Csak azt nem értem, hogy egy elismert sportoló, harcművész miért nyilatkozik olyan szakmai pl. nyelvészeti kérdésekben, melyekhez nincs meg az elvárható képesítése stb.??
Ha már az utóbbi időben előjöttek az "ősi" harcművészetek, hallottatok már arról, hogy nálunk is van a Dillmann-féle kyusho-jitsu (kínai nevén Dim Mak), amelyben mindenféle meridián támadásával lehet harcképtelenné tenni az ellenfelet? Sőt, Dillmann később már érintés nélküli kiütést is tanítani kezdett, kíváncsi vagyok, hogy ez itt is elérhető-e...
Érdekes, én a genetikai és nyelvi rokonság elválasztását már talán 20 éve hallottam MTA irányból (bár továbbra is úgy érzem, hogy sokan túl nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a dolgoknak. A magyaroknak van 1000+ éves jól dokumentált (de még bőven kutatásnak is helyet adó) történelme, ráadásul többnyire itt a jelenlegi ország területén, tehát nem kell messzire utazni a kutatáshoz, de az messze nem annyira népszerű, mint az a homályos dolog ami előtte volt.)
A lovasíjászathoz nem értek, Kassait láttam élőben bemutatózni Visegrádon, le a kalappal előtte.
Visszatérve a kiindító témához:
Szvsz a barantások is örülnének, ha több száz km lovaglás lenne a vizsgaanyag futás helyett, de manapság azért elég kevesen tartanak lovat, és eléggé úri szórakozás lett, nem csodálom, hogy erről lemondtak. (és egy lovat még darabokban sem lehet megvenni, mint pl egy HEMA vívófelszerelést.)
Ezzel egyetértek, véletlenül sem fikázni akartam őket.
Kassai életművére minden magyar büszke lehet.
Zsoltnak, meg mint írtam, hálás vagyok azért, ahogy elindította lovas karrieremet. Illetve a lényeges dolgokban egyet értettünk, mint a ló, páncél, fegyverváltás.
Amit írsz teljesen megértem, én sem szeretem, ha valaki saját szájaíze szerint magyarázza a dolgokat, azonban az vitathatatlan, hogy az alább tárgyalt emberek nélkül szerintem ez az egész lovasíjászkodós dolog történészek meg kosztümös hagyományörzők kezében lenne. Akkor mondhatjuk, hogy amit csinálnak , az hagyományokra épülőm, vagy hasonlító rendszer. Bevallom nekem ezzel sincs bajom, a teljesítmény így is megvan.
"A typical military longbow archer would be provided with between 60 and 72 arrows at the time of battle. Most archers would not shoot arrows at the maximum rate, as it would exhaust even the most experienced man. "With the heaviest bows [a modern war bow archer] does not like to try for more than six a minute." [wiki: English longbow]
(Máshol 6-10 közötti számot lehet olvasni.) És az átlagos "lőszeradag": 60-72 db / csata.
Távolság: 135-150 m
* ezzel szemben Kassai egyik rekordja: 14 db vessző (eltalált korong) 19,85 mp alatt.
És milyen távolságra lőtt? 5-7 m (YT-videó alapján). Milyen erős íjjal? Talán 30-40-50 fontossal?
Aztán sportvessző ~20 g, harci vesszők: 50-80 g.
Szóval, ezért írtam azt, hogy bizonyos alap tűzgyorsaság felett nincs szükség további sebességnövelésre.
Már teljesen bezavarodtam. "Az nem tetszik, mikor valaki sportteljesítményt ér el, és az ahhoz használt technikát vagy felszerelést akarja hiteles régi dolognak beállítani" Itt most kiről is beszélünk?
De, hogyne számítana! De ne az alapján próbálja már valaki átalakítani a hiteles felszerelést, hogy ő sportcuccal hogyan tud a leggyorsabb lenni.
A nyílhegyek elég egyértelműek a sírokban. Elég nagyok, nehezebbek, mint egy gyakorlóhegy, és nem köpűsek, hanem tüskés rögzítésűek. Kell hozzá korrekt favessző, ami elbírja, ahhoz erős íj, ami nem csak elköpni tudja húsz méterre. Hogyan változna a lovasíjász sport, ha ilyen felszerelést kéne használni az egyre könnyebb karbonvesszők és egyre gyengébb íjak helyett?
Félreértés ne essék, nem degradálni akarom a sportot, én is gyakorlom a sportvívást. Az nem tetszik, mikor valaki sportteljesítményt ér el, és az ahhoz használt technikát vagy felszerelést akarja hiteles régi dolognak beállítani a régészeti leletek meg korabeli ábrázolások csűrésével-csavarásával
Szerintem igen. Egész Ázsia hüvelykkel lőtt és lő, a 14. sz-i mamlúkoktól a perzsákon, törökökön át a koreaiakig, mandzsukig, japánokig. A gyűrű hiánya a magyar sírokban zavaró, de emiatt nem vetném el a hüvelykes húzást. Végül is a japánok sem gyűrűvel csinálják. A jobb oldalon vezetett vessző lehetővé tesz egy csomó olyan tuning technikát, amik javítják a teljesítményt. Pl. az íj döntése, csavarása, elvitele a vessző útjából, amik csökkentik a vessző hullámzását. Bal oldalon ezekkel nem lehet próbálkozni. A jobb oldalihoz meg a hüvelykes passzol az oldás iránya miatt.
A bizánci Peri Toxieas viszont azt javasolja a katonáknak, hogy három húzásmódot is gyakoroljanak, ha megsérülne valamelyik ujj. Szóval a húzásmód nem lehetett kizárólagos.
A tegezben biztos vagyok, hogy heggyel felfele voltak, minden erre utal. (Kivéve az, hogy valakinek ma nem tetszik)
Három ujjal is lehet, de korhű nyilakkal, tegezzel és tegezfelfüggesztéssel kéne gyakorolni. Könnyű, gyakorlóhegyes karbon nyilakkal tegez nélkül lövöldözni olyan, mint hüvely nélküli olimpiai sportkarddal iaidozni. ;)
Na akkor mégegyszer röviden, mert az álláspontok érdekelnek, de vitázni nem akarok, mert nem értek hozzá. Szerinted tehát őseink jobb oldalon, hüvelykujjas húzással lőttek, és heggyel felfelé tároltak?
Még annyit, hogy harcművészetként, a hatékonysággal szoktak érvelni. De mi a hatékonyság? Ki tudja ellőni leghamarabb az összes nyilát? Vagy ki tudja egy hadjáraton magával cipelni a nyilait, fegyvereket váltogatni, és kihúzni a tegezből akkora böszme hegyekkel, mint amik a sírban vannak?
Ezen az előadáson beszéltem arról, hogyan kéne szerintem nekiállni a rekonstrukciós munkának:
Így van. A sorozat szinte mindegyik könyvét olvastam, igen kiváló munka. :-)))
Pont azért egészen röhejes, hogy a MaKI azzal az indoklással lett létrehozva, hogy ~ nem folyik elég intenzív
"magyarságkutató" munka. Ehhez képest... lásd a fenti sorozatot stb. stb.
Alapítása óta az új intézet nem produkált semmilyen eget rengető szellemi teljesítményt, pl. lassan 1 éve várjuk az egyik kaukázusi feltárásról (2019 októbere) szóló részletes, tudományos cikk megjelenését. :-((
Ezek a dolgok mind alaposan ki lettek tárgyalva a Magyar őstörténet...-ben.
