Ez jó sztori volt hasonlót hallottam én is amit az egyik spori mesélt, bár lehet pont ez volt.
Mondjuk én előkét használtam és azt csak kiakasztottam, nem bajlódtam kötéssel.
Igen néha nagyon torokra tudták venni. Úszózásnál rögtön bevágtam fenekezéskor hasonló volt mint süllőzésnél második elinfulásnál volt a bevágás.
Sokan csengőt használtak kapásjelzésnek én nyitott felkapókar, zsinór az orsó mellé lehúzva, alúfólia ráhajtva kis kavics rátéve kapáskor elidult majd megállt ujra induláskor bevágás. Viszon volt egyszer nem, volt a hotog akadva handm csak a kis halat szorította igy huztam ki.😀
Amit egyszer megfogtak nem nagyon engedték el.
Erröl jut eszembe egy sztori, iletve olvastam már jó régen hogyan horgásztak a csatornában az angolnára. Vettek egy hosszú karót erre erős madzagott kötöttek majd öklömnyi nagyságú kiliszta csomót kötöttek rá, horog nêlkül. Ezt belógatták a vízbe kapáskor egyszerűen kirántották a partra az angolnát
Találtam egy videót hogysn van ez az egész, igaz német nyelv, át lehet angolra állitani. Vidzont nem lényeges mert szépen le lehet követni a folyamatot ha nem is érjük miről bezélnek. Különben lisztesen vajban süti ki.
Benne van az is hogyan nyúzza meg az angolnát, mondjuk én máskép csináltam de füstöléshez jem is kell megnyúzni.
Mint ahogy Rendszer.hiba spori is írja lehetetlenség hogy Európában az az édes vízben szaporodnának. 15-30 éves korban kezdenek el vissza menni a születési helyükre Saragossa See. Sajnos egyre kevesebb jut el oda.
Kimondottsn hogy a törpeharcsát pusztítja e azt nem tudom. Viszont azt tudom a Breitkofaal , szélesfejű angolna az kissebb halakkal táplálkozik
a spitzkopfaal hehyes fejű angolna inkáb puhatestü álatokat fogyaszt.
Igen olvastam én is a vére mérgező de csak akkor ha seb van a kezeden azzal érintkezik.
Sajnos nagyon megritkult az angolna mindenhol Europaban, így a szaporodási helyén a Sargasso tengerben is. Ennek ellenére minden évben elcsípnek pár vándorló példányt a kisebb-nagyobb folyókban... a Dunában is.
Hogy onnét egy is képes eljutni a Balatonba, no, az érdekes lenne, de nem lehetetlen "
Sajnos ez igy van ahogy leítod egyre kevesebb van és a Saragossa tengerbe is kevesebb tud vissza vándorolni szaporodás szempontjából.
Talán legnagyobb baj az amit kb. 25 éve olvastam német horgászujságban , hogy a Portugálok, Spanyolok, Franciák tonna számra halásszák le az európába visszavándorló Glas Aalokat üvegangolnákat, Japán picra akkoriba fizettek érte 2500 márkát 1kg Glas Aalért.
Nem nagy dolog neki a Dunából feljutni a Balatonba Sión keresztül. Az a zsilipet egyszerűen kikerüli a szárazföldön ha a vágy ösztön annyira hajtja.
Képesek kilométereket vándhorolni harmatos fűben, esőben. A bőrükön keresztül is lelegeznek, 24 óra nem probléma nekik szárazföldön de már olvastam olyat is egy hetet is kibir .
Németben olyan tavakban fogtam angolnákat ami kilométerekre volt folyótól vagy csatornától ami valamilyen módon összeköttetésben volt a tengerrel, és ezek nem telepített angolnák voltak. Akkoriban nem is hallottam, olvastam róra valahol telepitettek volna angolnákat.
Az Európai Angolna is KATADROM (életciklussal rendelkező) faj. Ezért is nyilvánvaló az, hogy a szaporodásához sós víz szükséges.
A vándorlási képességére jellemző az, hogy még Szibériában is találtak pár példányt. Pedig az már nem Európa ... :)
Az is érdekes, hogy a brakkvíz sem megfelelő a szaporodásához (tehát NEM tud édes-sós víz keveredésében sem szaporodni), sőt, jellemzően a tengereken sem akárhol szaporodik, hanem egy adott területen gyűlnek össze évről évre ... sajnos egyre kevesebben. Esélyes, hogy ez a faj is ki fog halni... :((
Bár történnek kísérletek a mesterséges szaporítására, de ami technika beválik a tokféléknél, vagy a lazacféléknél, no és persze az echte nem vándorló édesvizei fajoknál , az nem igazán működik az angolnáknál. Bár néha felröppennek hírek előrelépésekről.
Ez is jó ötlet. Anno a nyolcvanas évek végén, kilencvenesek elején rongy meg újságpapír volt nálunk, azzal fogtunk rá, majd és drótszákba raktuk. A horgot vagy ki tudtuk akasztani, vagy nem. Ez utóbbi esetben vágtuk a zsinórt, és újat kötöttünk. Gyorsabb megoldás volt, mint birkózni a "kígyóval" :)
Apropó, kígyó. Hogy megtörtént-e, avagy sem, nem tudom, de minden esetre sokáig keringő vicces sztori volt. Füreden nyaralt egy spori, ki életében nem fogott angolnát, de a vágy az megvolt. Sikeres volt, sőt, még kézzel is elkapott párat. Kapott egy halőri ellenőrzést... Jött a csodálkozás, majd a röhögés. Csak vízisikló volt a szákjában ... :)
Napjainkban a cimborák nagyobb csalihalas vödörbe rakják úgy, hogy a vödörből kis sem szedik a rácsos betétet, amibe füvet, leveleket is raknak, azt nyákozza össze az angolna.
Angolnát mindég egy műanyag vödörben tároltam aminek fedele, volt és kevés viz volt benne. Még egy tipp hogyan lehet legegyszerűbben horogtól megszabadítani.. A vödör tetelyén vágsz egy 5cm es átmérőjű nyilást és ezen belógatod az angolnát itt lenyuszik és kitudod a horgot akasztani a szájából.
Hmmm ... nem szaporodik a Balatonban. Ne higgyél el hülyeségeket. Tök mindegy, ki állítja.
Nincs értelme összekeverni többféle invazív fajjal, melyek viszont igen, képesek szaporodni az őshonos helyétől eltérő adottsággal rendelkező vízeken is.
A kisebb méretű példányok ugyanúgy lehetnek harmincpárévesek, mint a jóval nagyobbak, amik jellemzően nőstények. Így logikus, hogy jellemzően a hímekre jellemző az elcsökevényesedés.
Ami viszont fontos... Kishazánkban őshonos az angolna, és ezt a tényt akarták kihasználni az erőltetett telepítesekkel...a táplálék adott, termeljen a népgazdaságnak hasznot.
Azonban a feltételezések szerint az utolsó telepítések valamelyikével valami olyat is behoztak, ami a pusztulasukat okozhatta. Azonban még ez sem ezer százalékos tény, mivel ezt a "férget" a mai napig megtalálják az élve kifogott példanyok némelyikében...
Sajnos nagyon megritkult az angolna mindenhol Europaban, így a szaporodási helyén a Sargasso tengerben is. Ennek ellenére minden évben elcsípnek pár vándorló példányt a kisebb-nagyobb folyókban... a Dunában is.
Hogy onnét egy is képes eljutni a Balatonba, no, az érdekes lenne, de nem lehetetlen.
Aki keres, talál. A youtube-n több videót és itt-ott írást is találni arról, hogy hol szoktak szebbeket fogni.
Barátaim viccelődnek rendszeresen ... pl hogy Záhonynál legalább lassításra próbáljam rávenni a harcsát, hogy az útlevelembe pecsételni tudjanak a határőrök ... :) Vagy hogy ezazzzz, mutassam meg a száguldozó pöcsöknek, hogy az egy harcsaerős (1 he) kajakkal lazán legyorsulom őket ... :) Meg ilyesmik ... :)
A halőrök nem díjazták volna sem a vágóhorgozást (sok helyen tiltják is már), sem a beemelést ... sztem ... :)
Vágóhorgom bár van valahol, utoljára tán 20 éve használtam. Kesztyű vagy rongy ... állkapcsot megfogom, és ennyi. Sokszor be sem emelem a halat.
A zsinóron a két méter nyálka ... Azért az a haresz bizony-bizony nem az apraja volt ... :)
"Kérdezték, hogy vajh, mit kezdenék egy kettő méter körüli harcsával"
januárban voltam eccer így hogy vártam a kérdést békésen dobáltam a süllőre a meder közepén a süllős cuccal, láttam közeledik egy halőrgyanús csónak, pont amikor bevágtam egy kapásnak realizáltam hogy igen ezek tényleg halőrök, a hal meg megindult mint a bolond gondoltam busa, felemeltem a súlyt, mivel sok közöm nem volt a halhoz próbáltam motorral fölé menni, olyan húsz perc birkózás után párszáz méterrel lejjebb meg kezdett világossá válni hogy ez nem busa hanem egy kva nagy harcsa a halőrök meg ott nézték az egész sztorit húsz méterről én meg azon gondolkodtam hogy ha így a tilalom közepén belenyomom a vágóhorgot a harcsába ezek felgyújtják az engedélyem és körtáncot járnak a hamvai felett vagy mégis hogy vegyem ki aztán kipattant belőle a horog, volt a kábelen két méter nyálka, az engedélyem meg megmaradt...
No, ez már közelebbi ... :) De a Sarudi-Medence is van vagy 2500 hektár ... :)
Igen népszerűek ott is a parti helyek, szinte bárhova érdemes leülni. Sok helyen dobástávolságon tök jó kagylópadokat, tuskóst, váltókat lehet találni. Ne féljenek a súlyom széleket meghorgászni... megfelelően erős felszereléssel, jó halak járják. Nem csak békéshalak ... :)
A kollégád a fenekére üljön le, és lehetőleg a vízbe etessen, dobjon. :)
Nincs olyan, hogy nonstop tuti horgászhely, és tuti etetési-horgászási stratégia. Még egy adott helyen is hol a mederbe kell horgászni, hol a törés aljára, hol a törés oldalára.... Sokismeretlenes az egyenlet ....
Az elmúlt időszakban jó sok napot töltöttem vízen. Jó volt! Szeretem az ilyesmit. Ha nem jönne durva kánikula, akkor újra mennék csütörtöktől jövő keddig... de így inkább kihagyom...
A kajakból kuttyogtatás is nagyon jó móka, nagyon élvezem. Bár igazán nagy harcsát nem sikerült felütnöm, de fogtam jó párat 50-től kb 100-110 centis hosszig. Még halőri ellenőrzést is kaptam, szerencsére a mentőmellény zsebébe beraktam az engedélyt és a személyit is, így nem volt probléma. Kérdezték, hogy vajh, mit kezdenék egy kettő méter körüli harcsával, ha olyat akasztok. Ez bizony jó kérdés... :) Harminc kiló körülivel jól boldogultam, de hogy egy ekkorával mi lenne ... passz... valszeg ugyanaz, mint tavaly a kb harmincassal... a kajak mellett ráfognék az állkapcsára, kiakasztanám a horgot, oszt hadd menjen... Tény, azt nem az élőn,10 méter mélyről kellett felhúzni, hanem a sekélyebb tározón fogtam. Elgondolkodtam a kajak két oldalára két kisebb, stabilizáló test felszerelésén is. Természetesen úgy, hogy ne akadályozza egyik oldali sem a pecát.
Idei top kajakos halfárasztásom három napja volt, egy valamivel 20 alatti ponty beugrott egy kb 50-60 méterre lévő sűrű, hínaras-sulymos dzsumbujba, s onnét se ki, se be, ezért kajakkal mentem be érte. Amikor a sok zöldségből kiszabadult a zsinór, jött a játék... A jóféle izmos töves úgy húzta, pörgette a kajakot, azt hittem, soha nem akar elfáradni... De szerencsére nem így volt... A nagyméretű szákot természetesen bevittem magammal, így kényelmesen szákba lehetett terelni, és meg sem próbáltam beemelni, hanem a kajak mellett a merítőben úszva jött ki a lakóhajóig. Igencsak jól működik az idei bojlim, nem az első, és nem is az utolsó ponty volt e pár napban.
A harcsa csalikról... több mindent is végig próbáltam. Élő halra oda se szagoltak, amin igencsak meglepődtem. Pedig szeretik... A nadály-kagyló (ez utóbbiból még mindig könnyen meg lehet szedni egy fél vödörnyit, mert ha nem is dömpingben, de van még döglött a víztetőn) kombó hozta a kapásokat és a fogásokat. Sokan használnak műpolipokat, bár egyre többek szerint sokat ütött vízen inkább már riasztja a harcsákat, no, ez utóbbit tapasztaltam én is. Ha felraktam, minden kapás megszűnt.
