Nagyon menő, ebben legalább három kő van. ;) Ez a recés lünetta már a Szlávákon sem tetszett, mondjuk Rolexben nagy duzzogva el tudnám viselni a látványt.
A dobozok áttúrásából én egy japan unadjusted, no (0) jewels Casio kvarcot vettem elő, kivakartam a koszból. Valami öreg elemet is találtam, elindult. Úgy ránézésre múlt évezred, de megy, a dátum vált, szóval okés.
Tulajdonképpen egész racionális választás egy ilyen kvarc, szerencsés esetben évtizedeket elmegy szerviz nélkül, ha meg megkotlik, akkor sem durva veszteség.
nem olyan nehéz működőt találni,csak nem filléres kategória. nekem van vagy 50db mindenféle ruszki quartz,abból kb 30-40 működésre bírható. elfekvő alkatrészeket is találtam hozzájuk,ujakat.
Legyünk igazságosak - a korai kvarcokból igazán csak a japánok, de még azon belül is inkább a jobb, felső kategóriás kivitelű Seiko/Citizen kvarcok a viszonylag nyugodtan vállalhatók. Egy Seiko Grand/King Quartz SZERELHETŐ SZERKEZET, ki lehet rendesen takarítani, robusztus és jól átgondolt, időtálló megoldásokkal - ha nem lakták nagyon le, kb: a végtelenségig életben tartható.
De a korai, "útkereső" megoldások a svájciak közül is szörnyűek. Keresett és nagyon magas árú minden, a korai Beta werkekre épülő svájci kvarc is - de ez a szerkezet amúgy rettenetes, alig javítható-szerelhető, és rendesen, megbízhatóan működőt alig lehet lelni közülük. A 70-es évek ESA kvarcwerkjei sok órába bekerültek - mégis lámpással kell működőképeset keresni közülük. Az Omega akkor fejlesztett saját werkjeinek tulajdonképpen egyike sem megbízható, sőt, a 60-as évek legvégén "szuperkorszerűnek" kifejlesztett, a 70-es években mindvégig használt családelvű 1000-es mechanikus széria is a cég legrosszabb eresztése volt, több, szinte mindig előkerülő javíthatatlan, súlyos problémával.
Az orosz kvarcwerkek ebben a mezőnyben nem is kirívóan szörnyűek, ha a tekercs-impregnálási örökös problémák nem jönnének elő rendre, nem is lennének egyáltalán rosszak. Nagyok, robusztusak, szétszedhetők, tisztíthatók. Csak sajnos kevés köztük a működőképesnek megmaradt... A 80-as években a "bukásig" gyártott korszerűbb, laposabb, finomabb kivitelű werkek meg már nem voltak drágák sem, ezért általában nem is becsülték meg őket, a problémáik zömét a teljes elhanyagoltság okozta.
Köszönöm a részletes, tartalmas felvilágosítást. Sokmindent tisztázott számomra.
Ha jól tudom a TEXAS 7400-as sorozata eredetileg katonai célokra készült. Talán azért lett annyira jó.
Anno a seregben Javító Zászlóaljon belül Híradóanyag Javító Századhoz kerültem (hát hová is raktak volna egy gépészmérnököt a katonai logika szerint...:o) ) és ott sok orosz rádiótechnikai eszköz láttam. Különösen a katonai rádiók potméterei nyűgöztel le. Pontos, hihetetlen finom futású, szilikonzsírral átitatott vastag filckorong porvédőkkel szerelt alkatrészek.
Antik szerszámok. Igen, ezek még egy másfajta világban, a mai ember számára már-már felfoghatatlan mentalitással készültek. Ezt a billegőmérleget már úgy vártam, mint egy kiskölyök a Karácsonyt.
Roswell-ből (USA - Új-Mexikó) jött, jelöletlen, de a kialakítása a HR-ekre hajaz. Lett volna olcsóbban BERGEON saját dobozában, de nekem ez a szecessziós stílusú szépség kellett.
Amúgy is dilim az antik szerszám, a motoros műhelyemben is van a 100 éves keréknyomás ellenőrzőtől a szekrény méretű ELKON S300-ig sok-sok minden.
Pláne ha valami órás szerszám, vagy óraszerű a kialakítása...az jön "haza" ha eladó valahol :o)
Egyrészt nagyon elnagyoltak a helyettesítő táblázatok. Az orosz alkatrészek, félvezetők stb.. általában nagyobb tűrésmezőn belül működtek, és legtöbbször úgy adtak meg egy-egy nyugati "helyettesítőt", hogy ha azok tűrésmezőjében volt átfedés, akkor talán jó lesz az is. Aztán az alkatrészek egy részében jó, egy másik részében meg már nem... Ez főleg azokra az alkatrészekre, tranzisztorokra-diódákra volt igaz, amit nem konkrétan valamelyik nyugati katalógus-alkatrész helyettesítésére, hanem "hasonló célú és paraméterű, de saját" alkatrészként terveztek.
A másik - saját - tapasztalat meg az, hogy a nagy tűrések miatt sokszor még orosz alkatrészből is beválogatott került be egy-egy helyre.
De például annak idején a szovjet TTL IC-k általában gond nélkül bementek a Texasok stb... helyére és vica-versa. Azokat ugyanis tényleg konkrétan az adott SN74xxx kapuk helyettesítő alkatrészének terveztek, amennyire csak tudták, hasonló paraméterekkel.
