Akkor tulajdonképpen a Gézuelmélet nem is a 'mérést' mint olyat vizsgálja, hanem a 'fektetést', igaz? Tehát tulajdonképpen ez egy vadonatúj ága a tudománynak, amit lehetne fektetéselméletnek nevezeni. A hogyományos fizika csak arra jó, hogy űrhajókat jutassunk a Holdra, de a fektetéselmélet ennél nyilván sokkal nagyobb eredményeket fog produkálni.
Kieg: És persze amit tévesen 'mérési hibának' nevez, azt is 'fektetési hibának' kellene hívni.
"ezért paradoxon a sínhez viszonyítva álló mérőrudnak a vonathoz fektetése."
Akkor nem fektetjük. Simán megszámoljuk, hogy hány talpfa van a vonat alatt, ha tudjuk két talpfa távolságát, akkor ebből pontosan tudjuk a vonat hosszát!
Ez a 'fektetni' ige zavar? Akkor nyugodj meg, már korábban lerakjuk a nérőrudat, amikor a vonat még csak Szajolnál jár, azután megvárjuk míg ideér és elhalad a mérőrúd mellett, és amikor ottan van mellette, akkor egy bizonyos időpontban megnézzük, hogy pl a vonat eleje a 113.74 méternél van, a vége a 278.12 méternél, akkor a vonat hossza a kettő különbsége.
Már mondtam, általános iskola második osztály, tényleg nem dereng?
Amilyen furcsa a sors, már maga a sín is egy méterrúd, mivel a talpfák (betontalpak) azonos távolságra vannak egymástól, tehát pár kellőképpen felkészült vasutas pusztán abból, hogy egy bizonyos pillanatban hány talpfa van a vonat alatt, abból is meg tudja mondani a vonat hosszát.
Ez kb az általános iskola második osztályában tananyag...
Hogy sorról sorra mondjuk el a véleményünket Gézoo-ról ill. írásairól?
Ez nem fog menni, totális katyvasz az egész, beleolvasni sem érdemes.
Ez a fórum amúgy sem alkalmas ilyesmire.
Egy-két soros rövid beírások, gyors kérdések, válaszok, esetleg egy-egy hosszabb kifejtés konkrét kérdés kapcsán, vagy link ha valakit valami bővebben érdekel.
Komolyan azt akarod mondani, hogy figyelmesen tanulmányoztad Gézoo dolgozatát, és nem vetted észre, hogy úgy kezd el 'mérési hibáról' beszélni, hogy egyáltalán nem is nevezi meg, hogy mit mérne? Sebességet, távolságot, színt, lábszagot?
Hogy rajzol egy móricka-rajzot, de nem árulja el, hogy mit kellene azon látni?
Hogy nem érti a vonatkoztatási rendszer mibenlétét?
A hosszkontrakció (és ikertestvére, az idődilatáció) korábbi elméletek alapfogalmai, mint megfigyelt vagy kikövetkeztetett természeti jelenség.
A specrelben egy test hossza nem alapfogalom, a modell alapját nem a hosszkontrakció alkotja.
Az én megértésem szerint a specrelben egy test, rúd hossza, vagy bármely két kiszemelt pontja (pl. az eleje és a vége) közötti mérete két esemény távolsága, azaz két esemény helykoordinátáiból számítható kivonással vagy a Pitagórasz tétellel.
Mégpedig két olyan eseményé, amik a test két kiszemelt pontjában egyidőben történnek.
Mivel pedig a hely és időkoordináták meghatározására használt inerciarendszertől függ, hogy a test egyik pontjában történő eseménnyel melyik másik esemény egyidejű a test másik kiszemelt pontjában, a test méretét az inerciarendszer választásától függő különböző eseménypárok adják.
Így tehát a test mérete nem saját tulajdonsága a testnek.
Ha nagyon akarjuk, mondhatjuk, hogy ha egy test teljes egészében tartósan nyugalomban van egy inerciarendszerben, akkor az abban mért méretét nevezhezjük sajáthossznak. De ez semmivel sem alapvetőbb jellemzője a testnek, mint bármely más rendszerbeli mérete.
Annyi a különbség, hogy a hossz meghatározásához nem kell egyidejű eseményeket választania két kiszemelt pontban, hiszen azok koordinátái nem függenek az időtől.
Ilyen alapon mondhatjuk azt is, hogy minden test "sajátsebessége" nulla. Látható, hogy értelmetlen ilyen fogalmakat használni.
A hosszkontrakció a specrelben pusztán arra a körülményre utal, hogy a test különböző rendszerbeli hosszai közül a sajáthossz a legnagyobb. De szó sincs arról, hogy a hosszkontrakció kapcsán valamiféle megrövidésre vagy hasonlóra kéne gondolni (mint azt Privatti korábban mondta is).
Einstein már az első cikkében használja a "mozgó rúd hossza" kifejezést. Idézet az "Über die Relativität von Längen und Zeiten" fejezetből:
"Wir fragen nun nach der Länge des bewegten Stabes, welche wir uns durch folgende zwei Operationen ermittelt denken"
A dőlt kiemelés is Einsteintől való. Később is többször használja ezt a kifejezést és hangsúlyozza, hogy a mozgó rúd hossza eltér a nyugalmi hosszától.
Biztosan nem, ugyanis egy rendszernek nincs hossza, lévén végtelen kiterjedésű. Egy testnek van hossza, de nem tudom, hogy Einstein használta-e a "a mozgó test hossza" kifejezést.
A régi színes képcsövekben használt 25kV gyorsító feszültség hatására az elektronok 1,1%-kal kisebb sebességre gyorsulnak, effektív tömegük pedig 4,9%-kal nagyobb mint ha newtoni fizikával számolnák ki.
Talán nem jött át eléggé az előbbi finom célzásom, megpróbálom direktebben: Mostanra már mindenki tudja, hogy te magad vagy a mániákus cáfoló, csak új nicken... (azt nem árulhatom el, hogy miből jöttünk rá, mert akkor legközelebb nehezebb dolgunk lenne)
"Olvastad Einstein cikkeit? Bizonyos vagy abban, hogy éterről szólnak Einstein írásai?"
No várjál már haver! A GPS működése a specrelt támasztja alá, amiben természetesen nincs éter. Te azt vártad el tőlem, hogy igazoljam, hogy a fény sebessége minden megfigyelő számára c, amire egy igazolás az MM és egy másik a GPS vagy éppen a CRT monitor.
Ez az, matek rulez. Amúgy olvasni a topikot sokkal élvezetesebb, mint írni. Azon gondolkodtam, hogy van-e valami összefüggés az időjárás és a cáfolók száma között. Amikor hideg volt, megbújtak az odújukban, de most mintha tömegével előjöttek volna.
Off: képzeljétek, mit látok az ablakon kinézve: itt van a vadméh-fészek mellett egy fekete felhő, amelyik véletlenül pont úgy néz ki, mint egy léggömbbe kapaszkodó Micimackó, aki meghempergőzött a sárban, hogy fekete felhőnek látszódjon. Szerintetek lehetséges, hogy ez a fekete felhő nem is fekete felhő, hanem Micimackó, aki meghempergőzött a sárban, hogy fekete felhőnek látszódjon?
