Keresés

És mégiscsak visszajöttem, nem hagyom én nektek az 500-at.:-)

Pajtás, hiszen tele van alakkal.:-))

Persze nem emberalakkal.

Nézd csak meg jobban, csak így első ránézésre: leányalak, ló, medve, farkas, galamb (vagy sas?) És még biztosan van rajta több is...:-)))

A kép nagyon klassz, imádom a vízeséseket, és a vadregényes tájat.
Viszont egy árva alakot sem bírtam rajta fölfedezni, pedig rajtam van az ókuláré is!

Ismét valami rejtő kép?

Hölgyeim és uraim, köz(nem)kívánatra:-))) a legkedveltebb sorozat harmadik darabja következik.

Úgy élvezzétek ki, hogy nincs sok belőle!:-)
Én pedig nem leszek hétvégén...:-( Na, mindegy, nektek azért jó szórakozást kívánok!

Ilyenkor mindig úgy szokott lenni, hogy két nap múlva visszajövök, és mondanám az általam elrejtettnek vélt alakot, de ti már mindet megtaláltátok.:-))

Bazzz, árnyéknyuszit formál...:-DDDDD

Ezentúl én is azt fogok, ha már nagyon kéritek az új képet.:-))

:-))))

Érzésem szerint a képen a következő látható: Az USA (UberSchöneAmazonia) és Irak (IrdatlanRatyikAlkotmányellenesKirálysága) határán az amazónia határőrség sikeres csapott le egy iraki csempészbandára. A csempészt W'hats Undermypa'nts-t olyan hirtelen kapta el az amazónia határőr Kugelkicken főhadnagynő, hogy nem volt ideje megszabadulni az értékes csempészárutól. Megfigyelhetjük a kezdetleges görgős talpmasszás-készülék földön szétszórodott darabjait. Abban a régi korban Amazonia földje igen sivatagos volt, (amint ez a háttérben kéklő hegyeken észrevehető) és a jelentős vízhiány miatt, csak a leggazdagabbak hódolhattak a hidrotalpmasszás élvezetének. Hogy az arisztokrácia mégjobban kitűnjőn a talpmasszírozatlan köznép közül, leállították a hazai görgős talpmasszás gyártást, a külföldi behozatalt pedig jelentős védővámokkal korlátozták. A csempészek természetesn azonnal lecsaptak a kínálkozó lehetőségre és csillagászati áron szállították, a csakis titokban használható készülékeket. W'hats ezenkívűl egy nagyobb ezüst Rolex karórát (bal kéz), egy elemes Apolló-Xpert vibrátort(jobb kéz)(ez szintén igen nagy hiánycikk volt, de ezt nem részletezem miért, szerintem mindenki ismeri az amazón társadalmat), valamint egy 'Dance The Wakabuki' mintás gumírozottminiszoknyát (jobb csukló) próbált bejutattni az országba. Mint látható W'hats mérete ellenére nem egy bátor figura, a főhadnagynő erélyes viselkedése még a maradék bátorságát is elpárologtatta, a földön fekve balkezével egy árnyéknyuszit formál (nemzetközi megadás jel). A beijedt bűnőssel ellentétben Kugelkicken főhadnagynő (a rangja egyébként a váll-lap csíkozásáról derül ki) igencsak határozott, és a maradék csempészárú rejtekhelyéről próbálja kivallatni W'hats-t. Ezt az igen butális Csiki-Maka módzserrel alkalmazásával próbálja elérni, kézi orrpeckével keményen tartja a csempész fejét, jobb térdének egy apró mozdulata végzetes következnényekkel járna, és mindeközben hosszú és fényes Csiki de Luxe 2000 eszközével a bűnöző hónalját és köldökét csiklandozza. W'hats Undermypa'nts láthatólag már alig bírja a kínzást, száját csücsörítve próbálja visszatartani a kirobbanó kacagást, miközben lábai már görcsösen rángatóznak a visszafojtott jókedvtől.

Mellékesen meg kell jegyeznem, hogy megfelelő nagyítás mellett (bár ekkor már nagyon pixeles a kép) úgy tűnik mintha W'hats jobb szemével az Apolló-Xpert-re pislogna, és Kugelkicken főhadnagynő is arrafelé tekintget, lehet hogy megvesztegetés készül?

Ejnye, no!

Itt azért feltehetően erőszak történt, kérem!
:-)

Ez némi magyarázatot ad az elomló odaadó pózra is nem? :-))) (Nagyjából ilyen képet vág a kutyám, mikor a hasát vakargatom...)

Hehe, ezt én is most láttam meg.:-))

Nocsak, nicsak!
Úgy tűnik, hogy a bátor amazon jobb lábával a méla óriás két lába közt tapicskol, talán ezért vág a barátunk ilyen jóllakott napközis képet? :-)))

Szerintem ez az esenény a Grand kanyon közelében játszódik.
És szerintem mindjárt az óriásra esik az a farönk.

Lehet, hogy 5 perce még nem is volt ilyen málé!
Mondjuk, megtámadta a nőt...

Most látom, hogy nem az óriás orrát fogja, hanem egy orrkarikát húz...

Ja, hogy azok a szöggel kivert farönkök a bunkó darabjai? Így már értem, de jó erős kardja lehetett az amazonnak, ha karikákat vágott ki a bunkóból... Olyannyira málé lenne, hogy még a lábát is égnek tartja?

De hát miért kellett bántani ezt a szegény málét?
Hiszen még csak rosszindulat sincs az arcán szegénynek... :-)))

:-)

Ez egy meglehetősen málé óriás, akinek az orrát épp egy harcos nő csavargatja. Az amazon az előbb győzte le; azért kicsi a bunkója, mert az már egy eltört fegyver, a darabjai hevernek a földön. A pajzs pedig nem egészen pajzs, hanem egy alkarvédő, azok általában ekkorák.:-)

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a nagy vörös óriás vagy egy szobor, vagy éppen most vált kővé, vagy nagyon egykedvű.

Méretéhez képest igen kicsi a bunkója meg a pajzsa.

És nem tudom mik azok a szögekkel kivert farönkök körülöttük.

Bár az amazon (ugye jól látom nő a harcos?) kardja véres... de nem tudom éppen mit csinál az óriás orrával - megcsapolja? :-)

Volt még 100 k alatti.

Ez elég vicces kép, és lehet rajta morfondírozni is.:-) Kár, hogy nem olyan jó a minősége.

Nagyon szép mese:)

Hajrá goldi, ne hagyj cserben! (Még akkor sem, ha a
legutóbbi történetem tűl hülye lett jó?) :-)))

Holnap teszek be még valami megmaradttat, legalábbis igyekszem, mert lehet, hogy újratelepítés lesz.

És mivel már inkább csak nagyméretű képek vannak, azokhoz kell a Photoshop is.

Szóval "nem remélhetek mást, csak...":-))))

Ezért egy szép napon a szomszéd nemes - mikor találkozott Jacinta szolgálólánnyal a piacon - üzenetet küldött a szépséges Amarillának, hogy szeretne vele beszélni. Találkájuk a birtokot átszelő patak partján volt, egy vénséges vén fűzfa árnyékában, ahol olyan jól el lehetett bujni, mint egy sátorban. Örök hűséget fogadtak egymásnak, s mivel az öreg fűzfát annyira meghatotta a szerelmük, (hiszen jószerivel soha nem történt körülötte semmi, és a patak csobogását már igen-igen unta), mikor a szép leány egyedül ábrándozott ágai alat, megszólalt, és egy friss hajtását adta oda neki. "Tedd el jól leányom - szólt az öreg fűz - ez a varázsvessző bárkit el tud tüntetni, akit csak akarsz, az illető egyszerűen levegővé válik, ha úgy akarod, de jól vigyázz, csak akkor használd, ha valóban veszélyben vagy!"

Amarilla ezután hazament, és jóleső bizsergéssel gondolt arra, hogy most már minden rendben van, hiszen akár a saját apját is eltüntetheti, ha eltiltaná a szerelmétől.

Egy szép napon a szomszéd nemesben megerősödött az elhatározás: megkéri az apától a lánya kezét. Meglepetésnek gondolta, nem is árulta el Amarillának. Így eshetett meg, hogy éppen nem találta őt otthon. Aznap ugyanis Jacintával az erdőt járták, szamócát és egyéb erdei finomságokat kerestek. De ó jaj, hirtelen egy hatalmas grizzlimedve tünt fel a fák között... Jacinta pillantotta meg elsőnek, és mindjárt hanyatt is vágódott rémületében. Amarilla kissé messzebb volt, és nem értette a dolgot..

Mikor a szomszéd nemes nem találta otthon az ő szépséges Amarilláját, sürgősen utánuk eredt az erdőbe, szaladt ahogyan csak a lába bírta, és be is érte őket éppen abban a pillanatban, mikor a hatalmas grizzlimedve feléjük indult. Nem habozott, hanem kard ki tőr, ment a medve elébe, hogy lelölje azt, s a húsát és bőrét hazavigye a lány apjának, részint jegyajándékként, részint bátorságát bizonyítandó.

Képünköt azt a pillanatot látjuk, mikor már amarilla is észrevette a medvét, de ő a másik kettővel ellentétben nem esett kétségbe, hanem éppen a varázsvesszejét lendíti a medve felé, hogy eltüntesse.

Sajnos azt ezt követő veszekedésnek nem lehetünk már tanui, ugyanis mikor a nemes úrfi konstatálja, hogy a gyönyörű vadászzsákmány egyszerűen levegővé válik, iszonyú méregbe gurul... valami ilyesféle párbeszéd lesz kettőjük között: "Ennyire nem bízol a bátorságomban és az ügyességemben, hogy helyettem oldod meg a dolgokat?" "De hát édes drágám, hiszen én csak az életedet féltettem..." "Most hogyan bizonyítsam be apádnak, hogy bátor vagyok, és méltó vagyok a kezedre?" stb - és sajnos jól össze is vesznek, egy időre a leánykérés gondolata feledésbe merül.

A törtémet amiről ez a kép szól, Kanadában esett meg. (Hol máshol manapság kérdem én?)
Hol volt hol nem volt. Volt egyszer egy szépséges nemesi hölgy és volt néki egy szolgálólánya. A szépséges nemes hölgy még gyerekkorában titokban elkötelezte magát egy szomszéd kisbirtokos csinos, művelt snájdig, ámde kissé szegény fiával. Elhatározták, hogy ha majd egyszer nagyok lesznek, férj és feleség lesznek, akárki meglássa.

Ez nagy titok volt, a hölgy - nevezzük mondjuk Amarillának - csak gywerekkori játszópajtásával, a kis Jacintával osztotta meg a titkát, mert ha a szüleinek is elmondta volna, akkora pofont kapott volna, (mint én, mikor azt mondtam, hogy ápolónő akarok lenni) hogy a fal adta volna a másikat.

A kis Amarilla sokat fohászkodott az Úrhoz, hogy vezesse hozzá a szomszéd fickót, még akkor is, ha a szüleinek netalántán nem tetszene. Imái meghallgatásra találtak, jobban, mint szerette volna.

Ugyanis az alvilág NImfománia istennője véletlenül arra járt, mikor ez az ima elhangzott, és a kis istennő arcán kaján mosollyal azt mondta: rendben van -

most át kell adnom a gépet, majd holnap folytatom...

Továbbra is jöhetnek új képet, mert leghamarabb szombaton tudok csak feltenni!

Azér ez nem igazság, beírsz, aztán én nem is tudok már másra asszociálni, mint a középkori asszonydobó versenyre...:-(((
MIvel folyton újra elolvasom, hogy újra röhögjek rajta...:-DDD

És milyen vadregényes a táj is :óriási sziklák mellett hatalmasra nőtt fák.Lehet hogy valami mesevilágban vagyunk, és a szépséges zöldruhás egy álruhás gonosz boszorka.

Ez kép az 1243. évi World Press sajtófotó kiállítás sportkategóriájának nyertese. A képen a XXIV. Fekete Erdei Asszonyhajítás verseny egy igen izgalmas és dinamikus pillanatát kapta el a szerencsés kezű fotós. A kép alján a fekete hajú Ludmilla Hardlanding látható, aki nagyívű röptéje után, a 180 méteres vonal mögött nem sokkal ért földet. Ludmilla feszült arccal néz vissza hajító partnerére, (aki egyben férjeura is) Vladimir MühlsteinThrower-re. Sajnos őt nem láthatjuk a képen, mert a dobás hitelesítéséig nem hagyhatja el a dobókört. Jól megfigyelhető a Ludmilla teste köré tekeredő fehér vitorlázóruha, amit a hölgyek repülés közben kifeszítenek, hogy kezdetleges vitorlázórepülő technikájuk segítségével nagyobb utat tehessenek meg. Ludmilla mellett a szigorúságáról híres Red von Collstock bíró látható, ő ellenőrzi hogy a földet ért asszonyok ne kúszannak el a becsapódási ponttól, valamint ő hitelesíti a dobás távolságát. Red szintén eléggé feszült arccal tekint a dobókör felé, miközben markolatos-teleszkópos mérőbotját rakja össze, ha a dobóbíró (ő sem látszik a képen) felemeli a zöld zászlót, az azt jelenti hogy a dobás érvényes volt, és valószínűleg meg fog dőlni az eddigi világrekord amit 181,2 méterrel Thor FrauDiskuswerfen tartott. A háttérben a szurkolócsapat biztosra veszi a dobás sikereséggét és a szurkolólányok szöszke vezetője Linda Mikorleszmárminiszoknya világítófejű trambunmajor botjával a kezében már bőszen járja a győzelmi "Repül a nehéz nő, ki tudja hol áll meg" csacsacsát.

De ennek megítéléséhez vásár- és ünnepnapi mérlegre van szükség.:-)

Sokféle varázslóbot van ám.:-)

Hát 100%-ra kellett kivilágosítanom a monitort ahhoz, hogy a varázslóbotot észrevegyem, sőt még azt is, hogy RÜGYEK vannak rajta, viszont a fickó kezében nem toll, hanem tőr van nem?
Na jó valami varázsdolog van itt, azt látom.

(Lehet, hogy eddig a zöldköpenyes nő láthatatlan volt, és most vált láthatóvá?)