Kisé megkésve Boldog Új Évet minden kis és nagy tibetkésnek! :))
Szeretem az ilyen "langyos" teleket. Nincs hólapátolás, fagyoskodás, a séták is kellemesek.
Igaz AiMe nagyon szereti a havat, boldog ha hempereghet a nagy hóban, akkor van igazán elemében a lány. :))
Itt a Duna mellett igen erős szél van ma, majd befagyott a hátsóm a sétánál. Azt hiszem be kell szerezni bélelt nadrágot. 12 év fölött már fázósabb az ember. :)
Kérdeztem a Sensei gazditól, hogy fent van-e a Face-n, erre gyorsan: Jaj, dehogyis!---ezen jót nevettünk ketten! Ari meg nem tudta mi az, még mindíg nincsen gépe /sem/...:-(((
Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája.