Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
A linket nagyon jónak tűnik, még hasonlót sem találtam eddig, bár németül nem beszélek, a latin nevek és a képek segítségével elboldogulok a keresésben!
A hernyóimat kicsit sajnálom... azokból nem lesz csudaszép lepkém :) :) :)
Az 1-es képed nekem Hermelin púposszövőhöz hasonlít (Cerura erminea), de nem vagyok szakember, csak láttam hasonló képet a határozóban (miközben a hernyóimat kerestem :) ), mindenképpen várd meg egy hozzáértő megerősítését!
Hát ami Szádelőt illeti, nyilván nem a völgyben lehet apolló, mert ott nem volt elég napfény. Kb másfél órai völgytúra után elértünk a chátához, ahol egy kis réten néztem szét. Valószínű, hogy továbbmenve találtunk volna még tisztásokat, és akkor kicsit hatásosabb fotózás lett volna. De az asszony kedvéért mentünk a Szádelői völgybe, és én a penzumot teljesítettem. Különben is a pénteki nap mindenért kárpótolt. A laodicében bíztam, de az antiopában már kevésbé. Mégis bejöttek (kettő, még ha egyformák is). Hálás köszönet nekik is Nektek is. Most egyelőre szünetel a lepkészés.
A tarnaleleszi programról már rajtam kívül mindenki beszámolt aki ott volt, de azért én is leírom a saját verziómat, kihagyva belőle azt amit az Ervin már leírt:
Fél tíz körül értünk ki a túra kiindulópontjához, akkor már kezdett hőség lenni és a lepkék elképesztő tömegben repültek körülöttünk.Mivel ahoz az helyhez ahol a laodice repül 10 km-t kellett menni ezért vittünk biciklit. Sajnos csak eggyet tudtunk elvinni, így csak a Gábor tekerhetett fel gyorsan, én és apa gyalogoltunk. Ezt egyáltalán nem bántuk meg, ugyanis alig mentünk párszáz métert és már meg is találtuk az első gyászlepkét. Egy nagy nedves folton rengeteg lepke szívogatott zömében io és c-album, de egy két sapho és papphia is volt ott. Ezek között az antiopa annyira elvegyült, hogy alig vettük észre nem is sikerült sokáig fotózni.
Az irisre se kellet sokat várni, száz méterrel arrébb vele is összefutottunk, igaz, egy elég kopottas példány volt de akkor még nem tudtuk, hogy tele lesz velük a völgy, ezért nagy lázzal láttam neki a fotózásnak,de sajnos nem várt sokáig. Az út további részén még egy gyászlepkét, de az amint meglátott minket felhúzott 20 méter magasra. Ezután beértünk egy erdős részre, és onnantó még io-ból is keveset láttunk, viszont bögöly annál több volt. Nadjából félúton elértünk egy y-elágazást és ott elbizonytalanodtunk. Az y egyik szárában sok iliával találkoztunk, köztük egy nősténnyel és kissé visszább üldögélt egy gyönyörűszép iris. Alighanem egy laodice is volt mellette, de az gyorsan elhúzta a csíkot, én meg inkább az iris-szel foglalkoztam mert addig még nem sikerült róluk egy jó képet készítenem, ez meg úgy ült ott mint akit bedrogoztak, körbeugráltam fotóztam jobbról-balról, előről-hátulról nem mozdult, amikor megpiszkáltam bemérgedt és nekiugrott egy pókhálóslepkének és folytatta a szívogatást.
Mivel nem tudtuk eldönteni, hogy merre menjünk, ezért úgy döntöttünk, hogy visszafordulunk. Visszafele a böglyök még elviselhetetlenebbek voltak, valami 100-200-at agyoncsaptunk, de még több jött helyettük, szinte már szaladtunk előlük, de utolértek.
A gyászlepkéket ugyanott találtuk ahol odafele. Amelyiket később találtunk az akkor is gyorsan felhüzott a fák tetejére, de az elsőhöz még csatlakozott kettő 30-40 méter távolságra egymástól. Most már megvártak, csak a forgalom kétszer is közbeszólt, de visszajöttek.
Végül 4 óra körül értünk ki, de még egy órát vártunk a Gáborra. Amikor az ervinék is visszaértek, akkor tudtuk meg hogy jól tettük, hogy visszafordultunk, mert rosszfelé mentünk volna és a laodice-n kívül minden fellelhető fajt megtalálható az általunk bejárt szakaszon, sőt a Gábor ott fotózott egy tölgy csücsköslepkét.
Másnap atmentünk a Bükkbe és Répáshuta mellett a Nagymezőt néztük meg.
Reggel már 8 órakor kint voltunk és elindultunk fölfele a műúton. Tavaly ezen az úton láttunkpetéző nőstény iris-eket, igaz egy héttel később. Úgy látszik idén sincs korábban semmi, mert nöstényt egyet se láttunk, viszont a hímek nagyon barátságosak voltak, majdnem mind a lábunkra szált, vagy a lábunk elé, és szívogatták rólunk a sót. A Nagymező előtti részen nagy számban repült a limenitis camilla.
Amikor kiértümk a Nagymezőre még a szánk is tátva maradt. Egy hatalmas időtlennek tetsző rét, ahol százszámra repülnek a szemeslepkék, tarkalepkék, fehérlepkék, boglárkák és még rengeteg féle lepke. Megtaláltuk itt a nagypettyes hangyaboglárka petéző nőstényeit is, és még érdekes tarkalepke aberráciot is találtunk, de sehogysem akarta hagyni magát, igy a kép nem is lett valami jó. Apa még gyászlepkét is látott.
Nem maradhattunk túl sokáig, mert a meleg egyre elviselhetetlenebb lett és még időben haza akartunk érni. Sajnos visszafele sem találtunk iris nőstényt, viszont a tápnövényét (kecskefűz- Salix caprea) nagy számban megtaláltuk. Egy héttel később talán majd több szerencsénk lesz.
Azt tervezem hogy a holnapi szép napon felkeresem a Leleszi völgyet.
A helyszín számomra még ismeretlen ezért lenne egy prózai kérdésem : hol érdemes leparkolni az autóval annak reményében hogy nem éri káros külső behatás (túlzott uv sugárzás , benszülött támadás etc.) ?
Tehát egy biztonságos , árnyas placcot szeretnék lelni Leleszen vagy mellette.
2007-ben fedeztem fel a területet. Úgy gondoltam, egy jó kis gyalogtúrát megér, korábban még sosem jártam azon a vidéken. Előző évben a szomszéd falu feletti Erzsébet-völgyben igen gazdag lelőhelyét találtam a Neptis sappho, Apatura iris és Nymphalis antiopa fajoknak. Ezek után egyszercsak az Argynnis laodice szintén gazdag populációjába ütköztem, mely faj fotójáért addig a Zempléni-hegységig kellett utazni! Azóta szinte minden évben eljövök ide és most több társamnak is megmutathattam a völgyet.
Annyiban hasonlít Jósvafő környékére, hogy egy dombvidéki jellegű völgyről van szó, ahol rétek váltakoznak árnyékosabb, zártabb erdőszakaszokkal. A tengerszint feletti magasság és az észak-déli irány is hasonló. Leleszen viszont a talajt homok borítja, amely zivatarok után ideális terepet kínál a földön szívogató lepkéknek. Egyetlen negatívum csak az időnként elég erős autóforgalom. Ennek ellenére a Limenitis populi is megtalálhatja a megfelelő élőhelyet magának, jövőre én is tervezem, hogy a szokottnál egy hónappal korábban is felkeresem a helyet.
Antiopa már minden mást leírt, jöjjenek a fotózott fajok.
Argynnis laodice: elég izgága, nehezen megközelíthető faj, csak a talajon szívogatva sikerült megörökíteni:
Apatura iris: igazán jó hír, hogy egymás után három gyenge év után az optimális helyeken újra gyakori. Volt több, sérült példány is, szerncsére ez hibátlan állapotú:
Neptis sappho: az egész területen közönséges, érdekes, hogy a 2. nemzedék példányaival együtt még néhány májusban kelt, kopott első nemzedékes is repült:
Apatura ilia: itt is mindkét színváltozat előfordul:
Iphiclides podalirius: délután a völgyből kifelé haladva helyenként nagy csapatokban táplálkoztak a sáros talajon:
Nymphalis antiopa: a többiek mind látták és fotózták, nekem viszont sikerült az összeset elkerülnöm! Régebbről van viszont több képem róla. Megfigyeltem még a Maculinea arion több példányát, köztük egy peterakó nőstényt, egy példány Lycaena dispart, valamint Limenitis barátunk fotózott egy Zephyrus quercus-t is.
Kezdem a hétfői Vác környéki túrával. Fő célom a barna boglárka (Polyommatus admetus) felkutatása volt. Főleg a Balkán-félszigeten elterjedt, nálunk csak az Északi-Középhegység egyes részein megtalálható ritka, védett faj. A június elején felfedezett amandus lelőhely környékére tippeltem. Már reggel 8-kor a helyszínen voltam, napos de hűvös, szeles időben. Nemsokkal később nagyon megörültem mert a nagypettyes boglárka (Maculinea arion) igen gazdag lelőhelyére bukkantam. Az egyik domináns faj volt a réteken. A hűvös időnek köszönhetően elég könnyen tudtam róla nyitott szárnyas képeket is csinálni. Kicsit késöbb az admetus is előkerült ott, ahol a legalacsonyabb volt a fű. Egyetlen egy frissen kelt példányt láttam, remélhetőleg később több is lesz még és akkor már az idő is erősen felhősödni kezdett. Ezenkívül 1 példány Satyrium w-albumot pillantottam meg, de lefotózni nem tudtam.
Képek:
Maculinea arion
Polyommatus admetus
Polyommatus daphnis
Brintesia circe+ 1 boglárka, ami talán Glaucopsyche alexis
Mint már említettem neked Bartha Csaba Barátom Aki a Tarnavidéki Téjvédelmi Körzet természetvédelmi őre,két alkalommal is jelezte felém,hogy a Limenitis populi nőstény egyedét figyelte meg itt.Kérek tőle jelölőt,bár sztem,ha jövő június elején szervezünk ide egy túrát bele kell szaladjunk ebbe a fajba!!!
Az antiopáid nagyon szépek,de a többi fajt is igen szépen alkaptad!
A Marumba meglepett,nem fogadtam volna rá igaz ez is kissé kopott,de koránt sem olyan mértékben,ahogy én azt hittem!
Hiába,nem mérlegelni kell,hanem ki kell menni terepre,ott dől el igazán,hogy egy bizonyos időszakban éppen mi az ami még repül és mi az ami már nem!Tomi lelesz előtt azt mondta,hogy koppott iriszek lesznek és tessék frissek is voltak,de szakadtat egyet sem láttam.Viszont nőstény egyetlen egy sem került elő!