kedves ügyvédúr!
az alábbi kérdésem lenne, amire mindezeddig nem sikerült választ találnom.
adott egy osztatlan közös tulajdonú telek, aminek az egyik fele a mienk. szeretnénk egy melléképületet épiteni rá, de a tulajdonostárs ehhez nem járul hozzá. az indoka (szóban) az, hogy ő is épitkezni akar. engedély iránti kérelmet nem adott be.
a tervek minden előirásnak megfelelnek. a beépitettség 264 nm2 lehet. a melléképületünk és házunk együtt cirka 60nm2 tenne ki, ami bőven belefér a teljes beépitettség felébe. sztem.
mik az esélyeink egy peres eljáráson?
örömmel venném ha tudna ajánlani emailben egy szuperokos embert, aki tudna tanácsot adni és esetleg képviselni ebben az ügyben.
1, a hatályos büntetőeljárási törvényben található határidők: a feljelentéstől számított 3 napon belül a nyomozás megtagadásáról vagy elrendeléséről kell határozni (vagy 15 napon belül feljelentés kiegészítésnek van helye). a nyomozást az elrendeléstől számított 2 hónapon belül be kell fejezni (ez a határidő meghosszabítható). ezen határidőn belül, ha meghatározott személy alaposan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, a hatóság közli vele ennek lényegét, a vonatkozó jogszabályok megjelölésével.
2, a bíróság a bizonyítékokat meggyőződésük szerint bírálják el, szabadon felhasználhatnak bármilyen régi bizonyítékot, ha az a tényállás megállapítására alkalmas lehet.
egyébként elévülésről kifejezetten csak a büntethetőség és a büntetés elévülése esetén beszélhetünk..
két rövid büntetőeljárás-jogi kérdésem lenne, remélem nem baj, ha minden kommentár nélkül teszem fel őket:
ha valakit feljelentenek, akkor az illető a feljelentéstől számítva mikor tudja meg? tehát mikor kell, hogy a terheltet (így mondják, ugye?) értesítsék? van erre valami szabály?
ráépítés esetén a tulajdonszerzés (a közös tulajdon keletkezése) valóban a ráépítéssel következik be.
használati díjat követelhet arra az időszakra, amíg nem volt birtokban, és bizonyítható, hogy a tulajdonostárs az ön tulajdonát használta.
ha nem sikerül megegyezniük, két lehetősége marad: pénzkövetelését fizetési meghagyás útján érvényesíti (200 ezer forintig), vagy peres eljárást kezdeményez használati díj megfizetése iránt.
Tisztelt Ügyvéd úr! Köszönöm válaszát.
Mint irtam, eredetileg csak a birósági procedúra végén kerültem az ingatlan nyilvántartásba, addig csak bejelentkezve voltam, mint családtag ill. szerintem a ráépités jogcimén telekkönyvön kivüli tulajdonos voltam. A ráépités 12 évvel korábban történt mint az én nevem rávezetése a tulajdoni lapra. A ráépitéshez kölcsönt is például közösen vettünk fel és fizettük ki. Én már három éve nem lakhattam a lakásban, amikor a birósági döntés megszületett. Ez a három év jelentős idő. Van-e arra mód, hogy erre az időszakra is kérhessek használati dijat? Én a lakást azóta egyáltalán nem használhattam, birtokháboritási perben a volt férjem elmarasztalást is kapott több izben.
Az egy más kérdés, hogy mennyi a dij összege, engem most az időpontok érdekelnek, tehát milyen időszakra kérhetem a dijat, valamint az, hogy milyen 'koreográfia' szerint kell ennek lezajlódnia, ha a volt férjem egyáltalán nem akar fizetni. Válaszát előre is köszönöm.
igénye jogos lehet. ingatlan esetében, a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges a tulajdonjog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba. ettől az időponttól kezdve jogosan követelhet használati díjat, abban az esetben, ha a tulajdonostárs a lakást a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben használta.
annak eldöntéséről, hogy milyen összegű használati díjat kell fizetni, az ingatlan fekvésére, műszaki állapotára, használt helyiségek számára, felszereltségére, illetve a hasonló ingatlanok hasznosítása esetén elérhető bér összegére kell figyelemmel lenni.
Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
A véleményére vagyok kiváncsi, hogy a következő szituáciőban milyen törvényes követelésem lehet.
Házasságom alatt közösen átépittettünk egy házat a volt férjemmel, amely eredetileg az ő nevén szerepelt csak. Elváltunk, a biroság az értéknövekedés miatt tulajdonjogot állapitott meg részemre hosszas birósági procedúra végén. Ez azért érdekes, mert én a válás kezdete óta nem lakom a lakásban, mivel egyszerűen élni nem lehetett ott. Ezt itt most nem részletetném. A közös tulajdon megosztását húzza a volt férjem.
A kérdésem az, hogy kérhetek-e lakáshasználati dijat az elköltözésem óta egészen addig az időpontig, amig a közös tulajdon megosztása meg nem történik.
Amikor elhagytam a lakást, azt modták nekem, hogy nem kérhetek olyat, mert nem vagyok papiron tulajdonos. Időközben a biróság megitélt egy tulajdoni hányadot. Igazában a tulajdonjogot nem a birósági döntéssel szereztem, hanem a közös épitkezéssel. Igy van? Tehát úgy érzem, hogy jogom van a lakáshasználati dijra. Főleg azért is gondoltam erre, mert igy a közös tulajdon megosztása is előbb létrejöhet.
Milyen formai követelményeknek kell eleget tenni, hogy ezt a használati dijat kérhessem a biróságon?
Válaszát előre is köszönöm.
a haszonélvezet a tulajdonjog egyik legerősebb korlátja, ön, mint tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező a lakását birtokolja, használja. a tulajdonos e jogokat csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező nem él vele.
a tulajdonos a haszonélvezetet egyoldalúan nem szüntetheti meg (pl.felmondás, elállás).
a szerződéses haszonélvezet megszünik a meghatározott időtartam elteltével (pl. jogosult halála), illetve egyéb jogi ténnyel (pl. jogosult lemondása).
a haszonélvező jogosult a lakás használatára, így az adott esetben, akár cégének telephelye is lehet.
Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!
Hasonló támában szeretnék én is tanácsot kérni Öntől, mint az előző hozzászóló. A lakás (állandó és egyetlen lakhelyem) tulajdonjoga az én nevemen, de a haszonélvezeti jog apám nevén van. Ő is ide van bejelentve(formalitás), bár neki van más lakhatási lehetősége is, és egyben a cégének székhelye is itt van. Eddig neki dolgoztam, de a konfliktusaink most odáig fajultak, hogy meg akarom szüntetni a vele való munkaviszonyomat. Jelenleg ezt ő is így gondolja, és felvenne új munkaerőt, de ezzel együtt -hátrányos helyzetemet kihasználva- a lakásban az én életerem beszűkítését helyezte kilátásba. Kérdésem az lenne, hogy ő milyen lehetőségekkel bírhat a haszonélvezeti jogával velem szemben, illetve én milyen helyzetben vagyok a tulajdonjogommal. (Pl. mivel fenyegethet jogosan és mivel nem). Másik kérdésem, hogy az ő cége székhelye ide van bejelentve, de köztünk erre vonatkozóan papíron nem született semmilyen megállapodás.(így én az irodát megszüntethetem-e?).Fentiek alapján tulajdonjogomat hogyan tudnám maximálisan érvényesíteni vele szemben? Segítségét előre is köszönöm.
ezt olvastam
Forrás: Népszabadság
2002. november 4., hétfő 18:21
A munkáltatóknak érdemes felkeresniük a Fővárosi Munkaügyi Központot (FMK), mert többféle támogatással ösztönzi őket a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására.
Így például másfél évig hozzájárul a foglalkoztatási költségekhez, részmunkaidős alkalmazás esetén pedig - ezzel arányosan - hosszabb ideig...
ez elég érdekes, hogy közben meg elküldik őket..
vagy akkor nem jelentkezet egy munkáltató se. :(
Amugy köteles valaki közölni a leszázalékoltságát? Ez nekem fura. És nem lehet visszavonni? És pl leszázalékolhatnak vkit akarata ellenére. (mint vmi billog)
először is a hitelintézettel tisztázni kell, hogy lehet-e több tulajdonosa a jelzáloggal terhel lakásnak (egyes intézeteknél nem) ha ezt megtudja, akkor lehet érdemben válaszolni a kérdésekre.
haszonélvezetet csak a tulajdonos engedhet (ha tulajdonjogát véglegesen bejegyezték, tehát később, külön szerződésben), akár 100 %-ra is. a haszonélvezet alapításhoz általában a hitelintézet hozzájárulására is szükség van.
adóstárs lehet pl. a kezes.
Tisztelt Ügyvéd úr!
Tanácsát szeretném kérni, illetve azt szeretném tudni mik a jogi lehetőségek:
Élettársi kapcsolatot szeretnék létesíteni egy velem egyidős férfival. Összeköltöznénk és „Közösen” vennénk lakást. Kinéztünk egy 1,5 szoba összkomfortos 37 nm-es lakást.
Ő úgy képzeli, hogy a lakásvásárlásra felvett hitelt ( vételár 30%-a) fele fele vállalnánk be. Illetve én adnék készpénzt (vételár 19 %-a) Ő adna készpénzt (vételár 50 %-a)
Így én a készpénz és vállalandó hitel rám eső része alapján a lakásnak 1/3 részben ő pedig ugyanezen elv szerint a lakásnak 2/3 részben lenne a tulajdonosa, és ez szerepelne az adásvételi szerződésben és a földhivatali bejegyzésben is a tulajdoni lapon.
Én most 2 hónapos terhes vagyok. Azt szeretném kérdezni, hogy ha esetleg probléma lenne közöttünk később, annak érdekében, hogy a gyerekkel „biztonságban” érezhessem magam,
1.) Kiköthetem-e azt most az adásvételkor a szerződésben, hogy az egyharmad tulajdoni hányad mellett a lakás 100% -ára szeretnék haszonélvezeti joggal is rendelkezni. Vagy külön megállapodást kell kötni és az alapján rávezettetni a haszonélvezeti jogot a tulajdoni lapra.
2.) VAGY másként megfogalmazva milyen hátrányom származhat abból, ha most 1/3 tulajdonosként költözöm be, közös kasszára megyünk, és esetleg később megromlik a kapcsolat, és ki kell költöznöm.
3.) Mi a helyzet ezzel később, ha közben egészséges gyermekünk megszületik, és akkor már hárman leszünk és akkor romlik meg a kapcsolat.
Pusztán csak tudni szeretném a lehetőségeket, következményeket mielőtt bármit is aláírnék.
4.) Ha a használt lakás vásárlással kapcsolatos hitelfelvétellel ügyében is szabadna kérdezni akkor azt szeretném pontosan megérteni, hogy mit jelent az a kifejezés, hogy adóstárs. Azaz a hitelt a párom venné fel, és én lennék az adóstárs.
Arról van szó, hogy ismeri-e valaki a Holland örökösödési adórendszert?
U.I. meghalt a nagynéni. Állítólag az ottani örökösödési adó 52%. Tudtok erról valamit?
Mert az USA-ban egy bizonyos összeg alatt nincs federal tax.
Ki dönti el, hogy hol fizessem az adót?
Sziasztok!
Ki tud tanácsot adni?
Nekem tavaly nyáron elvette egy rendőr a forgalmimat, amit másnap visszakaptam, ennek ellenére megakartak büntetni csekélyfokú szabálysértés miatt. Bíróság lett a vége, a Bíróság nekem adott igazat,és megszüntette az eljárást ellenem. Most perelni szeretnék, kártérítésért, de itt a dilema, kit kell perelnem? A rendőrt , a munkáltatót, vagy kit, egyáltalán egy ilyen bírósági végzés birtokában
lehet-e.
Ugyan nem vagyok ügyvéd,és nem is nagyon értem a leszázalékolásod körüli hercehurcát,azt viszont javasolhatom,hogy keresd fel a lakóhelyed szerinti önkormányzatot,azon belül is a szociális osztályt. Egészen biztos,hogy ha elmondod,hogy kereset nélkül ellehetetlenült az életed,kitalálnak valamit,hogy alkalmanként (esetleg rendszeresen) bizonyos összegű segélyhez juthass.
Azért gondolom,hogy ez így van,mert az édesanyám a nyugdíjazásáig pont egy ilyen szociális osztályon dolgozott,és onnan az önhibájukon kívül bajba jutottakat soha,de soha nem küldték el üres kézzel.
Remélem,ez még ma is így működik.
Sziasztok! Segítségre lenne szükségem. A BTK ')).§-ának megsemmisítéséről keresek anyagokat, kommentárokat. Ha valakinek van ötlete, kérem jelezze! Előre is köszi!
Van - e valami jogi segítség?!6 éves vagyok tavaly nyáron 50% egészséromlást állapitottak me nálam, mivel gyermekkorom óta fennáló pszichés és diszkrét szuvbetegségrólvan szó, még sem kaphatok rokkanság esetén sem semmit mert nincs meg a koromhozt szükéges szolgálati időm magyarán , gimi egyetem 4 év amit nem bírtam befejezni , pánik é a szorongás miatt. Nem is kértem eddig semmit de mostanra ugy elnehezült az eníagi helyzetünk , hogy az orvos tanácsára megpróbálta, mivel a szakorvos beírta , hogy kereső képes munkára nem vagyok alkalmas nem gondoltam volna , hogy 50 % -ot kapok , fellebbeztem a másdofok elutasitott, majd a munkaügyidöntő biróság elé került 2. fokon nem rndeltek ki igazséügyi orvosszakértőt, a a munkaügyi bíróság sem rendelt ki. Elutasítottak , azt modták azt vitathatom ,hogy nem 50%- os azegészség romlásom ,de hogy hol arra nem adtak válasz, és hogy rokkanság esetén sem lenni jogosult semmire, sőt máltányosságból sem kaphatok semmit . A munkaügyi központból azzal küldtek el , pánik beteg vagyok nem tudnak munkát adni sem tanfolyanra küldeni , fölöslegesen ne fárasszam magam. Ezek után kérdezem mit tehetek? Erre nincs rehabilitációs központ,Másod vagy harmadrangú állam polgár vagyok mert egy fillért nem érdemlek meg. Van valamire lehetőség ? vagy nyugodjak bele? tisztelettel
Ahhoz, hogy érdemben lehessen válaszolni a kérdésedre, több információ kellene. Bocs, elnéztem, nem vételi jogról, hanem elővételi jogról van szó, ami nem ugyanaz.
Sam-nek igaza van. Elővételi jog esetén így működik a dolog. De attól, hogy a szomszéd házban lakik valaki, attól még nem lesz elővételi joga az ismerősöd házára. A tulajdoni lapnak van egy olyan része, ahova az ingatlanra vonatkozó terheket jegyzik be. Megnéztétek? Nincs ott feltüntetve semmi? Tudsz olyan szerződésről, amiben esetleg elővételi jog lett volna alapítva? Még egy dolog: mi van a telekkel? Kinek a tulajdonában van?
A többi dolog (szemét átdobása) pedig birtokháborítás, amit az Önkormányzatnál kellene jelenteni. De ezekhez jogászt kell(ene) fogadni. Sajnálom, hogy nem tűntem "szakembernek", noha az lennék, de a fórum maximum arra jó, hogy megerősítést nyerj.
Lépni a valóságban kell!
Kedves Sam!
Mivel az Éváék saját tulajdonú családi házban élnek, ami a tulajdonuk és a tulajdoni lapon is az Éva neve szerepel csak, akkor, ha eladnák annak adnák akinek akarnák és nincs a szomszédnak semmi elővásárlási joga????? Aki szintén családi házban lakik és tulajdonilag semmi közük egymáshoz. Bocsika a kérdésért.
Jogszabály -a Polgári Törvénykönyv- elővásárlási jogot biztosít a tulajdonostársnak közös tulajdon fennállása esetében, ilyenkor a kapott vételi ajánlatot valóban fel kell ajánlani a tulajdonostársnak. Ha a szerződésben engedtek elővásárlási jogot ugyanígy kell eljárni.
Állitolag van olyan törvény, mely szerint, ha elakarod adni családi házadat a szomszédnak elővételi joga van a házra, tehát, ha nem akarja megvenni alá kell irnia egy nyilatkozatot, hogy lemond az elővételi jogáról. Ezért várom jogász, ügyvéd reagálását az ügyben, hogy tényleg létezik ilyen törvény????? és nem lehet ezt a törvényt megszüntettni???? Egyébként, most odaköltözött az Éva barátja, eddig az egyik gyerek nem birta a Tibort, de most, hogy érzi milyen bunkó a szomszéd örül neki. Olyanok voltak, hogy rászólt a bunkó szomszéd, a gyerekekre, akik a saját kertjükbe játszottak, hogy nem játszanak és ne hangoskodjanak, mert nem lehet tölük pihenni (délelőtt 11-kor szombaton)Többször át dobálta a bunkó szomszéd szemetet hozzájuk a cigi csikkeket rendszeresen átdobják, de csak ez az egy szomszéd ilyen velük a többi mind segített, hogy az Éva egyedül volt. Az egyik mindig kölcsön adja a fűnyírot a másik szomszéd minden szombaton elviszi kocsival bevásárolni volt mikor a gyerekekre vigyáztak. Csak az a ciki, hogy mikor az Éva elmondta a szomszédoknak ,hogy mi a helyzet, azt a választ kapta, hogy nem akarnak bele avatkozni.A volt férj 2 éve rájuk se nézz, de jobb, ha nem is láttják. Szóval "szakember" válaszát várom.
A szomszédnak elővételi joga van a ház vásárlásánál, tehát, ha elakarnák adni a házat a szomszédoknak alá kell írniuk, hogy lemondank erről a jogukról ez valami törvény.
Bocsika ügyvéd, jogász felé kérdés, miért van ez a törvény.???
Kétszer is el kellett olvasnom a sztorit, mire rájöttem, hogy elsőre tényleg jól értettem a dolgot.
Ez hihetetlen, olyan, mint egy rémregény!!
Mi az, hogy szemet vetettek az ismerősünk házára, meg hogy >i??? Nem értem! Csak úgy jópofaságból akarja a szomszéd házát, mert az neki megtetszett?? Milyen alapon, meg egyáltalán??
Ne haragudj, hogy ilyen szinten háborgok, de én ilyet még nem hallottam...
Szóval: így, ebben a formában nem lehet megszerezni senkinek sem az ingatlanát. Nem szabad velük foglalkozni, hadd mondja a magáét. Olyan törvény tudtommal nem létezik, amely vételi jogot alapítana bárki tulajdonára csak úgy. Szerintem a vételi jog egyoldalúan nem alapítható, törvénybe meg még úgy sem lehet foglalni ilyen kitételt. Még egyszer a kérdés: milyen alapon?
Mutassa már meg a kedves szomszéd, hogy milyen papír lapul neki a zsebében?! Mert nekem az a sanda gyanúm, hogy a taknyos zsebkendőn kívül, nincs ott az égvilágon semmi sem.
Ne engedjék magukat megfélemlíteni, nem veszthetik el olyan egyszerűen a lakásukat.
üdv: evibly
ui: ha bámi papírt adnak, nem szabad aláírni semmit sem, csak ha ismerős ügyvéd ott van!!
