Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Hát ami Szádelőt illeti, nyilván nem a völgyben lehet apolló, mert ott nem volt elég napfény. Kb másfél órai völgytúra után elértünk a chátához, ahol egy kis réten néztem szét. Valószínű, hogy továbbmenve találtunk volna még tisztásokat, és akkor kicsit hatásosabb fotózás lett volna. De az asszony kedvéért mentünk a Szádelői völgybe, és én a penzumot teljesítettem. Különben is a pénteki nap mindenért kárpótolt. A laodicében bíztam, de az antiopában már kevésbé. Mégis bejöttek (kettő, még ha egyformák is). Hálás köszönet nekik is Nektek is. Most egyelőre szünetel a lepkészés.
A tarnaleleszi programról már rajtam kívül mindenki beszámolt aki ott volt, de azért én is leírom a saját verziómat, kihagyva belőle azt amit az Ervin már leírt:
Fél tíz körül értünk ki a túra kiindulópontjához, akkor már kezdett hőség lenni és a lepkék elképesztő tömegben repültek körülöttünk.Mivel ahoz az helyhez ahol a laodice repül 10 km-t kellett menni ezért vittünk biciklit. Sajnos csak eggyet tudtunk elvinni, így csak a Gábor tekerhetett fel gyorsan, én és apa gyalogoltunk. Ezt egyáltalán nem bántuk meg, ugyanis alig mentünk párszáz métert és már meg is találtuk az első gyászlepkét. Egy nagy nedves folton rengeteg lepke szívogatott zömében io és c-album, de egy két sapho és papphia is volt ott. Ezek között az antiopa annyira elvegyült, hogy alig vettük észre nem is sikerült sokáig fotózni.
Az irisre se kellet sokat várni, száz méterrel arrébb vele is összefutottunk, igaz, egy elég kopottas példány volt de akkor még nem tudtuk, hogy tele lesz velük a völgy, ezért nagy lázzal láttam neki a fotózásnak,de sajnos nem várt sokáig. Az út további részén még egy gyászlepkét, de az amint meglátott minket felhúzott 20 méter magasra. Ezután beértünk egy erdős részre, és onnantó még io-ból is keveset láttunk, viszont bögöly annál több volt. Nadjából félúton elértünk egy y-elágazást és ott elbizonytalanodtunk. Az y egyik szárában sok iliával találkoztunk, köztük egy nősténnyel és kissé visszább üldögélt egy gyönyörűszép iris. Alighanem egy laodice is volt mellette, de az gyorsan elhúzta a csíkot, én meg inkább az iris-szel foglalkoztam mert addig még nem sikerült róluk egy jó képet készítenem, ez meg úgy ült ott mint akit bedrogoztak, körbeugráltam fotóztam jobbról-balról, előről-hátulról nem mozdult, amikor megpiszkáltam bemérgedt és nekiugrott egy pókhálóslepkének és folytatta a szívogatást.
Mivel nem tudtuk eldönteni, hogy merre menjünk, ezért úgy döntöttünk, hogy visszafordulunk. Visszafele a böglyök még elviselhetetlenebbek voltak, valami 100-200-at agyoncsaptunk, de még több jött helyettük, szinte már szaladtunk előlük, de utolértek.
A gyászlepkéket ugyanott találtuk ahol odafele. Amelyiket később találtunk az akkor is gyorsan felhüzott a fák tetejére, de az elsőhöz még csatlakozott kettő 30-40 méter távolságra egymástól. Most már megvártak, csak a forgalom kétszer is közbeszólt, de visszajöttek.
Végül 4 óra körül értünk ki, de még egy órát vártunk a Gáborra. Amikor az ervinék is visszaértek, akkor tudtuk meg hogy jól tettük, hogy visszafordultunk, mert rosszfelé mentünk volna és a laodice-n kívül minden fellelhető fajt megtalálható az általunk bejárt szakaszon, sőt a Gábor ott fotózott egy tölgy csücsköslepkét.
Másnap atmentünk a Bükkbe és Répáshuta mellett a Nagymezőt néztük meg.
Reggel már 8 órakor kint voltunk és elindultunk fölfele a műúton. Tavaly ezen az úton láttunkpetéző nőstény iris-eket, igaz egy héttel később. Úgy látszik idén sincs korábban semmi, mert nöstényt egyet se láttunk, viszont a hímek nagyon barátságosak voltak, majdnem mind a lábunkra szált, vagy a lábunk elé, és szívogatták rólunk a sót. A Nagymező előtti részen nagy számban repült a limenitis camilla.
Amikor kiértümk a Nagymezőre még a szánk is tátva maradt. Egy hatalmas időtlennek tetsző rét, ahol százszámra repülnek a szemeslepkék, tarkalepkék, fehérlepkék, boglárkák és még rengeteg féle lepke. Megtaláltuk itt a nagypettyes hangyaboglárka petéző nőstényeit is, és még érdekes tarkalepke aberráciot is találtunk, de sehogysem akarta hagyni magát, igy a kép nem is lett valami jó. Apa még gyászlepkét is látott.
Nem maradhattunk túl sokáig, mert a meleg egyre elviselhetetlenebb lett és még időben haza akartunk érni. Sajnos visszafele sem találtunk iris nőstényt, viszont a tápnövényét (kecskefűz- Salix caprea) nagy számban megtaláltuk. Egy héttel később talán majd több szerencsénk lesz.
Azt tervezem hogy a holnapi szép napon felkeresem a Leleszi völgyet.
A helyszín számomra még ismeretlen ezért lenne egy prózai kérdésem : hol érdemes leparkolni az autóval annak reményében hogy nem éri káros külső behatás (túlzott uv sugárzás , benszülött támadás etc.) ?
Tehát egy biztonságos , árnyas placcot szeretnék lelni Leleszen vagy mellette.
2007-ben fedeztem fel a területet. Úgy gondoltam, egy jó kis gyalogtúrát megér, korábban még sosem jártam azon a vidéken. Előző évben a szomszéd falu feletti Erzsébet-völgyben igen gazdag lelőhelyét találtam a Neptis sappho, Apatura iris és Nymphalis antiopa fajoknak. Ezek után egyszercsak az Argynnis laodice szintén gazdag populációjába ütköztem, mely faj fotójáért addig a Zempléni-hegységig kellett utazni! Azóta szinte minden évben eljövök ide és most több társamnak is megmutathattam a völgyet.
Annyiban hasonlít Jósvafő környékére, hogy egy dombvidéki jellegű völgyről van szó, ahol rétek váltakoznak árnyékosabb, zártabb erdőszakaszokkal. A tengerszint feletti magasság és az észak-déli irány is hasonló. Leleszen viszont a talajt homok borítja, amely zivatarok után ideális terepet kínál a földön szívogató lepkéknek. Egyetlen negatívum csak az időnként elég erős autóforgalom. Ennek ellenére a Limenitis populi is megtalálhatja a megfelelő élőhelyet magának, jövőre én is tervezem, hogy a szokottnál egy hónappal korábban is felkeresem a helyet.
Antiopa már minden mást leírt, jöjjenek a fotózott fajok.
Argynnis laodice: elég izgága, nehezen megközelíthető faj, csak a talajon szívogatva sikerült megörökíteni:
Apatura iris: igazán jó hír, hogy egymás után három gyenge év után az optimális helyeken újra gyakori. Volt több, sérült példány is, szerncsére ez hibátlan állapotú:
Neptis sappho: az egész területen közönséges, érdekes, hogy a 2. nemzedék példányaival együtt még néhány májusban kelt, kopott első nemzedékes is repült:
Apatura ilia: itt is mindkét színváltozat előfordul:
Iphiclides podalirius: délután a völgyből kifelé haladva helyenként nagy csapatokban táplálkoztak a sáros talajon:
Nymphalis antiopa: a többiek mind látták és fotózták, nekem viszont sikerült az összeset elkerülnöm! Régebbről van viszont több képem róla. Megfigyeltem még a Maculinea arion több példányát, köztük egy peterakó nőstényt, egy példány Lycaena dispart, valamint Limenitis barátunk fotózott egy Zephyrus quercus-t is.
Kezdem a hétfői Vác környéki túrával. Fő célom a barna boglárka (Polyommatus admetus) felkutatása volt. Főleg a Balkán-félszigeten elterjedt, nálunk csak az Északi-Középhegység egyes részein megtalálható ritka, védett faj. A június elején felfedezett amandus lelőhely környékére tippeltem. Már reggel 8-kor a helyszínen voltam, napos de hűvös, szeles időben. Nemsokkal később nagyon megörültem mert a nagypettyes boglárka (Maculinea arion) igen gazdag lelőhelyére bukkantam. Az egyik domináns faj volt a réteken. A hűvös időnek köszönhetően elég könnyen tudtam róla nyitott szárnyas képeket is csinálni. Kicsit késöbb az admetus is előkerült ott, ahol a legalacsonyabb volt a fű. Egyetlen egy frissen kelt példányt láttam, remélhetőleg később több is lesz még és akkor már az idő is erősen felhősödni kezdett. Ezenkívül 1 példány Satyrium w-albumot pillantottam meg, de lefotózni nem tudtam.
Képek:
Maculinea arion
Polyommatus admetus
Polyommatus daphnis
Brintesia circe+ 1 boglárka, ami talán Glaucopsyche alexis
Mint már említettem neked Bartha Csaba Barátom Aki a Tarnavidéki Téjvédelmi Körzet természetvédelmi őre,két alkalommal is jelezte felém,hogy a Limenitis populi nőstény egyedét figyelte meg itt.Kérek tőle jelölőt,bár sztem,ha jövő június elején szervezünk ide egy túrát bele kell szaladjunk ebbe a fajba!!!
Az antiopáid nagyon szépek,de a többi fajt is igen szépen alkaptad!
A Marumba meglepett,nem fogadtam volna rá igaz ez is kissé kopott,de koránt sem olyan mértékben,ahogy én azt hittem!
Hiába,nem mérlegelni kell,hanem ki kell menni terepre,ott dől el igazán,hogy egy bizonyos időszakban éppen mi az ami még repül és mi az ami már nem!Tomi lelesz előtt azt mondta,hogy koppott iriszek lesznek és tessék frissek is voltak,de szakadtat egyet sem láttam.Viszont nőstény egyetlen egy sem került elő!
Örülök, hogy hallani felőled is! Látom nem telnek unalmasan a napjaid, bízzunk benne az apollo is majd csak kijön.
A Maculinea arionra visszatérve: a héten bármerre jártam - Naszály, Vácduka, Tarnalelesz, Solymár - mindenütt láttam a nyári arionként is ismert formáját, helyenként nagy mennyiségben. Egyáltalán nem ritka most, Ervinék és Péter megfigyelései is alátámasztják ezt.
Hát csak nem álltam meg, hogy 3 képet be ne mutassak a Szédelői völgyből: a patak, az út és a fejünk fölé tornyosuló csaknem függőleges sziklafalak. Bár a képek aktív D megvilágítással készültek, a napfény hihetetlen kontrasztokat képezett, ilyenkor szinte lehetetlen jó fotót készíteni. De kedvcsinálónak talán jó.
A két napos kirándulásunkból a tarnaleleszi volt a legjobb. A 8 km mellett azért a nagy meleg, a csaknem 100%-os páratartalom és rengeteg bögöly sem volt semmi (de megérte). Néhány képet én is felrakok:
Másnap: Szédelői szurdok. Kb háromnegyed óra Jósvafőtől. Gyönyörű. Leírhatatlan, látni kell, maga a patakvölgy hangos a patag zúgásától. évszázados fák és 300 m magas sziklafalak. Lepke szempontból nem annyira izgalmas. De a bejáratánál annyi rivularis nyüzsgött, hogy csoda. Kicsit már kopottak voltak ugyan, de egyet mellékelek.
Utána vannak rétek: citromlepke, arion és több laodice és iris. És hát sok levana, C-betűs és nappali pávaszem. De messze nem volt annyi, mint Tarneleleszen. Délután még megnéztem a Tohonya patakot, ahol feltűnően sok kardoslepke volt és kissé kopott camilla, egy-egy iris és ilia is. Más említéreméltó nem volt, a fék alól kiérve nyomasztó volt a hőség és páratartalom. Costa-Ricában nem izzadtam ennyit.
Az utolsó kettő: tölgyfaszender, ill. Drymonia querna már ma reggeli (vasárnapi) termés Csobánkáról. Tehát van még friss tölgyfaszender!.
Tegnap Xanthomelas vezetésével,de jelen volt Limenitis a Két Józseffel Hieracium és jómagam a Tarnalalesztől induló Leleszi-völgyet vizsgáltuk egésszen a vállós-pusztai írtásrétig amely teljes hosszában kb.8 kilóméter!
8-kor érkeztük,de a Neptis sappho-kis fehérsávos lepke már éberen várt bennünket frissenkelt egyedeivel!
Reggeli aztán irány a völgy!
A hőmérséklet 20fok körül lepkék csak a napsütötte részeken mutatkoztak első fajom egy példány Apatura iris-Nagy színjátszó lepke volt amelyet nagy izgalmak közepette próbáltam fotózni,nem túl nagy sikerrel,mert igen hevesen repkedett a talajszintet csak kis időre vizsgálta szervesanyag kipárolgás után kutatott a szimpla nedvesség hidegen hagyta,én meg nem sejtettem,hogy ez a faj lesz a területen a domináns lepkefaj!
No jó menjünk tovább!
A völgynek talán a negyedénél egy erőteljes tisztásnál bukkant fel az első Nymphalis antiopa-gyászlepke amely leírhatatlan gyönyörűságével kápráztatott,egyszer körberepült engem,majd kettőször le-le ült és a fa tetején a trónusában foglalt helyet onnan nézte tovább az alatvalóit!
Mondanom sem kell semmi köze az áttelet antiópához a frissenkeltnek,aki nem látta meg kell néznie a tavasszal fehér,kopott,szakadt szárnyszegély az most gyönyörű élénk sárga csodás bársonybarna belsővel és pazar kék fotsorral!
Ő a lepkék királya!
A völgyben tovább haladva gyakori a sappho tömeges az io,c-album,kissebb egyedszámban,de jelen van az atalanta gyakori a podalirius,elvétva machaon is és rendszeresen látni Apatura ilia-kis színjátszót is!
A völgy háromnegyedénél értem be Xanthomelast Akivel együtt folytattuk a sétát a vállós-pusztáig!
Közben ismét több egyed iris tünt fel melyeket egyre könnyebben fotózhettunk.
Vállós -pusztához érve előkerült egyik cél fajunk az Argynnis laodice-keleti gyöngyházlepke melyet nagy nehézségek árán,de sikerült fotóznunk.
Frissenkelt egyedeket figyeltünk meg mérsékelt egyedszámban.Visszafelé már ismét egymagam indultam és mondanom sem kell,hogy igen meglepett az iris egyedszáma ebben a völgyben.Kopott és friss egyedei egyaránt megfigyelhetőek volta és nagyon gyakori ezen az élőhelyen!
A nap erőteljesen tűzött és a völgyben az úton lepke kavalkád fogadott a laodice megfigyelhető volt a délutáni órákban a völgyben több ponton,de láttam két egyed polychlorost is és iris,iris iris......elképesztő!
Az ilia is gyakori,de koránt sem mint a nagytestvér a sappho immár nagyon gyakori ehhez még hozzá jön,hogy nagy tömegben virít a talán nem ide illő akác.
Már majdnem elértem avölgy végét amikor megállt bennem az ütő iris antiopa egy rakáson lakmározott!Fotó,fotó,fotó persze remegő kézzel,de csak sikerült.Eltöltöttem itt egy órát a másikat ötszáz méterrel lejjebb,mivel ott is volt egy példány kúsztam másztam,de kit érdekel!
Nagyon szép ez a völgy káprázatosan változatos lepkefaunával,aki tudja nézze meg!
Köszönöm Tominak az élőhely bemutatását,ígérem még visszatérek ide!
Csütörtökön (2011.07.07) a normafához indultam volna,ha nem beszélek előtte telefonon Limenitis fórumtársunkal!
Aki a biatorbágyi Nyakas-kő előtt elterűlő száraz kaszálón a rablópillét fotózta!Mivel a fajt én is szívesen fotóztam volna elmentem Hozzá,hogy együtt megfotózzuk ezt a szép rovarunkat!
Ez viszonylag könnyen ment is mivel a faj igen gyakori nálunk,bár a nagy melegben igen gyorsak voltak!
No,vadászat közben egy nagytestű boglárka fajra lettem figyelmeg amelyet én a Maculinea arion-nagyszemes boglárkának határoztam így röptében!
Kis idő multán a lepke leült egy termésre,ahol könnyen meghatározható volt a faj!
Nagyon örültünk a ritka lepkefaj felbukkanásának és a későbbiekben 8-10 példányát számoltuk ami nagyon örvendetes!
Üdv. Kati
Sziasztok!
