Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Ismét jelentkezem Görögországból egy kis képanyaggal, hogy ne unatkozzatok a hétköznapokon.
Most nem helyszíneket mutatok be Nektek, mert az összes kép a Taygetos környékén készült, alacsonyabb, illetve magasabb területeken. Most írnék pár szót az érdekesebb fajokról, amikkel találkoztam.
Gegenes pumilio: viszonylag gyakori, száraz folyómedrekben, illetve alacsonyabb füvű réteken lehet vele találkozni.
Hipparchia fatua: mindenütt előfordul, erdőszegélyeken, településeken fák törzsén pihenve lehet látni.
Leptotes pirithous: nem túl gyakori,de lehet vele találkozni, együtt repül a Lampides boeticussal. Kedveli a nedvességet, úton átfolyó pataknál többet is megfigyeltem.
Lampides boeticus: gyakori, a Taygetoson 1000 méteres magasságban tömeges volt. Meg lehetett találni patakok mentén szívogatva, illetve valamilyen dudafürt faj környékén kergetőzve egyedtársaival.
Pyronia cecilia: csak száraz patakmedrekben, alacsonyabb területeken találkoztam vele.
Gonepteryx cleopatra: mindenütt szép egyedszámmal van jelen, bogáncsokon szívogatva több egyedét is meg lehet figyelni.
Gonepteryx farinosa: a cleopatra-val repül együtt, de sokkal kevesebb van belőle.
Limenitis reducta: mindenütt lehet vele találkozni, de szereti a nedves környezetet.
Hipparchia syriaca: a fatua-val együtt lehet látni árnyas fatörzseken.
Hipparchia statilinus: mindössze egyetlen egyedével találkoztam egy árnyas bokorsor mentén.
Neozyephyrus quercus: magasabb területeken általánosan elterjedt, patakok mentén tömegesen van jelen.
Polyommatus admetus: két egyedével találkoztam a Taygetoson 1000 és 1200 méter között.
Nymphalis polychloros: patakmedrekben egyesével lehet vele találkozni.
Kirinia roxelana: árnyas fatörzseken pihenve szinte mindenütt megtalálható a többi szemeslepkefajjal együtt. Megfigyeltem bogáncson szívogatva is.
Polyommatus menelaos: endemikus faj, az egész világon csak a Taygetoson él, viszont ott, 1300 méter felett tömegesen képviselteti magát.
Polyommatus semiargus helena: ez egy csak Görögországban élő alfaja a hazánkban is előforduló aprószemes boglárkának. Nem gyakori.
Plebejus eurypilus: ritka faj, Görögországban csak a Taygetoson, illetve az egyik szigeten él. A Taygetoson alhavasi rétek közelében lehet vele találkozni mind a nyugati, mind a keleti oldalon.
Lybithea celtis: patakmedrekben tömegesen fordul elő.
Satyrus ferula: a Taygetoson 1300 méter felett egy sziklás, szárazfüves réten több egyedével is találkoztam.
Polygonia egea: mindenütt előfordul.
Hipparchia senthes: meredek, árnyas sziklafalakon, illetve patakmedrekben lehet vele találkozni.
Polyommatus escheri: a Taygetoson általánosan elterjedt faj.
Pseudochazara graeca: a Taygetoson 1800 méteren több egyedével is találkoztam.
Muschampia proto: egyetlen egyedével találkoztam a Taygetoson egy lankásabb, szárazfüves sziklafalon.
Egyéb fajok:
Iphiclides podalirius
Papilio machaon
Papilio alexanor
Pontia daplidice
Gonepteryx rhamni
Aporia crataegi
Pieris balkana
Pieris ergane
Pieris rapae
Colias crocea
Nymphalis antiopa
Vanessa atalanta
Vanessa cardui
Argynnis aglaja
Argynnis paphia
Argynnis pandora
Melitaea dydima
Brintesia circe
Maniola jurtina
Hipparchia fagi
Hipparchia semele
Melanargia larissa
Pararge aegeria
Lasiommata maera
Lasiommata megera
Spialia orbifer
Thymelicus acteon
Carcharodus lavatherae
Carcharodus orientalis
Lycaena tityrus
Lycaena phlaeas
Polyommatus icarus
Polyommatus dorylas
Polyommatus daphnis
Polyommatus thersites
Polyommatus bellargus
Plebejus agestis
Calestrina argiolus
Satyrium ilicis
Satyrium spini
Lehet, hogy mégegyszer jelentkezem, de addig is sok sikert kívánok mindenkinek.
Az idei első Polyphaenis sericata, 2011.07.06. Most találtam meg a képet, rossz mappába másoltam...
(Agresszív kis jószág, ennyit hagyott a házőrző tengerimalacomból :-) )
Tegnap is felkapcsoltam a lámpát, viszonylag jól sikerült, az idei többihez képest. Az érkező fajok:
- 1 Deilephila elpenor
- 1 D. porcellus
- 2 Spilosoma valamelyik, nem tudtam pontosan azonosítani. Szerintem urticae.
- 1 Hylophila fagana.
- 1 Macroglossum stellatarum (gondolom valahol a közelben pihent, és felzavarta valami, vagy nem tudom)
- 7-8 Trachea atriplicis
- sok Axylia putris
- 1 Polyphaenis sericata
- 2 Thyatira batis
- 3 Habrosyne pyrithoides
- 1 Ematurga atomaria
- 2 Phrag. fuliginosa
És a legjobb: 1 nőstény és egy hím Lasiocampa quercus. Sajnos a hímről nem tudtam fényképet csinálni, mert mire bejöttem a gépért és kiértem, már nem találtam meg, de a nőstényről sikerült egy elfogadhatóbbat. És még néhány lepkéről. Majd jelentkezem a képekkel.
A hétvégén (Kj. 2011.07.17.) "kerültünk egyet" a Gyalpári-erdőben, és fotók is készültek. Ezt szeretném megosztani veletek, és bár egyszerű fajokról lesz szó - én azért nagyon örültem ismerve a táj szegényes biográfiáját.
A Gyalpári szikes rét és a Gyalpári-erdő találkozásánál a menta virágokon táplálkozó Cupido argiades, Plebejus argus, Polyommatus icarus, Aricia agestis no meg tömegével repülő Coenonympha pamphilus és Coenonympha glycerion páros mellett az alábbi boglárkára lettünk figyelmesek:
Vajon melyik faj lehet?
9 év után megláttuk az első Neptis sappho-t amint kecsesen vitorlázott a levegőben. Mivel tápnövényéül szolgáló lednek felénk nem nő, így gyakorlatilag csak és kizárólag új tápnövényén, vagyis az invazív módon mindenhol burjánzó gyalog akácon élhet - tudni illik a faj rászokott erre a nem őshonos növényre. Így bárhol felbukkanhat ahol az akác térhódításba kezd. Sajnos szomorúan tapasztaljuk, hogy a gyalog akác szó szerint elnyeli az erdő széleket és tisztásokat, így nem csak megfosztja lepkéinket az élőhelyektől de egyben bejárhatatlanná teszi a területet. Érdekes, hogy a sappho tömegével vagy nagyobb egyedszámban valahogy nem mutatkozik, pedig mint írtam a tápnövényből van bőségesen. Sajnos fotót nem sikerült a lepkéről készíteni.
Tovább haladva ... ha jó a határozásom egy Pyrgus armoricanus-t sikerült lencse végre kapni:
Százával repül a Catocala sponsa, egy fatörzsön, derék magasságban akár 4 példányt is számolhatunk, gondolhatjátok egy túra alatt hány száz kerülhet szem elé :-). Nagy meglepetés volt, hogy a sponsa mellett 4 db Catocala promissa is volt, ránézésre nem könnyű őket megkülönböztetni, de régen annyit foglalkoztam a Catocala fajokkal, hogy ma már egyik sem jelent gondot. A fotó a C. sponsa-ról készült - továbbá visszatérve és érdekesség, hogy a promissa úgy látszik nagyságrendileg 1 hónappal hamarabb repül, ezért nem láttuk soha augusztusi túráinkon mert addigra lerajzott továbbá már a mostani példányok is szakadtak voltak:
Minden 3. - 4. fa törzsén pózol a Lymantria dispar, vagyis gyerek korunk (minimum) biológia órájáról ismert Gyapjas lepke. A nőstényeket cikázva keresik a hímek:
Szem elé került egy rejtőző tölgy araszoló is, talán Hypomecis punctinalis?
Meglepődve tapasztaltam, hogy Melitaea phoebe most tart a 2. generációs rajzásánál, és hab a tortán, hogy párzani készülő párost is sikerült fotózni:
A lepkéken kívül két élőhely fotót is bemutatnék:
Ezen a részen repkedtek a Melitaea-k, ez a hely az erdőből kivezető gát. A 2. fotó pedig Gyalpári szikes rét, ahol a kertek végében tömegével nő a Lycium barbarum - magyar nevén ördögcérna, amely az Acherontia atropos egyik legfőbb tápnövénye. Sajnos hernyójára még nem sikerült rábukkanni.
Egyelőre ennyi, ha lesznek még megfigyelések jelentkezni fogok. A kérdéses lepkefajok meghatározásában pedig a segítségeteket szeretném kérni!
Üdv. Razor
ui. Antiopa: végül 4 Saturnia pyri bebábozódott, ezek közül 3 felvette a szép barnás-zöld színét, a negyedik nagyhernyó elég érdekes dolgokat produkált, mint korábban írtam, de végül ő is beszőtte magát, meglátjuk kikel-e majd a lepke. :-)
Miki remek beszámolójához az orfalui kirándulásról annyit tennék hozzá, hogy sokáig vizsgálgattam egy icarusnak tűnő boglárkát, mondtam is Mikinek, nem egészen olyan mint egy icarus, de nem tudtam felismerni, ráadásul bebújt a fűszálak közé, hogy fényképezni se lehessen rendesen. Otthon azután jobban megtudtam nézni a fotókat és kiderült, hogy egy Ps. v. schiffermülleri! Üdv. Kati
Ma, fogalmam sincs mikor (du. 6-kor mentem ki, akkor repült fel az inszektáriumról), jött egy hím a nőstény Lasiocampa quercus nőstényhez. Beraktam hozzá, össze is pároztak.
Többé-kevésbé kivehető képek:
És itt az eredmény:
Elég gyenge kép, nagyon aktív volt, örülök, hogy ilyet is sikerült csinálnom róla. Nagy tűzlepke? (2011.07.16.)
Először is gratulálok mindenkinek, nagyon szép fotókat töltöttetek fel, akár arionról, damonról, urticaeről, vagy akár dydimaról beszélünk!:-)
Ma , Katival meglátogattuk a nyugati végen, Orfalut, Apátistvánfalvát, és Szalafő rétjeit. Az orfalui első rét nagyon jónak bizonyult, sok szép lepke repült, mi elsősorban a Maculinea-kat vettük
górcső alá. Aethiops sajna még nem volt.
A másik rét nagy bánatunkra nagyon rossz állapotban volt, elöregedett, vérfű 2 szál!!!!! volt rajt, az is a szélén. Apátistvánfalva is hasonló cipőben járt, a rétjei öregek voltak, a barna szálas fű volt
az uralkodó. Ezért visszamentük Szalafő egyik vérfüves rétjére, ahol millió teleius volt, igaz, hogy nem szálltak le a lepkék , és nagy déli szél fújt a rekkenő hőség mellé, de nagy élmény ekkor
számba látni a hangyabogikat.
Pár képet mellékelek, nem valami jók, de adatnak jó lesz:-)
