Vegyél egy Harley Davidsont.
Ez már tetszett, el is kezdtem a Harleykat nézni, gondoltam ha már életunt negyvenes vagyok akkor olyan motor kell amit többnyire életunt negyvenesek hajtanak. Meg egy haverom a magyar Hell's Angelsnél van, és egy talijukon az én 100 kilómmal kifejezetten törékeny virágszálnak éreztem magam, gondoltam ez a társaság sokat fog szépíteni rajtam.
Motorjogsim persze nem volt, és mivel eléggé lusta vagyok, tudtam hogy biztos fel fogom adni ha nincs meg előre a motor mint motiváció. Ráadásul nekem cruiser kellett, mert a sörhasammal elég hülyén néznék ki egy sportosabb motoron. Lassan haladni és kurva jól kinézni rajta, ez a nekem való. Normális ember persze nem így áll neki, de egy szóval sem mondtam hogy normális vagyok. Persze a HD-s fórumok is tele voltak "milyen gépet vegyek első motornak" topikokkal és tavaly a Triumph cruiserek, főleg a Storm, már feljöttek annyira hogy még az amerikai harley-sok is alternatívaként említették. Elsőre persze a HD szalonba mentem mert beleszerettem az Iron 883-ba, de aztán sem a motor, sem az ott látott vásárlók tetszettek. (Ja, mindez Belgiumban, itt élek egy évtizede.) Unalmas kispolgárok imidzset akarnak vásárolni maguknak, ez volt a levegőben. Ráadásul a HD díler felé az autómnak repült egy biciklis, amit kifejezetten rossz ómennek fogtam fel.
A Triumph dílernél már biztatóbb volt a helyzet. Kb negyedakkora volt műhelyestől mint a HD bemutató része, de csodás olaj- és bőrszag volt a levegőben. Mondom neki, szeretnék egy Thunderbird Stormot. Azt mondja, tessék, itt van egy. Vettem egy nagy levegőt, kifizettem egyben, ingem gatyám ráment de ruhákra úgyis adott engedményt. Végül csak úgy mellékesen megkérdeztem tőle, tud-e ajánlani egy jó motoros oktatót. Tudott, és még csak nem is mosolygott.
A belga oktatóm jó fej volt a kezében szivart tartva nyolcasozó fajtából, de a motiváció nem volt erős oldala, és a második bukta után meguntam a belga oktatást. Az egy dolog hogy nem vagyok a legügyesebb, meg több idő kell tanulni, de egy óra 120 euró. Ezért pld a Safety Hungarynál a Hondások két napon át oktatnak. Szóval idén áprilisban kivettem egy régóta esedékes hosszabb szabit, egy váci suliban megszereztem a jogsit, és ma volt az első nap hogy motorral mentem dolgozni. Mondanám hogy húdemilyen élmény volt, de mivel oda-vissza kb 800 méter az út és visszafelé esett az eső (naná, ez Belgium), az örömködés még hátravan.
A sulik Hornetjei és Banditjai után komoly kihívás. A Stormnak városi forgalomban gyakorlatilag elég az alapjárat, de a garázsban tologatni a 350 kilós gépet - uhh. Eddig kétszer ejtettem el, baja persze nem lett és csak a másodiknál kellett segítség, amikor a garázsba vezető emelkedő alján pont úgy tehénkedett el hogy semmilyen fogással nem bírtam egyedül felemelni. Most utólag belegondolva egy Scrambler vagy talán America okosabb választás lett volna, de majd ha belejövök a motorozásba, ezen csak nevetni fogok. Csak ez a tetves esős belga idő... brrrr
14-én lesz belga Triumph találkozó, az lesz az első komolyabb kiruccanásom. Aztán majd nyár vége felé hazamenni, kimenni Dunakeszire a Sági Tibi tanpályára, és büszkén jelenteni neki hogy még egy darabban vagyok. Az lesz a királyság.
Képet viszont valamiért nem tudok feltölteni :(
