Apja Szapáry András, Győr megye alispánja, anyja Csáth Anna volt. Neje Egressdy Zsófia, fiaik Miklós és Péter. 1650-ben már részt vett Csákvár visszafoglalásában. Pichler Carolina von Geiner (1769-1843) osztrák romantikus írónő Bécs ostroma című művének regényhőse, akinek történetét még a dualizmus idején is olvasták Agárdi György magyar átdolgozásában (1829). Eszerint Szapáryt Ercsi körül sebesülten elfogták a törökök és Hamza bég kegyetlenül bánt vele, még szántatott is a szerencsétlennel. De kiszabadulva fordult a kocka, mert Buda visszafoglalása után Hamza bég került fogságba, akit Károly lotharingiai herceg Szapárynak adott, és aki megkegyelmezett a töröknek. A megbocsátás ereje a béget jó útra terelte és keresztény hitre tért. Ez a mese a magyar-osztrák kapcsolatokat volt hivatva erősíteni Metternich szellemében. Érd ura valóban Hamza bég volt, akivel sok bajuk volt a Szapáryaknak, és valóban csatában fogta el Szapáry Pétert. De Szapáry barátja, Batthyány Ádám fogott egy török agát, akiért visszakapta Szapáryt, aki nem szenvedett többet az ilyen helyzetben szokásosnál. A többi részlet sem igaz a történetből csak az, hogy Érd később Szapáry birtok lett. Szapárynak megyei birtoka és kúriája Dunacsúnban volt. Az 1681-es soproni országgyűlésre Moson megye egyik követe lett. 1682-ben Moson megye alispánjává választotta. Komoly erőfeszítéseket tett a megye védelmében az 1683. évi súlyos károkat okozó török hadjárat alatt. 1684-ben Szapáry ismét alispán lett. 1688-ban újra országgyűlési követ, miután I. Lipót arany lánccal tüntette ki Buda visszavételekor tanúsított hősiességéért (1687). Alországbíróvá is megválasztották az érdemes férfit. Halála után a dunacsúni sírboltban temették el. Magyaróváron a városkát elkerülő Pozsonyi útba torkolló, a mai Ady Endre utca őrizte nevét a XX. század első felében.
A magyar történelemnek több olyan eseménye volt, amelyek révén Érd az országos, sőt a nemzetközi politika fénykörébe került. Ezek közé tartozott az a repülőbaleset is, amely 70 évvel ezelőtt történt az érdi Duna- parton. Sajnos egyre kevesebben vannak közöttünk, akiket még személyes élmények kötnek az egykor Ófaluban működött érdi repülőtérhez. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület kezelésében működő repülőtéren számos kiváló magyar pilóta fordult meg. A repülőtérnek köszönhetően Érden élénk repülős élet folyt, a helybéliek pedig csodálattal és izgalommal figyelték a repülőgépek műrepülő figuráit. Az érdi repülőtér úgyevezett "fedett" objektum volt, ami az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés katonai korlátozásainak megkereülését célozta. A békeszerződés értelmében Magyarországnak nem lehetett légiereje, miközben nyilvánvaló volt, hogy egy eljövendő háborúban a légihadviselés döntő szerepet fog játszani. A "fedett" repülőtér azt jelentette, hogy látszólag polgári repülés és kiképzés folyt, valójában viszont itt történt a pilóták katonai kiképzése is. 1942. augusztus 20-án a keleti fronton repülőgépével lezuhant Horthy István kormányzóhelyettes, aki a gép becsapódásakor azonnal életét veszítette. Szent István ünnepe így Horthy Miklós kormányzó és egész Magyarország számára gyászos emlékű nap lett. Tekintettel arra, hogy a kormányzó 75. évében járt, fölmerült a kérdés, hogy ki legyen idősebb fia halálát követően a kormányzóhelyettes. Egyik lehetséges utódként merült föl idősebb gróf Károlyi Gyula neve, aki jó barátságban volt a kormányzóval, s két alkalommal Magarország miniszterelnöke is volt. Ennek az elképzelésnek ellent mondott, hogy az idősebb Károlyi gróf majdnem egykorú volt a kormányzóval. Egy másik megoldásként merült föl politikai körökben ifjabb gróf Károlyi Gyula (1907-1942) esetleges kormányzóhelyettesi megbízása, aki a kormányzó veje, egyben ifjabb Horthy Miklős sógora volt. Az akkor 35 éves, gépészmérnök végzettségű Károlyi gróf a Danuvia Fegyver- és Gépgyár vezérigazgatója volt, aki kedvelte a technikai sportokat, mindenekelőtt az autóversenyzést és a repülést. Károlyi Gyula Horthy Istvánhoz hasonlóan a magyar légierőhöz jelentkezett csapatszolgálatra, mivel ő sem akart távoli szemlélője lenni a 2. magyar hadsereg harcainak. Frontra indulása előtt azonban gyakorolni kívánta azokat a repülő manővereket, amelyek egy vadászpilóta számára elengedhetetlenül szükségesek a légiharcok során. Oktatója Tasnádi László (1916-1942), műegyetemi hallgató, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület elnöke, az egyik legképzettebb magyar pilóta lett. Tasnádi volt az első aranykoszorús magyar vitorlázórepülő, aki több távolsági és magassági vitorlázórepülő rekord birtokosa volt, de kiválóan ismerte a motoros repülőgépeket is. 1942. szeptember 2-án 16 órakor az érdi repülőtérről felszállt Tasnádival és Károlyival a kétüléses motoros iskolagép. Mintegy félórán kersztül ezer méter körüli magasságban Tasnádi irányításával Károlyi műrepülő figurákat gyakorolt, ezt követően azonban drámai események zajlottak a Duna felett. A repülőgép mozgását a földről figyelő szemtanúk azt vették észre, hogy a gép orsóból dugóhúzóba perdül és zuhanni kezd. Nem tudhatjuk, hogy mi játszódott le a pilótafülkében. Mindkét pilóta eléggé képzett volt ahhoz, hogy tisztában legyen a helyzet súlyosságával. Nem motorhiba történt, ez esetben ugyanis Tasnádi éppen vitorlázó repülőgépes gyakorlatának köszönhetően valószínűleg megmenthette volna a gépet. A repülő azonban másodpercek alatt elveszítette magasságát és megállíthatatlanul zuhant a folyóba. A szemtanúk látták, hogy mintegy 50-60 méter magasságban Tasnádi ejtőernyővel kiugrott a repülőgépből, ejtőernyője azonban már nem nyílt ki, s a repülőgép is rázuhant. A gép és a pilóták eltúntek a folyóban, s a tragédia helyét csak a repülőgép néhány fa alkatrésze és egy olajfolt mutatta. Szinte azonnal megkezdődött a mentés, amelybe bekapcsolódott az éppen Érden tartózkodó Bakody Ernő százhalombattai plébános és Lendvay Zoltán káplán is. Hamarosan kitűnt, hogy a mentéshez jelentős műszaki erő szükséges, ezért a keresésben közreműködött a folyamőrség is. Keresőláncokkal és búvárokkal kutatták a Duna medrét, de néhány napig nem jártak eredménnyel. Később sikerült megtalálni a repülőgép motorját és Tasnádi holttestét. Már több mint egy hét telt el a tragédia óta, amikor Ercsinél repülőgép darabokat sodort partra a víz. Szeptember 11-én Ercsitől délre, a szigetújfalui Duna szakaszon halászok egy pilótaruhás holttestre lettek figyelmesek. A holttestet a hivatalos szervek Ráckevére szállították, ahol megállapították, hogy kétséget kizáróan Károlyi Gyula földi maradványait találták meg. A holttest beszentelését a ráckevei plébánia templomban végezték, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó és felesége, valamint özvegy Horthy Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona is. A baleset okait vizsgáló bizottság megállapítása szerint gróf Károlyi Gyula lába valószínüleg beszorult a repülőgép pedáljai közé, ezért az irányíthatatlanná vált. A balesettel kapcsolatban szabotázs, vagy merénylet gyanúja nem merült föl. Tasnádi Lászlót szeptember 12-én szülővárosában, Mohácson helyezték végső nyugalomra. Károlyi Gyulát szeptember 14-én előbb Nagymágocsra vitték, majd Kenderesen a Horthy család sírboltjában temették el. Tasnádi László személyében a magyar repülőélet egyik legképzettebb pilótáját, ifjabb gróf Károlyi Gyula esetében pedig a Horthy család egy újabb tagját, a magyar politikai élet pedig az esetleges kormányzóhelyettest veszítette el. A kormányzóhelyettesi tisztség betöltésének gondolata a továbbiakban komoly formában nem merült föl. A repülőbaleset Érd történelmének legszomorúbb eseményei közé tartozik, de itt történt, ezért áttételesen velünk is történt, s 70 évvel a tragédia után megemlékezni róla nem csak lehet, de talán kell is. Pergel Antal
Az igazság kedvéért: van repülőgépgyárunk, igaz, inkább manufaktúra mint gyár. Egerben gyártják az Apolló fox nevű gépeket. Párszáz db már repül belőlük világszerte. Pár éve Kántás Andor - figyelemfelhívásként - a saját ilyen gépével Egerből Sidney-be repült.
A hétvégi Pécs-Pogányi repülőnapon is ott volt a gép (és még két ugyanilyen gyártmány), amikkel kötelékrepülést mutattak be.
Nem túl rég egy másik komolynak induló repülőgépgyárunk is volt - Ballószögön.
Pár éve még világszinvonalú kompozit gépek gyártásáról volt szó, és a prototípus el is készült. Utána elkezdődtek a - jellemzően magyar - gondok. A tulajok gazdasági okokból megpróbálták "könnyíteni" a gépeket. Az eredmény az lett, hogy a gépeket tervező komoly szaktekintélynek számító repülőgép mérnök otthagyta a céget. Ezután néhány gép tisztázatlan körülmények között ok nélkül (?) szétesett a levegőben. Kb. egy éve a gyárat felszámolták. Érdekesség, hogy Besenyei Péternek is építettek egy gépet, amivel ha jól tudom, a mai napig repül. Gondolom, azt még rendesen összerakták.
Látod az is szégyen, hogy egy olyan gyárról is mélyen hallgat az utókor.
Miért nincs most autógyárunk(saját), repülőgép gyárunk(saját) stb....saját.
legalább akkor az utókornak valamilyen emléket állítanának, hogy hülyék egykoron volt saját,csak a kapitalizálódott csinovnyik pártfunkcik mind elherdálták idővel.
70 évvel ezelőtt a Műegyetem által létesített Érdi Sportrepülőtéren tragikus baleset érte a magyar sportrepülők legkíválóbb oktatóját, Tasnádi Lászlót (1912 szeptember 17. Mohács -1942. szeptember 2. Érd).
Ifjú Károlyi Gyula grófot a Magyar Aero Szövetség Elnökét tanította, a repülés közben a gép a Dunába zuhant.
"... Nádi 50 méteren kiugrott ernyője nem nyílt ki..."
Érdekes dolog, hogy ezután 1942. szeptember 4-én érte az első légitámadás Budapestet.
Kereskényi Kereskényi Gyula Plébános úrra emlékezünk:
Családja:Léván született, ősi, előkelő nemesi családba. A Kereskényi család egyike Nyitra vármegye legősibb nemes családjainak, amelynek tagjai a XIII. század óta előkelő szerepet vittek. Apja, Kereskényi Gábor földbirtokos, huszártiszt (1799-1841), anyja bessei és szemerei Jagrik Anna (1801-1870) volt.
Élete:
Iskoláit Léván, Nyitrán, majd a Benedek-rend kötelékében Pannonhalmán végezte.A bencésektől a csornai premontrei rendbe átlépve a rend keszthelyi gimnáziumának tanára lett. Bécsi nyelvészeti tanulmányok után világi tanári oklevelet is szerzett. Édesanyja kérésére azonban ismét egyházi területem helyezkedett el. 1860-ban pappá szentelték. Először a székesfehérvári püspök hivatalban, majd Bodajkon, Törökbálinton működött. 1866-ban segédlelkészként Érden helyezkedett el, majd 1868-tól 1906-ig, nyugalomba vonulásig a helység plébánosa volt. 1885-től mint kerületi esperes működött. Elismert irodalmi munkásságot fejtett ki, könyve jelent meg a Mária-tiszteletről. Maradandó érdemeket szerzett Érd helytörténeti kutatásában. Luczenbacher (Érdy) János példáját követve ő is felásatott 1872-ben két “hun halmot” és feldolgozta leleteit. Elkészítette Érd (Hamzsa bég) és Batta (Százhalom) községnek történeti vázlata címmel 1874-ben Érd első helytörténeti monográfiáját, 1886-ban megírta az érdi plébánia történetét. 1911. augusztus 7-én halt meg érdi otthonában, a templomtérre néző egykori plébánia iskolában. Érden temették el. Jelenleg az érdi plébánia falán áll az az emléktábla, amelyet tiszteletére avattak.
Művei:
1874 Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám).
1884 A vesztaszüz. Vallásos regény a kereszténység első századából. Német eredetiből átdolgozta. Budapest.
1886 Az érdi plébánia története. Budapest.
1886 Szent Istvánnapi egyházi beszéd. Székesfehérvár.
1889 Legujabb lelki Manna. Ima- és énekeskönyv a róm. kath. hivők számára. Budapest.
1892 Egyházi beszédek, melyeket szerkesztett és különféle alkalommal elmondott. Budapest.
1894 Egyházi beszédek. Budapest.
Szerkesztette a Katholikus Család című vallási, társadalmi, közművelődési és gazdasági hetilapot 1882. júl. közepétől 1883. máj. 26-ig. Alkalmi költeményeket írt 1868-ban Jekelfalussy Vince püspök beiktatása alkalmával Örömhangok c., 1877-ben pedig szonetteket a Székesfejérvári egyházmegye százados ünnepélyére.
A következő fotót a google mapson találtam,az Esztergályos utca -Darukezelő u.vonalában.A kérdésem milyen objektum lehetett?Ezen a környéken sok ilyen már félig lebontott objektumról készült fotót találtam.
1, eme szép régi épület mi volt,mert kár, hogy már nincs
2, kik is név szerint azok a közszereplők akiket említettél. Légyszi név szerint múltbeli tisztségükkel pártbeli beosztással és a jelenlegi tisztséggel és pártállásukkal.
